• Bibliai történet: 1Mózes 25,20–34; 27,1–45
• Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
• Tevékenység: Feleletválasztó ön- és társismereti játék, beszélgetés a testvérekről; bibliaismeret: történet a két testvérről

Széna vagy szalma? (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Alkossanak a gyerekek párokat szabadon. Így valószínűleg olyanok kerülnek párba, akik jól ismerik egymást. De vajon ismerik-e egymást eléggé? Miben hasonlítanak, miben különböznek? A közös vagy az eltérő vonásokból van-e több bennük? Erre villant rá játékosan az alábbi ön- és társismereti játék.

A párok üljenek le egymás mellett vagy egymással szemben. A játékvezető (pedagógus) feltesz egy eldöntendő kérdést, amire az egyik szóval lehet válaszolni. A kérdésre adott választ mindenki gyorsan eldönti magában, majd jelre (pl. taps) egyszerre mondják ki a gyerekek a válaszaikat. A párok figyelik egymást, és papíron vezetik, hány közös és hány eltérő válaszuk van. Végül egyeztessük, melyek a több közös, illetve több eltérő válasszal rendelkező párok.

A kérdések lehetnek pl.:

• Széna vagy szalma?
• Alma vagy körte?
• Füge vagy datolya?
• Kifli vagy zsemle?
• Paradicsomleves vagy tökfőzelék?
• Sült csirke vagy birkapörkölt?
• Fazék vagy tepsi?
• Jégkrém vagy fagyi?
• Őz vagy kecske?
• Rigó vagy bagoly?
• Folyó vagy tenger?
• Vihar vagy szélcsend?
• Homok vagy szikla?
• Ház vagy sátor?
• Bringa vagy roller?
• Labda vagy könyv?
• Gitár vagy dob? Stb.

Melyik párnak van a legtöbb közös válasza? – Őket nevezhetjük akár ikertestvéreknek.

Melyik párnak van a legtöbb eltérő válasza? – Őket minek nevezhetjük?

Előfordul-e a testvérek között is, hogy nagyon hasonlítanak egymásra vagy nagyon különböznek egymástól? Kinek van erről saját tapasztalata? Meséljen róla.

Testvérharc (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izsák az apja, Ábrahám mellett nőtt fel, és megtanult tőle mindent, amit egy pásztornak, pásztorcsalád fejének tudni kell. Megtanulta a nyájak gondozását, terelését, hol terem fű, rágcsálni való még száraz évszakban is, merre van kút, forrás, hol lehet találni a mélyben vizet. Megtanulta, mivel jár az esős és száraz évszakok váltakozása, mit kell tenni hosszan tartó szárazság idején. Megtanulta, hogy Isten adja a jó és a rossz időt, és megtanult hosszan várakozni is. Negyven éves volt már, amikor apja feleséget szerzett neki, nem is akármilyet. Rebeka a messzi Háránból, Ábrahám rokonságából származott, és Ábrahám Isten vezetésére bízta a lánykérést is. Isten pedig jól választott: Izsák és Rebeka megszerették egymást.

Igen ám, de Isten próbára tette őket is. Vajon igaz-e a szeretetük? Kitartanak-e hosszan egymás mellett gyermek nélkül is? Bíznak-e Istenben, hogy nem feledkezik meg ígéretéről, amit még Ábrahámnak tett? Hogy nagy néppé teszi, megsokasítja utódait. Amihez ugye Rebekának is fiút kellene szülni. De Izsák kitartott ebben is. Húsz éven át könyörgött Istennek a feleségéért, végül az Úr engedett. Rebeka gyermeket fogant, s ha már a gyermek ajándék, rögtön kettőt kapott. Két fiú fészkelődött, tusakodott a méhében. Néha olyan fájdalmai voltak, hogy Istenhez fordult: mire vélje ezt. A „mennyei ultrahang” nem hagyta válasz nélkül: két fiút hordoz, akik már most azon vívnak, ki az erősebb. Így lesz ez később is: A két fiú két nemzet atyja lesz, és az egyik nemzet erősebb lesz, uralkodni fog a másikon. De hogy melyik is lesz az pontosan, azt nem árulta el.

Már a szüléskor kiderült, az „előrejelzés” mennyire igaz. Az első fiú, aki világra jött, vöröses volt, és szőrös, mint a daróc (durva gyapjúszövet). Ezért Ézsau lett a neve. Világra jött a testvére is, és a kezével Ézsau sarkába kapaszkodott, le ne maradjon. Ezért lett Jákób (csaló) a neve. Ahogy növekedtek, a köztük lévő különbség csak erősödött.

Ézsau vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Jákób viszont sátorlakó pásztor, mint apja és minden őse. Ézsau naphosszat a mezőt járta, Jákób szeretett sürgölődni a sátrak és aklok körül. Sőt, szeretett főzni is. Egyszer épp lencsefőzeléket főzött, amikor Ézsau holtfáradtan megérkezett a mezőről. Már messziről érezte az ínycsiklandó illatot, és hirtelen rátört az éhség. „Hadd egyem kicsit!” – kérte Jákóbtól. „Mit adsz érte? Tán az elsőszülöttségi jogodat is?” – ugratta Jákób. „Miért ne, mire jó az nekem a vadonban?” – felelte Ézsau. „Esküszöl?” – csapott le a lehetőségre Jákób. „Esküszöm, csak add már!” – kapott Ézsau a tál után.

Mit gondoltok ezek után, melyikük lehetett Izsák, és melyikük lehetett Rebeka kedvence?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd beszéljük el az áldás megszerzésének és következményének történetét is (1Mózes 27).

Kép forrása

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.