Pages Navigation Menu

44. Mózes és az égő csipkebokor

Üzenet – Téma:

* Isten megbízást ad Mózesnek. Téged is szolgálatába hív.
* Isten az erőt meghaladó szolgálatban segít­séget ad.
* Isten neve azt jelenti: Veled vagyok, veled leszek.

Előzmények:

Mózes negyven évig pásztorkodott Jetrónál. Közben feleségül vette Cippórát, és két fiuk született.

Történet:

Mózes már negyven éve őrizte apósának, Jetrónak a juhait, aki Midján papja volt.

Egyik nap nyájával a Hóreb hegyéig (Sínainak is nevezik) jutott. Az Úr angyala*, aki már máskor is szólított meg embereket, mint Ábrahámot vagy Hágárt a pusztában, valamint Jákóbot Penúél mellett, most megjelent Mózesnek egy égő csipkebokorból. A különös jelenség magára vonta Mózes figyelmét. Éppen elégszer látott már ilyen száraz bokrot égni, hiszen a tüzes nap könnyen lángra lobbanthatta a száraz ágakat. Annál csodálatosabb volt, hogy ez a bokor nem hamvadt el a lángokban. Így szólt hát Mózes magában: „Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor?”

Maga az Úr szólította meg a csipkebokorból, majd parancsára leoldotta saruit a lábairól, mert szent helyen állt. Ezután így mutatkozott be az Úr: „Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.” Erre Mózes eltakarta az arcát, valószínűleg köntöse szélével. Félt Istenre tekinteni.

Az Úr arról beszélt, hogy látta népe elnyomott helyzetét Egyiptomban, s meghallotta sanyargatóik miatti jajkiáltásukat. Elhatározta, hogy kiszabadítja, s egy tágas, tejjel és mézzel folyó földre viszi őket. Ez Kánaán földje, melyen kánaániak és más népek, hettiták, emóriak, perizziek, hivviek és jebúsziak éltek*. Az Úr ismerte az izráeliták nyomorúságát. Megbízást adott hát Mózesnek, amire eddig őt készítette: „Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból!”

Mózes egész másként reagált, mint ahogy fiatalabb éveiben tette volna. Akkor tele volt önbizalommal, s azonnal kész lett volna indulni. Ám azóta megtanulta, milyen kicsi és erőtlen önmagában. „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból?” – válaszolta.

Az Úr biztosította Mózest segítségéről és támogatásáról. Ő maga lesz velük, amit egy különleges jellel is megerősít: „mikor kihozod a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.” (Károli)

„Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: a ti atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik?” – kérdezte Mózes.

„VAGYOK, AKI VAGYOK”* – válaszolt Isten Mózesnek. Ez a neve. Ezzel utalt örök jelenlétére, változatlanságára és hűségére, s az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségre, mely változatlanul beteljesítésre várt.

Isten ezután konkrét utasításokat adott Mózesnek. Keresse fel az izráelitákat, s mondja el nekik, hogy atyáik Istene jelent meg neki. Ismételje el Isten ígéreteit: az Úr vezeti ki népét az egyiptomiak elnyomásából Kánaánba. Majd a vezetőkkel együtt menjen el Egyiptom királyához, s kérje meg, hogy a népet engedje el három napra a sivatagba, hogy Istenüknek, az Úrnak áldozzanak.

Az Úr előre elmondta, hogy Egyiptom királya nem fogja elengedni a népet, csak az erőszaknak engedve. De Isten megveri az országot mindenféle csodával. Csak ezek után fogja a fáraó elengedni a népet. Az Úr jóindulatot támaszt az egyiptomiakban, s azok megajándékozzák a zsidókat ezüst és arany tárgyakkal, amikor az országot elhagyják.

Mózes mindenféle kifogással próbálkozott. „Nem jelent meg neked az ÚR” – fogják mondani.

Isten bátorításként két csodát adott, amit Izráel vezetői előtt be kell majd mutatnia. A botja kígyóvá vált. Majd az Úr parancsára megragadta a farkánál fogva – és a kígyó visszaváltozott bottá.

Másodszor Mózesnek a keblébe kellett tennie a kezét. Mózes megtette – újból egy hittel vállalt cselekedet –, s aztán elővette. Az előbb még oly egészséges keze bélpoklos* lett, fehér, mint a hó! Milyen megdöbbentő! Mózes tudta, hogy a lepra szörnyű betegség, ahol hosszú szenvedés után a halál következik. Majd újra bedugta kezét a ruhájába, s ugyanolyan egészségesen húzta ki, mint az előbb volt.

S ha még mindig nem akarnak hinni neki, Mózesnek egy harmadik csodát is meg kell tennie. A Nílus vizét öntse a földre, s a víz vérré válik.

Mózes, e csodák ellenére, még mindig habozott a küldetésében. „Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló (a szavak embere)”* – mondta. Ez régóta így van („sem tegnaptól, sem tegnapelőttől fogva”), és azzal sem javult semmi, „hogy szólottál a te szolgáddal”. „Mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok (nehézkesen, akadozva beszél).” (Károli)

Az Úr megfeddte Mózest. Vajon nem Ő adott-e szájat az embereknek, illetve nem Ő tette-e némává és siketté, látóvá vagy vakká őket?

Megígérte: „Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!”

De Mózes még mindig nem adta meg magát: „Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!”

Ekkor az Úr haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta, Mózes testvére, a lévita Áron* fog vele menni. Ő jól tud beszélni. Már jön is elébe. Csak adja szájába a szavakat, ő majd beszél a néppel. Az Úr pedig segíteni fog nekik. A vezető azonban Mózes marad („te pedig istenként állsz mellette”).

Így aztán Mózesnek engedelmeskednie kellett, hogy teljesítse az Isten által rábízott feladatot.

„Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!” – mondta az Úr, Mózest Egyiptomba küldve.

Jegyzetek:

Az Úr angyala – Lásd a 14. lecke jegyzeteit!

Kánaáni népek – Lásd a 13. lecke jegyzeteiben a népnevek felsorolását!

VAGYOK, AKI VAGYOK – „Ő van”, Jahve, népének szövetséges Istene. A bizonyos körökben használt „Jehova(h)” szó magánhangzók és mássalhangzók félreértéséből alakult: a JHWH szó mássalhangzói az Adonaj (Úr) szó magánhangzóival vegyültek, amely nevet a zsidók – (akik Jáhweh nevét nem akarták kimondani, nehogy véletlenül vétsenek a parancsolat ellen) – a Jáhweh név helyett használták.

Bélpoklosság – Más szóval: lepra. Itt találkozunk vele először a Bibliában. Ennél a leprafajtánál a bőr fehérré válik. Ezt látjuk Géházinál, Elizeus próféta szolgájánál is (vö. 2Kir 5,27). Ma már gyógyítható betegség. Ha nem kezelik, akkor elhalnak a szervek, lehull az orr és a fül is, kihull a haj, gyakran megvakul a beteg.

Nem a szavak embere – István úgy beszél a Nagytanács előtt Mózesről, mint hercegről, aki „hatalmas szavakban és cselekedetekben” (ApCsel 7,22). Mindez a pusztában töltött negyven esztendő alatt alaposan megváltozott.

Áron, a lévita – Az Úr Áron származására utal: Amrám és Jókebed fia Lévi törzséből származik (2Móz 6,16–20).

Énekek:

Református énekeskönyv: 34:1–2; 121:3–4; 135:1–3; 228; 375:3; 463
Jertek, énekeljünk: 112; 118; 142; 145; 173
Harangszó: 35; 43; 44; 45; 52:3–4; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 5; 17; 35:1–3; 40; 53; 69; 83; 98:1
Erőm és énekem az Úr: 32; 64; 66; 84; 132

Megjegyzések:

Isten neve – A zsidóknál a név több volt, mint címke, amivel egyik személyt a másiktól meg lehet különböztetni. A név viselője lényegét, személyiségét tükrözte. A Bibliában szereplő neveknek is van jelentése, ami a személyre jellemző.
Az Úr nem egyenesen mondta meg nevét. A „Vagyok, aki vagyok” inkább homályosítás. A zsidók tettein át látják, kicsoda Ő. Mit tanulhatunk ebből?
Az Úr (Jahve) olyan akar lenni, amilyen: Ábrahám, Izsák és Jákób Istene (3,6). Így akarja szólíttatni magát nemzedékről nemzedékre (3,15: „…Ez az én nevem mindörökre, és így szólítsatok meg engem nemzedékről nemzedékre!”) Ami azt jelenti: Ő, mint Isten, a viselkedéséről akar ismert lenni, azaz olyan Isten, aki vele van az emberekkel mindennapi életükben. Ez így volt, így van, és így is fog maradni! Izráelnek Ő a jelenlét Istene.
„Istent ismerni” ugyanazt jelenti a Bibliában, mint „Istennel járni”. Amikor arról szól a Biblia, hogy az emberek nem ismerték Istent, nem azt jelenti, hogy nem tudtak Istenről semmit, hanem hogy nem törődtek vele, és nem engedelmeskedtek neki.
Ez a gyerekeknek nagyon fontos, hiszen most formálódik az istenképük.

Hittel engedelmeskedni – Nagyon is érthető, hogy Mózes nem akarta a fáradságos és veszélyes feladatot elvállalni.
Általában megijedünk, ha nehéz feladatot kapunk. Mindenféle módon szabadulni szeretnénk: Nem szabad, nem tudom, miért éppen nekem kell?! Néha lustaságból, néha mert nem látjuk értelmét ilyen megbízásnak, néha mert félünk a nevetségessé válástól.
Pedig az Úr kérheti, hogy állj ki a meggyőződésedért. A Bibliából megtanulhatod a helyes viselkedést, pl. hogyan beszélj (Ef 4,29; Kol 4,6); mit tégy azokkal, akik nem szeretnek (Mt 5,44); kiben bízz (Zsolt 40,5) stb. Jézus nem volt közömbös az emberek gondjai iránt, te se akarj kívül maradni mások baján!
Ezzel kapcsolatban érdemes még beszélni az imádság erejéről: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!” (Zsolt 25,4)

Sok beszéd – Ez a történet tulajdonképpen egy hosszú párbeszéd, kivéve a bot-kígyó és a leprás kéz csodáját. El kell kerülni, hogy túl egyhangú legyen, az elbeszélő feszült figyelmet tarthat közbeszúrt kérdésekkel. Pl.: És… megfoghatta Mózes a kígyót újra? Vajon még mindig elmondhatta Mózes, hogy fél elmenni?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Könnyebb és nehezebb feladataink. Segítségkérés és -nyújtás egy-egy nehéz feladatban. (* ** ***)
  • Feladat-leltár készítése. A feladatok rangsorolása nehézség szerint. Beszélgetés: Mitől könnyű vagy nehéz egy feladat? (**)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Mi kell a tűzgyújtáshoz? A tűz, a tűzzel való játék veszélyei. (*)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Olvasástechnika fejlesztése bibliai idézetből készült mondatpiramis hangos olvasásával. (**)
  • Egy bibliai témájú találós kérdés. (**)
  • Siklós József: Mózes c. versének feldolgozása. Verstanulás. (***)
  • Helyzetek, melyekben nehéz beszélni. Beszédgyakorlatok a bibliai történethez és mai élethelyzetekhez kapcsolódva. (***)

Matematika

  • Számjegyek olvasása húszig. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Képalkotás nagyobb méretben a bibliai történet alapján papírkivágással, hajtogatással és ragasztással. (* **)

 

Vázlat:

Mózes – 40 évig pásztor
égő csipkebokor

feladat: menjen a fáraóhoz
„Vagyok, aki vagyok”

Csodák:
kígyó
leprás kéz
a víz vérré változik

segítőtárs: Áron

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.