A bátor ember

Neh 4

Egy cigányok között misszionáló embert egyik este késsel támadtak meg az utcán. Amikor hátranézett, s meglátta, hogy ki fenyegeti késsel az életét, megkérdezte: „Bandikám, ki fog akkor téged szeretni?”

Isten embere kerülhet nagyon kemény, életét is fenyegető helyzetekbe. Isten útja annyira keskeny, hogy az úton haladva sokszor beleakad a ruhánkba mindenféle ág…

Nehémiás ellenségei már nemcsak gúnyolódnak, hanem fenyegetőznek is. Meg kell gondolnia, mit tesz, hiszen a rábízottak is veszélyben vannak. Folytatják a munkát, de közben fegyvert viselnek. Kettős készültségben állnak: vakolókanál és kard van náluk. A munka és védelem eszközei. Honnan volt erre bátorságuk? Isten jelenlétéből. Nehémiás készen állt a harcra is, hogy a munkát bevégezhesse. Egy pillanatra sem bizonytalanodott el, az ellenség semmilyen támadásától.

Egy huszadik századi teológus úgy fogalmazta, hogy ma a hit legfontosabb kifejezése a BÁTORSÁG. Vállalni a hitet, Jézus nevét, egyházunk múltját, gyülekezeteink elesettségét – ez nem kevesebb, mint Nehémiás idejében.

John Bunyan: A zarándok útja c. művében írja le, hogy Keresztyénnek egy olyan úton kellett végigmennie, ahol két oroszlán tátotta a száját, s nagy üvöltéssel rohantak vele szembe. Megtorpant, de azután észrevette, hogy az oroszlánok meg vannak láncolva. Egy pontnál közelebb nem jöhetnek. Azért így sem volt egyszerű elmenni mellettük…

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024