Pages Navigation Menu

302. A páskavacsora; A lábmosás; Jézus jelzi árulóját

Üzenet —Téma:

* Jézus példája: a szolgáló élet.
* Az árulás: bűn.

Előzmények:

Júdás tudatta a nagytanáccsal, hogy pénzért kész a Mesterét elárulni. Megállapodtak a fizet­ségben, harminc ezüstben.

Történet:

Húsvét előtti csütörtök volt. A kovásztalan kenyerek ünnepe, a páska* elkezdődött. Eljött az ideje, hogy a Jeruzsálemben lévő ünnepi zarándokok elkészítsék a páskát. Az Úr Jézus tudta, eljött az Ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyjához, pedig szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket — írja János (Jn 13,1). Azzal is tisztában volt, hogy Júdás el fogja Őt árulni.

A páska elkészítése

Jézus előreküldte Jeruzsálembe Pétert és Jánost, hogy a páskát készítsék el. A városban egy férfit kell majd követniük, aki vizeskorsót visz. Ez eléggé feltűnő, hiszen a vízhordást Izráelben az asszonyok végezték. Ahová a férfi bemegy, ott találnak egy emeleti termet, amit a ház tulajdonosa mutat majd meg nekik. Ott készítsék el a páskát.

Úgy is történt minden, ahogyan Jézus megmondta. Elkészítették a húsvéti vacsorát.

Estére megérkezett Jézus a többi tanítvánnyal. Vágyott erre a közös vacsorára, a páskabárány elfogyasztására, mielőtt szenvednie kell. Több alkalom nem lesz erre. De nem is lesz rá szükség, hiszen helyettes áldozatával a páskabárány fogyasztásának szertartása fölöslegessé válik.

A lábmosás

Minden elkészült: a páskabárány, a kovásztalan kenyér, a keserű füvekből készített szósz az asztalon. És volt ott egy korsó víz is, tállal, vászonkendővel. A társaság leheveredett az odakészített heverőkre (a kor étkezési szokásai* szerint). Ám valami mégis kimaradt…

Mivel szolga nem voltjelen, valakinek magára kellett vállalnia a lábmosást. Ki szolgáljon a többieknek? Jézus korábban tanította őket erre (Mt 20,26; 286. lecke): „aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.” De ez eszükbe sem jutott.

Az Úr Jézus fölkelt az asztaltól, levette felsőruháját, a vászonkendővel körülkötötte magát, vizet öntött a tálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát. A kendővel pedig megtörölte.

Péter azonban hevesen tiltakozott: „Uram, te mosod meg az én lábamat?” Ez lehetetlen!

Jézus azt válaszolta, hogy Péter ezt most még nem értheti. Valóban, különösen Péter fogja nagyon hamar felfedezni, mennyire szükséges megtisztulnia: még ugyanezen az éjszakán megtagadja Mesterét!

Péter továbbra is tiltakozott: „Az én lábamat nem mosod meg soha!”

„Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.” Jézus válasza azt jelenti, hogy éppen ez a megtisztítás köt minket hozzá.

„Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!” — mondta akkor Péter. A maga hirtelen módján így akarta kifejezni feltétlen ragaszkodását az Úrhoz.

„Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta.” Jézus azt mondta ezzel: Ha bűneid megbocsáttattak, tiszta vagy, de ha érintkezel a tisztátalan világgal, a lábad beszennyeződhet, és azt újra meg újra meg kell mosni.

Jézus azzal folytatta, hogy minden tanítvány tiszta, egy kivételével. A kivétel Júdás, aki nem a szívével, csupán értelmével választotta Jézust.

A lábmosással Jézus alázatosságból és felebaráti szeretetből adott példát. „Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.” „Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte.” Ha a tanítványok erre mindig figyelnek, és így cselekszenek, boldogok lesznek. Ami természetesen minden keresztyénre igaz.

Jézus jelzi árulóját

„Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.” (3/ő. Zsolt 41,10) Júdás tettét ahhoz az engedetlen igavonó állatéhoz hasonlította Jézus, mely váratlanul kirúg a hátsó lábával. Vajon ki gondolta a többi tanítvány közül, hogy a látszólag hű, gondos pénztáros hamisnak, árulónak bizonyul? De az Úr Jézus tudta, figyelmeztette is tanítványait. A Jn 6,70-ben olvassuk: „Nem én választottalak-e ki titeket, a tizenkettőt? Egy közületek mégis ördög.”

Jézus megrendülten mondta: „Bizony, bizony mondom néktek, közületek egy elárul engem!”

Az áruló hallotta… Vajon meggondolja magát és visszariad?

A tanítványok egymásra tekintgettek. Nem tudták, kiről beszél az Úr. Megkérdezték sorra: „Én vagyok az, Uram?”

Júdás is megkérdezte: „Én vagyok az, Mester?”

„Te mondtad” — válaszolt Jézus. Nem leplezte le, de a figyelmes hallgatónak fél szó is elég… János, aki legközelebb volt Jézushoz, külön megkérdezte, kiről beszél.

Még konkrétabb a következő válasz: „Az, akinek én mártom be a falatot, és odaadom.” S bemártva a falatot a keserű szószba, odaadta Júdásnak.

Megértette-e vajon Júdás, hogy Jézus ismeri a szándékát? És a tanítványok felfogták-e, kiről beszélt Uruk? Nem, inkább félreértették szavait. S amikor Júdás elhagyta a házat, úgy gondolták, vásárolni megy.

„Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja: jobb lett volna annak, ha meg sem születik” — mondta ki Jézus az ítéletet.

Jegyzetek:

Páskaünnep — Arra emlékeztet, amikor Isten az egyiptomi tizedik csapás alkalmával minden elsőszülöttet megölt Egyiptomban, ám a héberek otthonait, elsőszülötteit megkímélte. Kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezték. Az ünnep első napján, miután a házból minden kovászt eltávolítottak, kovásztalan kenyeret sütöttek Izráel fiai az egyiptomi menekülés emlékére. Ezen a napon ették a páska-vacsorát, melyhez az áldozati bárányt a templomban vágták le.
Bővebben lásd: 2Móz 12,1-28; 48. lecke.

Étkezési szokások — A korabeli görög-római étkezési szokásoknak megfelelően egy heverőfélén a bal könyökükre támaszkodva feküdtek az étkezőasztal mellett, miközben a jobb kezükkel ettek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 23:1-2; 25:7; 51.1.4; 335:1-2; 435; 436
Jertek, énekeljünk: 116:1.4; 132; 196; 226; 239; 255 — 257
Harangszó: 9:1-2.7; 38; 40:5
Dicsérjétek az Urat!: 11; 32; 82; 87:4-5; 161
Erőm és énekem az Úr: 52; 77; 87; 106; 129; 130

Megjegyzések:

Megtartani Isten rendeléseit — Az Úr Jézus megtartotta a zsidó ünnepeket. Hű volt tehát Isten parancsaihoz, a zsidó szokásokhoz. A keresztyén ember is tartsa magát olyan rendelésekhez, minta templomlátogatás, a szegényekről való gondoskodás, bibliaolvasás, imádság, hálaadás stb.

Az árulás bűn — Júdás úgy viselkedett, mint a többi tanítvány. Ő is engedte, hogy Jézus megmossa a lábát. Amikor a Mester burkolt, de félre nem érthető szavakkal leleplezte, hallgatott.
Történelmi példa: King Kong legendás hősi ellenálló volt a német megszállás idején. Mégis ő volt az, aki a saját segítőtársait lelövette a németekkel, és aki végül a németeket felvilágosította a szövetségesek inváziójáról 1944 szeptemberében, Arnhem mellett. Egész időn át megbíztak benne; végül egy magánszemély tett kérdőjelet (ál)neve mellé.
Júdás Iskáriótes legyen figyelmeztetés mindannyiunknak: Sose engedj a pénz kísértésének. „A pénznek szerelme gonoszság gyökere” — mondja a magyar közmondás. (1Tim 6,9-10: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme…”) A Sátán mindenkinek ismeri a gyönge oldalát, és azt veszi célba.
Aki az Úr szolgálatában a saját hasznát keresi, nagy veszedelmet jelenthet a gyülekezetnek. (Lásd a 301. lecke Megjegyzését is.)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Háztartástan (Technika)

  • Mindennapi és ünnepi étkezési szokások. Terítés otthon. Tisztálkodás étkezés előtt. (*)
  • A zsidó és a keresztyén húsvét ünnepének összehasonlítása. A páskához, húsvéthoz kapcsolódó szokások, és azok eredete. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Ki a te példaképed? Jó és rossz példák követése. Jézus példája: szolgálatkészen fordulni társaid felé. (**)
  • Szolgálat a hétköznapokban: nemszeretem feladatok elvégzése. (**)
  • Árulkodás a gyerekek között. Szituációs játékok. Az árulkodás megítélése. (**)
  • Mikor bűn az árulás? Mikor szükséges bizonyítékot szolgáltatni a vétkessel szemben? Bibliai, történelmi, irodalmi és hétköznapi példák. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Ans de Boer: Asztalt teríthetek c. versének rajzos feldolgozása. Tájékozódás, irányok a papíron: jobb, bal, felett. (*)
  • A bibliai történet vázlatának helyes sorrendbe állítása. Történetmondás a vázlat alapján. (**)
  • Jelenetek dramatizálása a bibliai történet alapján. (** ***)
  • Monológ fogalmazása írásban a bibliai történethez kapcsolódva (egy tanítvány nevében). (***)
  • Kovács Tibor: Tanítványlábak c. versének összehasonlítása a lábmosás történetével. (***)
  • A szolga-lét témája Weöres Sándor: „Én is világot hódítani jöttem…” kezdetű versében. (***)

Matematika

  • Számfeladatok leolvasása, írása képről húszas számkörben és azon túl. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Táplálékaink. (*)

Technika / Háztartástan (Technika)

  • Kovásztalan kenyér készítése és elfogyasztása. Terítés egy jelképes páskavacsorához. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet)

  • Jézus és a tanítványok ábrázolása Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora c. képén.

Vázlat:

páskavacsora
Jézus
Péter — János
ember — cserépedény
emeleti szoba
vacsorakészítés

lábmosás — Jézus
Péter tiltakozása
szükség van lábmosásra
„ti is úgy tegyetek”

„közületek egy elárul engem”
utalás Júdásra
Júdás elindul

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.