Üzenet – Téma:

* Jézus a jó pásztor. Ő a te pásztorod is akar lenni.
* Jó és rossz pásztorok között különbséget kell tennünk.

Előzmények:

Jézus Jeruzsálemben szombaton megnyitotta egy vakon született ember szemét, akit bizony­ságtételéért a farizeusok kiközösítettek. Jézus azon­ban beszélt vele, és az az ember hitt benne.

Bevezetés:

A farizeusok a vakon született ember meggyógyításakor bebizonyították, hogy nem jó vezetők. Maguk is vakok; hogyan tudnának akkor lelkileg másoknak utat mutatni? Nem a rájuk bízott emberek érdekét nézték, hanem csak a magukét.

A farizeusokkal folytatott rövid beszélgetés (lásd Jn 9,39–41; 266.lecke) után Jézus egy példázatot mondott a jó pásztorról.

Történet:

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába*, hanem másfelől hatol be*, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek ajtót nyit az ajtóőr*, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár*, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.” Az emberek nem értették meg ezt a példázatot. Ezért az Úr Jézus tüzetesen megmagyarázta nekik. (Megjegyzés: Mi mindig röviden magyarázunk.)

A tolvaj és rabló, aki másfelől hatol be az akolba, ebben a példázatban homlokegyenest ellentéte az igazi, a jó pásztornak, akit beenged az ajtóőr, akinek a juhok engedelmeskednek, mivel ismerik a hangját.

A farizeusok rossz pásztorai „nyájuknak”, a népnek. Nem törődnek a „juhokkal”. Valójában tolvajok és rablók, mivel lelkileg megkárosítják az embereket. Útjában állnak az igazi istentiszteletnek (vö. Mt 23,4.13).

Ezután Jézus egy másik példát mond. Az előbb a jó pásztorhoz hasonlította magát, most meg az akol ajtajához: „Bizony, bizony, mondom néktek, én vagyok a juhok ajtaja.” Csak rajta, az Üdvözítőn át mehetünk be az akolba, azaz a mennyek országába.

„Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló.” Sokan voltak az idők folyamán, akik megpróbálták megkaparintani a népet. Ők hamis messiások voltak (vö. ApCsel 5,34–37).

„De a juhok nem hallgattak rájuk.” Olyanok, akik mint Simeon és Anna (lásd Lk 2,25–40; 213. lecke) az igazi Messiást várták, nem hallgattak ezekre a hamis messiásokra, és nem követték őket.

„Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.”Az Úr Jézus a bejárat az örök életre, Isten országába. Csak általa tartatunk meg (oltalmaztatunk és ápoltatunk). Ahol Ő van, ott az ember biztonságban élhet a tolvajoktól és rablóktól. Ő vezet a legelőre is, ahol bőséges lelki táplálék található (lásd Zsolt 23; 121,8).

„A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” A tolvaj lelkileg akarja hatalmába keríteni a juhokat, ellentétben Jézus Krisztussal, aki a juhokat védi és gondoskodik róluk.

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” Az Úr Jézus oda fogja adni életét az övéiért. Ezért Ő a jó pásztor (lásd Ez 34 és 37,24; Mik 2,12).

„Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.” A béres nem törődik a juhokkal. Csak egy alkalmazott, akit fizetnek a munkájáért. Nem igazi pásztor – a juhok tehát nem is ismerik –, nem szívügye a juhok sorsa. Ha veszély fenyeget – pl. a farkas –, elfut és védtelenül hagyja a juhokat. A farkas pedig elragadja és elszéleszti őket. A béres számára saját biztonsága fontosabb, mint a juhoké. Nem szereti őket. Akárcsak a nép rossz vezetői. Ők csak tisztségükkel és pozíciójukkal törődnek, nem az emberek jólétével. (Zakariás próféta szólt már ilyen rossz pásztorról. Zak 11,17: „Jaj a mihaszna pásztornak, aki elhagyja a nyájat!” A farizeusoknak bizonyára eszébe jutott ez a párhuzam.)

„Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem.” Az Úr Jézus nem hagy kétséget pásztorsága felől. Név szerint ismeri juhait (ahogy azt a jó pásztor teszi – lásd a 3. verset), és azok szintén ismerik Őt, mint vezetőjüket.

„Ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.” Jézus itt az Atya Isten és a közötte levő viszonyra mutat rá: Ők egyek. S általa juhai is egyek a mennyei Atyával. Az Úr Jézus kész arra, hogy életét adja övéiért.

Jézus eddig csak az Izráel népe közül való juhairól beszélt. Most azt mondja: „Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.” Az Úr Jézus nem csak a zsidók jó pásztora akar lenni. Az Izráel népéből való hívőkkel együtt a pogányok is egy nyájjá lesznek az Ő vezetése és őrizete alatt. (Ez nekünk szól, pogányoknak.)

„Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem.” Jézus itt megerősíti azt az ígéretét, hogy életét adja juhaiért (15.v.), hogy kész meghalni értük.

Nemcsak arra kész, hogy életét övéi rendelkezésére bocsássa, hanem le is teszi életét. Ezért szereti az Atya. Ezáltal lehet a hívő biztos abban, hogy Krisztus halála által megmenekült az örök haláltól. De van még több is: Jézus ismét visszaveszi az életét. Föl fog támadni a halálból. Ez rendkívül fontos, mert egy halott Üdvözítő nem nyújthatna semmi oltalmat, nem ajándékozhatna életet.

Ezért hatol az Úr Jézus még mélyebbre: „Senki sem veheti el tőlem (az életet): én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.” Tehát nem lehet semmi kétség. Semmiféle körülmény, senki emberfia, sőt maga a Sátán sem tarthatja vissza Jézust, hogy üdvözítő munkáját bevégezze. Maga rendelkezik életével. És hogy még nagyobb bizonyosságot nyújtson: ezt a küldetést az Atyától kapta.

A körülállók között ismét heves vita támadt Jézus beszéde miatt. Az egyik csoport azt mondta, hogy ördög van benne, és őrjöng (őrült, megszállott). Miért hallgatnak hát rá? A másik csoport azt mondta: „Nem megszállott ember beszédei ezek. Vajon meg tudja-e nyitni az ördög a vakok szemét?”

Jegyzetek:

Akol – Fallal körülkerített, tető nélküli térség, ahol éjszaka a juhok védve voltak. Gondoljunk egy nagy közös juhakolra, melyben több nyáj is éjszakázott. Reggel a pásztorok szólították a juhaikat, hogy a mezőre tereljék őket, s ilyenkor mindegyik juh a saját pásztorát követte.

Másfelől hatol be – A falon át is bemászhattak az akolba, hogy megpróbálják ellopni vagy megölni a juhokat. Az ajtóőrnek kellett ezt megakadályozni.

Ajtóőr – Az akol bejáratánál vigyázott. Mint élő ajtó, aludt az akol bejárati nyílásánál.

Előttük jár – A keleti pásztor a nyáj előtt megy. Keresi a pusztában a legkevésbé veszélyes utat, és a juhokat a puszta száraz síkságán át „füves legelőkre és csendes vizekre” vezeti (Zsolt 23,2). A pusztában a juhok maguk is megtalálhatják az eledelüket. Ott a veszély is kevés. A pásztornak csak arra kell vigyáznia, hogy a juhok el ne kóboroljanak.
A nyájat a vadállatoktól is védeni kell. Hogy azokat észrevegye, azért is kell elöl mennie.

Énekek:

Református énekeskönyv: 23:1–2; 28:6; 229:1–2; 260:2–7; 273:1.8
Jertek, énekeljünk: 144; 145; 146; 151:2; 154; 159
Harangszó: 44
Dicsérjétek az Urat!: 7; 48:1.8; 68; 92:1
Erőm és énekem az Úr: 15; 113

Megjegyzések:

Jézus a jó pásztor – Előfordul, hogy az „Elveszett juh”-ról szóló példázatot (Lk 15,1–7; 276. lecke) és a „Jó pásztor”-ról szólót egy elbeszélésként kapcsolják egybe (mint mi a legkisebbek számára). Ez nem mindig helyes, bár az „Elveszett juh” példázatában is fontos szerepe van a pásztornak, mint gondviselőnek. De ez a példázat mégis inkább a keresésről és az elveszett megtalálása feletti örömről szól, éppen úgy, mint az „Elveszett drahma” és a „Tékozló fiú” példázata. A jó pásztorról szóló példázat pedig arról szól világosan, hogy juhainak Jézus a jó pásztora, ellentétben a hamis, rossz pásztorral, a béressel. A nagyobb gyerekek előtt ezt hangsúlyozzuk!

Jó és rossz pásztorok – Az Úr Jézus most nyájának – mely a sok keresztyén gyülekezetből áll – vezetését a tisztségviselőkre: lelkipásztorokra, presbiterekre és diakónusokra bízta. Ők a gyülekezet pásztorai. Jézus azt kéri tőlük, hogy példáját kövessék, és legyenek jó pásztorok, s a rájuk bízottak érdekeit tartsák állandóan szem előtt. A gyülekezet tagjait az örök élet felé vivő úton vezessék. Sajnos mégis mindig vannak rossz pásztorok.

A rossz pásztorok csak magukkal törődnek – Általában mondhatjuk azt, hogy mindenki, aki nem Jézus Krisztus gyülekezetének igazi érdekét tartja szem előtt, béres. A juhok nem ismerik őt, ami azt is jelenti, hogy nem bíznak meg benne. Jó, ha a gyerekek megtudják, hogy nem eleve jó pásztor az, aki a keresztyén gyülekezet élén áll. Aki nem törődik a gyülekezet jólétével, nem mutatja az utat az akol ajtaja, Jézus Krisztus felé, nem hangsúlyozza Jézus feladatát, melyet az Atya bízott rá, hogy életét adja övéiért, s a harmadik napon ismét felvegye, ma is csak béres. Éppen ezt az utóbbit tagadja vagy többé-kevésbé legendának tartja sok úgynevezett keresztyén prédikátor.
A gyülekezet rossz pásztorai mindenekelőtt a saját dicsőségükkel és jólétükkel törődnek, és ezzel valódi béresekként viselkednek.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Példák a pásztoréletből: a Biblia és a magyar nép pásztorhagyománya, a pásztorélet jellegzetességei. (** ***) Pásztorélet, juhászat régen és ma. (***)
  • A pásztor-nyáj viszony, mint a vezető-közösség modellje. (** ***)
  • Történelmi, egyháztörténeti példák a pozitív és negatív pásztori (vezetői) magatartásra: Jézus korának papi vezetői, Szent István, késő középkori pápák, reformátorok stb. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Ének zene / Dráma

  • Vers/dal az önfejű juhocskáról (magyar népi dallamra). Vers/daltanulás. (*)
  • Improvizatív jellegű, kereső/tájékozódó és bizalomjátékok a pásztor és nyája témában. (* **)
  • Elbeszélő fogalmazás írása a pásztor munkájáról. (**)
  • Versolvasás – versmondás: Kányádi Sándor: Három kérdezgető – II. (**)
  • Drámajátékszerű (képzelt) riport készítése egy pásztorral életéről és munkájáról. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Naptárkészítés. A hónapok sorrendje és nevei. (**)
  • A juh élete, tenyésztése és haszna. Juhfajták. (***)
  • Juhtenyésztés hazánkban és a világon. Jellegzetes juhtenyésztő országok. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Juh- és pásztoralakok készítése nyírással, ragasztással csoportmunkában. Felhasználható anyagok: papír, textilanyag, vatta, gyapjú. (*)
  • Juh- és pásztoralakok formázása agyagból vagy gyurmából. (** ***)
  • Akol építése játékkockákból (**); vagy agyag, gyurma, ill. kövek, botok (** ***); vagy zúzott kő, kavics és gipsz (***) felhasználásával.

Vázlat:

jó pásztor – Jézus
béres – csak magára gondol
rossz pásztor – aki rossz a nyáj számára (nem Jézushoz vezeti)

jó pásztor – szereti a juhait
– a nyáj előtt megy
– a juhok követik
– megkeresi az elveszettet
– életét adja a juhokért

rossz pásztor – nem szereti a juhokat
– nem törődik a nyájjal
– a juhok nem hallgatnak rá
– hagyja, hogy elszéledjen a nyáj
– elfut a farkas (a nyáj ellensége) elől

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .