A nyitott szívű felügyelő

ApCsel 11,19–26

Isten igéjének terjedésében nagy szerepet játszik, hogy a keresztyéneknek az üldözések miatt ki kell mozdulniuk Jeruzsálemből. Így jutnak el Antiókhiába is. Először csak a zsinagógai közösségben adják tovább az evangéliumot, de a ciprusiak nyitottak, sőt a görögök között is megindul a megtérés. Ez ott nem kevesebbet jelentett, mintha ma valaki cigánymisszóba menne, s be akarná őket építeni a gyülekezetekbe.

Sokan nem örültek ennek, bizalmatlanok voltak, és apostoli „felügyeletet” kívántak, hogy ellenőrizzék a megtéréseket! S Barnabás megy az apostolok nevében! Szolgálata, nyitott szíve megáldatik, pogányok sokasága tér meg igehirdetésére.

Ő keresi meg Sault, munkatársának választja, s egy évig dolgoznak együtt Antiókhiában! Csodálatos dolgokat tapasztalnak meg, pl. ott nevezik őket először a kívülállók krisztianoszoknak, azaz Krisztus-követőknek! Egészen különleges dolog, hogy nem Barnabás vagy Pál nevét kapta a mozgalom! Az új csoport neve nem Barnabás-követők, vagy Pál-követők lett! Ez annyit jelent, hogy soha sem magukról tettek bizonyságot, hanem mindig Krisztus neve volt a középpontban!

Ez azért is nagy dolog, mert előtte csak egy zsidó szektának tartották – s itt állt be a fordulat az ő szolgálatuk hitelessége miatt!

Amikor téged keresztyénnek neveznek, érzed mögötte a Krisztushoz tartozásod felelősségét?

Jeleket adni, jeleket hagyni,

ha elmegyünk is, jelnek maradni:

beszédes jelnek lenni a hitben,

mint akit j e l n e k rendelt az ISTEN.

Füle Lajos

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024