Pages Navigation Menu

07. Eső

„Májusi eső aranyat ér” – tartja a mondás. Közmondásaink alapján egész esőnaptár rajzolódik ki: „nyári eső hamar jő, hamar megy.” „Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél utat száraszt.” Az utóbbi években mintha az évszakok is összekeveredtek volna, és hol ősznek érezzük a nyarat, hol nyárnak a tavaszt, tavasznak az őszt. De azért az általában igaz, főleg nyáron, hogy: „Eső után napfény.” Borús kedv után is jókedvre derül az ember.

Hóseás próféta népét hívja így az Úrhoz: „Ismerjük hát meg, törekedjünk megismerni az Urat! Eljövetele biztos, mint a hajnalhasadás, eljön hozzánk, mint az őszi eső, mint a tavaszi eső, mely megáztatja a földet.” (Hóseás 6,3)

 

Nyári esőKép forrása

 

Palesztina időjárását két évszak váltakozása határozza meg. A téli időszak (november-április) szeles és esős, a nyári időszak (május-október) pedig száraz és meleg, amikor kiszárad a föld, és minden élő szomjazik. Ilyenkor különösen nagy értéke van a víznek, az esőnek. S ahol ekkora érték a csapadék, ott nem véletlen, hogy Isten igéjének a jelölője lesz. Hiszen mindkettő életet ad. Ézsaiás próféta az Úr nevében beszél:

„Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézsaiás 55,10–11)

 

Tudjátok-e, hol fordul elő az „eső” szó először a Bibliában? Keressétek meg a helyes választ, és gondolkodjatok el azon, hogy miért pont itt találkozunk vele először?

  • A.   Nóé bárkája történetében (1Mózes 7,12)
  • B.   A teremtéstörténetben (1Mózes 2,5)
  • C.   Kain és Ábel történetében (1Mózes 4,12)
  • D.   Az egyiptomi tíz csapás közül a hetedik (2Mózes 9,18)
  • E.   Izsák áldása (1Mózes 27,28)
  • F.   Nóé szőlőt ültet (1Mózes 9,20)

 

Keressétek meg valamennyi igehelyet (páros vagy kis csoportos munkában), és olvassátok el az előtte-utána következő igéket is. Írjatok vagy játsszatok el egy-egy időjárás-jelentést (mintha sajtóban jelenne meg vagy tv-adás lenne), ami az igében olvasott időszakra vonatkozik. Olvassátok fel, mutassátok be egymásnak az időjárás-jelentéseket.

Melyekben van áldó, pozitív szerepe az esőnek? Melyekben van ítéletes, negatív szerepe?

Hogy lehet az, hogy az eső, a csapadék áldást és ítéletet is hordozhat? Ahogy az eső hiánya, a szárazság is jelenthet ítéletet.

 

esőKép forrása

 

A bibliai időkben nem volt még olyan pontos tudásunk az időjárást alakító tényezőkről, változásának okairól. Jób „időjárás-jelentésében” ezért is inkább kérdések fogalmazódnak meg: „Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek, hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nélküli pusztaságra, hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő füveket sarjasszon? … Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?” (Jób 38,25–27.37–38)

Kire vonatkozik az első kérdés, és kire vonatkozik a második kérdés?

A mai tudásunk alapján hogyan fogalmaznád meg a két kérdést? Mivel mutatnátok meg Isten teremtő hatalmát, mindenhatóságát? Hol húznátok meg az emberi megismerés határait?

Mit tudhatunk ma az eső keletkezéséről, a víz körforgásáról? Melyek a körforgás főbb lépései? Nézzetek utána, pl. itt (kép forrása).

 

Víz körforgása

 

Lázár Ervin mesealakjai, a Négyszögletű Kerek Erdő lakói között van, aki csak az eget nézi, a felhőket bámulja. Mint Mikkamakka, a bárányfelhő-bodorító. Olvassátok el a mesét, miféle foglalkozás ez a bárányfelhő-bodorítás: http://mek.oszk.hu/02700/02753/02753.htm#5

Menjetek ki az udvarra, és feküdjetek le a fűbe vagy plédekre, matracokra. Figyeljétek a felhőket. Mit láttok bennük? Milyen formákat, alakokat? Melyik mivé alakul át? Nevet is adhattok az alakoknak, sőt mesét is kitalálhattok hozzá.
Van-e köztük olyan felhő, ami esőt, vihart jósol? Miben különbözik a viharfelhő a bárányfelhőtől? Hogyan jelenhet meg a viharfelhő karaktere egy mesében?

A megfigyelés után rajzoljatok vagy fessetek felhőformákat, felhőfigurákat. Papírkollázzsal is készíthettek felhőzetképeket. A képeknek adjatok címet, nevet.

 

Vicces lenne az alábbi ige üres helyére beilleszteni a bárányfelhő-bodorító nevet. Pedig nem is olyan butaság, hiszen a türelem is ehhez az elfoglaltsághoz tartozik. Az alábbi újszövetségi ige kihez, milyen foglalkozáshoz hasonlítja a türelmes embert? Válasszátok ki a megfelelőt.

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a _______________ várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap.” (Jakab 5,7)

  • A.   kereskedő
  • B.   juhpásztor
  • C.   sátorkészítő
  • D.   földművelő

 

Nyáron az időjárás nálunk elég szeszélyes. Van, amikor hetekig nem esik eső, kiszárad minden, hőségriadót rendelnek el. Ilyenkor minden porcikánkkal esőre vágyunk. Máskor meg hirtelen támad felhőszakadás, vihar, főleg vízparton, hegyes vidéken. És olyan is előfordul, hogy egy-egy ciklon hatására egy álló héten át esik, vagy „lóg az eső lába”. Ilyenkor aztán elegünk van az esőből.

 

Készüljetek száraz napokra, esőnapokra és eső utáni napokra is játékokkal, játékötletekkel. Itt csak néhány lehetőséget adunk, egy táborra viszont bőven fel kell készülni ezekből.

Spricceld tele (száraz, forró napon)

Egy-egy kis pohárba pingponglabdát teszünk, és vízpermetezőket töltünk meg vízzel. Páronként kapnak a gyerekek egy poharat és egy permetezőt. Megadott távolságból kell a vízpermetezővel a poharakat telespriccelni, úgy, hogy a pohár megteljen, és a pingponglabda kipottyanjon a pohárból. Több párossal izgalmas verseny alakulhat ki, ami egyszerre vicces és frissítő. És persze hangos, felkészülhetsz a visongásra.

Spricceld teleForrás

 

Felhőmemória (esőnapon)

Készítsetek kb. memóriakártya méretű felhősablont. Majd a sablonnal rajzoljatok és vágjatok ki felhőformákat műszaki rajzlapból, és ragasszatok rájuk különböző színű és mintázatú papírokat. Mindegyik színből-mintából egy-egy felhőpár készüljön, könnyen felismerhetően, hogy összetartoznak. Érdemes minél több felhőpárt készíteni, optimális szám a 2×24, amivel kisebbek is nyugodtan játszhatnak.

A játék a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint történik. Most annyi a különbség, hogy az elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, viharfelhőkké alakítunk. És persze keressük a párokat.

 

Kavicsgát, levélhíd (eső után)

Minden gyerek szeret eső után pocsolyába lépni vagy ugrani, a felmelegedő tócsa vizében „pacsálni”. Természetes ez a víz és sár utáni vágy, nem érdemes az útjába állni. Műanyag szandi vagy gumicsizma a lábra, és már oda is engedhetjük a gyerkőcöket a pocsolyához. Itt aztán készülhet levélhíd, kavicsgát, hajóút, és még ki tudja…

 

TócsajátékKép forrása

 

„Mert összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál, amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre.” (Jób 36,27–28)

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.