Törekedj állhatatosságra!

Zsid 12,1–15

Az állhatatosság azt jelenti, hogy megmaradok valami mellett, akkor is, ha nehéz. Ez különösen olyankor probléma, ha körülöttem mindenki másként gondolja. Itt az igében hatalmas biztatást kapnak a hívők azáltal, hogy láthatják maguk előtt hithősökként emlegetett elődök példáját. Az igében a „bizonyságtevők fellege” (Zsid 11) olyan tömeget jelez, akik a „lelátón szorongnak”, s szurkolnak azoknak, akik lenn a stadionban még a versenypályán küzdenek.

A rossz ellen való küzdelemben legnehezebb az állhatatosság, mert olyan könnyen válaszolunk a rosszra rosszal. Ha valaki lusta, kiabálva hozzuk tudtára, ha valaki csúnyán beszél, lehurrogjuk, ha valaki bánt, azt tervezzük, hogyan adhatnánk vissza. Elfelejtjük, hogy a „gonoszt jóval győzd meg” (Róma 12,21).

Az állhatatosság jelentése még: elhordozok valamit. Az eredeti szó „aláhajlást” is jelent, amit képben talán úgy lehet elképzelni, mint amikor valaki egy hátizsákot vesz fel. Odatartja a hátát a tehernek. Egy gyalogtúrán nagyon sokat lehet tanulni a teherhordozásból, pl. azt is, hogy a teher jelenti a létfenntartást. Abban vannak a hálóeszközök, az étel, a meleg ruha. Ha nincs teher, nincsenek tartalékok sem. Az állhatatosság is ilyen aranyfedezetet jelent.

A „malenkij-robot” idején, a büntetésből elvitt magyar emberek közül sokakat éheztettek, s volt, hogy nők hetekig dolgoztak csepegő bányában, ahol csuromvizesek lettek, szállásukon pedig nem volt fűtés, hajnalban rájuk fagyott a ruha. Ők imádkoztak és énekeltek. Hitték, hogy Isten ott is hallja. Abból a faluból, akik így összetartottak, csak egy ember nem tért haza.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024