Miért nagy ünnep az engesztelés napja?

A jom kippur, az engesztelés napja a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe. Eredete a pusztai vándorlás idejére nyúlik vissza. Izráel népe sokszor vétett az Úr parancsa ellen, de az Úr adott lehetőséget a megbánásra.

„Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Ugyanennek a hetedik hónapnak a tizedike [Tisri: szeptember/október] az engesztelés napja. Tartsatok szent összejövetelt, tartóztassátok meg magatokat, és mutassatok be tűzáldozatot az Úrnak. Ne végezzetek ezen a napon semmiféle munkát, mert az engesztelés napja ez, hogy engesztelést végezzenek értetek Isteneteknek, az Úrnak színe előtt. Ha pedig valaki nem tartóztatja meg magát ezen a napon, azt ki kell irtani népe közül. És ha valaki bármiféle munkát végez ezen a napon, azt az embert kipusztítom népe közül. Ne végezzetek semmiféle munkát akkor. Örök rendelkezés legyen ez mindenütt, ahol laktok, nemzedékről nemzedékre. A teljes nyugalom napja legyen ez nektek, tartóztassátok meg magatokat. A hónap kilencedikének estéjén, ettől az estétől a következőig pihenjetek nyugalmatok napján.” (3Mózes 23,26–32)

A főpap évente egyszer, ezen a napon mehetett be a szent sátor, később a jeruzsálemi templom belső részébe, a szentek szentjébe, és engesztelő áldozatot mutatott be a nép bűneiért, a nép pedig egész nap böjtölt és bűnbocsánatért imádkozott. A főpap bikát és kecskebakot áldozott, ezeknek vérét vitte be a kárpit mögé, hogy engesztelést szerezzen vele. Majd a szentély előtt, az égőáldozati oltár mellett egy másik bak fejére tette a kezét, és fölötte megvallotta Izráel minden bűnét. Így ruházta át vétkeiket a bakra, aztán kivitték a pusztába, „hadd vigye magával a bak minden bűnüket egy kietlen vidékre” (3Mózes 16,22). Így lett belőle „bűnbak”.

Két kecskebak közül sorsolással döntötték el, melyik lesz áldozat, melyik lesz bűnbak

A szétszóratás után már nem volt templom és áldozat, de az egész napos böjt és imádság szokása megmaradt. A magyarországi zsidók hosszúnapnak nevezték, mert ilyenkor az egész napot böjtölve a zsinagógában töltötték estétől estéig, ott is virrasztottak. Vannak zsidók, akik a vallásukat már alig tartják meg, csak ezt a böjti napot, mivel néhány nappal van a zsidó újév után. Szokás, hogy ilyenkor a haragosok kibékülnek, akinek adóssága van, igyekszik rendezni, hogy tiszta lappal kezdje az új esztendőt.

Maurycy Gottlieb: Zsidók imája a zsinagógában jom kippur idején (1878, Tel Aviv Museum) – Forrás

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár