189-190. Dániel az oroszlánok vermében; Dániel, a próféta

Üzenet – Téma:

* Aki Istent szolgálja, sokszor lesz ellensé­geskedés áldozata.
* Istenben bízni veszedelem idején.
* Nehézségek ellenére is imádkozni, kitartani az imádságban.
* Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött.

Előzmények:

Bélsaccarral leáldozott a Babiloni birodalom. A médek és perzsák megölték Bélsaccart azon az éjszakán, mikor Dániel megmagyarázta a falra írt szöveget.

Dániel nem egybefüggő történelmi leírást hagy hátra a káldeus királyokról, s az utánuk következő médekről és perzsákról. Csak az Isten különös gondoskodásáról és irányításáról szóló dolgokat jegyezte fel, mint a következő történetben.

Történet:

A hatvankét esztendős méd Dárius* elfoglalta Babilont. Círustól így ajándékképp ő kapta meg a Babilon királya címet. Ez kb. egy évig tarthatott, azután Círus átvette az irányítást.

Ebben az első évben megpróbált Dárius rendet rakni. Kinevezett százhúsz kormányzót és három főkormányzót. A főkormányzók közül Dániel volt az első. A kormányzók nekik adták le a jelentéseket. Dániel nemcsak legelső volt a főkormányzók között, hanem a legalkalmasabb is, mivel rendkívüli lélek volt benne. Dárius azt tervezte, hogy őt nevezi ki az egész ország élére, alkirálynak.

Ez azonban nem tetszett a többi vezetőnek. Utálták Dánielt a tisztsége, és Izráel Istene iránti elkötelezettsége miatt. Dániel a szemükben mindig csak egy júdai fogoly maradt. Állandóan figyelték, hátha valami hibát találnak benne, hogy bevádolhassák Dáriusnál. Ez azonban nem sikerült, mert Dániel hibátlanul végezte a munkáját. Másféle ürügyet kellett találni, hogy megvádolhassák. Kitaláltak hát valamit Istene törvényével kapcsolatban.

A főkormányzók és vezetők nagy csoportja érkezett Dáriushoz. „Dárius király, örökké élj!” – üdvözölték a királyt. Majd előadták tervüket, ami Dárius dicsőségét lett volna hivatott szolgálni. Aláírattak vele egy törvényt, hogy harminc napig senki sem könyöröghet sem emberhez, sem istenhez, a királyon kívül. Tehát minden kérést a királynak kell feltenni. Mekkora tisztesség ez Dáriusnak! Aki vét a törvény ellen, azt az oroszlánok vermébe* kell dobni. Dáriusnak tetszett az ötlet. (Furcsa, hogy nem vette észre, hogy Dániel, az első számú embere nincs ott.)

Dárius aláírta a törvényt, ami a médek és perzsák törvénye* szerint visszavonhatatlan volt. Dániel természetesen hallott az új törvényről. Ám hogy bizonyítsa, nem törődik vele, felment a felső szobájába, aminek az ablakai Jeruzsálem felé néztek. Dániel tudta, hogy fontosabb Istenhez hűségesnek lenni, mint emberekhez. S ahogy eddig is naponta háromszor imádkozott, most is letérdelt, hogy imádkozzon, és dicsérje az Urat.

Csak erre vártak a kormányzók! Betörtek az imádkozó Dánielhez, aztán siettek a királyhoz. Emlékeztették őt a törvényre, majd vádolni kezdték Dánielt: „A zsidó foglyok közül való Dániel semmibe sem vesz téged, ó király, sem azt a rendeletet, amelyet aláírtál, hanem napjában háromszor könyörög Istenéhez.”

A király ezt hallva nagyon elszomorodott. Próbálta megmenteni Dánielt, de a kormányzók a médek és perzsák megmásíthatatlan törvényére hivatkoztak, ami ellen nem volt mit tenni. A király parancsára az oroszlánok vermébe dobták Dánielt. „A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, szabadítson meg téged!” – mondta neki a király, majd lepecsételte a verem szájára hengerített követ.

A király visszatért palotájába, és böjtölt egész éjjel, álom sem jött a szemére. Már korán reggel talpon volt, és az oroszlánok verméhez sietett. Ott így szólt: „Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?”

„Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó király, semmivel” – hangzott a válasz.

Erre a király nagyon megörült, és parancsot adott, hogy húzzák fel Dánielt. Semmi sérülés nem volt rajta, mert hitt Istenében. Akkor a király parancsot adott embereinek, hogy azokat dobják az oroszlánok vermébe feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, akik Dánielt vádolták. Még a verem fenekére sem értek, máris megragadták őket a kiéhezett oroszlánok.

E szörnyű igazságszolgáltatás után Dárius király levelet írt a birodalom minden részén lakóknak, amiben megparancsolta, hogy mindenki félje Dániel Istenét, mert Ő az élő Isten, és Királysága örökké fennáll. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából!

Dánielnek aztán jó dolga volt Dárius és a perzsa Círus uralkodása alatt.

Dániel látomásai:

Dániel nemcsak állami tisztségviselő volt, hanem próféta is. Látomásokon keresztül mutatott meg neki az Úr sok mindent a jövőből. Ezékiel próféta dicsérte Dániel bölcsességét (Ez 28,3), és prófétaként Nóé és Jób mellé helyezte, valamint példának állította az istenfélelemben, és az Úr szolgálatában való kitartásban (Ez 14,14.20).

Az Úr Jézus Dániel próféciájának megértésére hív minket (Mt 24,15).

János sok dolgot idézett Dániel könyvéből a Jelenések könyvében. A teológusok sokat törték fejüket Dániel álmainak és látomásainak magyarázatán.

Látomás a négy élőlényről (7. rész)

Dániel Bélsaccar király uralkodásának első évében látomást látott. Négy nagy állat jött fel a tengerből. Ez négy királyságot jelent. Az első állat egy oroszlán volt, sasszárnyakkal, ami Babilont jelképezi. A második egy medve, három bordával szájában. Azt a feladatot kapta, hogy sokat egyen. Ezen a médek és a perzsák birodalmát értik. A következő olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárnya, és négy feje is volt. Neki hatalom adatott. Ez Nagy Sándor* uralmára, és birodalmának gyors növekedésére utal. A negyedik lény félelmetes volt: nagyon erős, nagy vasfogai voltak, amivel rágott, és a maradékot összetaposta. Tíz szarva is volt. Ez a Szír birodalomra utal, ami Nagy Sándor birodalmának egy részét is bekebelezte.

Dániel látta, hogy a szarvak között egy új is nő, és három letörik. Az új szarvon szemek is voltak, és egy száj, ami nagyokat mondott. Nem teljesen világos, hogy ez milyen birodalomra utal.

Dániel azt vette észre, hogy trónokat állítanak fel, és „egy öregkorú” (az Úr Isten) helyet foglal. Hófehér ruhát viselt, fején a haj olyan volt, mint a tiszta gyapjú, trónja, mint a lángoló tűz, és annak kerekei, mint az égő tűz.

Tűzfolyam áradt a trónból. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte. Kinyitották a könyveket. Eljött Isten ítélete a világbirodalmak felett.

Végül az egész világon minden hatalom Jézus Krisztusnak adatott: „Mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.” (Mt 26,64)

Látomás egy kos és egy bak küzdelméről (8. rész)

Bélsaccar uralkodásának 3. évében Dánielnek újabb látomása volt. A látomásban az Úlaj csatornánál állt Súsán váránál.

Dániel látott egy kétszarvú kost, ami szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben. Azt tette, amit akart, mert egyre erősebb lett. Valószínűleg a médek és perzsák birodalmát jelenti ez a kos.

Azután nyugat felől egy bak jött lebegve a földek felett. Szemei között egy hatalmas szarv volt. Felöklelte a kost, és letörte annak mindkét szarvát. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna. A bak a Nagy Sándor alatti görög birodalmat jelenti, ami legyőzte a perzsa birodalmat. Így lett a görög világnyelv, aminek segítségével a kereszténység is könnyebben terjedt.

A bak nagyon megerősödött, de mikor a leghatalmasabb volt, letört a szarva, és másik négy nőtt helyette. Nagy Sándor meghalt, és birodalma négy részre szakadt. A négy szarv közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az „ékes földön” (Izráel). Elvette a szent helyről a mindennapi áldozatot.

Egy angyal azt kérdezte egy másik szenttől, mennyi ideig tart az, amit a jeruzsálemi áldozatokkal kapcsolatban látott. A válasz kétezer-háromszáz éjszaka, ami nagyjából 6 év és 4 hónap. Gábriel, Isten hírnöke magyarázta meg a látomást Dánielnek. E „lenyűgöző” látomás után Dániel néhány napig beteg volt, de aztán senki nem vett észre rajta semmit.

A hetven hét (9. rész)

Ahasvérus fia, Dárius király uralkodásának első évében Dániel megértette Jeremiás próféciájának, a 70 éves fogságnak a jelentését. Ezután Dániel buzgón imádkozott az Úrhoz, böjtölt és zsákruhát öltött. Egy hosszú és megragadó imádságban megvallotta népe, a zsidók vétkeit, és bocsánatot kért az Úrtól.

Miközben imádkozott, eljött hozzá Gábriel angyal, és megérintette. Dánielt „kedves férfiúnak” nevezte, és felvilágosította népe jövőjéről. Hetven hét (70×7 év) van kiszabva népére és a szent városra. Ez nagyjából Kr. u. 70-et jelent, amikor a római Titusz dúlja fel Jeruzsálemet. Ebben az időben építik újjá a várost, de a Messiás is ebben az időben születik és hal meg.

A szellemi és hatalmi harc (10–11. rész)

Círus uralkodásának harmadik évében Dániel három hétig gyászolt. Böjtölt is: nem evett ízletes ételt, sem húst, nem ivott bort. Egy nap, mikor társaival a Tigris partján volt, meglátott egy férfit, aki gyolcsba öltözött, és aranyöv volt a derekán. Teste olyan volt, mint a drágakő, arca fénylett, mint a villám, szemei, mint az égő fáklyák, kezei és lábai pedig fénylettek, mint a réz. Hangja olyan volt, mint tömegek zúgása. Sokan azt állítják, hogy Dániel nem mást, mint az Úr Jézust látta. Akik Dániellel voltak, nem látták a férfit, de hallották hangját. Elfutottak, hogy elrejtőzzenek.

Dániel egyedül maradt, s hirtelen nagyon gyengének érezte magát. Mikor a férfi hangját hallotta, összeesett és mély álomba merült. Ekkor megérintette egy kéz, és fölsegítette a térdeire.

A férfi ezekkel a szavakkal üdvözölte: „Dániel, te kedves férfiú!” Biztatta, hogy szedje össze magát, s figyeljen oda rá, mert üzenetet hozott. A zsidók engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek hazájukba, de Jeruzsálem és a templom felújítása még nem kezdődött meg.

A férfi elmondta, hogy három hétig harcolt Perzsia* fejedelmével, Mihály arkangyal segített neki. A férfi azért jött Dánielhez, hogy elmondja, mi fog történni a jövőben a zsidó néppel.

Ez a találkozás túl sok volt Dánielnek, és újra a földre esett. A férfi kétszer is megérintette a száját, és bátorította Dánielt.

A férfi azután elmondta, hogy vissza kell mennie harcolni a perzsa fejedelemmel, majd a göröggel. Először néhány fontos fejedelem uralkodik majd Perzsián. A negyedik valószínűleg I. Xerxész, aki nagyon gazdag lesz. Azután egy nagy király jön (valószínűleg a macedón Nagy Sándor), aki hatalmas lesz. De hatalma legdicsőségesebb időszakában feloszlik a birodalom.

Ezután egyik birodalom jön a másik után. Sok fejedelmet sorol fel a látomás. Az utolsó, akiről szó van, újra IV. Antiochus Epiphanes, aki nyomorúságot hoz a zsidókra (lásd a 203. leckét).

Jövendölés a próbatétel végéről és a feltámadásról (12. rész)

Végül Dániel megtudta, hogy Míkáél angyal még nehéz körülmények között is népével lesz. Végül megszabadul a zsidó nép.

Ezután hirtelen ugrással a férfi a feltámadásról beszélt. Sok zsidó, aki már a föld gyomrában alszik, felkel majd, hogy örökké Istennel legyen, a többiek pedig az örök kárhozatra jutnak. Azok a bölcsek, akik a nehéz időszakban is az igaz istentiszteletre tanították a népet, fényleni fognak, mint a fénylő égbolt.

Dánielnek le kell pecsételnie a könyvet, amiben mindent felírt, amit látott és hallott. Sokan tanulmányozzák majd ezt. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz mindennek vége, Dániel nem kapott választ. Mennie kell, mert mindez el van rejtve. Dániel elvégezte a munkáját.

Jegyzetek:

Dárius – A történetírás nem tud erről a méd Dáriusról (6,1), aki Xerxes fia (9,1) és Círus elődje lett volna (10,1). A perzsa Dárius jobban ismert. Róla a 197. leckében lesz bővebben szó.

Oroszlánok verme – Régebben sokat használtak oroszlánokat és egyéb ragadozó állatokat halálbüntetés végrehajtásához. Gondoljunk csak az ókori római arénákra. Néró uralkodása alatt sok keresztény lelte halálát ilyen oroszlános arénákban. Bizonyos országokban a mai napig használnak képzett kutyákat ítéletek végrehajtásához.

A médek és perzsák törvénye – A perzsa és méd királyoknak jól át kellett gondolni az egyes törvények következményét, ha új törvény akartak alkotni. Gondoljunk csak arra a törvényre, amit Ahasvérós nevében hoztak (lásd Eszt 3; 194–195. lecke).

Nagy Sándor – a macedón uralkodó – A hatalmi harcok után Görögországban a felfegyverzett nép egy erős emberre várt, aki rendet és békét teremtene. Ez Macedóniai Fülöp volt (Kr. e. 359–336). Egy gyakorlott sereget állított fel. Fia, Sándor követte a trónon (Kr. e. 336–323). Ezután elfoglalta a Perzsa birodalmat is.

Perzsia – Círus 559–529-ig uralkodott. Elfoglalta a Babiloni birodalmat és Líbiát. Így a Kis-ázsiai görög gyarmatok is kezére kerültek. Círus nem szerette a fogságot, ezért a fogságban levő népeket visszaküldte saját hazájukba, a zsidókat is. Azt is megengedte, hogy minden nép saját istenét tisztelje, és saját nyelvét használja. Fia még inkább kiszélesítette a birodalmat.

Énekek:

Református énekeskönyv: 92:1; 93:1–4; 97:6–7; 113:1–3; 157; 225:1; 237:1.3.6; 254:1.3–5; 264:1–2.5; 474; 488
Jertek, énekeljünk: 55; 57; 63; 80; 141; 185; 206; 230
Harangszó: 18; 40:1–2; 41; 44; 52:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 8; 14:1; 26; 45:1; 53.1.3; 71; 172
Erőm és énekem az Úr: 10; 19; 30; 36; 40; 46; 80; 91; 111

Megjegyzések:

Aki Istent szolgálja, sokszor ellenségeskedés áldozata – Egy hívőnek gyakran akadhat gondja az iskolában, munkahelyen. Nem veszik komolyan. Egy kereszténynek nem ajánlanak fel rögtön magas társadalmi pozíciót sem. Ellenségei úgy gondolják, először is a hitéletébe, keresztény tulajdonságaiba, az imádságba, a vasárnap megszentelésébe tudnak belekötni. Dániel ellenségei sem voltak ez alól kivételek!
Azokat a fiatalokat is, akik Isten igéje szerint élnek, gyakran kinevetik vagy gúnyolják az iskolában, munkahelyen. De a kitartás elismerést hozhat.
Az Úr Jézus azt mondta tanítványainak: „Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). És: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16,33).

Mindenek ellenére imádkozni, kitartani az imádságban – Az Úr naponkénti szolgálata többek között imádságból is áll. Ennek elhanyagolása nem bölcs dolog, hiszen kitől kérnénk segítséget, ha nem Istenünktől? Dániel kitartott napi imádságában még akkor is, mikor tudta, hogy ezzel veszélybe sodorhatja életét. Mindig vannak olyan pillanatok, mikor az imádkozás nehéz. Mégis ki kell tartanunk az imádságban: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz 5,17).

Istenben bízni veszedelem idején – Kitartani a hitben még normális körülmények között is nehéz. De abban a helyzetben, amiben Dániel volt – oroszlánok vártak rá a veremben! –, teljes bizalomról tanúskodni Istenben egyáltalán nem kis dolog. Akkor is az Úrban kell bíznunk, ha minden jól megy, nem kezdhetjük ezt akkor, amikor extra segítségre van szükségünk. Hiszen minden pillanatban Tőle függünk. Dánielt mindennapi imádságai közel hozták az Úrhoz. Tudta, hogy még veszély idején is bízhat benne.

Isten uralkodik minden fejedelem és vezető fölött régen és most is – Dániel látomásainak témája Isten uralma minden fejedelem felett. Nem tudjuk ezt eléggé kihangsúlyozni a gyerekeknek. Világosan láthatjuk ezekben a történetekben, hogy Isten az, aki uralkodik minden felett, az egész világtörténelmet is igazgatja. Az emberi történelem egésze az Ő irányítása alatt áll.
Nemcsak a birodalmak és uralkodók megjelenése és eltűnése történik az Ő terve szerint, hanem minden egyes ember életének irányítása is az Ő kezében van. Aki benne bízik, ahogy Dániel is tette, teljesen rábízhatja magát.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az imádkozás, imádság szerepe a mindennapokban. A kitartó imádság. (* ** ***)
• Helytállás nehéz helyzetekben. A „hívőket” érő diszkrimináció veszélye. (***)

Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Törvényhozás az ókori Perzsiában. Törvényhozás ma. Mi alapján hoznak törvényeket? Törvények és rendeletek. A törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása. (***)
• Nagy ókori birodalmak: Babiloni birodalom, Perzsa birodalom, Nagy Sándor birodalma. A szír Antiochus Epiphanes uralma. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A történet újraalkotása – történetmondás – vázlat segítségével. (**)
• A történet dramatizálása négy jelenetben, csoportmunkában. (** ***)
• Újsághír megfogalmazása a bibliai történet alapján. (** ***)
• A bibliai történethez kapcsolódó magyar közmondások. (** ***)
• Kreatív szövegalkotás: rendelet, imádság, krónikarészlet megfogalmazása. (***)
• Mihez hasonlítható egy-egy imádság? (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Oroszlánverem, oroszlán- és emberalakok készítése papír, textil, fonal felhasználásával. (*)
• A babiloni építészet emlékei. A Felvonulási út egyik oroszlánja. (***)
• Oroszlán domborművének elkészítése agyagból vagy lisztgyurmából. Festés temperával vagy üvegfestékkel. (***)

Vázlat:

Dárius – méd
Círus – perzsa
kormányzók

Dániel – első közülük
törvény: 30 napig semmi imádság
Dániel: inkább Istenhez hűséges, mint emberekhez

oroszlánok verme
szabadítás
tisztelet helyreáll
kormányzók – oroszlánok verme

Dániel látomásai:
– négy élőlény
– kos és a bak
– 70 hét
– harc a hatalomért
– szabadítás

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!