Pages Navigation Menu

Mikor született Jézus?

Erre könnyű azt mondani, hogy természetesen 2018 éve, december 25-én, hiszen azóta számoljuk az éveket, Jézus születésnapját pedig ezen a napon ünnepeljük karácsonykor. A gond ott van, hogy a Bibliában pontos adatot nem találunk Jézus születési idejére nézve, nem is volt akkor a maihoz hasonló évszámozás, az uralkodók hivatali idejéhez viszonyítva adták meg az időpontokat. Így olvassuk ezt az Ószövetség történeti könyveiben is (pl. 1Királyok 14,25), ahol a királyok korában a nagyobb pontosság kedvéért az egyik király trónraléptének idejét a másik király uralkodási évéhez viszonyították (Pl. 1Királyok 15,1).

Jézus születésének időpontjára csak Lukács utal: „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó.” (Lukács 2,1–2) Illetve Máté evangéliumából tudjuk, hogy Nagy Heródes hogyan fogadta Jézus születésének hírét. De a megnevezettek hivatali ideje is többévnyi átfedést mutat.

Jézus születésének évét a 6. században Dionysius Exiguus tudós szerzetes számolta ki. Számítása szerint Jézus Róma alapítása után 753-ban született. Ekkortól terjedt el a keresztény Európában a mai időszámítás, a latin jelölés szerint anno Domini incarnationis (= az Úr testté létele évében), rövidebben anno domini, rövidítve A. D. (= az Úr évében).

 

Dionysius Exiguus, középkori latin keresztény író (kb. 470–574)

 

Az egzakt történetírás inkább az időszámításunk előtt (i. e.) és időszámításunk szerint (i. sz.) megnevezést használja, ami nálunk a kommunizmus idején terjedt el. A névhasználat oka, hogy Jézus születése dátumát később korrigálni kellett. Sajnos a tudós szerzetesnek kevés pontos forrása volt, hiszen a nagy keresztyénüldözés idején a római hatóságok megsemmisítettek minden iratot, ami Jézus életére utalt. Újabb kutatások szerint Jézus születése kb. 7 évvel hamarabb lehetett. Csillagászok akkorra teszik a Jupiter és a Szaturnusz együttállását a Halak csillagképben, ez lehetett a betlehemi csillag. További történeti tény, hogy Nagy Heródes négy évvel a mai időszámításunk előtt meghalt, valamint hogy Augustus császár első összeírása a római időszámítás 746-747. évében, vagyis Kr.e. 8-7-ben történt.

 

Karácsonyi csillag Betlehem felett – illusztráció

 

A kérdést bonyolítja, hogy volt-e nulladik év, a történészek szerint elvileg kellett legyen. Ha két esemény pl. Kr. e. 2-ben és Kr. u. 2-ben történt, akkor a kettő között nem 4, hanem 5 évnek kellett lenni, hiszen az az év, amikor Jézus született, nem számítható be sem előtte, sem utána. A kérdés inkább a mai számítógépes gondolkodást tükrözi, annak idején nem gondoltak ilyenre. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs is nagy súlya a kérdésnek, inkább történeti érdekesség. Sokkal fontosabb az a tény, hogy maga az időszámítás is Jézus születésére emlékeztet, Ő lett a kronológiánk alapja.

„Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.” (Kolossé 1,17–20)

 

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.

Hozzászólások

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..