Pages Navigation Menu

194-195. Hámán terve a zsidókkal; Eszter a király előtt

Üzenet – Téma:

* Sátáni erőkkel való küzdelem.
* Gyűlölet a zsidó nép ellen – gyűlölet Isten ellen.
* Eszter életét kockáztatta Istenért és népéért.

Előzmények:

Ahasvérós, Perzsia királya, eltávolíttatta Vasti királynét, mert parancsára nem jelent meg az ünnepségen. Ezután a birodalom minden területéről csinos lányokat hoztak a palotába. Esztert választották királynénak. Mostohaapja minden nap a kapuhoz ment, hogy megtudja, hogy van Eszter.

1. történet:

Úgy tűnik, hogy miután Eszter királyné lett, Mordokaj tisztséget kapott a királyi udvarnál. Legalábbis naponta ott tartózkodott.

Újra fiatal lányokat hozattak a király számára. Ezt furcsálhatjuk, hiszen Ahasvérós már talált királynét. Valószínűleg a hárem méretét akarták tovább növelni. Eszter továbbra is elhallgatta zsidó származását, Mordokaj iránti engedelmességből. Eszter királynéként is hűséges maradt nevelőapjához.

Mordokaj egy nap Súsán várában megtudta, hogy két teremőr (Bigtán és Teres) nagyon megharagudott Ahasvérósra. Összeesküvést szőnek, hogy megöljék a királyt. Mordokaj elmondta ezt Eszter királynőnek, aki Mordokaj nevében elmondta a királynak. Mikor Bigtánt és Terest kihallgatták, kiderült, hogy Mordokajnak igaza van. Mindkettőjüket felakasztották, a történteket pedig följegyezték a krónikákba.

Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király Hámánt*, aki így első lett vezető emberei között. Tanácsadói fölé emelte őt a király. Mindenki tisztelte Hámánt, a király parancsára minden udvari embernek le kellett borulnia előtte*. Egyedül Mordokaj tagadta meg ezt.

A király szolgái megkérdezték Mordokajt, miért nem engedelmeskedik a király parancsának. Mordokaj elmagyarázta nekik, hogy ő zsidó, ezért nem szabad leborulnia sem istenek, sem ember előtt, egyedül az Urat illeti ez a kiváltság.

A szolgák elmondták Hámánnak a dolgot, aki mindaddig nem vette észre Mordokaj viselkedését. Most már Hámán is látta, hogy Mordokaj nem borul le előtte. Teljesen felbőszült. Bosszúszomjának kevés volt Mordokaj megbüntetése, megszületett ördögi terve, hogy minden zsidót irtsanak ki a birodalom területén.

Rögtön el is mondta Hámán a királynak, hogy él szétszórva a birodalomban egy nép saját törvényekkel, akik nem tartják magukat a király törvényéhez. Ez nem mehet így tovább. Hámán a király engedélyét kérte egy királyi rendelethez, hogy a többi nép megsemmisíthesse a zsidókat. Cserébe tízezer ezüstöt ajánlott fel a királyi kincstárba. Teljesen úgy tűnt, mintha Hámán a birodalom jólétéért aggódna. Nem is tétovázott hát Ahasvérós: lehúzta ujjáról a pecsétgyűrűt, és Hámánnak adta. Meg se kérdezte, melyik nép az, felhatalmazta Hámánt, hogy a nevében tegyen, amit jónak lát. Így Hámán a királyi pecséttel pecsételhette le a végzést. Ahasvérós nem fogadta el az ezüstöt, de döntése akkor is gondatlan és felelőtlen volt.

Hámán magához hívatta a jósokat és jövendőmondókat, mondják meg, hogy melyik nap lenne a terv végrehajtásához a legalkalmasabb. Ők sorsot vetettek. A sors a 12. hónapra esett. Tehát a 12. hónap 13. napján kell a zsidókat meggyilkolni. Mivel az év első hónapja volt (Ahasvérós uralkodása 12. évében), Hámánnak még sokáig kellett várnia terve megvalósításával! Mondhatjuk, hogy ez is Isten különös gondviselése volt.

Az írásbeli parancsok elkészültek. Lepecsételve küldték ki ezeket a birodalom minden területére (Júdába is!). A levélben az állt, hogy a 12. hónap 13. napján minden zsidót, férfit és nőt, gyermeket és öreget meg kell ölni. Tehát mindenki készüljön arra a napra. Súsán városában hirdették ezt ki először. Ezalatt a király és Hámán jókedvűen iszogattak együtt. A várost azonban feldúlta a hír. Az ország minden részében gyászoltak a zsidók. Sírtak és böjtöltek; sokan zsákruhát öltöttek és hamuban ültek.

2. történet:

Amikor Mordokaj meghallotta, milyen sors vár a népére, megszaggatta ruháit gyásza jeléül. Zsákruhát öltött, és hamut hintett magára. Jajgatva járt-kelt a városban, és Súsán várának kapujához érkezett. De a kapun tilos volt gyászruhában belépni. Eszter az egyik szolgától hallotta, hogy Mordokaj a kapun kívül áll és gyászol. Elküldött valakit ruhákkal hozzá, de nem akarta elfogadni. Ezután Eszter Hatákot hívatta, azt a háremőrt, akit a király rendelt ki mellé. Elküldte őt Mordokajhoz, hogy megtudja, mi a gond.

Mordokaj elmondta Hatáknak Hámán tervét. Elküldte Eszternek a törvény írott szövegét is. Mordokaj nagy kockázatot vállalt ezzel. Megkérte Esztert, hogy járjon közbe népéért, kérjen kegyelmet a királytól.

Haták visszament Eszterhez. A királyné elolvasta az iratot, meghallgatta Hatákot, majd ezzel az üzenettel küldte vissza: „A király összes udvari embere és a királyi tartományok népe is tudja, hogy minden férfira és nőre egyforma törvény vonatkozik: aki hívatlanul be mer menni a királyhoz a belső udvarba, azt kivégzik! Csak az marad életben, aki felé a király kinyújtja aranypálcáját. Engem azonban már harminc napja nem hívtak be a királyhoz!” Ez pedig azt jelenti, nem tudhatja biztosan, hogy a király még mindig kedveli-e.

Mordokaj ezt válaszolta: „Ne képzeld, hogy te a királyi palotában megmenekülhetsz a többi zsidó közül! Mert ha te most néma tudsz maradni, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” Ebből világosan kitűnik Mordokaj hite és bizalma Isten felé. Izráel Istene szabadulást ad!

A határozott válasz észhez térítette Esztert. Eldöntötte, hogy kockára teszi életét a népéért. Hátákot még egyszer elküldte Mordokajhoz a következő üzenettel: „Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!”

Mordokaj megtette, amit Eszter kért tőle. Tudták, hogy az Úr megmentheti az egész zsidó népet velük együtt a haláltól. Böjtölve három napon és éjszakán át kérték az Ő segítségét.

Három nappal később Eszter felöltözött királynői ruhába, és elment a palota belső udvarába, ahol a király a trónon ült. Tisztelettudóan megállt egy bizonyos távolságban.

Ahogy a király meglátta őt, rögtön kegyeibe fogadta, kinyújtotta felé aranypálcáját. Eszter közelebb jött, és megérintette a pálca végét. Ezzel tiszteletét és engedelmességét fejezte ki.

A király megkérdezte: „Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod!” Ki számított erre a barátságos válaszra? Isten ily módon is munkálkodik.

„Ha jónak látja a király, jöjjön el ma Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készítettem” – válaszolta Eszter.

Az Írás nem említi, hogy Ahasvérós meglepődött-e ezen a kérésen, amelyért Eszter az életét kockáztatta. Egész biztosan értette, hogy Eszter valami nagyon fontosat akar mondani, amiről Hámánnak is tudnia kell. Rögtön parancsot adott a szolgáinak, kerítsék elő Hámánt, hogy teljesíteni tudják Eszter kérését. A király elfogadta a meghívást.

A bor fogyasztása közben a király újra megkérdezte Esztert: „Mit kérsz? Megkapod! Mit kívánsz? Még ha az ország felét is, meglesz!”

Eszter diplomatikus választ adott: „Van kérésem és kívánságom. Ha jóindulattal tekint rám a király, és ha jónak látja a király, hogy megadja kérésemet, és teljesítse kívánságomat, jöjjön el a király Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet készetek nekik. Holnap azután megfelelek arra, amit a király mondott.”

Jegyzetek:

Hámán – „Jóindulatú”; „kegyelt”. Agági mellékneve származására utal: Agág a zsidók ősi ellensége volt (vö. 4Móz 24,7; 1Sám 15). Ez az ősi ellentét is magyarázhatja Mordokaj és Hámán kölcsönös ellenszenvét.

Leborulni ember előtt – Izráelben ismerős volt a tiszteletadásnak az a módja, hogy az emberek meghajolnak, leborulnak a feljebbvaló előtt (lásd 1Sám 25,23; 2Sám 9,6; 1Kir 2,19). Feltehetőleg nem a királyi hatalom ellen irányult tehát Mordokaj viselkedése. Magyarázhatja ezt inkább a Perzsa birodalomban uralkodó fél-vallásosság, együtt a Hámán viselkedése által kiváltott ellenszenvvel.

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:8.10.12; 52:1; 54:1–2; 59:1–2; 69:2–3; 120; 140:1–2.4; 157; 236:1.5; 263:9.15.18; 387:1–2; 394:1.5
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173; 176; 185
Harangszó: 18; 42; 43; 45; 49:1.5
Dicsérjétek az Urat!: 5; 14; 17; 61; 68; 69; 71; 75; 76; 93
Erőm és énekem az Úr: 29:1; 84; 105:1–3; 106; 131:1–4

Megjegyzések:

Az Isten és sátán közötti küzdelem – A bűnbeesés óta láthatjuk a folyamatos harcot Éva magva, Isten népe és a sátán között (1Móz 3,15). A sátán minden adandó alkalommal megpróbálja elpusztítani Isten népét. Néha majdnem sikerül is neki. De szerencsére Isten őrködik gyermekei felett.

Gyűlölet a zsidó nép ellen, és gyűlölet Isten ellen – Megfigyelhetjük, hogy az évszázadok során mindig gyűlölte valaki a zsidó népet. Még a kereszténységben is találhatunk antiszemitizmust. Azzal az indokkal, hogy a zsidók felelősek Jézus Krisztus haláláért, ami bűnössé teszi őket, mindig háttérbe akarták szorítani őket. Ez a muszlimoknál is előjön. Másik gyakori jelenség a tudományban és gazdaságban levő zsidó dominanciával szembeni negatív szemlélet. (Gondoljunk csak René Descartesra, Benjamin Disraelire stb.) Az antiszemitizmus a náci birodalom egyik ideológiai alapja volt. Ma is van még néhány országban neo-náci szervezet.
Hámán gyűlöletét első látásra Mordokaj viselkedése váltotta ki. De ezért az udvariatlanságért elég lett volna csak őt megbüntetni. Itt viszont a felszín alatt Hámán zsidógyűlöletéről van szó. Ami valójában az Izráel Istene elleni gyűlölet. S valószínűleg a tény, hogy a Messiás abból a népből származik.

Életed tenni kockára Istenért és népéért – Eszter jó célért kockáztatta az életét. Így Istent és népét szolgálta. Komoly hitbeli tettnek kell tekintenünk a király meglátogatását.
„Ha elveszek, hát vesszek el” kijelentése nem közömbösség, hanem ősei Istenébe vetett hite. Példát vehetünk róla.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Könyvtárhasz­nálat

  • Eszter példája: bátor kiállás halálos veszedelemben a népéért. (***)
  • Antiszemitizmus az évszázadok során. A zsidóság helyzete ma. A zsidókérdés Magyar­országon. A magyar holocaust. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Szereplők és jellemvonásaik Eszter királynő történetében. (* **)
  • A bibliai történet egy-egy jelenetének dramatizálása. (** ***)
  • Kreatív nyelvi feldolgozás: törvényszöveg, ill. imádság megfogalmazása. (***)
  • Anne Frank naplója – szemelvények felolvasása. Válaszlevél írása Kitty nevében. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Karakteres rajzi ábrázolás: jellemző helyzetek a bibliai történetből. (**)

Vázlat:

Mordokaj – összeesküvés leleplezése

Hámán – király után a legfőbb méltóság
Mordokaj nem borul le előtte
Rendelet: a zsidókat ki kell irtani

Zsidók, Mordokaj – gyász
Eszter – Haták
feladat: menjen be a királyhoz
három napig böjt

kinyújtott pálca – kegyelem
kérés: lakoma Hámánnal

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.