Pages Navigation Menu

35. József testvéreinek első egyiptomi útja

Üzenet – Téma:

* A megbízhatóság próbája.
* Ha megszólal a lelkiismeret…

Előzmények:

József az Úr segítségével alkirály lett. A bőség hét esztendeje után most beköszöntött az éhség.

Történet:

Kánaánban is éhínség uralkodott. Ott nem jutott senkinek eszébe, hogy az ínséges időkre gabonát tároljanak.

Jákób megtudta, hogy Egyiptomban még bőségesen van gabona. Összehívta hát fiait, és a következő megbízást adta nekik:

„Hallottam, hogy Egyiptomban van gabona, menjetek el, és vásároljatok ott gabonát, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg!”

E rövid, de velős megbízás után a testvérek szamaraikon elindultak Egyiptomba. A tizenkettő közül csak tízen, mert József nem volt többé, József öccsét, Benjámint pedig az apa, Jákób nem engedte el velük. Azt gondolta magában: Félek, hogy útközben szerencsétlenség éri.

Így mentek hát a testvérek: Rúben, Simeon, Lévi és Júda, Lea idősebb fiai, Dán és Naftáli, Bilha fiai, Gád és Ásér, Zilpa fiai, Issakár és Zebulon, Lea fiatalabb fiai. Nem voltak már ifjú emberek, mind családapák. Az otthon tartott Benjámin is régen megnősült, és gyermekei voltak (1Móz 46,8–27).

Amikor megérkeztek, jelentkeztek a kormányzó* (alkirály) rezidenciáján. Nem tudták, hogy a tekintélyes egyiptomi úr az öccsük, akit már több, mint tizenhét éve eladtak az izmáeli kereskedőknek húsz ezüstért. Hogy is gondoltak volna erre? József középkorú férfi lett, előkelő egyiptomi öltözéket viselt, kopaszra volt nyírva. Ebben a gazdag uralkodóban nem ismerhették fel halottnak vélt öccsüket. József, aki valószínűleg személyesen intézte a gabonaeladást a külföldieknek, büszkén fogadta bátyjait. Azok alázatosan földre borultak a magas állású egyiptomi úr előtt. (József álmai most részben beteljesedtek! 1Móz 37,5–11). József azonnal felismerte bátyjait, de úgy tett, mintha először látná őket. Keményen beszélt velük, nem az ő nyelvükön közvetlenül, hanem tolmács útján. Álmaira gondolt, de nem árulta el meghatottságát. Valószínűleg apjánál és Benjáminnál jártak a gondolatai. Rögtön észrevette, hogy öccse nincs velük.

Megkérdezte: „Honnan jöttetek?”

Bátyjai így feleltek: „Kánaán földjéről jöttünk élelmet vásárolni.”

József keményen szólt hozzájuk: „Kémek vagytok*! Azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek.”

Bátyjai védekeztek: „Nem, uram, élelmet vásárolni jöttek a te szolgáid (udvariassági formula). Mindnyájan egy ember fiai vagyunk, sohasem voltak kémek a te szolgáid.”

József továbbra is szigorú maradt: „Nem úgy van! Bizony azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek!” (Megjegyzés: Nem logikátlan gondolat ez olyan időben, amikor Egyiptomot kivéve minden ország szükséget szenved.)

Bátyjai ijedten magyarázkodtak: „Tizenketten voltak a te szolgáid, testvérek vagyunk, egy embernek a fiai. A legkisebb most apánknál van, egyikünk pedig nincs meg.”

De József azt mondta nekik: „Úgy van, ahogyan mondtam nektek, kémek vagytok! Ezzel teszlek titeket próbára: a fáraó életére* esküszöm, hogy nem távoztok innen, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! Küldjetek el magatok közül egyet, hogy hozza ide a testvéreteket, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára, igazat beszéltek-e. Mert ha nem, a fáraó életére esküszöm, hogy kémek vagytok!”

Azután József őrizetben tartotta őket három napig. A testvéreknek fogalmuk sem volt, hogy mi fog velük történni. Miért olyan bizalmatlan ez a magas állású egyiptomi? Mi lesz velük? Azért történik mindez, hogy elgondolkodjanak egykori gonosztetteiken?

A harmadik napon a kormányzó elé vezették a testvéreket.

József elmondta, mit határozott: „Tegyétek meg, amit most mondok! Hiszen én is félem az Istent*! Ha becsületesek (őszinték) vagytok, maradjon fogságban egyik testvéretek a börtönben (túszként). Ti pedig menjetek, vigyetek gabonát házatok éhező népének. Azután hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket. Akkor elhiszem, hogy igazat mondotok, és nem fogtok meghalni.” A testvérek féltek, és úgy határoztak, hogy teljesítik ezt a zord parancsot. Úgysem lehet rajta változtatni. Miközben ezt a helyzetet megbeszélték egymással a kormányzó jelenlétében, azt mondta egyik a másiknak. „Bizony a testvérünkért bünhődünk most, mert láttuk az ő nyomorúságát, amikor könyörgött nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság.” Megjegyzés: Nem sokkal később Istennel szemben is vétkesnek érezték magukat (1Móz 44,16).

Akkor Rúben így szólt: „Megmondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen, de ti nem hallgattatok rám. Most az ő vérét keresik rajtunk (halála lelkiismeretünkön szárad).” A testvérek nem tudták, hogy József érti őket, mert tolmács volt köztük.

Amikor József meghallotta, hogyan beszéltek róla, annyira meghatódott, hogy sírva fakadt. Elfordult, hogy ne lássák a könnyeit. Amikor ismét erőt vett magán, Simeont választotta ki, hogy ott maradjon. Szemük láttára megkötöztette. Aztán megparancsolta, hogy töltsék meg a testvérek zsákjait gabonával, és a pénzt, melyet a gabonáért kifizettek, tegyék vissza a zsákjaikba. Útravalót is adjanak nekik. Minden így történt.

Végül a testvérek hazaindulhattak.

Amikor útközben az éjjeli szálláson egyikük kinyitotta a zsákját, hogy szamarának* abrakot adjon, csodálkozva vette észre, hogy a vételár a zsák szájában van. Megmutatta testvéreinek.

Félelem szorította össze a szívüket. Mit jelent ez? „Mit cselekedett velünk az Isten?” Csodálatos: Isten kezét látták mindebben. Aggodalmuk nőtt, mert most kitűnt, hogy nemcsak az egyiptomi kormányzó támasztott nehézségeket, hanem Isten is. A lelkiismeret vádolta őket, és abban is Isten büntető kezét látták, hogy ilyen rejtélyes módon visszakapták a pénzüket.

Amikor hazaérkeztek Kánaánba apjukhoz, a testvérek beszámoltak az egyiptom útról. Izgatottan mesélték el, hogy az egyiptomi kormányzó kémeknek tartotta őket, és hogy elmondták neki, ők egy apának a gyermekei. Az alkirály Simeont túszként ott tartotta, amíg legkisebb testvérüket el nem viszik hozzá.

Mikor aztán később zsákjaikat apjuk jelenlétében kiürítették, csodálkozva és rémülten látták, hogy mindegyikük pénze ott van a saját zsákjában.

Apjuk így kesergett: „Elveszitek tőlem gyermekeimet! József nincs meg, Simeon sincs meg, és még Benjámint is elviszitek?! Engem sújt mindez!”

Rúben, a legidősebb érezte, hogy magára kell vállalnia a felelősséget. Azt mondta édesapjának: „Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, és visszahozom!” Ostoba, pogány ajánlat volt ez, amit Jákób, mint istenfélő ember, természetesen nem fogadhatott el.

Jákób így felelt: „Nem mehet el veletek a fiam, hiszen a bátyja meghalt, és ő egyedül maradt meg (Ráhel gyermekei közül). Ha szerencsétlenség éri az úton, amelyre indultok, akkor a bánat miatt juttatjátok ősz fejemet a halottak hazájába.” Jákób ezzel elismerte, hogy Ráhelnek, legkedvesebb feleségének a fiai voltak a kedvencei, és hogy még mindig szomorkodik József elvesztése miatt.

Egy második egyiptomi útról tehát egyenlőre szó sem lehetett. Közben pedig Simeon Egyiptomban börtönben ült.

Jegyzetek:

Kormányzó – A király helyett intézi az ország sorsát, mert a király még túl fiatal, vagy a királyt megfosztották trónjától, és így az országnak nincs királya (1848-ban így lett Kossuth Lajos az ország kormányzója, az első és második világháború között pedig Horthy Miklós töltötte be ezt a tisztséget). Itt fejedelmi hatalommal felruházott kormányzóra, alkirályra kell gondolnunk.

Feltűnő, hogy József jelen van a gabona árusításánál. Lehet, hogy jelentették neki kánaáni vevők érkezését, és akkor vette kézbe az ügyet, amikor megtudta, hogy azok a testvérei.

Kémek – A Bibliában gyakran van szó róluk, pl. a következő helyeken: 4Móz 13,2; Józs 6,22–23; Bír 1,23; 2Sám 10,3; Zsolt 92,12. Ma is vannak kémek: ügyes, ravasz férfiak és nők, akik kormányuk megbízásából modern módszerekkel kémkednek.

A fáraó életére esküszöm – József tiszteli Istent, ezért ez a kijelentése érthetetlen, ha csak nem taktikából használta ezt a szokásos esküformát, mint egy igazi egyiptomi. Nyilván átvette az egyiptomi szóhasználatot.

Jézus is, Jakab apostol is óv a szükségtelen esküdözéstől (Mt 5,34–37; Jak 5,12). Hazánkban is használt ünnepélyes esküforma: „Isten engem úgy segítsen (segéljen)!”

Félem az Istent – József vallomása különleges. Ezzel azt bizonyítja, hogy nem olyan kegyetlen, mint ahogy a testvérek gondolják. S mintha kicsit a szívét is kitárná…

Teherhordó szamár – A testvéreknek fejenként több mint egy zsák gabonát kellett hazavinniük. Különben a szamarak már útközben megették volna az összes gabonát. Keleten ma is jól megterhelik a szamarakat, egy szamár kb. négy zsákot bír el. Különben is 70 családtag számára 9 zsák gabona nem sokáig lett volna elég.

035.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 38:1.4.10.21–22; 130:2.4; 206:1–3; 220:1.6; 483:10
Jertek, énekeljünk: 64:2; 80; 97; 171; 198:2; 255–257
Harangszó: 18; 43; 54:2–4
Dicsérjétek az Urat!: 10–13; 60:1; 74; 87:1–3; 93
Erőm és énekem az Úr: 23; 48; 52; 56; 62:1–2

Megjegyzések:

József bosszút áll? – Úgy tűnik, József azért bánik olyan szigorúan bátyjaival, hogy megbosszulja, amit ifjú korában ellene elkövettek. De ez nem így van. Először is József öccsét, Benjámint hiányolja. Hogy megtudja, miért nem jött velük, többet foglalkozik az „idegenekkel”, mint más vásárlókkal. Továbbá még nem akarja, hogy tisztviselői megtudják, ezek a férfiak a rokonai. Azt akarja tudni, hogy bátyjai még mindig olyan kegyetlenek és megbízhatatlanok-e, mint azelőtt. Végül: József itt jó pszichológusnak bizonyul. Ha nehéz helyzetbe hozza őket, talán megváltoznak. Próbára teszi bátyjait.

A bosszúállás sohasem jó. „Enyém a bosszú és a megtorlás” – mondja az Úr (5Móz 32,35). „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim!” – figyelmeztet Pál (Róm 12,19). Gyerekek mondják néha: „Ezért még megfizetsz!” – és hasonlóakat. Beszélgessünk erről velük!

Ha a lelkiismeret megszólal – Amikor a testvérek nehéz helyzetbe kerülnek, eszükbe jut, milyen gonoszul bántak Józseffel. Ez gyakran megtörténik, ha valaki maga is nehéz helyzetbe jut, eszébe jutnak azok a régi események, melyekben másokkal szemben nem valami szépen viselkedett. Néha a halálos ágyon bán meg az ember valamit, amit ifjú korában követett el. Megpróbálják jóvá tenni, legtöbbször azonban már késő a bánat.

Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy ne okozzanak jóvátehetetlen fájdalmat másoknak. A mi feladatunk: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”

Ezenkívül: a felébredt lelkiismeret eszébe juttatja az emberrel a bűneit. Ezt látjuk a testvéreknél is. Nem csoda, ha most egyszerre Isten ítéletét látják abban, hogy gabonászsákjaikban megtalálják a pénzüket. Amíg lelkiismeretük aludt, nem gondoltak erre… most igen! Mi a lelkiismeret? Nem Isten hangja, mindenkiben megtalálható, de lehet Isten hangjának a visszhangja is.

Textusok a lelkiismeretről: ApCsel 23,1; Róm 2,15; Zsid 9,14.

A lelkiismeret gyakran absztrakt fogalom: „belső hang”. A pszichológia szerint belsővé vált norma, belső kontroll.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A mindennapi kenyér, táplálék megbecsülése. Éhség, szegénység hazánkban és más országokban. (* **) A segítségnyújtás lehetőségei. (**)
  • A vétek, a bűn következménye. A büntetés, feddés, mint az engedelmesség, megbízhatóság próbája. (** ***)
  • A lelkiismeret szerepe erkölcsi döntéseinkben. Amikor megszólal a lelkiismeret. A lelkiismeretes ember. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A bibliai történet jelenetének, ill. jeleneteinek dramatizálása spontán szövegalkotással. (** ***)
  • Közmondások a kenyérről, és azok jelentése. (**)
  • Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk c. elbeszélésének feldolgozása beszélgetéssel, dramatizálással. (**)
  • Képes kifejezések, közmondások a lelkiismeretről, és ezek magyarázata. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: képzelt párbeszéd fogalmazása írásban egy személy és a lelkiismerete között. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Háztartástan (Technika)

  • Hogyan lesz a gabonából kenyér? Aratás, őrlés, a pék munkája régen és ma. Látogatás egy pékségben. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Péksapka készítése papírból tűzéssel vagy ragasztással. (*)
  • Péksütemények formázása sólisztgyurmából. (*)
  • Pénzérmék és gabonászsák készítése papírból. (**)

035

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.