198.201. Ezsdrás szociális megújítása; Ezsdrás, a szigorú írástudó

,

Üzenet – Téma:

* Isten oltalma iránti bizalom.
* Hitetlennel való házasság nem kedves Istennek.
* Bűnvallás és bocsánatért való könyörgés.
* Az Isten törvényéhez való ragaszkodás mindenekelőtt Isten szeretetét jelenti.

Előzmények:

A babiloni fogságból hazatérő első zsidó cso­port Círus király engedélyével, Zerubbábel és Jósua vezetésével tért vissza Jeruzsálembe. Rögtön elkezdték a templom újjáépítését, ami Círus parancsa volt. A samaritánusok támadásai miatt az építkezés leállt egy időre, de Haggeus és Zakariás próféta bátorító szavai miatt folytatták azt, és be is fejezték.

1. történet:

Ezsdrás könyvének első hat és hetedik fejezete között egy kb. 58 éves időszak húzódik. A 7. fejezetben megismerkedhetünk Ezsdrással. Ő Áron főpap leszármazottja volt, amit családfája bizonyít. Ezsdrás nemcsak pap volt, hanem írástudó is, tehát jól ismerte a zsidó törvényeket. Ezt még Perzsia királya is tudta róla.

Engedélyt kapott Artahsasztá* perzsa királytól, hogy egy csoport honfitársával visszatérjen Jeruzsálembe. Izráel népéből bárki vele tarthatott. Ezsdrás hazatérésének célja az volt, hogy felülvizsgálja Júdában az Úr törvényének megtartását. Csodálatos, hogy egy perzsa fejedelem ilyenre adott parancsot. Ez azt jelentheti, hogy a perzsa király számára is fontos volt, hogy Izráel Istenét megfelelő módon szolgálják!

Ezsdrás még önkéntes ajándékot is vihetett magával Izráel Istene számára. A Babilonban maradó nép és papok pedig az Úr háza építésére ajánlottak fel egy nagyobb összeget. Ezt a pénzt Ezsdrásnak mihamarabb áldozati állatokra kellett fordítani, és azokat a jeruzsálemi templom oltárán feláldozni. A maradékot belátása szerint használhatta fel.

Szent edényeket is kapott Ezsdrás, amik a templomhoz tartoztak. Minden mást, ami szükséges volt a jeruzsálemi templomhoz, azt a királyi kincstárból fizethetett.

Artahsasztá levelében még az is áll, hogy a Folyamon túli kincstárnok adjon száz tálentum ezüstöt, száz kór búzát, száz bat bort, száz bat olajat, sót pedig akármennyit. Végül pedig a papok, léviták, énekesek és minden templomszolga felmentetik az adófizetés alól.

Ezsdrás hatalmat kapott Júda vezetőinek, ítélőbíráinak a kinevezésére. A király parancsot adott az Isten törvényeit nem tisztelők megbüntetésére is. Akik pedig nem ismerték az Úr törvényét, azokat meg kellett tanítani rá.

Ezsdrás annyira hálás volt ezért a királyi döntésért, hogy hálaadó imádságot mondott (7,27–28).

Egy lista felsorolja a Júdába tartókat családfa szerint, összesen 1516 főről van szó. Ezsdrás az Ahava folyónál gyűjtötte össze őket, de rájött, hogy egyetlen lévita sincs közöttük. Sajnálta ezt, hiszen az ő feladatuk kifejezetten az volt, hogy Isten törvényét magyarázzák (Neh 8,9). Ezsdrás felhívására csatlakozott hozzájuk néhány lévita.

Akkor böjtöt hirdetett, hogy megalázzák magukat Isten előtt, és jó utat kérjenek tőle. Ezsdrás tudta, milyen veszélyes lehet egy ekkora út. De szégyellte volna magát a király előtt, ha testőröket kell kérnie az útonállók miatt. Egyszer azt mondta a királynak: „Istenünk ereje mindazoknak a javára van, akik őt keresik, de hatalma és haragja fordul mindazok ellen, akik őt elhagyják.” Ehhez a hitben tett kijelentéshez nem illett a hadsereg védelmét kérni… Ezért kérte Ezsdrás az Úr oltalmát, védelmét.

Az Úr meghallgatta Ezsdrás és a nép imáját. Az első hónap 12. napján elindult a karaván. Ezsdrás olyan bölcs volt, hogy az aranyat és ezüstöt szétosztotta a papok és léviták között Jeruzsálemig, így egy esetleges támadáskor nem találnák meg az egészet. Mikor megérkeztek Jeruzsálembe, először három napig pihentek. A következő napon a pénzt és a szent edényeket a szolgálatot teljesítő papokhoz vitték. A hazatértek aznap még egy égőáldozatot is bemutattak hálából az Úr védelméért az út alatt.

Ezsdrás megmutatta a tartomány kormányzójának a király levelét, aki támogatta a zsidókat, és Isten házának az építését. A kincstárnokok kiutalták a levélben megnevezett dolgokat a zsidó nép és a templom számára.

2. történet:

Azok a zsidók, akik Zerubbábellel és Jósuával tértek haza, nem teljesen az Úr törvénye szerint éltek. Ezsdrásnak hamar jelentették a vezetők, hogy miket találtak. Sok izráelita, még pap és lévita is más népekből vett feleséget magának. Ezzel áthágták Isten törvényét*, s teret engedtek a pogány befolyásnak.

Ahogy ezt meghallotta Ezsdrás, megszaggatta ruháit, és gyászolni kezdett. Egészen estig szótlanul ült a templom udvarán. Sokan jöttek hozzá, de nem tudott megszólalni. Teljesen összetört a vétek súlya alatt.

Az esti áldozat idején Ezsdrás felállt, térdre esett, felemelte kezét az Úrhoz, és imádkozott Istenéhez. Imájában megvallotta népe bűnét. A hálátlan nép a fogságból való szabadulás után is megszegte az Úrral kötött szövetséget. Hogy fogja akkor az Úr most megoltalmazni és megáldani a népet? Igaza volna, ha megsemmisítené őket…

Mialatt Ezsdrás imádkozott, sokan gyűltek köré, mindenki hangosan sírt. Közülük egy férfi, Sekanjá odament Ezsdráshoz, és megvallotta, hogy valóban hűtlenséget követtek el. De van még remény Izráel számára. Javasolta, hogy kössenek szövetséget az Úrral, ahol a férfiak megígérik, hogy elküldik pogány feleségeiket és gyermekeiket, s ezután Isten törvénye szerint élnek.

Sekanjá kérte Ezsdrást, hogy álljon fel, és vegye fogadalmukat. Ezsdrás hallgatott rá. Megeskette a papok, léviták és egész Izráel vezetőit, hogy ehhez a beszédhez tartják magukat. Ezsdrás ezután a templom egyik belső szobájában töltötte az éjszakát. Enni és inni azonban nem akart, olyan szomorú volt a bűnök miatt.

Követeket küldtek egész Júda és Benjámin területére, hogy három napon belül gyűljön össze mindenki, aki pogány asszonyt vett feleségül. Aki nem jön el, annak mindenét elkobozzák.

Három napon belül mindenki ott volt Jeruzsálemben. Ott ült az egész nép az Isten háza előtti téren, reszketve az ügy meg az esőzés miatt is.

Ezsdrás beszédet tartott, amiben kihangsúlyozta bűnük súlyosságát. Azt mondta, hogy bűnvallást kell tenniük, és megtenni, amit Isten elvár, vagyis el kell küldeniük az idegen feleségeket*. Így szólt erre az egybehangzó válasz: „Igen! A te beszéded szerint kell tennünk!” Csak néhányan álltak ellen.

Majd hazaküldtek mindenkit, mert nem volt értelme ott Jeruzsálemben, az esős időszakban ezt elrendezni. Otthon aztán mindenki megválhatott idegen asszonyától, és a helyi vezetés dönthetett az ügyekben, mivel elég sok volt belőlük. A férfiak kezet adtak rá, hogy elbocsátják feleségeiket. A vétkük miatt hozott jóvátételi áldozat egy-egy kos volt.

Beszámolójának végén Ezsdrás megemlíti mindazokat a papokat és lévitákat, akiknek idegen feleségük volt. Még Jósua fiai is közéjük tartoztak. Azok, akiknek elöl kellett volna járni az Úr iránti szeretetben és szolgálatban, most nagyon rossz példát mutattak! De ők is teljesítették az Úrnak tett fogadalmukat, és elküldték feleségeiket.

3. történet:

Nehémiás 13 évvel később követte Ezsdrást Jeruzsálembe. Hogy Ezsdrás a Nehémiás jövetele előtti években mit tett, az nem ismert. A városfalak és kapuk helyreállításának idején sem tudunk semmit Ezsdrásról. Mindenesetre Ezsdrás és Nehémiás eltöltöttek néhány évet közösen Jeruzsálemben. (Nehémiásról lásd a 199–200. leckéket.)

Jeruzsálem falainak és kapuinak felépítése után pár nappal nagy sokaság gyűlt össze a Vízi-kapu előtt. Ezsdrással akartak beszélni. Megkérték őt, hogy hozza el Mózes törvénykönyvét, mert tudni szeretnék, mi áll benne. Úgy tűnik, hogy az emberek Isten segítségét és oltalmát látva elkezdtek érdeklődni Iránta. Sokan gyűltek össze, hogy meghallgassák Ezsdrás nyilvános felolvasását.

Ezsdrás hat órán keresztül olvasott, hajnaltól délig! Mikor befejezte, az Urat kezdte dicsérni, a nép pedig felemelte a kezeit, és ezt válaszolta: „Ámen, ámen!” Mindenki meghajolt az Úr előtt.

Ezután néhány bölcs pap magyarázta az Úr igéjét az embereknek. A nép nagyon elszomo­rodott, mert megértették, hogy sok törvény ellen vétettek. Sokan sírtak is. Nehémiás, Ezsdrás és a léviták buzdították a népet, hogy ez az Úrnak szentelt nap, amin nem kell gyászolni, hanem mindenki örülhet. Azt tanácsolták, hogy egyenek jól, és adjanak azoknak is, akiknek nincs. A nép örömmel megfogadta ezt a tanácsot.

A felolvasás közben felfedezték, hogy a hetedik hónapban kell a lombsátrak ünnepét* ülni. Nehémiás és Ezsdrás eldöntötték, hogy összehívják az egész népet az ünnepre. Ki kellett menniük a dombokra, hogy faágakat gyűjtsenek, amiből lombsátrat készíthettek.

Hamarosan az egész város tele volt lombsátrakkal. Ezekben laktak hét napon át. Ezt az ünnepet nem tartották Józsué ideje óta! Az ünnep minden napján olvastak Mózes törvényéből, még a nyolcadik nap sem dolgoztak (3Móz 23,36).

Jegyzetek:

Artahsasztá – I. Artaxerxész perzsa király (Kr. e. 465–424), I. Xerxész (Ahasvérós) fia, aki atyja meggyilkolása után került trónra. Uralkodása 7. évében hazaengedte Ezsdrást a száműzöttek egy csapatával.

Isten törvénye ellen – A 3Móz 18,25.27-ben azt találhatjuk, hogy az izráelitáknak nem szabad semmiben sem hasonulni a pogány kánaáni népekhez. Az 5Móz 7,2–4-ben pedig az áll, hogy semmilyen rokoni kapcsolatba nem léphetnek, tehát nem is házasodhatnak velük. Mert ők eltérítenék Izráel népét Istentől. Ezért nem vehették át a pogány népek bálványimádatát sem (5Móz 7,5). Az tetszik az Úrnak, ha a nép tartja magát ehhez, akkor megáldja és megvédelmezi őket (5Móz 7,11kk).

Az idegen asszonyokat elküldeni – Hogy ez pontosan hogy történt, nem maradt ránk. Valószínűleg ezek az asszonyok gyermekeikkel együtt visszamentek családjaikhoz. Ami egyik fél számára sem lehetett egyszerű. Az Újszövetség így áll a témához (1Kor 7,12–14): „Ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el. És ha egy asszonynak hitetlen férje van, és ez kész vele élni, ne hagyja el a férjét. Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által.”

Lombsátrak ünnepe – 2Móz 23,16; 3Móz 23,34–43; 4Móz 29,12–38; 5Móz 16,13–15: Ezzel az ünneppel a pusztai vándorlás idejére emlékeznek, amikor még sátrakban laktak. Az első nap lombsátrat kell csinálnia a családoknak különböző fák ágaiból, és az ünnep alatt abban laknak. Gyakran ezt a lombsátrat a ház lapos tetejére építették.
A 7. hónap 15. napján kellett elkezdeni az ünnepet. Ezen a napon nem dolgozhattak. Hét napig tartott az ünnep. Minden nap áldozatokat mutattak be. Ez egy vidám ünnep, amin mindenki részt vesz.

198.201

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1–2; 19:4–6; 119:63–64; 85:3; 130:2.4; 135:1.8.12; 157; 211:1.4–5; 217:1–2.5; 235; 378:1.4
Jertek, énekeljünk: 101:1; 180; 183; 228
Harangszó: 41; 44; 45; 52:1.4; 55
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 53:1.4; 60; 69; 74; 93; 94; 97
Erőm és énekem az Úr: 23; 52; 56; 84; 97; 115:1; 139

Megjegyzések:

Hinni Isten oltalmában – Ezsdrás hitte, hogy az Úr megoltalmazza népét a Jeruzsálembe tartó út alatt. Hit által mondta ezt a királynak (Ezsd 8,22). Mégis úgy gondolta, hogy fontos imádkozni Isten védelméért. Az imádság a hit gyümölcse. Imádság által pedig megerősödik a hit.

Ne házasodjanak hitetlennel – A vegyes házasságok tanulsága világos: nem alkothatunk közösséget hitetlenekkel. A 2Kor 6,14–18-ban azt írja Pál: „Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? […] Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket, Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.” Szeretnünk kell azokat is, akik Isten nélkül élnek. Életünk jó példaképpen kell, hogy előttük álljon. Szóban és cselekedetben is tehetünk bizonyságot az Úrról.

Bűnvallás és könyörgés bocsánatért – Figyeljük meg, hogy Ezsdrás bűnvallásában folyamatosan többes szám első személyben beszél, holott ő maga nem bűnös. Kell, hogy bűnvallásainknál mi is figyelembe vegyük népünk bűneit. Magyarország valamikor keresztény nemzet volt!
Az őszinte bűnvallás az Urat mindig bűnbocsánatra indítja. Valami azonban még hozzátartozik: a bűnök elhagyása, ahogy a férfiak is elküldték pogány asszonyaikat. Az Úr előtt semmit sem jelent az olyan megbánás, ami nem fonódik össze bűnvallással, és radikális életmód-változtatással. Ez olyan, mint a nem komolyan gondolt „sajnálom”.

Örömöt okoz az Isten törvényéhez való ragaszkodás – A zsidók megtapasztalják, hogy az Úr törvényének betartása dicsőséget szerez Neki. Boldogság sugárzik róluk. Mi is örülhetünk annak, ha betartjuk az Úr törvényeit, hálából Isten iránt. Hálából, de legfőképp az Úr Jézus szabadításáért. Krisztus betöltötte a törvényt! A törvényt a hívők szívébe írta. Nem nekünk kell betartani a törvényt, hanem megteszi ezt ő helyettünk. Mégis azt látjuk, hogy Izráelben a törvény betartása vidámabbá teszi az embereket, mint minket. Miért van ez?

Az Isten törvényéhez való ragaszkodás mindenekelőtt Isten szeretetét jelenti – Isten törvényeit lehetetlen betartani, ha valaki nem szereti őszintén az Urat. Sok zsidó, köztük papok sem tartják magukat ígéretükhöz, hogy betartják az Úr törvényeit. Csak a társadalmi rangjukkal, pozíciójukkal, tulajdonukkal törődnek, és elfelejtik betartani a törvényt. Velünk hogy van ez?
Egy bűnös ember nem is tudja teljesen betartani Isten törvényeit, és ki az, aki bűntelen lenne? Egyedül az Úr Jézus töltötte be teljesen a törvényt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Isten törvényei. A törvénynek való engedelmesség motivációi: parancs, kötelesség, vagy szeretet, hűség. (***)
  • Mi a helyes viszony a „más” gondolkodásúakkal szemben? Barátság, párkapcsolat, házasság. A vegyes-házasságok következményei. (***)
  • A házasság, válás helyzete és problémája hazánkban. A válás következményei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Móra Ferenc: Királyasszony macskái. Egy példatörténet arra, hogy a „vér nem válik vízzé”: a természet erősebb a szoktatásnál. (***)

Vázlat:

1. történet:
Ezsdrás – Áron leszármazottja
pap, törvény és írástudó
Artahsasztá – perzsa király
Engedély: visszatérés Júdába
cél: Isten törvénye betartásának vizsgálata
léviták
ajándékok
Ezsdrás hálaadó imádsága

2. történet:

Jeruzsálem
bűn: idegen asszonyok
Ezsdrás: imádkozik és könyörög
Sekanjá – eskü
gyülekezés – esős idő
asszonyokat elküldik

3. történet:

Nehémiás
Ezsdrás – felolvassa a törvényt
léviták magyarázata
ünnepi lakoma

lombsátras ünnep

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .