7-1. Fair play történetek

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 3Mózes 19,18; 1Sámuel 24; 25; Máté 7,12; Lukács 10,25–37
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
• Tevékenység: Sporttörténetek alapján beszélgetés a fair play tartalmáról, lényegéről; a fair play igazságszeretet és tisztelet párhuzamainak felismerése bibliai történeteken keresztül; a fair play viselkedés a mindennapi életben: jellemzők vonások és szituációk gyűjtése, dramatizálás csoportmunkában, véleményalkotás, vita

Fair play a sportban (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Gémesi Csanád kardvívó a 2024-es párizsi olimpia egyik fair play-díjra jelölt versenyzője. Az öt jelölt közül Gémesi azzal tűnik ki, hogy az egyéni kardverseny nyolcaddöntőjében 9-10-es hátrányban volt, amikor jelezte a bírónak, hogy az ellenfele találatot ért el. A találkozót végül tunéziai ellenfele, Faresz Ferzsani nyerte 15-14-re, aki a döntőbe is bejutott, és végül ezüstérmet szerzett. Ha Gémesi hallgat a találatról és kiegyenlít, ki tudja, talán övé lehetett volna az ezüstérem. De mit ér a siker, ha nem becsületes úton szerzi meg?

Forrás

A 1984. évi olimpián a cselgáncs abszolút kategóriájában mindenki a háromszoros világbajnok Jamasita Jaszuhiro győzelmét várta, és valóban ő volt a legnagyobb esélyes. Ám az előválogatók során megsérült a jobb lába, és az is kérdéses volt, elinduljon-e egyáltalán a döntőben. Végül a küzdelem mellett döntött. Ellenfele, az egyiptomi Mohamed Ali Rashwan jól tudta ezt, mégsem használta ki. Nem akart ilyen győzelmet. Nem akarta, hogy az emberek azt mondhassák, csak azért nyert, mert az ellenfele megsérült. Az olimpiai döntőben ezért korlátozta a saját mozgását, és nem támadta erővel az ellenfele sérült lábát. A becsületes és egyenrangú harcban végül a tapasztaltabb japán versenyző győzött, ő nyerte az olimpiai bajnoki címet. Az egyiptomi versenyző viszont nemcsak a közönség rokonszenvét nyerte meg, hanem később a nemzetközi Fair Play Díjat is átvehette. Mohamed Ali Rashwan, aki ma már nemzetközi bíró, tudja, hogy a legfontosabb szabály a tisztelet. Ő maga így vall erről: „A sport túl gyakran vált háborúhoz hasonlóvá, vissza kell térnünk a sport alapvető értékeihez: a sportolónak tisztelnie kell az ellenfelét, a diákoknak tisztelniük kell a mestereiket, a bíróknak tisztelniük kell a versenyzőket és fordítva.”

Forrás

Miről tanít a két történet? Mit tudunk ezek alapján elmondani a fair play tartalmáról? Mit jelent ez a fogalom? – Beszélgessünk a történetek alapján a gyerekekkel.

Definíció szerint a fair play a becsületes, szabályok szerinti, igazságos küzdelem; az ellenfél és saját magunk, a játék szabályainak és azok képviselőinek (bírók, edzők, sportszövetség, sőt a közönség) tiszteletben tartása az esélyegyenlőség jegyében.

Ám van egy szabály, ami még ezt is felülírja, méghozzá a felebaráti szeretet. Amikor nem megy el valaki csak úgy a bajba került versenytársa mellett. Szép példája ennek a MOB 2023-as fair play-díjasa, a vitorlázó Gyöngy Sailing Team tagjainak cselekedete: A balatoni félszigetkerülő versenyen egy rivális hajó erősödő szélben haladt, és egy széllökés miatt felborult a tó 15 fokos vizében. A Gyöngy Sailing Team versenyét feladva azonnal a vízbe esett legénységhez sietett, és megkezdték a mentést.

Forrás

Fairplay-nyomok a Bibliában (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A becsületes, igazságra törekvő, szabály(törvény)tisztelő, sőt az ellenfelet is tiszteletben tartó magatartás nyomait a Bibliában is felismerhetjük. Jó példa erre Dávid két hadi története, amikor a helyzeti vagy erőfölényét nem használta ki az ellenfele rovására. Bár a második esetben nem Dávid érdemelne fair play-díjat.

Góliát legyőzése után az ifjú Dávid Saul király udvarába került, és az izráeli sereg élén további hadisikereket ért el. Népszerűsége növekedett, Saul pedig féltékeny lett rá, és meg akarta ölni. Dávidnak menekülnie kellett, és a környék pusztáin, barlangjaiban rejtőzött, miközben sokan csatlakoztak hozzá, több száz fős szabadcsapata volt. Éngedi sziklavárában (barlangjaiban) tartózkodtak, amikor az őket üldöző Saul betért egy barlangba a szükségét végezni. Dávid az embereivel épp a barlang mélyén tartózkodott. Emberei biztatták, tegyen vele, amit akar, kezébe adta őt az Úr. Dávid azonban nem hallgatott rájuk, nem akart visszaélni a helyzetével. Mire hivatkozott, miután megismertette magát Saullal? – Meséljük el a történetet (az 1Sámuel 24 alapján), és a gyerekek figyeljék meg a becsület, az igazságszeretet és törvénytisztelet jeleit. Beszéljük meg, milyen szabályokhoz ragaszkodott itt Dávid? Ki adta a szabályokat, és ki volt a bíró? Miért nem akarta áthágni a szabályokat Dávid a számára előnyös helyzetben?

Dávid a vitézeivel egy jómódú gazda, Nábál pásztorait és nyájait is védelmezte azon a vidéken, ahol bujdosó szabadcsapatával élt. Mikor Nábál juhnyírást tartott, Dávid elküldte a legényeit, hogy ajándékot kérjen a védelemért. Ám a gazda megalázó módon visszautasította őket. Bolondságot csinált, mert nem vette figyelembe az erőfölényt. És valóban, Dávid felháborodva, bosszút fogadva indult embereivel a gazda ellen. Nábál felesége, Abigail akadályozta meg a vérontást asszonyi bölcsességével. Ajándékokkal megrakodva indult Dávid elé, ám nemcsak a javaival csillapította le a hadurat, hanem a beszédével is. Mit mondott neki? – Meséljük el a történetet (az 1Sámuel 25 alapján), és a gyerekek figyeljék meg, mi volt az, ami Dávid lelkiismeretére hatott? Miért nem jó megoldás az öntörvényűség („magad segítettél magadon”) a leendő király számára? Miért kell a haragján felül is tiszteletben tartani Isten törvényét (szabályait)? Miért érdemelne fair play-díjat Abigail?

Az irgalmas samaritánus példázatát sokan ismerik (Lukács 10,25–37). Figyeljük meg most a példatörténetet a sportszerűség szempontjából. Tulajdonképpen egyfajta szabályegyeztetés történik, miközben a törvénytudó a győzelem – az örök élet – mikéntjére kérdez. Jézus visszakérdez: De hiszen ismered a törvényt, hogyan értelmezed? A törvénytudó hibátlanul felmondja a szabályokat. De hogyan kell alkalmazni azokat? Mi a helyzet a versenypályán, a pályatársakkal szemben? És következik a „sporttörténet” a pályán „futó” utassal, rabló akadályokkal és pályán haladó társakkal. Ahol a lenézett, valójában utolsónak tekintett szereplő alkalmazza igazán helyesen (és nem csak formálisan) a szeretetszabályt: az élet mindenek előtt elsőbbséget élvez. – Meséljük el a példázatot a gyerekeknek, és beszéljük meg, ki hogyan tartotta be a szabályokat a Jeruzsálemből Jerikóba vezető veszélyes pályán? Ki érdemelne a tettéért fair play-díjat?

Kép: 123RF

Fair play a mindennapokban (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

A fair play vagy más néven sportszerű magatartás nem csupán egy-egy esetre, hanem a sportoló életmódjára, sőt a sporton kívüli életterekre is vonatkozik. Becsületesen és igazságosan küzdhet, társait és a szabályokat tiszteletben tartva egy vállalkozó, egy politikus, egy munkásember vagy egy tanuló is, bár ez a szemléletmód nem mindig népszerű manapság.

Alkossanak a gyerekek kis csoportokat, és keressék meg először a fair play viselkedés alapvető szabályait a mindennapi életben (pl. a suliban, osztályban, családban, munkahelyen, bevásárlóközpontban stb.) Majd keressenek olyan mindennapi élethelyzeteket, ahol a fair play viselkedés érvényesül. Válasszanak ki egyet az élethelyzetek közül, és készüljenek fel a dramatikus előadására.

A csoportok végül adják elő egymásnak az élethelyzeteket, és beszélgessünk ezek alapján a sportszerű viselkedés mindennapi lehetőségeiről. Miért jó – vagy nem jó – a fair play a mindennapokban? – A kérdésről akár nyílt vitát is rendezhetünk.

Kép: 123RF

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.