A mammonról…

Lk 16,13

Az emberi vágyak középpontjában a pénz áll. Vannak, akik szerint a pénz irányít mindent, s pénzen bármit meg lehet vásárolni. Naponta látjuk, hogy milyen nagy szerepe van a pénznek, sok embert az iránta való vágy hajt és éltet. Milyen tömeghisztéria tud kitörni, ha valahol valamit olcsóbban lehet vásárolni. Vagy milyen tömegesen veszik az emberek a lottószelvényeket egy-egy nagyösszegű nyereménynél. Megfigyelhető, hogy nagyvárosok főtereit hogyan veszik át a modern élet „tartalommal teli” templomai, a bankok és pénzintézetek a kis üzletek helyén.

Nem véletlenül mond már az Ószövetség is kemény kritikát a gazdagokra (Ézsaiás, Ámósz könyvei), s nem véletlenül fogalmaz Jézus is végletesen ebben a kérdésben.

Vagy szabadok vagyunk, vagy megkötözöttek. Vagy a mammont szolgáljuk, vagy Istent. S a pénzhez és anyagi értékekhez való ragaszkodás megkötözheti életünket úgy is, hogy nem vagyunk gazdagok, sőt észre sem vesszük… Jézus úgy fogalmaz: szereti – gyűlöli; ragaszkodik – megveti. Nem véletlenül, hisz már akkor is nyilvánvaló volt, hogy mi irányítja az embereket. A legszörnyűbb hírek közé tartoznak azok, amikor valaki néhány forintért ontja ki más ember életét…

Jézus nem elutasításról beszél, hanem arról, hogy a pénznek is helyén kell lenni életünkben. Semmiképpen nem központi helyen. Ott egyedül Isten lehet.

„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle… Mert minden rossznak a gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” (1Tim 6,6–7.10)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024