Pages Navigation Menu

345-346. Pál fogságba esik Jeruzsálemben

Üzenet – Téma:

* Az ígéret bűnbe vihet.
* A gyűlölet fanatikussá tesz, a szeretet meg­békít.

Előzmények:

Pál hosszabb időt töltött Efezusban, s szolgá­latát megáldotta az Úr. A Demeter ötvös által keltett zavargás sem tudta munkáját lerombolni. Innen újra macedóniai és görögországi körútra indult, majd visszafelé Tróászban töltött egy hetet. Itt Eutikhosz kétemeletnyi halálos zuhanás után újra felébredt. Pál Milétoszon keresztül folytatta útját Jeruzsálem felé. Milétoszon búcsút vett az efezusi gyülekezettől, majd Tíruszt érintve Cézáreába érkezett útitársaival együtt, ahol az evangélista Fülöpnél szálltak meg. Hívő testvérei figyelmeztették, hogy ne menjen Jeru­zsálembe, baj fogja őt ott érni. De Pált a Szentlélek indította rá, hogy odamenjen.

Történet:

Pál apostol barátaival együtt megérkezett Jeruzsálembe, ahol őszinte szeretettel fogadták őket az ottani testvérek.

A következő nap társaival együtt Jakabhoz mentek, ahol a jeruzsálemi gyülekezet vénei is mind ott voltak. Részletesen elmesélte nekik, hogy Isten miket végzett el a pogányok között az ő szolgálatán keresztül. Amint ezt meghallották, a testvérek dicsőítették Istent, majd ezt mondták Pálnak: „Látod, testvérem, milyen sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők, és mindnyájan rajonganak a törvényért*. Rólad pedig azt hallottuk, hogy Mózestől való elszakadásra tanítod a pogányok között levő zsidókat, és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat, és hogy ne a zsidó szokás szerint éljenek. Mi tehát a helyzet’? Mindenképpen híre megy annak, hogy megjöttél.”

Tehát a júdeai testvérek még mindig nem örültek Pál munkásságának. Féltek a hívők közötti esetleges megosztottságtól és szakadástól. Egyrészt hálásak voltak, hogy Pál munkássága nyomán annyi pogány megtért Istenhez; másrészt szerették volna, hogy a zsidó-keresztyének másutt is úgy gondolkozzanak, mint ők. Ezért javasolták Pálnak a következőt: „Van nálunk négy férfi, akik fogadalmat tettek. (Pál is tett fogadalmat*, amit felismerhettek a megnyírt haján. Lásd ApCsel 18,18) Vedd magad mellé őket, végezd el velük együtt a tisztulási szertartást*, vállald a költségeiket, hogy megnyírhassák a fejüket. Így megtudja mindenki, hogy semmi sem igaz abból, amit hallott, hanem magad is megtartod a törvényt, és aszerint élsz.” A pogányokból lett hívőkkel már közölték (lásd ApCsel 15,23-31; 336. lecke), mitől kell tartózkodniuk.

Pál hallgatott rájuk, maga mellé vette a négy férfit, s a következő napon elvégezte velük együtt a tisztulási szertartást. A templomban bejelentette, mikor telik le tisztulásának hét napja, addig pedig mindegyikükért bemutatták az áldozatot*.

A tisztulási szertartás utolsó napján, mikor áldozatot vitt Pál a templomba, az Ázsiából való zsidók meglátták őt. Megragadták, és fellázították ellene az egész népet: „Ez az az ember, aki a nép ellen, a törvény ellen és a szent hely ellen tanít mindenütt mindenkit, sőt még görögöket is hozott be a templomba, és megszentségtelenítette ezt a szent helyet.” Látták ugyanis Pált görög társával, az efezusi Trofimosszal a városban sétálni, s azt hitték, hogy a templomba is bevitte magával. (Pogányok csak a pogányok udvaráig mehettek a templomban.)

Felbolydult az egész város, összecsődült a nép. Megragadták Pált, kivonszolták a templomból, és megpróbálták megölni. A római helyőrség vezetőjéhez jelentés érkezett, hogy az egész város lázong, mire ő katonákkal és századosokkal azonnal odasietett.

Amikor a zsidók meglátták az ezredest* és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését. Az ezredes Pált kettős bilincsbe verette, majd megkérdezte őket, hogy ki ez, és mit tett. Mivel ordítozásukból nem tudott meg semmit, megparancsolta, hogy vigyék a letartóztatottat a kaszárnyába — az Antónia erődbe.

Mikor Pál a kaszárnya felé vezető lépcsőn haladt, a nép követte, és ezt kiáltozta: „Végeztesd ki!” Akkora volt a tolongás, hogy a katonáknak szó szerint vinniük kellett Pált.

Már éppen beértek volna a várba, mikor Pál így szólt görögül (ez volt az általános hivatali nyelv abban az időben) az ezredeshez: „Szabad valamit mondanom neked?”

Az ezredes csodálkozott: „Hát te tudsz görögül? Hát nem te vagy az az egyiptomi, aki néhány nappal ezelőtt fellázította, és a pusztába vezette a szikáriusok négyezer emberét?” Azt hitte, egy hírhedt bűnözőt tartóztatott le.

Pál így válaszolt: „Én Tarzuszból való zsidó vagyok, Cilícia eme nevezetes városának polgára. Arra kérlek, engedd meg, hogy szóljak a néphez.”

Miután engedélyt kapott, Pál leintette a tömeget, és héberül kezdett beszélni hozzájuk. Amint meghallották, hogy héberül szól, még jobban elcsendesedtek.

Elmondta, hogy ő is egy zsidó ember, aki a cilíciai Tarzuszban született, de Jeruzsálemben növekedett fel Gamáliél* lábainál. Ugyanolyan lelkesen rajongott atyái törvényeiért, mint a tömegben levők. Sőt még üldözte is azokat a férfiakat és nőket, akik a názáreti Jézus tanítása szerint éltek, megkötöztette és börtönbe juttatta őket. Tanúja ennek a főpap és a vének egész tanácsa, akiktől levelet is kapott a testvérekhez, s elment Damaszkuszba, hogy Jézus ottani követőit is megkötözve hozza Jeruzsálembe.

Damaszkusz felé tartva azonban hirtelen támadt fényesség vakította el, s egy hang szólította meg: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” A názáreti Jézus hangja volt. Damaszkuszba küldte Pált, ahol majd megmondják neki, mitévő legyen. Emberei kézen fogva vezették a városig, mivel nem látott semmit.

Damaszkuszban egy Anániás nevű férfi jött el hozzá az Úr nevében, visszaadta látását, s közölte vele Isten akaratát: az Úr Jézus tanúja lesz ezentúl minden ember előtt, keresztelkedjen hát meg.

Jeruzsálembe visszatérve, miközben a templomban imádkozott, Pál ismét látomásban találkozott az Úr Jézussal, aki azt mondta neki: „Siess, és menj ki hamar Jeruzsálemből, mert nem fogadják el a te rólam való bizonyságtételedet… Eredj el, mert én messze küldelek téged, a pogányok közé.”

Mikor a lépcsők alján álló tömeg ezt meghallotta, újra kiáltozni kezdett: „Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem szabad neki élnie!”

Ahogy a tömeg kiáltozott, ruháikat eldobálták, és port szórtak a levegőbe, az ezredes elrendelte, hogy vigyék Pált a várba, s korbáccsal vallassák ki, mert tudni akarta, miért beszélnek így ellene.

Amikor pedig szíjakkal lekötötték, megkérdezte Pál a mellette álló századostól: „Szabad-e római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok?”

A százados rögtön jelentette ezt az ezredesnek, aki megkérdezte Páltól, csakugyan római polgár-e. „Az vagyok” — válaszolta Pál.

„Én nagy összegért szereztem meg ezt a polgárjogot*” — mondta az ezredes csodálkozva. „Én pedig már benne is születtem” — hangzott a válasz.

Vallatói azonnal félreálltak, sőt az ezredes is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgárt kötöztetett meg.

Jegyzetek:

A törvény rajongói — Annak ellenére, hogy keresztyén hitre tértek, ezek a zsidók mégis ragaszkodtak a mózesi törvényekhez (körülmetélkedés, sábesz, étellel kapcsolatos törvények stb.) Ezt a mai napig láthatjuk a Messiáshívő zsidóknál.

Fogadalom — Az 5Móz 23,22-23 szerint: „Ha fogadalmat teszel Istenednek, az Úrnak, ne halogasd annak a teljesítését, mert úgyis számon kéri tőled Istened, az Úr, és vétek fog terhelni. Ha nem teszel fogadalmat, azzal nem vétkezel.” (Lásd még Zsolt 22,26; 50,14; Préd 5,3-4)

Tisztulási szertartás — áldozat — Az első nap egy megtisztulási szertartást kellett tartani; nem volt szabad munkát végezni. Ezután hét napon keresztül a kötelező áldozatokat végezték el, majd a hetedik nap újra tisztulási szertartás következett, és semmi munka.

Gamáliél — Ismert írástudó volt, Pál tanítója. (Lásd ApCsel 5,34; 325. lecke.) A hagyomány szerint ő Hillél fia, aki egy híres írástudó, röviddel Krisztus születése előtt élt és dolgozott.

Ezredes — 10 kohorsz parancsnoka, ami 10 x 100 = 1000 katonát jelent.
Klaudiusz Liziász volt akkor az ezredes. Nem a római légióhoz tartozott, hanem a segédcsapathoz. Saját neve, a ‘Lysias’ görög, és meg kellett vásárolnia a római polgárjogot. Így egész biztos, hogy nem római, hanem görög volt. A római családnév ‘Klaudiusz’ (ugyanaz, mint az akkor uralkodó császár neve), azt sejteti, hogy ő, mint Félix, egy felszabadított szolga volt.

Polgárjog — A római polgárjogot automatikusan megkapta valaki abban az esetben, ha a szülők szintén római polgárok voltak. De meg is lehetett vásárolni. A tarzusziak kb. Krisztus előtt 50 évvel kapták meg a császártól a polgárjogot, így Pál szülei is, s fiuk is beleszületett ebbe. Az ApCsel 16,37-ben (Filippiben, lásd 338. lecke) szintén utal Pál arra, hogy Szilász és ő rómaiak, mégis megverték ítélet nélkül, és börtönbe vetették őket. Római polgárt nem lehetett keresztre sem feszíteni, viszont a kard általi halál engedélyezett volt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 35:1; 59:1-2; 65:1; 162:1-2; 397
Jertek, énekeljünk 120; 141
Harangszó: 44; 47
Dicsérjétek az Urat!: 17; 24:1-2; 69
Erőm és énekem az Úr: 84; 117; 127

Megjegyzések:

Az ígéret bűnbe vihet — E történet kapcsán bele lehet mélyedni egy beszélgetésbe a fogadalmak és ígéretek megtartásáról. A különbség tisztán látható: ígéretet embereknek teszünk, fogadalmat pedig Istennek. De mindkettőre érvényes: nem szabad megszegni. Az ígéretre vonatkozó parancsolat: „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!”; a fogadalom megszegése pedig Isten elleni bűn. Jobb, ha nem teszünk inkább ígéretet, mintha tennénk, de nem tartanánk be. Az Istent félő ember: „Esküjét nem vonja vissza, ha kárt vall is.” (Zsolt 15,4)

A gyűlölet fanatikussá tesz — Pál ellenségeinek a gyűlölete gondoskodott arról, hogy ne érthessék meg beszédét. Akin a gyűlölet lesz úrrá, az nem tud tovább józanul gondolkozni és cselekedni. Könnyen fanatikussá válik, s a fanatizmus új gyűlöletet szül. Ezért fontos, hogy a gyűlölet minden formájától megszabaduljunk. A szeresd felebarátodat, mint magadat, egy gyakorlati és praktikus parancsolat.
A vallási fanatizmus odáig vezetett már a múltban, hogy keresztyéneket vett rá zsidók üldözésére és meggyilkolására. Gondoljunk csak a sok spanyol pogromra, vagy más országok próbálkozásaira. Ugyanígy vallási fanatizmus okozta sok keresztyén üldöztetését és halálát. Gondolhatunk itt többek között a spanyol uralom alatti inkvizícióra és üldöztetésekre. A náci fanatizmus pedig sok zsidó, cigány, német illetve más Hitler által megszállt ország lakosainak az üldözését és halálát okozta.
A fanatizmus sajnos mára sem tűnt el a világból, újra és újra jelentkezik, hol vallási, hol nemzeti/etnikai, hol párt-politikai mezt húzva magára — a gyűlölet nevében.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Dráma

  • A vallási, faji, nemzeti, politikai fanatizmus történelmi példái. (***)
  • A gyűlölet, fanatizmus megnyilvánulásai a mai világban. Hírek gyűjtése. (***)
  • A gyűlölet, fanatizmus indítóokai. Legjobb fegyver a gyűlölet ellen: az odaforduló szeretet. Élethelyzetek dramatizálása. (***)
  • Messiás-hívő zsidók ma. Egy messiás-hívő férfi és ortodox zsidó apja viszonya a férfi vallomásán keresztül. (***)

Vázlat:

Pál Jeruzsálemben
beszélgetés a gyülekezettel
A zsidóknak be kell-e tartani a mózesi törvényeket?

Pál és négy férfi — fogadalom, tisztulási szertartás
a templomban: ázsiai zsidók
Pál — Trofimosz
Pált elfogják

Római ezredes — vár
Pál beszéde
„Töröld el a föld színéről az ilyet”
várban — Pált megkorbácsolják
római polgár vagyok!

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.