234. A tizenkét apostol elhívása; Hegyi Beszéd

Üzenet – Téma:

* Jézust követni annyi, mint Isten akarata szerint élni;
* ellenségeidet szeretni;
* jót cselekedni mindenkivel.

Előzmények:

Egy szombaton a tanítványok kalászt tépdestek, és a farizeusok emiatt vitatkoztak Jézussal. Aztán Jézus a zsinagógájukban meggyógyított egy sorvadt kezű embert, ami szintén nem tetszett a zsidó vezetőknek. Végül sok beteget meggyógyított.

Első történet:

Márk 3,7–12: Az Úr Jézus tanítványaival a Galileai-tenger mellett tartózkodott. Sokan jöttek hozzá, hogy hallgassák. Nemcsak Galileából, hanem Júdeából, Idumeából, a Jordánon túlról, sőt Tírusz és Szidón környékéről is.

Jézus sok beteget meggyógyított. Voltak olyan betegek, akik igyekeztek Őt megérinteni, mert gyógyító erő áradt belőle. Emberek, akikben tisztátalan lelkek voltak, leborultak Jézus elé, és a lelkek azt kiálttatták velük: „Te vagy az Istennek a Fia!” Jézus megtiltotta nekik, hogy a nyilvánosság előtt ezt mondják róla. A Sátán ne reklámozza Őt! (vö. ApCsel 16,16–18)

Jézus megparancsolta tanítványainak, hogy a hajóval a közelben maradjanak, hogy annak fedélzetére mehessen, ha túl sokan veszik szorosan körül.

Később Jézus felment a közeli hegyre, hogy imádkozzék. Ott maradt egész éjszaka. Aztán magához hívott tizenkét* férfit. Már előbb kiválasztott hét tanítványt, és még másik ötöt. Azok a tanítványok, akiket már ismerünk: Simon Péter és testvére, András, a két testvér: Jakab és János, a Zebedeus fiai; Jézus a Boanerges nevet adta nekik, ami azt jelent: a „a mennydörgés fiai”* . Majd a két barát: Fülöp és Bertalan, akit inkább Nátánaél néven ismerünk, és természetesen Lévi, akinek később Máté a neve.

A többi öt: Tamás*, Jakab az Alfeus fia és Taddeus*, akit Lebbeusnak vagy Júdásnak is hívnak, a Kananeus* vagy a zélóta* Simon, és végül Iskáriótés* Júdás, aki később elárulta Jézust.

Ők lesznek az apostolok, a „küldöttek”. Az Úr Jézus később elküldi majd őket, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtésnek (lásd Mk 16,15kk).

Tizenkét tanítványával az Úr Jézus lejjebb jött a hegyen, míg egy sík helyet nem talált. Ott nagy sokaság várta. Ismét sok beteg volt velük, akiket Jézus meggyógyított. Néhány emberből gonosz lelkeket űzött ki. Miután a betegeket meggyógyította, az Úr Jézus leült, és főként a tanítványokhoz szólt, hogy tanítsa őket. De a sokaság is jól hallhatta, amit mondott. Ezt a tanítást úgy ismerjük, hogy a „Hegyi Beszéd”, melynek első részét így nevezik: a „boldogmondások”. Mind a kilenc boldogmondás a „boldog” szóval kezdődik. Ez a szó azt is jelenti, hogy „szerencsés”, de inkább azt, hogy „áldott”, a teljes lelki boldogság (vagy üdv) értelmében, mint annak az áldásnak a következménye, melyet Isten mindenkinek személy szerint ajándékoz. (Gondoljunk a mi „szívélyes üdvözlettel”-ünkre).

Kiket nevez Jézus boldogoknak? (Ezt a Mt 5,3–12 szerint mondjuk el.)

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”. Ezek mindenek előtt azok, akiknek nincs nagy földi vagyonuk, mely teher a számukra, és akadályozza őket abban, hogy Istent szolgálják. (Lukács csak szegényeket említ: Lk 6,20) De lehetnek a gazdag emberek közt is olyanok, akik tudják, hogy vagyonuk nem teszi őket boldoggá. Gondoljunk csak Jóbra, aki földi javaiból enni adott a szegényeknek, és nem panaszkodott, amikor mindenét elvesztette.
Lelki szegények azok is, akik rájönnek arra, hogy szegények, mivel még nem övék Krisztus. Éppen őket tanítja meg Isten Lelke, hogy Jézus Krisztus evangéliuma teszi őket gazdaggá, és teljesen boldoggá. Elfogadhatják Őt, mint Üdvözítőjüket. Ezért övék a mennyeknek országa.

„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” Azok, akik őszintén sírnak bűneik miatt, bűnbocsánatot kapnak, és ezzel a mennyei Atya megvigasztalja őket.
„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” A történelem tele van szigorú, gyakran kegyetlen uralkodókkal, akik erőszakkal próbálják hatalmuk alá hajtani a földet. Igyekezetük azonban végül mégis kudarcba fullad. Az Úr Jézus pedig a szelídeket nevezi a föld örököseinek. A szelídség nem gyengeséget jelent. Szelídek azok, akiknek a szíve tele van szeretettel mások iránt, azok, akik nem erőszakkal és ravaszsággal próbálnak helyet kiverekedni maguknak; ők mások hibáit is eltűrik. Nyugodtan alárendelik magukat Istennek, és tanácsait követik. Végül majd ők uralkodnak Krisztussal együtt a földön, nem ebben a földi életben, hanem az örök életben (lásd Jel 5,10: „És uralkodni fognak a földön”).
„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” Az éhség és szomjúság erős vágyat ébreszt az étel és a víz után. Így vágyakoznak erősen ezek az emberek az igazság után. Az igazság mindaz, ami Krisztus által, Istentől származik: Áldásai, melyeket az Úr Jézus szerzett meg övéinek. (Lásd Zsolt 24,5: „Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.”) Lelki eledellel elégíttetnek meg.
„Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” A mindennapi életben azok, akik irgalmasok, akik a nyomorúságban segítik, vigasztalják, bátorítják az embereket, nem tartoznak a legravaszabbak közé. Keménynek, erőszakosnak kell lenned, hogy valamit elérj az életben! Igen, de Jézus itt arra tanít, hogy pont ezek az irgalmasok kedvesek Istennek. Majd ők is teljes irgalmasságot nyernek: Jézus Krisztus által megigazulnak,
az Atya irgalmába fogadja őket.
„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.” Ha a szív tiszta, ha a bűn le van győzve, a boldogok megláthatják majd Istent. Amíg értékesnek tartunk mindent, ami tisztátalan, nem vagyunk nyitottak Isten előtt. Ezért olyan fontos, hogy naponta imádsággal, bibliaolvasással tisztítsuk meg a szívünket, egyszóval Isten dolgaival foglalkozzunk.
„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” Ritka az olyan ember, aki mindenkivel békességben él. Az Úr Jézus mégis azt akarja, hogy Isten gyermekei békések legyenek. Ne legyen gyűlölet, irigység, és féltékenység a szívünkben, hanem, mint Krisztus követői, békességben éljünk Istennel és felebarátunkkal…, így leszünk valóban Isten gyermekei. A „békét teremtő” sem jelenti azt, hogy „gyenge”, hogy tehetnek velünk, amit akarnak.
„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” Isten gyermekeinek vágyakozniuk kell arra, hogy üldözzék őket? Azt nem, de ha üldözik őket az igazságért, ami az Istennel és Krisztussal való élet tartalma, boldogok. Óriási jövőjük van: itt egy ideig nehéz lehet nekik az üldözés miatt, de egyszer majd a mennyek országában zavartalanul dicsérhetik és magasztalhatják Istent.
„Boldogok vagytok…” itt az Úr Jézus személy szerint az apostolokhoz szól. Boldogok, ha az emberek gyalázzák, megvetik, üldözik őket, ha rosszat hazudnak róluk, mivel Krisztus követői.
Az apostolok azt a tanácsot kapják, hogy örüljenek, ha üldözik őket, hiszen így üldözték a prófétákat is. Mindenki meg fogja „kapni” a jutalmát a mennyben, akit Krisztusért üldöznek. A Lukács 6,26-ban azt olvassuk, hogy az Úr Jézus arra mutat rá a az apostoloknak, nem jó, ha minden ember jót mond róluk. Ezt tették régen a hamis prófétákkal is.

Mt 5,13–16: Az Úr Jézus tovább tanította apostolait. Azt mondta, hogy Ők a föld sója. A só átjárja az ételt, ízesíti, tartósítja azt. Így kell a tanítványoknak is szavaikkal, cselekedeteikkel átjárni az életet, óvni a világot a romlástól. Ők a világ világossága. Tehát Krisztust képviselhetik, aki azt mondta magáról, hogy Ő a „világ világossága” (Jn 8,12;9,5.). Az a munkájuk, hogy elvigyék mindenhova az evangélium világosságát. Néhány példával magyarázta meg ezt Jézus. Nem rejtethetik el a hegyen épített város, messzire kell látszódnia. Lámpást sem azért gyújtanak (Károli szerint gyertyát), hogy a véka (egy nagy edény, mellyel a gabonát mérik) alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék. Így a lámpás mindazoknak világít, akik a házban vannak. Így kell hogy fényljék az apostolok világossága is az emberek előtt. Hogy meglássák jó cselekedeteiket, az apostolok munkáját, és dicsőítsék mennyei Atyjukat.

Mt 5,17–19: Az apostolok ne gondolják, az Úr Jézus azért jött, hogy eltörölje a törvényt vagy a prófétákat. Azaz Ő nem számolja fel Mózes és a próféták régi könyveit. Inkább azért jött, hogy azokat betöltse. Ugyanis minden, a Messiás eljövetelével kapcsolatos törvény és prófécia beteljesedik az Ő eljövetelével és közbenjárói munkájával! A törvény ereje azonban megmarad mindaddig, amíg az ég és föld létezik. Ez is jutalma a törvény megtartásának! Aki a törvényt megtartja, nagy lesz a mennyeknek országában.

(Megjegyzés: a Mt 5,20–36 még nehéz a gyermekeknek, ezért kihagyjuk.)

Második történet:

Máté 5,37–48: Ebben a részben a tanítványok, és velük együtt minden keresztyén gyakorlati tanítást kap. (Azokat a részeket, melyeket a Lk 6 alapján dolgozunk fel, külön jelezzük. Ezek részben megvannak a Mt 7,1–12-ben is. Innen veszünk még néhány részletet „a kősziklára és a homokra épített ház”-ról szóló elbeszélés bevezetéséül; 236. lecke)

Krisztus követőinek mindig őszintének kell lenniük: az igenjük legyen igen, és a nemjük nem.
A régi „szemet szemért, fogat fogért” törvény Krisztus eljövetelével megváltozott. A gonosznak (annak, aki rosszul bánik veled) ne állj ellen! Ha az arcul üt jobb felől, fordítsd feléje a másik arcodat is! Ha valaki törvénykezni akar veled, és el akarja venni alsó ruhádat, engedd oda neki a felsőt is! S ha valaki téged egy mérföld útra (kb. 2/3 km) kényszerít, menj el vele kettőre!
Ha valaki valamit kér tőled, add azt neki, és ha valaki kölcsön akar tőled kérni, kölcsönözz neki, anélkül hogy azt visszavárnád!
Megmondatott, hogy szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Jézus azt tanítja: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket.” Ezért jutalomra van kilátás: ha így bánsz ellenségeiddel, akkor mennyei Atyád gyermeke leszel.
Isten gyermekeinek mindig arra kell gondolniuk, hogy Isten felhozza az Ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Ha tehát Ő nem tesz különbséget, akkor ne tegyünk mi sem. Ő kegyelmes a hálátlanok és a gonoszok iránt is.
Lk 6,36: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” A szeretetet általános emberi tulajdonságnak kell tekinteni. Ha csak azokat szeretjük, akik minket szeretnek, azt tesszük, amit a vámszedők (és bűnösök). Nekünk tehát ellenségeinket is szeretni kell. Ha csak atyánkfiait köszöntjük, ugyanazt tesszük, mint a vámszedők (és bűnösök) A keresztyéneknek azokat is köszönteni kell, akiket nem nevezhetünk atyánkfiainak.
Lk 6,37.41–42: „Ne ítéljetek és nem ítéltettek.” Ez jó lecke, mert még a keresztyének is könnyen elítélik felebarátjukat. Árgus szemekkel figyelik a másik felekezetből valót, sőt még a saját felekezet másik kegyességi irányzatához tartozót is.
Ezzel kapcsolatban Jézus a gerenda és szálka példáját említi. Ha azt mondod a testvérednek, hogy ki akarod venni a szálkát, mely a szemében van, ez nagyon kedvesnek tűnik. Te tehát figyelsz a másik apró bűneire. De gondolj arra is, hogy a te szemedben meg gerenda van! A saját bűneid számodra sokkal nagyobbak. Nincs jogod felróni a szálkát a másiknál, míg ki nem vetted saját szemedből a gerendát.
Lk 6,38: Jó adni valakinek valamit. A jutalma az, hogy sokat kapsz vissza. Jól, bőségesen megmérve (gondoljunk a gabonamérőre). Amilyen mértékkel mérsz, azzal a mértékkel mérve kapod azt vissza.
Lk 6,43–46: A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jót. Gyümölcséről ismered meg a fát. A tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról szőlőt. Tehát mindig figyelnünk kell arra, hogy valaki mit tesz. Ha rosszat cselekszik, rossz ő is; ha pedig jót, akkor ő is az. Így tanulsz meg különbséget tenni azok között az emberek között, akik Jézust követik és Istent szolgálják, s azok között, akik nem ezt teszik. Ami nem azt jelenti, hogy a keresztyének bűntelenek. (Lásd még Mt 12,33kk; 233. lecke!)
Az apostoloknak, és velük együtt Krisztus minden követőjének az a feladata, hogy tökéletes legyen, miként mennyei Atyjuk tökéletes. Nehéz feladat, melyre életünk minden napján törekedni kell, amely csak Jézus Krisztus által sikerülhet.

Még két fontos dologgal foglalkozunk a Hegyi Beszédből.

Mt 6,1–4: Ha alamizsnát adunk a szegényeknek, ne azért tegyük, hogy az emberek dicsérjenek bennünket! A mennyei Atya akkor nem jutalmazza azt meg.
Jézus idejében a tekintélyes adakozó előtt trombitáltak az utcán és a zsinagógában. Nem így kell, mondja az Úr Jézus. Ha alamizsnát adunk, ne tudja a bal kezünk, mit cselekszik a jobb, azaz ne azért tegyük, hogy dicsérjenek érte. A szegényeknek titokban kell adni adományunkat, feltűnés nélkül. Ez nemcsak azért fontos, nehogy büszkék legyünk jó cselekedetünkre, hanem a szegény számára is jobb, mert akkor nem kell szégyellnie szegénységét.

Mt 6,5: Amikor imádkozunk, ne legyünk olyanok, mint a képmutatók, akik a zsinagógákban és az utcasarkokon állva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek! Biztos, hogy ezért nem kapnak jutalmat. Már megkapták azt, t.i. az emberek dicséretét. (Hogy a keresztyén embernek hogyan kell imádkoznia, arról a „Miatyánk”-kal kapcsolatban a 235. leckében lesz szó.)

Jegyzetek:

Tizenkettő – Ez a szám megegyezik Izráel tizenkét törzsének számával; a tizenkét apostol a lelki Izráelt képviseli (lásd Mt 19,28 és Jel 21,14).

Mennydörgés fiai – Nem tudjuk pontosan, miért kapta János és Jakab a „Boanerges” melléknevet. Feltehető, hogy hatásos igehirdetők voltak, vagy feltűnően tüzes lelkűek. És mégis éppen János a szeretet apostola. Olvassuk csak el három levelét! Ennek a melléknévnek a magyarázatául gondolhatunk a Lk 9,51–56-ra is: Jakab és János javasolták, hogy tűz (villám?) szálljon alá az égből, hogy elpusztítson egy samáriai falut, amelynek lakói nem akarták Jézust befogadni.

Tamás – Ennek a tanítványnak a mellékneve „didymus”, ami azt jelenti: „iker” (lásd Jn 11,16; 20,24; 21,2). A Tamás név arám eredetű és szintén azt jelenti: „iker”.

Taddeus – A Lk 6,16 szerint ő Júdás, Jakab fia. „Thaddai” (a „bátor”) szírül van, héberül „Júdás”.

Simon, a Kananeus vagy zélóta – A kananeus annyit jelent, hogy „vakbuzgó”, ami megegyezik azzal, hogy „zelotes”, zélóta. A zélóták szigorú zsidók voltak, akik féltették a vallást, és egyúttal, politikailag, arra törekedtek, hogy a zsidó nép szabaduljon meg a római uralom alól. Gondoljunk arra, hogy Júda(s) „Istent dicsérő”-t jelent.

Iskáriótes Júdás – Valószínűleg a júdeai Kérioth helységből való volt. Ő volt (Is-kariotes = Karioti férfi) az egyetlen nem galileai az apostolok között.

Énekek:

Református énekeskönyv: 133; 204:1–10; 299:1–5; 434:1–2
Jertek, énekeljünk: 103:1–3; 108:1–4; 169; 170
Harangszó: 35; 41; 44; 52:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 53:1.3; 73:3; 94; 146
Erőm és énekem az Úr: 126:1–3; 127; 128:1–3; 130

Megjegyzések:

Jézust követni annyi, mint Isten akarata szerint élni – Ebben a történetben arról van szó: Csak akkor tudjuk Jézust követni, ha Isten akarata szerint próbálunk élni. Buzdítsuk erre a gyermekeket! Tanítsuk őket arra, hogy csak akkor lesznek teljesen boldogok, ha minden igyekezetükkel követik az Úr Jézust. Mit jelent ez? Nem görcsösen próbálkozni azzal, hogy jót cselekedjünk, hanem valóban kegyelemből élni: Krisztus által tenni a jót. Nélküle nem tudunk úgy élni, ahogy Ő akarja. Szőlővesszőknek kell lennünk Krisztuson, a szőlőtőn (Jn 15,1–10): „Maradjatok énbennem és én tibennetek” (4^a).

Az ellenségedet szeretni – Az ellenséget szeretni egyike a legnehezebb feladatoknak a keresztyének számára. Ugyanis sokkal könnyebb jó viszonyban lenni a hasonló gondolkodásúakkal! Az Úr Jézus arra akar megtanítani bennünket, hogy a boldogság egyik bizonyítéka, ha szeretjük azokat, akik gyűlölik a hitünket.

Jót cselekedni mindenkivel – Annyi minden visszatart bennünket attól, hogy mindenkivel jót cselekedjünk. Gyakran szégyelljük, hogy hitünket tettekkel bizonyítsuk. A példák, amelyeket az Úr Jézus ad, találóak: adni vagy kölcsönözni valakinek valamit úgy, hogy nem várjuk vissza, barátságosnak lenni ahhoz, aki fájdalmat okoz nekünk. Mind olyan feladat, amely egyáltalán nincs ínyünkre. Gondoljunk arra, hogy ezt csak a Szentlélek segítségével tudjuk teljesíteni. Ő akarja irányítani életünket és cselekedeteinket. Ha magunk akarjuk Jézus parancsát teljesíteni, reménytelenül kudarcot vallunk. Imádkozzunk komolyan az ehhez való fölülről jövő segítségért!

A feldolgozáshoz: A leckében tárgyalt anyag túlságosan terjedelmes és nehéz ahhoz, hogy egyetlen órán sikerrel fel tudjuk dolgozni. Javasoljuk hát, hogy két vagy három órán foglalkozzunk a lecke anyagával. Ehhez bőven találhat választási lehetőségeket a tanító az Aranymondások között és az Egyéb ötletekben. A feladat-tár eredeti szerkezetét, leckére osztását megváltoztatni nem akartuk. (A szerkesztő)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

Keresztyénség a gyakorlatban: magatartás és viselkedés konkrét élethelyzetekben. Szeretni a felebarátot, még az ellenséget is. Előítéletek leküzdése. Jót cselekedni mindenkivel. (***)
Önvizsgálat, önismeret: vétkek, rossz tulajdonságok összegyűjtése. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

Példák különböző népcsoportok negatív diszkriminációjára: zsidóüldözések, cigánykérdés, nemzetiségi problémák stb. (***)
Hogyan valósulhat meg háborús helyzetben, megszállás idején az ellenség szeretete? Mit tehet ilyenkor a keresztyén ember? (***)
A téma okot adhat egy történelmi leckére, melyben konkrét történelmi példákon keresztül vizsgálhatjuk a kérdést, lehetőséget adva a vélemények ütköztetésére, a vitára is.

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

A boldogmondások kifejező olvasása, felelgető olvasás. Feldolgozása szavalókórussal. (***)
Mondatelemzés: alárendelt összetett mondat okhatározói mellékmondattal (boldogmondások). (***)
Metafora jellegű képek, példázatok Jézus tanításában. Jelentés elsődleges és átvitt értelemben. (***)
Spontán szerepjátékok a gyermekek életéből vett helyzetekre. Életproblémák, konfliktusok, és azok megoldása. (***)
Párbeszéd írása megtörtént vagy elképzelt élethelyzetekre. A jelenetek dramatizálása. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

Vizuális kommunikáció: Példázat elsődleges és átvitt, gondolati jelentése alapján képi üzenet formálása. (***)
Alkalmazott grafikai feladat: könyvjelző készítése kép és szöveg egybeépítésével. (***)

Vázlat:

1. történet:

Galileai-tenger
Jézus – betegek gyógyítása

apostolok (apostol = küldött)
testvérek:
Simon Péter – András
„Mennydörgés fiai” testvérek: Jakab – János
barátok:
Fülöp – Bertalan (= Nátánaél)
Máté (= Lévi) – vámszedő
Tamás (Dydimus: „iker”)
testvérek:
Jakab, az Alfeus fia
Taddeus (= Lebbeus vagy Júdás)
Simon a Zélóta
Júdás Iskáriótes (Jézus elárulója)

Hegyi Beszéd

Boldogmondások:
Boldogok:
– lelki szegények
– akik sírnak
– szelídek
– akik éheznek és szomjaznak az igazságra
– irgalmasok
– tiszta szívűek
– akik békét teremtenek
– akiket üldöznek
– Krisztus követői
(apostolok + keresztyének)

2. történet:

A keresztyének kötelessége:
– becsületesnek lenni
– jót tenni
– adni viszonzást nem várva
– felebarátját szeretni
– ellenségét szeretni
– nem ítélni és nem ítéltetni (szálka és gerenda)
– jó cselekedeteket cselekedni
– tökéletesnek lenni

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/234. A tizenkét apostol elhívása; Hegyi Beszéd – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 222.34 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!