Pages Navigation Menu

47. A második öt csapás

Üzenet – Téma:

* A sajnálkozás még nem bűnbánat. Tanuld meg Isten szemével látni a bűnt!
* Isten csodajelei az Ő nevét dicsőítik.

Előzmények:

Az első öt csapás a fáraót és a tudósokat elvitte a hatalmas Isten felismeréséig, ám a fáraó mégis halogatta az engedelmességet.

Történet:

Hatodik csapás: hólyagos fekély

Mózes és Áron egy marék kormot vett a kemencéből. A fáraó jelenlétében a levegőbe szórták. Porfelhővé vált egész Egyiptom fölött, és hólyagos fekélyeket támasztott az emberek és állatok testén.
Az állatok után most már emberekre is sor került.
Minden egyiptomi, a varázslók, az előkelőségek, maga a fáraó is szenvedett e csapásoktól. Bár erről nem olvasunk, de elképzelhető, hogy a zsidóknak semmi bajuk sem lett.
A fáraó szíve azonban kemény maradt. Nem hallgatott Mózesre és Áronra, amint az Úr megmondta.

Hetedik csapás: vihar és jégeső

Korán reggel Mózes újra a fáraó elé állt: „Így szól az ÚR, a héberek Istene: Bocsásd el népemet, hogy szolgálhassanak nekem! Mert ezúttal minden csapásomat rád bocsátom*, meg szolgáidra és népedre, hogy megtudd: Nincs hozzám hasonló az egész földön! Mert már kinyújtottam a kezemet, és megvertelek téged és népedet dögvésszel úgy, hogy kipusztulhattál volna a földről. De mégis megtartottalak, hogy megmutassam neked az erőmet, és hirdessék nevemet az egész földön. Ha továbbra is gátolod népemet, és nem bocsátod el, akkor én holnap ilyenkor olyan nagy jégesőt zúdítok le, melyhez hasonló nem volt Egyiptomban alapítása napjától fogva mostanáig. Most azért küldj el, hajtasd be jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van, mert olyan jégeső szakad minden emberre és állatra, hogy ami a mezőn marad és nem hajtják haza, elpusztul.”
Akik féltek az Úr szavától, gyorsan hazarendelték szolgáikat és állataikat. Mások nem törődtek az Úr szavával, és szolgáikat meg jószágaikat kint hagyták a mezőn.
Akkor az Úr parancsára Mózes kinyújtotta botját az ég felé. Az Úr vihart támasztott sűrű esővel és jéggel. Villámok csaptak a földre, és jégeső zúdult egész Egyiptomra. Ilyen ítéletidő még sosem volt Egyiptomban, az ország alapítása óta. A jég elpusztított mindent a mezőn: füvet, fát, embert és állatot.
Csak Gósen földjén, ahol Izráel fiai laktak, ott nem volt jégeső.
A fáraó hívatta Mózest és Áront, s azt mondta: „Ezúttal vétkeztem! Az ÚR az igaz, én és a népem bűnösök vagyunk. Könyörögjetek az Úrhoz, mert elég volt már a mennydörgésből és a jégesőből. Elbocsátalak benneteket, nem kell tovább itt maradnotok.”
Mózes válaszolt: „Mihelyt kimegyek a városból, fölemelem kezemet az Úrhoz. Megszűnik a mennydörgés, és nem lesz több jégeső, hogy megtudd: az Úré a föld. Tudom ugyan, hogy te és szolgáid még mindig nem féltek az Úristentől.”
Szörnyű állapot volt az országban: a virágzó lent* és a kalászos árpát elverte a jég. Csak a búza és tönköly* nem pusztult el teljesen, mert azok később érnek.
Mózes pedig megtette, amit mondott. Amint a fáraó látta, hogy a jégeső és mennydörgés Mózes közbenjárására abbamaradt, megkeményítette szívét. Mégsem engedte el a népet. Pedig Egyiptom jövője volt a tét! Vajon erre nem ügyelt a fáraó?

Nyolcadik csapás: sáskajárás*

Az Úr elmagyarázta Mózesnek, azért keményítette meg a fáraó és tanácsadói szívét, hogy véghez vigye csodáit. Az izráeliták beszéljék majd el gyermekeiknek és unokáiknak azokat a jeleket, amelyeket Ő Egyiptomban tett, hogy a nép megtudja: „én vagyok az ÚR”.
Mózes és Áron újra a fáraóhoz ment, és ezt mondták: „Így szól az ÚR, a héberek Istene: Meddig vonakodsz még megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet, hogy nekem szolgálhassanak! Mert ha nem akarod elbocsátani népemet, akkor én holnap sáskákat hozok a határodra. Úgy ellepik a föld színét, hogy látni sem lehet a földet, és megeszik a maradékot, amelyet a jégeső megkímélt, és így megmaradt nektek. Lerágnak minden fát, amely a mezőn nő. Sőt tele lesz velük a házad, összes szolgád háza és minden egyiptomi háza. Nem láttak ilyent a mai napig sem őseid, sem azoknak ősei, amióta ezen a földön laknak.”
Mózes és Áron ezzel megfordultak és elmentek. A tanácsadók igyekeztek rávenni a fáraót: „Bocsásd el ezeket az embereket, hogy szolgálhassanak Istenüknek, az Úrnak! Nem veszed észre, hogy pusztulóban van Egyiptom?”
A fáraó újra maga elé hívatta Mózest és Áront, s ezt mondta: „Menjetek, szolgáljatok Isteneteknek, az Úrnak! De kik fognak elmenni?”
„A fiatalokkal és öregekkel megyünk, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és marháinkkal megyünk, mert ünnepet ülünk az Úrnak.” – válaszolta Mózes.
A fáraó azonban feltételeket szabott: „Csak ti, férfiak, menjetek és szolgáljatok az Úrnak!” Azzal elkergették Mózest és Áront.
Akkor az Úr szavára Mózes kinyújtotta a botját Egyiptom fölé, és az Úr keleti szelet támasztott, mely fújt egész nap és egész éjjel. Reggel aztán meghozta a keleti szél a sáskákat. Ellepték az egész országot. Nem volt ilyen sáskajárás sem azelőtt, sem azután. Az egész föld elsötétedett.
Minden növényt fölfaltak, még a gyümölcsöt is a fán. Száraz és csupasz lett az ország.
A fáraó gyorsan hívatta Mózest és Áront: „Vétkeztem a ti Istenetek, az ÚR ellen és tiellenetek. Most azért bocsássátok meg még ez egyszer a vétkemet, és könyörögjetek Istenetekhez, az Úrhoz, hogy legalább ezt a halált fordítsa el tőlem!”
Mózes könyörgött az Úrhoz, aki igen erős nyugati szelet adott, „amely fölkapta a sáskákat, és belesodorta a Vörös-tengerbe. Nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész területén.” Ám az Úr ismét megkeményítette a fáraó szívét, aki nem bocsátotta el Izráel fiait.

Kilencedik csapás: három napos sötétség

Majd azt parancsolta az Úr Mózesnek, hogy nyújtsa ki kezét az ég felé. Mózes engedelmes­kedett. Olyan sötétség lett, hogy három napig senki sem mert egy lépést sem tenni. Ám Gósen földjén mindenütt világos volt.
E három nap után hívatta a fáraó Mózest. „Menjetek” – mondta, – „tiszteljétek az Urat, de juhaitok és marháitok itt maradnak! Még a családtagok is elmehetnek veletek.”
Mózes azonban így felelt: „Inkább neked kellene véresáldozatra és égőáldozatra valót adnod nekünk, hogy azt készítsük el Istenünknek, az Úrnak! … Mert magunk sem tudjuk, míg oda nem érünk, hogy hogyan kell majd tisztelnünk az Urat.”
Ám az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és nem engedte elmenni őket. Dühösen kiáltotta Mózesnek: „Takarodj előlem! Vigyázz, ne kerülj többé a szemem elé, mert meghalsz, ha még egyszer meglátlak!”
Mózes válasza így hangzott: „Jól mondod. Nem látsz engem többé!*”

A tizedik csapás bejelentése: az egyiptomi elsőszülöttek halála

Mózes ezután megtudta az Úrtól, hogy még egy csapást hoz majd a fáraóra és Egyiptomra, s akkor elbocsátja Izráel népét. Sőt kikergeti őket. A népnek pedig az a dolga, hogy szomszédaiktól ékszereket kérjenek, hisz jóindulatot támaszt irántuk az Úr az egyiptomiakban.
A fáraó is megkapta a figyelmeztetést Mózes által: „Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgáló elsőszülöttje, meg az állatok minden elsőszülöttje is. Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban, amilyen nem volt és nem is lesz többé. De Izráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az ÚR Egyiptom és Izráel között.”
Ám a fáraó szíve ismét megkeményíttetett, hogy az Úr csodái beteljenek Egyiptomban.

Jegyzetek:

Rád bocsátom – Az ezután következők a fáraót is személyesen érintették: A szíve fog fájni.

Len – Elpusztult a lentermés is, amiből a lenvászon, a nép ruhája készült.

Tönköly – Alacsonyabbrendű búzaféle, mely a legtöbb egyiptominak táplálékul szolgált.

Sáska – A sáskák nagy pusztítást tudnak előidézni a növényvilágban. Igazi csapás ez pl. Észak-Afrikában, ahol seregestől jelennek meg. Ma e növényevőket rovarölőkkel próbálják irtani, pl. repülőgépről permetezve. A költőhelyeket bombázzák is.
A nyolcadik csapás a 2Móz 10,14 szerint minden idők legnagyobb sáskajárása volt Egyiptomban. Érdemes összehasonlítani a Jóel 1,4–7-tel.

Nem látsz engem többé – Mózes válasza ellentmondónak tűnik a további fejleményekkel, hiszen újra találkozott a fáraóval. Egy lehetséges magyarázat: Mózes ezt a fáraó haragja miatt mondta, s arra vonatkozik, hogy nem megy hozzá többé Isten kegyelmes üzenetével, csak az elkerülhetetlen ítélet bejelentésével.

Énekek:

Református énekeskönyv: 93; 105:1–3; 115:1–3.5; 236; 394:1.5; 511:1.4
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 94; 97; 228; 229
Harangszó: 49; 52:2.4
Dicsérjétek az Urat!: 17; 35:1–2; 53:2.4; 60; 63; 156
Erőm és énekem az Úr: 41; 52; 63; 84:1; 120:1

Megjegyzések:

„Vétkeztem”: sajnálat vagy bűnbánat? – „Vétkeztem a ti Istenetek, az ÚR ellen és tiellenetek.” A fáraót csak a bűne miatti következmények indították erre a beismerésre. Tisztázzuk a gyerekekkel: A sajnálkozás lehet felszínes, amikor még igazából nem bántad meg, amit tettél. Bánkódhatsz rossz tetted következményei miatt is. Bűnbánat pedig akkor keletkezik, amikor valaki azt érti meg, hogy ő maga a hibás.
Mit jelentenek a következők: bocsánat, sajnálom, pardon, nem fogok tenni ilyet többet stb… Lehet soroltatni a példákat.

Önfejűség – Vajon tudta-e a fáraó, hogy keménynyakúsága országa romlását jelenti? Miért folytatta tovább, az Úr, Mózes és Áron, sőt saját tanácsosai figyelmeztetése ellenére is az önmaga által kigondolt utat?
A Bibliában sok példát találunk erre (Áháb, a próféták figyelmeztetései, de ez ellen lépett fel Keresztelő János és Jézus is).
A nagyobb gyerekek bizonyára tudnak már történelmi példákat is sorolni: Spanyolország a 80 éves háborúban; Németország a II. világháborúban.
Vajon előfordul-e a gyerekekkel, hogy önfejűen tesznek meg valamit? Ha igen, példákat is sorolhatnak.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma / Történelem

  • A vétkes cselekedet felismerése és beismerése. A következmények miatti bánkódás és az igazi bűnbánat különbsége. Életpéldák és életjátékok. (** ***)
  • Az önfejűség és következményei. Egyéni és történelmi példák. (***)
  • Az egyiptomi tíz csapás és az egyiptomi istenek kapcsolata. Többistenhit és egyistenhit ellentéte. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A betűtanulás előkészítése: apró különbségek megfigyelése egyforma rajzokon. (*)
  • Az egyiptomi tíz csapás felidézése utánzó mozgásokkal, hangadással. (*)
  • A bibliai történet vázlatának folytatása rajzolással, a részek megnevezésével és sorrendbe állításával. (**)
  • Az egyiptomi tíz csapás vázlatának elkészítése, és rendszerező áttekintése. (***)
  • Szóbeli vagy írásbeli elbeszélés egy egyiptomi csapás kárvallottja vagy szemtanúja nevében.(**)
  • A bocsánatkérés szinonimái és jelentésük a mindennapi nyelvhasználatban. (**)
  • Riport vagy tudósítás készítése szóban vagy írásban egy egyiptomi csapásról. (***)

Matematika

  • Számlálás tízig. A tíz bontott alakjai, műveletek írása. (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Viharok, viharkárok. A jégeső keletkezése. (** ***)
  • Rovarok, sáskafélék. A sáska testfelépítése, táplálkozása. Sáskajárások régen és ma. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Memóriakártya készítése a tíz csapás képeivel. Játék a memóriakártyával, a vizuális memória fejlesztése. (**)

Vázlat:

az egyiptomi 10 csapás:

Egyiptomban + Gósen földjén

1. a víz vérré válik
2. békák
3. szúnyogok

Csak Egyiptomban

4. bögölyök
5. dögvész
6. hólyagos fekély
7. vihar és jégeső
8. sáskajárás
9. három nap sötétség
10. elsőszülöttek halála

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.