A „szolgálókról”

5Móz 5,14

Nem anakronizmus ezt a parancsolatot századunkban értelmezni? Hát hol vannak ma „szolgák” és „szolgálólányok”? Senki nem gondolhatja, hogy ez csak azokra vonatkozik, akiknek bejárónőjük van. Vagy akik napszámost fogadnak. Rokonságunkban előfordult, hogy egy jó erdélyi mesterembert fogadtak lakásuk kifestéséhez, de a mesternek volt egy kikötése; mivel szombatos volt, ő szombaton nem dolgozott. Családunk viszont keresztyén, így ők vasárnap nem akartak mást dolgoztatni. Nehezen lehetett a napokat egyeztetni, de a munka egyéb napokon – igaz, bonyolult szervezéssel – mégis elvégződött, s a lelki békéje mindenkinek megmaradt.

Mit jelent tehát ma ez a parancsolat? Ma is vannak szolgák, csak őket gépeknek nevezik. Ők szolgálnak helyettünk, s elvégzik, amit rájuk bízunk. Nem kell átírni a parancsolatot, de lehet alkalmazni: se mosógéped, se porszívód, se tisztítógéped, se kocsimosó keféd, se műhelyedben a szerszámok, se kisgépek az udvarodon, se a kapáid, kaszáid, se kalapácsod! S ez nem törvényeskedést jelent, de külső dolgokban is ki kell fejeződnie az ünnepnek. Nem lehet nyugodtan élvezni a vasárnapot hangos centrifuga, vagy fűnyíró zöreje mellett. Vannak persze kivételek, mikor nem tudjuk kikerülni ezt, például ha vasárnap reggel esik haza gyermekünk a táborból, és hétfőn már megy a másikba. Vagy ha leveri az almát a vihar. De ilyenkor is a szándékunk a fontos. Ma is lehet hát a parancsolat ezen részét „szó szerint” érteni.

Ma egy vallásos zsidó családban amíg a férfiak a zsinagógákban imádkoznak, a nők előkészülnek az ünnepi vacsorához, miután már meggyújtották a gyertyát. A televízió, a rádió, a telefon természetesen ki van kapcsolva, sőt le is szokták őket takarni, hogy a hétköznapok profán világát még ily módon is kizárják.

Naftali Kraus

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024