08-6. Leányka, kelj fel…

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Prédikátor 3,3–4; Márk 5,21–24.35–43; Lukács 7,3–5
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
Tevékenység: Zsinagógaépítés székekből, székfoglalás; történetmesélés: Jairus leánya, beszélgetés; zsebkendőjáték, sírásemlékek felidézése, sírásból öröm: történet kreatív folytatása, célba dobás; színezés, rajzolás, makettkészítés

Székekből zsinagóga (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos)

Emlékeztek a kapernaumi századosra? Ő volt az a parancsnok, aki Kapernaum városában egy század római katonával állomásozott, hogy fenntartsa a rendet. Amikor megbetegedett a szolgája, akkor pedig Jézushoz fordult, mert felismerte, hogy Isten hatalmával tud gyógyítani. Ilyesmire csak az szánja rá magát, aki bízik Istenben. A kapernaumi százados, római létére ilyen ember volt. Ő úgy tartotta fenn a rendet, hogy zsinagógát építtetett a zsidó lakosság részére (vö. Lk 7,3–5). Így már a kapernaumi gyülekezetnek is volt háza, ahol összegyűlhettek imádkozni, igét olvasni, Istent dicsérni. A gyerekek (fiúk) pedig járhattak oda tanulni, hogy ők is olvasni tudják a Bibliát, mire nagyok lesznek.

A gyülekezet vezetőit elöljáróknak nevezték, ők vezették az istentiszteletet, tanítottak az iskolában, intézték a gyülekezet ügyes-bajos dolgait.

Mi is építsünk egy „zsinagógát” a csoportszobában/teremben, amiben mindenki elfér. Elöl lehet egy asztal, amire elhelyezünk egy gyertyatartót és egy Bibliát, két oldalt és szemben pedig befelé fordított székek jelölhetik a zsinagóga falait (együtt egy téglalapot rajzoljon ki a térszerkezet). Miután elkészült, helyezkedjünk el a székeken: egyik oldalon a lányok, másik oldalon a fiúk. (Elmondhatjuk, hogy eredetileg a zsinagógákban a nép állt, csak a vének – a gyülekezet vezetői – ültek, és az asszonyoknak külön helye volt a karzaton.)

Gyújtsuk meg a gyertyát, nyissuk ki Bibliát, és meséljük el Jairus és leánya történetét.

Leányka, kelj fel! (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A kapernaumi zsinagóga vezetője, fő elöljárója egy Jairus nevű férfi volt. Mindenki ismerte és tisztelte őt, mert igazán szerette Istent, és gondját viselte a gyülekezetnek, szeretetben élt családjával, embertársaival. Igen ám, de a betegség nem válogat, és sokszor azt éri utol, aki a legkedvesebb. Egy napon megbetegedett Jairus kislánya. Hiába hívták a város orvosait, akik értettek ugyan a gyógyfüvekhez, orvosságokhoz, de most azok sem tudtak segíteni. Imádkoztak teljes szívvel, de az ima is kevés volt. Vagy mégis az ima segített? Sokat hallottak már Jézusról, és most fülükbe jutott a hír, hogy megint Kapernaumba érkezik. Márpedig amerre Jézus jár, ott csodák történnek, gyógyulások. A római százados beteg szolgáját is meggyógyította a puszta szavával. Jairus bizonyos volt benne, hogy ilyen csodára csak Isten képes. Jézus csak az Ő erejével gyógyíthat, biztos, hogy Isten küldötte ő.

Jairus döntött. Nem törődik vele, mit szólnak hozzá mások. A gyülekezet szigorú elöljárói. Az ő kislánya most beteg, és egyedül Isten, vagyis Isten erejével Jézus gyógyíthatja meg.

Jairus nem sokat tétovázott, útnak indult, hogy még elérje Jézust a kikötőben.

Folytassuk a történetet a Márk 5,21–24.35–43 alapján. A vérfolyásos asszony esetét nem kell említeni, elég annyit mondani, hogy nagy tömeg követte őket Jairus házához. A halál tényét sem kell befejezettnek tekinteni, mint a Jairus házát „megszálló” gyászolók. Ma is hallunk újraélesztésről, ami a halál pereméről hozza vissza a beteget az élők közé. Ha a gyerekek azzal állnak hozzá a betegséghez, hogy mindent el kell követni a gyógyulás érdekében, mert Istennek semmi sem lehetetlen, pozitív képet építünk, és tettre késszé neveljük őket.

Beszélgessünk az alábbi (vagy hasonló) kérdések segítségével:

Mit tett Jairus, amikor beteg lett a kislánya? Miért fordult Jézushoz? Hogyan fogadta a kérést Jézus?

Sokan a bajt látták erősebbnek. Milyen hírt kapott Jairus? Mi volt erre Jézus válasza?

Jairus házánál mivel találkoztak? Miért volt akkora sírás-jajgatás?

Mit mondott a síróknak, és mit tett Jézus? Hogyan gyógyította meg a leánykát?

A jó orvos gyógyulás után sem hagyja magára a beteget. Mit mondott Jézus, hogyan gondoskodott a leányról, miután felkelt az ágyról?

Mi kihez fordulhatunk, ha súlyosan megbetegszik valaki a családból? Mit kell ilyenkor tenni? Mit tehetnek a gyerekek, ha egyedül vannak a beteggel, és hirtelen jön a rosszullét? Beszéljünk a segélyhívás lehetőségéről, elérhetőségeiről, hogy mit kell tennie, mondania ilyenkor a gyerekeknek. Gyakorlatban is kipróbálhatjuk egy-egy „telefonbeszélgetés” erejéig.

Sírásból nevetés (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek. Ideje van a gyásznak, de ideje a gyógyításnak is. (Vö. Préd 3,3–4)

Adjunk körbe egy tál papírzsebkendőt, mindenki vegyen egyet.

Vegyük két tenyerünkbe kinyitva a zsebkendőt. Temessük bele az arcunkat, mintha sírnánk, és nem szeretnénk, hogy azt bárki megláthassa. Képzeljen el mindenki egy helyzetet, amikor sírt, mert valami bánat érte. Próbáljuk felidézni a sírás okát. Ha kibuggyan egy-két könnycsepp, nem baj, hiszen ott a zsebkendő.

Ha valaki szeretne mesélni a gyerekek közül egy emlékezetes sírásáról, adjunk rá lehetőséget. Milyen bánat érte, miért fakadt sírva?

Előkerülhet a halál problémája is, egy szeretett személy elvesztése. Nem a gyerekek megríkatása a célunk, de a beszélgetés, a probléma kibeszélése is gyógyító hatású lehet.

Végül mindenki gyűrje össze a zsebkendőjét, és formázzon belőle kicsi golyócskát, amit beledobhat a tálba. Ezek most már nem bánat-, hanem örömpirulák.

Kép: 123RF

Vajon hogy folytatódott a történet? Mi lett a lánykával? Képzeljük el a gyógyulás napjait, ahogyan visszatér Jairus házába az öröm. El is játszhatnak a gyerekek néhány élethelyzetet.

Vagy kipróbálhatnak néhány játékot, például célba dobás a tálba a zsebkendőgolyókkal egy-két lépés távolságról, növelve a távolságot.