241. Konkoly a búza között

,

Üzenet – Téma:

* Az ördög cselfogásai.
* Isten gyermekeinek nagyszerű jövője.

Előzmények:

Jézus példázatokkal tanított. Elmondta és megmagyarázta tanítványainak a magvetőről szóló példázatot.

Példázat:

Egy másik példázatot is mondott az Úr Jézus. Ez ismét a mennyek országáról szólt, Isten országáról, melynek Királya Krisztus. Az ország alattvalója mindenki, aki hisz Őbenne, és akit Isten kegyelmébe fogadott. Az ország tehát már létezik.

A Sátán a mennyek országában is tevékenykedik, ne becsüljük hát le a hatalmát. Erről szól ez a példázat.

Az Úr Jézus a mennyek országát ahhoz az emberhez – egy földműveshez – hasonlította, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. Aztán, mikor az emberek aludtak, tehát éjszaka, eljött az ellensége, és konkolyt* vetett a búza közé, majd elment. Senki sem vette észre.

Később, amikor a mag kicsírázott, és a zöld vetés szárba szökött, s már magot hozott, a gazda és szolgái észrevették a búza között a konkolyt. Az tehát sokáig a búzára hasonlított (lásd a jegyzetben a „konkoly”-t).

A tulajdonos szolgái megkérdezték gazdájuktól: „Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly?”

„Ellenség tette ezt!” – felelte nekik.

A szolgák megkérdezték tőle, hogy összeszedjék-e a konkolyt.

A gazda azonban így válaszolt: „Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. (A különbséget lehetett látni, de a növények gyökere és szára összefonódott egymással.) Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”

A példázat magyarázata:

Miután az Úr Jézus a sokaságot elbocsátotta, hazament. Ott a tanítványok kérték Őt, hogy magyarázza meg nekik a szántóföld konkolyáról szóló példázatot.

Figyeljünk erre a magyarázatra!

Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, az Úr Jézus. A szántóföld a világ. Tehát nem a mennyek országa, mint a magvetőről szóló példázatban.

Az Úr Jézus, a nagy Magvető, ebben a világban vet.

A jó mag a mennyek országának a fiai*. Azok, akik az Úr Jézust elfogadják és hisznek benne. Ők a gabona, ők az „igazak”, akik a hit és megtérés jó gyümölcseit termik.

A konkoly a Sátán fiai. Őket azért veti az ördög ebben a világba, hogy ott kárt okozzanak. Ők a „nem igazak”. Megvetik az Úr Jézust, és nem hisznek benne. Megpróbálnak másokat is hitetlenné tenni.

Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Ő az, aki állandóan károsan befolyásolja az embereket. Ezt Isten és az Ő Fia elleni gyűlöletből teszi. Mindent megtesz azért, hogy kárt okozzon a mennyek országának és fiainak.

Az aratás a világ vége, az ítélet (vö. Jel 14,14–16). Amíg a világ fennáll, lesz konkoly a búza között. De ha eljön a világ vége, végük lesz azonnal a gonosz fiainak is.

Az aratók az angyalok. Nekik, Isten szolgáinak lesz a feladatuk a világ végén, hogy összegyűjtsék, kévébe kössék, és a tüzes kemencébe dobják a konkolyt, a hitetleneket, a nem igazakat. A tüzes kemence a pokol. Tehát szörnyű végük lesz mindazoknak, akik gonoszt cselekszenek.

Ahogy a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy pusztulnak el a gonosztevők. Együtt nőttek fel a búzával, de mérges termést hoztak. „Akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel?” – olvassuk a Zsid 2,3-ban. A hitetlenek nem vették komolyan a Jézus Krisztusban található üdvösséget. Ezért örök nyomorúság a sorsuk: „sírás és fogcsikorgatás”. Ez a kárhozat, az Istentől való teljes elszakadás állapota. Tehát nagyon fontos a Jézus Krisztusban található üdvösség hirdetése.

Szólni kell arról is, hogy a konkoly miért nem tűnik fel a gabona, a hívők között. A két „növény” között kevés a különbség. Az igazak, ahogy Pál a kolosséiaknak írta: „azokat keresik, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.” Azokkal törődnek és nem a földiekkel. (Kol 3,1–2) Erről lehet felismerni őket.

Másrészt a gonoszok, az ördög vezetésével, olyan jónak mutatkoznak, mint a mennyek országának fiai, úgyhogy a Magvető szolgái alig veszik észre a különbséget.

Végül a búzát csűrbe takarítják. A világ végén az aratók a hívőket Krisztus közvetlen közelébe viszik. Ott ők, az Ő gabonája, örökre vele lehetnek! Akkor majd ők fénylenek Atyjuk országában, mint a nap.

Jegyzetek:

Konkoly – Latin neve: Lolium lemulentum. Termése mérgező, tehát veszélyes, ha a gabona közé keveredik. Palesztinában a konkolyt a búza megromlott fajtájának tekintették. A két növény ugyanis annyira hasonlít egymásra, hogy fejlődése közben sokáig meg sem lehet különböztetni. Sok konkoly található a Földközi-tenger körüli országokban.
Az ellenségnek, mielőtt a konkolyt elvetette a búzaföldbe, előbb össze kellett gyűjtenie ennek a vadnövénynek a termését, a magját. Jellemző ez a Sátán kártevő munkamódszerére!

A mennyek országának fiai – A Mt 8,12-ben ezt olvassuk : „akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat” (lásd a 237. leckét). Ők azok a zsidók, akik az Úr Jézust megvetették, és nem hittek benne úgy, ahogy a kapernaumi százados. Ebben van az ellentét az egész világon azok között, akik hitük által Isten országához tartoznak; s a zsidók, Ábrahám, Izsák és Jákób utódai között, akik születésük által tartoznak oda, de hitetlenségük miatt kivettetnek. Ez a példázat a hívők és hitetlenek közti különbségről szól.

Énekek:

Református énekeskönyv: 34:5–7; 235:1; 364:3; 366:3–5; 388:7; 393:2; 485:4
Jertek, énekeljünk: 124; 165; 226; 252
Harangszó: 37; 48; 50:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 12; 83:2–3; 158
Erőm és énekem az Úr: 38; 79; 132

Megjegyzések:

Az ördög cselvetései – Nem szabad a gyermekeket az ördöggel és a pokollal ijeszteni. De meg kell nekik magyarázni, hogy komolyan vegyék a Sátán hatalmát. A példázat teljesen elég arra, hogy megértessük velük: Krisztus hatalma sokkal nagyobb az ördögnél. Biztos, hogy Ő győz.
A dolog másik oldala viszont az, hogy a Sátán hitetlen emberekkel minket is csábíthat. Az, hogy a konkoly, melyről Jézus beszélt, annyira hasonlít a búzára, óvatossá kell, hogy tegyen bennünket. Csak azt fogadhatjuk el, mint igazságot és helyes magatartást az életben, amely Isten igéjén alapul. Az őszintén hívőknek életük folyamán csak jó gyümölcsöket szabad teremniük. Végül: a humanista és a New Age eszmék, azok festészetben, zenében stb. való megnyilatkozásai felületesen nézve egészen jónak tűnhetnek. De óvakodjunk a „mérgező konkoly”-tól!

Isten országa gyermekeinek dicsőséges jövője – Mondjuk el a gyermekeknek, hogy „Isten országának gyermeke” mindenki, aki hisz az Úr Jézusban, és Őt engedelmes szívvel szereti. Ezáltal lettek Isten gyermekei, és tartoznak az Ő országához. Főleg a mennyek országa fiainak dicsőséges jövőjéről beszéljünk a gyermekeknek: „Isten csűrébe takaríttatnak”. Ezt Jézus egy másik képpel „ünnepi lakomá”-nak mondja (Mt 25,21).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A tolerancia, türelem szerepe és szükségessége emberi kapcsolatainkban. Az előítéletek, ítélkezés kára és negatív hatása. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben c. versének feldolgozása. A vers és a példázat képeinek, mondanivalójának összehasonlítása. Versolvasás, verstanulás, versmondás. (**)
  • Munkafolyamat bemutatása szóban és írásban képsorozat alapján. Elbeszélő fogalmazás írása az elképzelt munkavégzésről. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

  • A gabonatermesztés, különösen a betakarítás eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

  • A búza és egyéb gabonafélék testfelépítése, élete, termesztése. (** ***)
  • Növénygyűjtemény készítése: gabonafélék, kalászos füvek és gyomnövények gyűjtése. Maggyűjtemény kiegészítése gyommagvakkal. (** ***)
  • A gyomirtás, növényvédelem hagyományos és modern eszközei, módszerei. A vegyszeres gyomirtás környezetkárosító hatása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Műalkotás megfigyelése: Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező. (**)
  • Képzeletbeli táj festése: Pipacsok a búzamezőben – művészeti élmény (vers, festmény) alapján. A színek hangulati hatása, kifejező ereje. Kiegészítő színek ellentéte: piros-zöld. (**)
  • Tanulmányrajzok a búza gyökérzetéről, különböző formájú kalászokról. (***)
  • Vizuális kommunikáció: Plakett, kör formájú embléma tervezése változatos technikákkal. Szöveg és kép egybeépítése. (***)

Vázlat:

példázat: konkoly a búza között
szántóföld: a világ
jó mag: azok, akik a mennyek országába tartoznak
konkoly: a hitetlenek
ellenség: a Sátán
aratás: a jó és a rossz szétválasztása
kemence: a pokol
igazak: fénylenek, mint a nap

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .