Pages Navigation Menu

76. Gedeon elhívása; a nép összegyűjtése

Üzenet – Téma:

* Az Úr egyszerű embereket hív, hogy szívből szolgálják Őt.
* Kérdéseikre választ ad, bizonytalanságuk­ban megerősíti híveit az Úr.

Előzmények:

Az izráeliták újra bűnbe estek. Az Úr most a hácóri Jábín királlyal, és annak generálisával, Siserával büntette őket. Ám amikor hozzá kiáltott a nép, Debóra és Bárák által szabadítást adott. Siserát legyőzték a Kíson pataknál, aki egy asszony, Jáél kezétől halt meg.

Történet:

Hiába szabadította ki Istenük Izráelt a kánaániak kezéből, ők újból a bálványokat kezdték imádni. Ez nem tetszett az Úrnak. „Midján* kezébe adta őket”, akik elfoglalták az országot. Ez a testvérnépe Izráelnek nem egyedül jött: amálékiek*, és egyéb nomád „keleti törzsek*” is csatlakoztak hozzájuk. Amint beérett a vetés, elözönlötték nyájaikkal és tevéikkel az országot, fölverték a sátraikat, és mindent letaroltak. Nem hagytak meg semmit az izráelieknek. Megvárták az aratást és a szüretet, aztán mindent elvitték, amit találtak. Így vonultak végig az egész országon, egészen a filiszteusok városáig, Gázáig. Nemcsak a termést vitték magukkal, hanem az állatokat is, úgyhogy se bárány, se kecske, se szamár nem maradt az országban. Olyan sokan voltak, hogy pusztításukat a sáskajáráshoz lehetett hasonlítani.

Az izráeliek barlangokba, és a hegyekben készített rejtekhelyekre, erődökbe húzódtak be. A Bír 8,18–19-ben olvassuk, hogy Gedeon testvéreit a Tábór hegyén Midján királyai, Zebah és Calmunná ölték meg. Elképzelhető, hogy Gedeon testvérei egy sziklahasadékba rejtőztek, ahol Zebah és Calmunná harcosai megtalálták és megölték őket.

Ez a gyötrelem hét évig tartott. Izráel igencsak elszegényedett.

Nyomorúságukban az Úrhoz kiáltottak segítségért, és Ő irgalmasan meghallgatta imádságukat.

Először prófétát küldött hozzájuk, aki eléjük tárta nyomorúságuk okát. „Így szól az ÚR, Izráel Istene: Én hoztalak ki benneteket Egyiptomból, kihoztalak a szolgaság házából, kimentettelek benneteket az egyiptomiak kezéből és elnyomóitok kezéből; kiűztem azokat előletek, és nektek adtam országukat, és ezt mondtam nektek: Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! Ne féljétek az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok! De nem hallgattatok szavamra.”

Gedeon Ofrában* lakott, Ebál hegyétől északra, Manassé törzsének a területén. Apja, Jóás, Abiézer nemzetségéhez tartozott, s vezető szerepe volt a faluban. Abiézer maga is Manassé törzsének egyik nemzetségfője volt (vö. Józs 17,2 és Bír 8,2).

Az Úr angyala* egy vándor képében jelent meg Gedeonnak („szétzúzó”), aki éppen búzát csépelt a présházban. Ez igazán szokatlan, hiszen rendes körülmények között szérűn csépelték a búzát, lehetőleg valami magaslaton, ahol a szél a pelyvát elfújja. Gedeon kénytelen volt titokban dolgozni, hogy Midján kezébe ne kerüljön kevéske búzája.

„Az ÚR veled van, erős vitéz!” – szólította meg Gedeont az ismeretlen. Ez valami tévedés. Gedeon nem bátor hős. Harcvezetéshez semmit sem ért. És hogy Isten vele van?! Hogy mondhat ilyet ez az ember!

Gedeon így felelt: „Kérlek, Uram, ha velünk van az ÚR, miért ért bennünket mindez? Hol vannak mindazok a csodák, amelyekről atyáink beszélnek nekünk, hogy hogyan hozott ki bennünket az ÚR Egyiptomból? Most meg eltaszított bennünket az ÚR, és Midján kezébe adott!”

A következő versben (14) a szövetség Istenének neve, Jáhveh (JHVH) szerepel; vagyis nem a küldött, hanem maga Isten szólt: „Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából. Én küldelek téged!”

Gedeon még nem fogta fel, hogy Isten maga beszélt vele. Válasza: „Kérlek, Uram, hogyan szabadítsam meg Izráelt? Hiszen az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én a legkisebb vagyok atyám házában.”

Az Úr azonban megígérte, hogy segíteni fog.

Gedeon megértette, hogy most Isten szavait hallotta. Ám bizonyosságot szeretett volna. Kérte hát, hogy ne menjen el az idegen, míg ajándékával vissza nem tér. Izráelben ugyanis meg szokták kínálni a vendéget (vö. 1Móz 18: három mennyei vendég Ábrahámnál; 16. lecke).

Ahogy elkészítette, hozta is az ennivalót. Az Úr parancsára a húst és a kovásztalan kenyeret odatette egy kőre, a hús levét pedig ráöntötte.

Az angyal megérintette botja végével a húst és a kovásztalan kenyeret. Azonnal tűz csapott ki a sziklából, és elnyelte az eledelt. Az angyal pedig hirtelen eltűnt. Gedeon megijedt, hogy meg fog halni, mert az Úr angyalát látta színről színre (vö. 1Móz 32,31).

Az Úr válasza így hangzott: „Békesség neked, ne félj, nem halsz meg!” Gedeon hálából oltárt épített, s így nevezte el: „Az ÚR a békesség.” Ez az oltár hosszú évekig ott állt Ofrában.

Éjjel feladatot adott neki az Úr: Rombolja le Baal oltárát, vágja ki a mellette lévő szent fát*, majd építsen oltárt az Úrnak, s áldozza fel apja hét éves bikáját.

Gedeon félt a város férfiaitól, ezért Isten parancsának éjjel, s nem nappal engdelmeskedett. Tíz emberét vitte magával, és mindent úgy tett, ahogyan az Úr mondta. Ezzel kezdte meg reformációját.

Másnap hamarosan kiderült, hogy Gedeon volt a tettes. A városbeli férfiak haragosan mentek Jóáshoz, és követelték, hogy adja ki a fiát. Meg kell halnia, amiért lerombolta Baal oltárát, és kivágta a szent fát.

Jóásnak, aki maga is Baalt imádta, nehéz volt a helyzete. Ám a fiát mindenképpen menteni akarta, ezért megkérdezte: „Ti akartok perelni a Baalért? Aki perbe száll érte, az meg fog halni reggelig! Ha isten ő, akkor pereljen ő magáért!”

Gedeont azonban nem érte semmi szerencsétlenség. Ofra emberei tehát arra a következtetésre jutottak, hogy Baalnak nincs hatalma. El is nevezték Gedeont Jerubbaalnak, mondván: Pereljen vele a Baal azért, amiért lerombolta az oltárát! Megértették, hogy a Baal végülis csak bálvány. Ezzel a nép elfogadta Gedeont vezérüknek.

A midjáni, amáléki és a keleti törzsek álkeltek a Jordánon, és a Jezréel síkságán gyülekeztek. Most meg lehetne őket támadni. Ha szétszélednek az országban, akkor már nem lehet velük mit tenni. Az Úr tudta ezt…

Az Úr ekkor felruházta lelkével, és harcba küldte Gedeont. Ő megfújta a harci kürtöt, és hadba hívta a népet.

Gedeont a hithősök sorában említi a Zsid 11,32, mégis látjuk, hogy hite erősítésére jelet kért. „Ha az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, ahogyan megígérted, akkor én most kiteszek egy fürt gyapjút a szérűre, és ha csak maga a gyapjúfürt lesz harmatos, az egész föld pedig száraz marad, akkor tudni fogom, hogy az én kezem által szabadítod meg Izráelt.”

Isten megadta, amit kért: a föld száraz volt, a gyapjúfürtből pedig egy csészényi vizet csavart ki.

Gedeon mégsem nyugodott meg. Másnapra ugyanazt a jelet kérte, de megfordítva: száraz gyapjúfürtöt, és körülötte harmatos földet. Az Úr kegyelmesen ezt a jelet is megadta Gedeonnak. Mostmár tudta, hogy az Úr segíteni fog az ellenség legyőzésében.

Jegyzetek:

Midján – Lásd a 64. lecke részletes jegyzetét és a 65. leckét! Mózes ugyan alaposan megritkította a midjániakat, újra igen megszaporodtak. Úgy vélik, hogy még más midjáni törzsek is voltak köztük, mint akik a móábiakkal együtt kísértésbe vitték az izráelitákat (vö. 4Móz 25; 64. lecke).

Amálékiek – Részletes jegyzet az 52. leckében.

Keleti törzsek – Az 1Móz 29,1-ben Jákób keleti törzsek országába utazik. Megérkezik Mezopotámiába, Háránba. A Bír 6,3-ban ezt olvassuk: „és más keleti törzsek”. Ezek nomád arab törzsek. A Jer 49,28 „keleti népet” említ, a Mt 2,1 bölcseket, akik „napkeletről” érkeztek, Kánaántól keletre kell helyezzük ezt, valószínűleg Perzsiába. (Vö. Jób 1,3)

Ofra – A másik Ofra Benjámin területén volt.

Az Úr angyala – Isten Fia (lásd a 69. lecke jegyzeteit).

Szent fa – Ezt az Asera-fát a termékenység istennőjének, Astarte-nek szentelték.

076

Énekek:

Református énekeskönyv: 18:1; 27:1.7; 389:1–5; 390:1–2; 393; 423:1–3
Jertek, énekeljünk: 158:1; 168; 173; 230:2–3
Harangszó: 42:1; 43; 44; 45
Dicsérjétek az Urat!: 5; 40; 69; 70; 87:1; 93; 148
Erőm és énekem az Úr: 20; 63:1–3; 84; 134:1–3; 139

Megjegyzések:

Az Úr nem hősöket, hanem egyszerű embereket keres tervei kivitelezésére – Gedeon maga mondta, hogy ő csak egyszerű fiatalember, és otthon a legkisebb. (Dávid is a legfiatalabb volt testvérei közül.) Mégis őt akarta használni az Úr Midján és társai megsemmisítésére. Egyéb példák: Jefte fattyú volt, Sámson is egyszerű fiatalember, Dávid pásztor. Mária, bár Dávid leszármazottja, mégis egy szegény lány. A tanítványok közül pedig többen halászok voltak, volt köztük vámszedő is stb.
Az Úr sokszor használt egyszerű eszközöket. Néhány példa: botttal kellett a vízre ütni (Mózes és Áron); hollók hoztak Illésnek vizet és húst (1Kir 17,6); a vízbe fadarabot dobtak, s a fejsze feljött a víz színére (2Kir 6,1–7). Az egyszerű dolgokban sok csodálatos rejlik.

A hitet erősíteni kell – Nem volt helytelen, hogy bizonyosságul Gedeon jelet kért. Az Úr különböző alkalmakkor maga adott jelet. Abrám (Ábrahám) és Száraj (Sára) névváltozása jele volt annak, hogy az Úr fiút akar nekik ajándékozni (1Móz 17,4–6.15–16); Mózesnek az égő csipkebokor az Úr jelenlétét jelentette (2Móz 3); a napóra mutatója mutatta meg Ezékiás királynak, hogy a Nap 10 fokot visszament (Ézs 38,8). Zakariás viszont hitetlenségből kért jelet (Lk 1,18–20).
Nekünk már nem kell jeleket kérnünk. Amikor az Úr szükségesnek találja, megteszi, amit megígért.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Mit jelent erősnek lenni? Mitől lesz valaki igazán erős? (* **)
  • Mit tehetünk, ha erőnket meghaladó feladatot kapunk? (** ***)
  • Kérdéseink. Szabad-e kérdeznünk, ha nem értünk valamit, bizonytalanok vagyunk? (** ***)

Történelem

  • Mit jelentett a történelmi reformáció? A reformátorok bátor fellépése. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Elbeszélő fogalmazás (ill. panasz) írása a bibliai történet egy részlete alapján külső nézőpontból (**), vagy valamelyik szereplő nevében (** ***).
  • Nyelvi játékok:
    – Kérdésstaféta: kérdések szóbeli megfogalmazása és válaszadás.
    – Történetstaféta: a bibliai történet közös újrafogalmazása. (**)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Tenyésztett állatok (juh, szarvasmarha, szamár) és termesztett növények (gabona, szőlő). Emlékezetfejlesztő játék ezek képeivel. (*)
  • Nyomor, éhínség ma a világban. Ennek okai. Újságcikkek gyűjtése, tablókészítés. (***)

 

Vázlat:

Midján Amálék – 7 év
Gedeon (Manassé)
Az Úr angyala:
„szabadítsd meg Izráelt”
Baal-oltár lerombolása
Jelek: gyapjúfürt
1. nedves
2. száraz

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.