6-1. Isten nevében

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–53
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
• Tevékenység: A párviadalok története, egy római példa megismerése, beszélgetés; Dávid és Góliát története, szövegfeldolgozás csoportmunkában; kreatív szövegfeldolgozás: hadi térkép, nyerő tulajdonságok, hírösszefoglaló, interjú készítése szempontváltásokkal

Párviadalok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Az ókori olimpiákat több mint ezer éven keresztül rendezték meg Olimpiában. 393-ban került sor az utolsó játékokra, amit I. Theodosius császár 394-ben kiadott parancsa állított le. II. Theodosius császár 426-os parancsában pedig minden pogány ünnepet betiltott, köztük az olimpiai játékokat is. Sőt a régi templomokat, szobrokat is leromboltatta. A középkor aztán nemcsak a pogány kultuszoktól fordult el, hanem a testtől, a földi élettől is, hosszú évszázadokra. A harc, a küzdelem – s vele a harcművészet – azonban nem „ment ki a divatból”, hiszen szükség volt rá, a háborúkat nem lehetett parancsszóval megtiltani, leállítani. Így a párviadalok, a lovagi tornák, a vitézi játékok továbbvitték a sportolás eszményét, beöltöztetve a kor „szerepjátékába”, a lovagok, vitézek világába.

A párviadal azonban jóval korábbi eredetű, az olimpiai játékoknál is idősebb „intézmény”, aminek lényege, hogy a háborút két vagy több harcos életre-halálra szóló viadala döntse el a harcoló felek között. Ennek a nyomai a Bibliában is megtalálhatóak, lásd Dávid és Góliát küzdelmét a Kr. e. 11. század végéről. A római történelem korai szakaszából, a Kr. e. 7. századból származik a Horatiusok és Curiatiusok párviadalát elmesélő monda (elérhető a nevekre kattintva).

Kép: 123RF

Róma és Alba Longa, a két szomszéd város háborúban állt egymással, seregeik már harcra készen álltak, ám a nagy vérveszteség elkerülése végett királyaik megegyeztek, hogy párviadallal döntik el a csata sorsát. Mindkét seregben volt három-három ikertestvér, akik egyidősek, erőben is egyformák voltak: a római Horatius és az albai Curiatius fiúk. A sorsdöntő hármas párviadal izgalmasan alakult. A Curiatiusok rövidesen nagy előnyre tettek szert: bár súlyos sebeket kaptak, kettőt megöltek a Horatiusok közül. Csak egy Horatius maradt életben, aki ugyan nem kapott sebet, mégis előnytelen küzdelemre számíthatott: egy a három ellen. Ám ő menekülést színlelve cselhez folyamodott: az őt üldöző Curiatiusokat sikerült egymástól elszakítani, és egyenkénti viadalra kényszeríteni. Így könnyedén leterítette a vérveszteségtől és futástól legyengült ellenfeleit. A királyok megállapodása szerint ezzel Róma megszerezte az uralmat Alba Longa felett.

A római mondát elmesélve és felidézve beszélgessünk arról, miért volt előnyös hadviselési forma a párviadal? Mi volt a hátránya, mi volt benne a kockázat? Vajon lehetne-e ilyet alkalmazni a mai háborúkban? – Indoklással együtt hallgassuk meg a gyerekek véleményét.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.