01. Hány óra van? – bibliai nyomkeresés

Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, történelem, egyháztörténet, 

Képforrás: 123RF

Naponta legalább százszor nézünk az óránkra, a rádióban hallott pontosidő-jelzést háttérzajként sokszor el is felejtjük, ezért a fontos időpontjainkra a telefonunkkal emlékeztetjük magunkat. A régi időben viszont nem voltak pontos eszközök az idő mérésére, nem is volt rá szükség. A középkorban már mechanikus órákat használtak, néhány régi toronyóra máig működőképes. A toronyórákat is a nap járásához igazították, legtöbbször csillagászatilag egyszer bemérték a dél időpontját, a torony árnyékát megjelölték a téren, a harangozó ehhez igazította a toronyórát és a déli harangszót.

 

A marosvásárhelyi gótikus Vártemplom tornya és toronyórája – Kép: 123RF

 

A mozgatható órák a felfedezések idején terjedtek el, mert a hajósoknak tudni kellett, mikor van dél, a delelő nap magassága alapján kiszámították, hogy milyen közel vannak az egyenlítőhöz. A perceket is mutató pontos órákra akkor lett igény, mikor elterjedt a vasút, később a távíró és a telefon. Így már pontosan érzékelték, hogy kelet felé haladva mennyire hamarabb kél fel a nap, és a dél is hamarabb van. Ekkor alakították ki az időzónákat, majd később külön bevezették a nyári időszámítást, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Ma már a nemzetközi utasforgalom érdekeire hivatkozva egyre többen követelik, hogy töröljék el a nyári óraátállítást, az EU is foglalkozik a kérdéssel. Az aktuális javaslat szerint megszűnne a nyári idő, és a közép-európai téli idő maradna egységesen egész Európában.

 

Régi napóra egy templomtorony oldalán – Kép: 123RF

 

Mivel nem volt távközlés, régen ezeket az időkülönbségeket nem is érzékelték. Az ókorban, így a bibliai időben is általában napórát használtak. Voltak falra szerelt napórák, amihez a falba egy ferdén lefelé kinyúló mutatót építettek be, a közelben egy függőlegesen álló oszlopon megmérték, hogy mikor a legrövidebb az árnyék, ez volt a dél időpontja. A falon bejelölték a déli árnyékot, a napfelkelte és napnyugta árnyékát, a délelőttöt és a délutánt pedig 6-6 részre osztották, így alakult ki a ma is használt kétszer12-órás rendszer alapja, a 12 nappali óra (vö. János 11,9). Ez persze azt is jelentette, hogy az egyenlítőtől észak felé haladva hosszabb volt a napfelkelte és napnyugta közötti idő, és mivel ezt osztották 12 órára, a nyári egy óra hosszabb volt, mint a téli, de ez nem zavart senkit.

 

Öreg bronz napóra – Kép: 123RF

 

Már az egyiptomiak is készítettek hordozható napórákat, ami olyan volt, mint egy kis díszmedence, a közepén felfelé álló oszloppal. A vízzel pontosan vízszintesen lehetett felállítani, a peremre vetődött árnyék hosszát jó lehetett mérni a peremen körbefutó vonal mentén, így a déli időpontra állítva pontosan mutatta az időt. A szegényebb embereknek nem volt szüksége órára, hiszen pl. a pásztorok a szabadban a nap állását figyelve tudták, mikor kell az állatokat itatni. A gazdagabbak állítottak napórát a házukban, de az uralkodók nagyobb napórát készítettek. Lehetett ez egy köztéri kőoszlop, aminek az árnyékában számozott kövekkel jelölték az órákat.

Előfordult az is, hogy a palota bejárata előtti lépcsősort használták napórának, ilyenkor a lépcső melletti oszlop árnyéka vetült a feljáró lépcsőre, napfelkeltekor a legalsóra, napnyugtakor a legfelsőre. Valószínűleg ilyen napórája lehetett Ezékiás (Hiszkija) király palotájának is. A király halálos betegséget kapott. Ézsaiás próféta meglátogatta, és elmondta neki az Úr akaratát. Amikor a király hitetlenkedett, a próféta bizonyítékként megparancsolta, hogy az árnyék tíz fokot menjen vissza (2Királyok 20,8–11): „Ézsaiás próféta az Úrhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.” Az itt olvasható héber ma’alah szó alapjelentése lépcsőfok, a többes száma: ma’alóth „lépcsősor” (lásd Nehémiás 12,37).

Lásd: Hordozható egyiptomi napóra a Kr. e. 6. szd.-ból – hasonló lehetett Áház király asszír mintára épített napórája is

Lásd még a témához: Napóra a Bibliában?

 

Éjszaka csak a csillagok járásához igazodva tudtak tájékozódni. A keleti pásztorok az éjszakát háromszor négyórás időre osztották, ha az Ószövetségben olvasunk őrváltásról, erre kell gondolni (lásd Bírák 7,19). A rómaiak az őrségváltáshoz négy egyenlő, kb. négyszer három órás időre osztották az éjszakát, ez a beosztás általános lett az egész birodalom területén, így az újszövetségi példák már inkább erre utalnak (lásd Máté 14,25; Lukács 12,38). Ám akár rövidebb, akár hosszabb, és akármilyen nehezen is telik, az őrváltásnyi ember-idő Isten idejéhez képest összemérhetetlenül kicsiny: „Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel.” (Zsoltárok 90,4)

 

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.

grafika © Bódi Kati

Bibliai konyha

Találjatok ki ételeket, és adjatok nekik nevet a megismert ószövetségi és újszövetségi történetek alapján. A tavaly és idén megismert történetekre is gondoljatok. Szerepeljen az étel neve, a történet igehelye, és az étel rövid leírása, esetleg javasolt receptje (internetes keresés alapján).

Névötletek:

  • Ábrahám-borjúszelet (1Mózes 18,7–8)
  • Ézsau-lencse (1Mózes 25,29–34)
  • József-vegyestál (1Mózes 43,30–34)
  • Mózes pászka-szelet (2Mózes 12,39)
  • Puszta mézes-puszedli (2Mózes 16,31.35)
  • Kánaán gyümölcse (4Mózes 13,23–27)
  • Márta-aprópecsenye (Lukács 10,38–42)
  • Halas szendvics (Márk 6,41–43)
  • Irgalmas pirítós (Lukács 10,35)
  • Leányka-falatok (Márk 5,43)
  • Madárlátta, parázson sült hal (János 21,9.13)

grafika © Bódi Kati

Találjatok ki vasárnapi étrendet újszövetségi szabadsággal: amiben a mózesi törvényben tiltott állatok is helyet kaphatnak (vö. Apcsel 15,28–29).

Rendezzetek csoportbulit, amin kipróbáltok egyet-kettőt a receptek közül. Lehet köztük a mózesi törvényhez ragaszkodó és evangéliumi szabadsággal élő is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

 A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

Képforrás: 123RF

Témakör: Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatok

Időszak, időtartam: Május 1. hete

Téma: Őket is szereted? – idegenek a közösségben

Bibliai történet: Kornéliusz és Péter látomása – Isten nem személyválogató – ApCsel 10

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

02. Mi köze az időmérésnek az ünnepekhez?

Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, történelem, egyháztörténet, 

Képforrás: 123RF

Az ószövetségi ősatyák és Izráel népe az égboltot használta naptárként. Jól megfigyelhető, hogy tavasszal a Nap magasabban kezd járni, nyáron jár a legmagasabban, akkor van a legmelegebb, télen újra alacsonyabban jár, akkor van hűvösebb. Ebben Isten népe az ígéret beteljesedését látta: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka” (1Mózes 8,22), a teremtő Isten az emberekről gondoskodik.

Egy év alatt 12-szer újul meg a Hold, ezért az évet 12 hónapra osztották, ám a holdév csak 354 napból áll, ezért szükség volt időnként kiigazításra. Az egyiptomi naptár, majd később a római naptár a Nap mozgásához igazodott, ami a mai naptárunk alapja lett. A holdév és napév eltéréséből következnek mai napig a „mozgó ünnepek”, így a húsvét mindig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik.

A napokat – nappalokat – szintén tizenkét órára osztották. Ehhez napórát használtak, amikor a Nap legmagasabban járt, az volt a dél időpontja. A napkeltétől napnyugtáig terjedő időt hat-hat órára osztották, tehát mai idő szerint a reggel hattól este hatig terjedő időszak közepén, délben volt hat óra. Ez azért fontos, mert vannak bibliafordítások, amelyek meghagyták az órabeosztást, és jobban értjük, ha hozzáadunk hatot. Pl. a nagypénteki történetben a Károli fordítás szerint: „vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig (Lukács 23,44), mai idő szerint a déli 12-től délután háromig tartó időszakról van szó. Hasonlóan a pünkösdi történetben Péter apostol ezt mondja : „mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van” (ApCsel 2,15; Károli). A melegben napközben csak vizet ittak, nem is ettek, az étkezés a vacsora volt, csak akkor ittak bort. A nap harmadik órája reggel kilencnek felel meg, ekkor még senki sem lehetett részeg.

A környező népek is értették a csillagok járását, de a Napot és a Holdat isteneknek tekintették, és imádták őket. Izráel népe ebben nem vehetett részt, hiszen az égitestek is az Úr teremtményei: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?” (Zsoltárok 8,4–5)

 

Nap süt Jeruzsálem felett – az áldás szimbólumai – Kép: 123RF

 

Isten népének nagy ünnepe a szombat, a nyugalom napja, ennek eredete a teremtésre megy vissza: „Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után” (1Mózes 2,3), majd a tízparancsolatban lett Izráel ünnepévé. A környező pogány népek az égitesteket imádták, Isten népe a szombati nyugodalom megtartásával viszont bizonyságot tett a teremtő Istenről, így lett áldássá a népek számára, mert puszta létével Istent magasztalta. A zsidóságnak ma is a szombat a jellegzetes ünnepe. Ahol van zsidó hitközség és zsinagóga, ott péntek napszálltakor kezdődik imádsággal a szombat, mert úgy tartották, hogy napnyugtával vége van a napnak, az este már a következő naphoz tartozik. Ehhez a bibliai gondolkodáshoz igazodva sok ünnepünket az előtte való este ünnepeljük: karácsony december 25-én van, de az igazi ünnep az előtte való este; Miklós napja december 6., de a gyerekeknek a Mikulás december 5-én este hozza az ajándékot.

A szombat megünneplése tartotta meg a zsidóságot közel kétezer éven át a templom nélküli szétszórtságban. A „szombatnapi zsoltár” hirdeti: Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel tízhúrú hangszeren és lanton, zengő hárfán!” (Zsoltárok 92,1–4)

 

„Dávid király lantja” Jeruzsálemben, Dávid városában – Kép: 123RF

 

Izráel népének évenkénti főbb ünnepei is a naptárhoz kapcsolódnak, melyet Mózes törvénye így foglal össze: „Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évente háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt [Jeruzsálemben]!” (2Mózes 23,14-17)

A főünnep a tavaszi páskaünnep, ilyenkor kovásztalan kenyeret ettek, és levágták a páskabárányt, ezzel emlékeztek az egyiptomi kivonulásra. A páskabárány vére mentette meg az izraeliták elsőszülötteit a tizedik csapástól, amivel Jézus engesztelő halálának előképe lett: „mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus már feláldoztatott”(1Korinthus 5,7). Jézus feltámadása a hét első napján, a szombat utáni napon történt, és még aznap megjelent a tanítványoknak. Majd nyolc nap múlva (az aznapot is beleszámítva), megint a hét első napján jelent meg újra (János 20,19. 26). Így lett a hét első napja az első keresztyének ünnepnapja, ami a szombat helyébe lépett, és a feltámadásra emlékeztet minden vasárnap ma is.

 

Izraeli kislány sávuót ünnepén egy kosárra való első terméssel – Kép: 123RF

 

A következő nagy ünnep a pünkösd, eredetileg aratási ünnep, hálaadás az új termésért, amit a páska utáni hetedik héten tartottak. Ma is a húsvét utáni hetedik vasárnap a pünkösd, a zsidók ezért hetek ünnepének, héberül sávuótnak nevezik. A zsidó hagyomány szerint a kivonulás után hét héttel kapta Mózes a törvényt a Sínai-hegyen, ezért a tóraadás ünnepe is egyben. Jézus feltámadása után az első pünkösdkor volt a Szentlélek kitöltése és az első keresztyén gyülekezet megalakulása. Görögül a pentekoszté ötvenediket jelent, innen jön az angol Pentecost és a magyar pünkösd név.

 

Ünnep-mozaik keresztény jelképekkel – Kép: 123RF

 

A sátoros ünnep (héberül: szukkót) zárja ősszel a mezőgazdasági évet, mint szüreti hálaadó ünnep. Hét napja alatt gallyakból rögtönzött hajlékokban kellett lakni, ami a pusztai vándorlás sátraira emlékeztette Izráelt. A vallásos zsidók ma is lombsátrakba költöznek legalább az étkezések idejére. „Mert megáldotta Istened, az Úr minden termésedet és kezed minden munkáját: örvendezz tehát!” (5Mózes 16,15)

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.

Képforrás: „Időkapu a hithez” pályázat, „Egy irányba” csapat

Tábita-Dorkász színezők és makettek

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

 

Témakör: Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatok

Időszak, időtartam: Április 4. hete

Téma: Mi a te dolgod? – gyülekezeti szolgálatok

Bibliai történet: Péter Liddában és Joppéban, Tábita feltámasztása – ApCsel 9,31–43

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

Jézus csodái vizes kifestőA teremtés vizes kifestő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A teremtés – vizes kifestő

Jézus csodái – vizes kifestő

 

A vizes kifestő tényleg varázslatos színezőkönyv, ahogyan ígéri.  A gyerekek egy vízzel újratölthető ecset-tollal festik át a könyv fehér-áttetsző felületét, amin a víz hatására előtűnnek és megelevenednek a színek. Részletről részletre kelnek életre a történet mozgalmas képei, amit a gyerekek a felfedezés örömével fogadnak. Így kapcsolódik a felfedező tanulás a Teremtéshez vagy Jézus csodáihoz. Száradás után a képek kifehérednek és eltűnnek, így a könyv sokszor újrafesthető.

A függőlegesen lapozható, vastagtáblás kifestő 5 oldal rövid történetein és figyelemfelhívó feladatain, valamint egy hatodik, a témát összefoglaló oldalon keresztül meséli el a történeteket. A „színezés” már a firkálni tudó gyereknek is sikerélményt nyújt, így 3 éves kortól nyugodtan ajánlható a kifestő. Ám az olvasni tanuló vagy olvasni tudó gyerekek sem maradnak ki a jóból, csak náluk a felfedezés izgalma a szövegre is kiterjed. Leginkább 3-8 év között ajánljuk.

 

Megvásárolhatók a keresztyén könyvesboltokban, és megrendelhető itt a web-boltunkban.

Képforrás: 123RF

Igaz vagy hamis?

Mennyire figyeltetek a történetre? Döntsétek el, hogy az alábbi állítások igazak (I) vagy hamisak (H). Jegyezzétek le a kérdés számát, és egy I vagy H betűt.

 

  1. Az apostolok által sok zűrzavar támadt a nép között.
  2. Betegeket vittek az utcákra, hogy ha arra jár Péter, prédikáljon nekik.
  3. A főpap és a nép vezetői irigyek lettek az apostolokra.
  4. Elfogták, és jól megkorbácsolták őket.
  5. „Menjetek a templomba, és hirdessétek az élet beszédét” – mondta az apostoloknak az Úr angyala.
  6. Ők engedelmeskedtek, és már korán reggel tanítottak a templomban.
  7. A főpap és a nagytanács tagjai nem értették, hogyan történhetett ez.
  8. A nagytanács elé vezették az apostolokat, akik nagyon megijedtek.
  9. „Engedelmeskedünk, csak engedjetek szabadon” – mondták a főpapnak.
  10. Egy bölcs írástudó tanácsára azonban börtönbe zárták az apostolokat.
  11. Megverették őket, és megparancsolták, hogy ne imádkozzanak Jézus nevében.
  12. Az apostolok megszöktek, és újra bezárkóztak a házukba.

 

(Megoldások: 1/H, 2/H, 3/I, 4/H, 5/I, 6/I, 7/I, 8/H, 9/H, 10/H, 11/I, 12/H)

Miután ellenőriztétek, javítsátok ki a hamis mondatokat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

grafika © Bódi Kati

Témakör: Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatok

Időszak, időtartam: Április 3. hete

Téma: Kire hallgatsz? – Pünkösd után: a Szentlélek erejével és vezetésével

Bibliai történet: Gyógyítás, bizonyságtétel – apostolok a Nagytanács előtt – ApCsel 5,12–42

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/

Képforrás: 123RF

Először megállunk a liliomok előtt, csak hozzá ne érjünk, mert a lepergett virágport nem lehet visszaigazgatni.

A liliom a tisztaság jelképe. A képeken ott van Mária kezében, innen jön a madonnaliliom elnevezés. A középkorban a fejedelmi címerek motívuma, de a cserkészet jelképe is, mert „A cserkész testben és lélekben tiszta”.

Aztán fülünkbe csengenek a Vörösmarty-vers sorai Szép Ilonkáról: „A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása liliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté.” A költő egy síron látta meg ezt a szép metaforát: hervadása liliomhullás volt. Ehhez írta az ismert verset.

A hegyi beszédben mondja Jézus: „Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? …Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” (Máté 6,25.28–30)

 

Fehér liliom (Lilium candidum) – képforrás: 123RF

 

A gránátalma neve ellenére nem robban fel. Tavasszal élénkpiros virágai, nyáron és ősszel piros termései hívják fel a figyelmet. Az elnevezés oka egyszerű: piros, leves húsába ágyazva, egymás felett több rétegben több száz mag található. A latinból átvett elnevezés a granum, azaz a mag szóból ered. Külső szépségének és a sok magnak köszönhetően ez a nagyon régóta termesztett növény az ókorban a szépség és a termékenység, a gazdagság jelképe volt. A jeruzsálemi templomot is gránátalma motívumokkal díszítették. Többször előfordul az Énekek énekében, a menyasszony szépségére utalva.

A reneszánsz idején a gránátalma az uralkodók díszeként jelenik meg. Mátyás király trónkárpitján is ez volt az ornamentika uralkodó eleme. Talán innen került a főúri udvarokba, és bukkant fel, mint igazi népművészeti díszítőelem a székely kapuk faragásain.

A barokk idején kivirágzó úri hímzés a templomi úrvacsorai terítőkön szintén szívesen alkalmazta a gránátalmát a szegfű és a tulipán társaságában.

 

Gránátalma (Punica granatum) – képforrás: 123RF

 

Furcsa, félig a földön kúszó, nálunk elburjánzó, látszólag jellegtelen növény a festőfű. A mediterrán országokban ma is közönséges gyomnövény. Nem is a növény az érdekes, hanem a gyökere, amit festő- és cserzőanyagként használtak. Külön mesterség volt az ezzel végzett munka. A növény héber neve Pua, amely a Bibliában foglalkozásnévként, személynévként fordul elő. Amikor Izráel népe Egyiptomban volt, a fáraó megrémült, mert az izraeliták nagyok és erősek voltak. Elrendelte hát, hogy a bábák a megszülető izraelita fiúgyermekeket öljék meg, de a bábák félték az Istent, és nem hajtották végre a fáraó parancsát. Mózes is ezeknek a bábáknak köszönheti az életét. Az egyik bába neve Pua volt. Nem véletlen, hogy a Szentírás megőrizte ezt a nevet.

Festőfű – festő buzér (Rubia tinctorum)
képforrás: 123RF

 

Mózesről szinte mindenkinek a mózeskosár jut eszébe, amit régebben tényleg vesszőből fontak. A fáraó parancsa ellenére életben maradt a kicsiny Mózes, de amikor már nem tudták a házban rejtegetni, az apja gyékénykosarat csinált, bekente szurokkal, így menekült meg, míg meg nem találta és fel nem nevelte éppen a fáraó lánya. Az első mózeskosár anyaga valószínűleg a papiruszsás lehetett, ami akkor még nagy területeken vadon nőtt a Nílus deltavidékének mocsaraiban. De ebből készítették a papír feltalálása előtt népszerű papiruszt is. Főleg az egyiptomi száraz klímának köszönhetően nagyon sok feljegyzés több ezer évet is túlélt ezen a törékeny anyagon, többek között sok bibliai kézirat is. A bécsi Nemzeti Könyvtárnak van a világon a legnagyobb papiruszgyűjteménye, amely az ókori Kelet, főleg Egyiptom történetének igazi kincsesbányája.

 

Papiruszsás (Cyperus papyrus) – képforrás: 123RF

 

Talán nem kell mondani, hogy a papiruszsás fagyérzékeny, télre fűtött helyre kell telepíteni több kertbéli társával együtt. Ilyen például az olajfa is. Nem véletlen, hogy a Bibliában ez a legkorábbi, fajtanévvel megnevezett kultúrnövény: az özönvízkor a galamb olajfaággal jött vissza, jelezve, hogy újraéledt a növényzet.

A bibliai időben fontos élelmiszer, testápoló és gyógyszer volt. Nálunk gabonát vetnek, megetetik az állatokkal, az állatot felhízlalják, majd levágják, hogy a zsírját kinyerjék, a déli országokban olajfák élnek, munka csak szüretkor van vele.

 

Olajfaliget (Olea europaea) Galileában – képforrás: 123RF

 

Sok bibliai növény meghonosodott nálunk. Ilyen a füge, a ruta, a liliom, a nárciszok és a rózsa. A fügét talán még egy kicsit egzotikus növénynek tartjuk, de az utóbbiak már annyira honossá váltak, hogy nem is gondolnánk, hogy nem mindig éltek a Kárpát-medencében. És ott van még a jézusi példázatból ismert búza és konkoly, amely a jó és a rossz jelképévé vált, a lencse, amelyből egy tálnyiért el lehetett adni az atyai örökséget, vagy a most újra felfedezett és divatos aloé, amelyet már Mózes és Jézus idejében is ismertek. Bálám így szól Izráel táboráról, amikor Jákób csillagáról jövendöl: „Mily szépek a sátraid, Jákób, a hajlékaid, ó, Izráel! Mint hosszan elnyúló völgyek, mint folyó mentén a kertek, mint az Úr ültette aloék, mint víz mentén a cédrusok.” (4Mózes 24,5–6) Az első húsvétkor pedig Nikodémus hoz mirhából és aloéból készült illatos kenetet Jézus temetéséhez (János 19,39).

 

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.