Pages Navigation Menu

250. Keresztelő János elfogatása és halála

Üzenet – Téma:

* Hűség mindhalálig. Az Úr segít ma is, hogy hűségesek legyünk hozzá.

Előzmények:

Az apostolokat az Úr Jézus kiküldte, hogy prédikáljanak, betegeket gyógyítsanak és tisztátalan lelkeket űzzenek ki.

A most következő eset valószínűleg akkor történt, amikor az apostolok úton voltak.

Történet:

Keresztelő János már valószínűleg egy éve Heródes Antipász* palotájának a börtönében volt Tibériásban*. Heródes azért vettette börtönbe, mivel János megdorgálta őt, mert meg nem engedett házasságban élt Heródiással, féltestvérének, Heródes Fülöpnek a feleségével, aki unokahúga volt. Heródiás leányával, Salóméval* együtt lakott most Heródes Antipásznál.

Heródiás uralkodni vágyó, bosszúszomjas asszony volt. Nem bocsátotta meg Jánosnak, hogy állandóan élesen bírálta Antipásszal való meg nem engedett kapcsolatát. Alkalmas pillanatra várt, hogy eltegye az útból. Heródes Antipász ezt nem merte megtenni, mert félt a néptől, amelyik Jánost nagy prófétának tartotta. Antipász sokszor kihozatta a börtönből Jánost, és szívesen hallgatta. Egyre jobban János hatása alá került, sőt félt tőle, mert tudta, hogy János szent és igaz ember. Így Heródiásnak nem volt rá lehetősége, hogy Jánost megölesse.

Heródes születésnapjára sok magas rangú vendéget hívott meg: tanácsosait („főembereit”, a (római) vezéreket, és Galilea előkelőit. A lakoma alatt Salómé táncolt előttük. Tisztességes nőnek ez eszébe se jutna, de Salómé nyilván nem maradt el feslettségben az anyja mögött.

Heródesnek annyira megtetszett a lány tánca, hogy meg akarta jutalmazni: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.” Meg is esküdött neki: „Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is!” (Heródes valójában semmit sem adhatott, mert csak névleges király volt a tartomány felett, egy „bábkirály”. A nagyot akarta játszani vendégei előtt.)

Salómé anyjához ment tanácsot kérni, és megkérdezte tőle: „Mit kérjek?”

Most itt volt a jó alkalom Heródiás számára! Habozás nélkül felelte: „Keresztelő János fejét.” Salómé megfogadta a borzalmas tanácsot. Sietve bement a terembe, és szemrebbenés nélkül

mondta Heródesnek: „Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét.” Heródest nagyon elszomorította a különös kérés. De mindenki hallotta esküjét, s ő túl gyáva és gyenge volt ahhoz, hogy megtagadja a kérést.

Parancsot adott a hóhérnak a kivégzésre, aki lefejezte Jánost, és elhozta a fejét egy tálon. Meghallva ezt János tanítványai elvitték a holttestét, és eltemették.

Heródes, mint Galilea negyedes fejedelme, hallotta, hogy a Názáreti Jézus mindenfelé prédikál, betegeket gyógyít, tisztátalan lelkeket űz ki, és halottakat támaszt fel. Nem tudta, mit is gondoljon minderről. Ugyanis némelyek azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halálból, és Jézus személyében megjelent. Mások meg azt mondták, hogy ő Illés, vagy valamelyik régi próféta.

„Jánost lefejeztettem, de ki lehet az, akiről ezeket hallom?” – töprengett Heródes, és nem csoda, hogy ettől kezdve igyekezett látni Jézust. (Tudjuk, hogy ez sikerült is neki, amikor Jézust elfogatása után Pilátus elküldte hozzá /lásd Lk 23,8–12/. Jézust meglátva aztán megnyugodott. Nem, ő nem János. Ezért kigúnyolta és visszaküldte Pilátushoz.)

Jegyzetek:

Heródes Antipász, Heródes Fülöp és Heródiás – Nagy Heródesnek, a betlehemi gyermekgyilkosnak tíz felesége és tizenöt gyermeke volt. A Biblia ezek közül négyet említ: Arkhelaosz (Mt 2,22) és Heródes Antipász, Galilea és Perea negyedes fejedelme (Mt 14,1; Lk 3,1; 9,7; 23,7), Malthace fiai; Fülöp, Kleopátra fia, Heródes Fülöp, Mariamnenak, Simon főpap leányának a fia (Mt 14,3; Mk 6,17; Lk 3,19). Egy másik fia, Arisztobulusz volt I. Heródes Agrippa és Heródiás apja (ApCsel 12).
Látjuk tehát, hogy Heródiás nagybátyjához („félnagybátyjá”-hoz) ment feleségül (a zsidó törvények szerint ez vérfertőzés volt).
Aztán Heródes Antipász elcsábította, hogy legyen az ő felesége. Emiatt feleségét, a petrai Arábia (fővárosa az Araba folyó mellett fekvő Petra, félúton a Holt-tenger és a Vörös-tenger között, tehát a régi Edóm területén) királyának, Aretásznak a leányát elzavarta (Aretászt a 2Kor 11,32 említi).
Heródes Antipász és Heródiás házassága három okból is elítélendő volt: a/ Heródes Antipász felesége még élt; b/ élt még Heródiás férje is; c/ Heródiás Heródes féltestvérének a gyermeke volt.
Heródes Antipásznak nem sok örömöt jelentett a Heródiással való házassága. Az asszony ugyanis hataloméhes volt, és irigykedett testvérére, Agrippára, aki a római császártól királyi címet kapott, míg Antipász csak tetrarkha (negyedes fejedelem) volt, és csupán udvariasságból nevezték „király”-nak. (A három evangélista is „király”-nak nevezi). Heródiás rávette hát Antipászt, hogy menjen el Rómába, és kérje Caligula császártól ugyanezt a kegyet. Agrippának azonban sikerült féltestvérét a császárnál gyanúba keverni, úgyhogy Antipászt megvádolták hazaárulással. Büntetésül a galliai (franciaországi) Lugdunumba (Lyonba) száműzték.

Tibériás – Ezt a várost Heródes Antipász kb. Kr. u. 26-ban építtette a Galileai-tenger nyugati partján. A legnevezetesebb épület a királyi palota volt. Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történt elpusztítása után Tibériás lett a zsidó tudományos székhely. János evangélista a Galileai-tengert erről a városról Tibériás tavának nevezi (Jn 6,1).

Salómé – Az evangéliumok nem említik a nevét, de a világi történelemből ismert. Nem Heródes Fülöp és Heródiás leánya volt, hanem Heródiásnak egy korábbi házasságából származott. Később férjhez ment nagybátyjához, Fülöp negyedes fejedelemhez, még később pedig Aristobuluszhoz (természetesen nem a nagyapjához, hanem egy távoli vérrokonához).

Énekek:

Református énekeskönyv: 26; 59:1.10; 233; 272:1–6
Jertek, énekeljünk: 129; 227
Harangszó: 39; 44
Dicsérjétek az Urat!: 155:3; 160
Erőm és énekem az Úr: 96:4–5; 105:4–5; 136:1.4

Megjegyzések:

Hűség mindhalálig – A történet középpontjában ne a hatalmasok kegyetlensége, hanem Keresztelő János állhatatossága álljon!
Ő figyelmeztette Heródest bűnére, bár jól tudta, az életével játszik. Nehéz az igazságot gyűlölők között hűnek maradni Istenhez és parancsaihoz, s bizonyságot tenni róla. Isten segítsége nélkül ezt nem is lehet megtenni. Sokan, akik Krisztusért szenvedtek, bizonyságot tesznek arról, hogy átmentek ugyan a kételkedés mély völgyén, de állandóan tapasztalták Isten segítségét.

Ünnepi lakomák – A hatalmasok ünnepi lakomái az ókorban többnyire vad tivornyák és orgiák voltak, amiket féktelen erkölcstelenség jellemzett. (Hírhedtek voltak a római dorbézolások.) A politikusok arra használták fel ezeket a lakomákat, hogy mások titkait kilessék, politikai barátságokat kössenek, nem kívánt személyeket eltegyenek az útból pl. mérgezett ételekkel vagy borral.
A kommunikációnak ez a formája még ma is divatban van. Sok üzleti tranzakciót készítenek elő vagy kötnek meg partikon, éjszakai klubokban stb.
Mi hogyan ünnepelünk?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Mit jelent a hűség a mindennapi életben? (***)
  • Személyes példák a hűségre az egyháztörténelemből. Ragaszkodás az igazsághoz a hatalommal szemben is. A mártírium lényege. (***)
  • Ünnepi lakomák az ókorban és azóta. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Csiha Kálmán: Fohász c. versének feldolgozása. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: bizonyságtétel, levél vagy imádság megfogalmazása írásban egy üldöztetést szenvedő hívő ember nevében. (***)

Vázlat:

Keresztelő János
Heródes Antipász
Heródiás
Salómé

János elfogatása
születésnapi ünnepély
Salómé tánca
ajándék: János feje

Jánost eltemetik tanítványai

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.