113. Dávid király Jeruzsálemben; a város elfoglalása

,

Üzenet – Téma:

* Az Úr Dávidnak előkelő és erős fővárost ad: Jeruzsálemet.

Előzmények:

Abnér tette Isbósetet királlyá Mahanaimban. Harci játékban mérték össze erejüket Abnér és Jóáb katonái, és a résztvevők közül mindenki elesett. Abnér megölte Aszáélt, aki a harcban üldözte őt. Abnér Izráel maradék részét Dávid kezére akarta játszani, de Jóáb bosszúból és féltékenységből megölte. Dávid gyászolta Abnért, majd Isbósetet is, akit Baaná és Rékáb ölt meg. Dávid ezért halálra ítélte őket.

Történet:

Izráel törzseinek a vénei, akiknek több mint hét évig volt királya Isbóset, halála után elmentek Dávidhoz Hebrónba. Tisztelettel és alázatosan ezt mondták: „Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk! Azelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked az Úr: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel Izráelnek a fejedelme!” Dávid az ajánlatot, hogy az egész nép királya legyen, szívesen elfogadta. Nem bolygatták többet a múltat, a vének elismerték az Úrral és Dáviddal szembeni vétküket.

Dávid és a vének szövetséget kötöttek az Úr előtt, majd Hebrónban fölkenték Dávidot egész Izráel királyává. 37 és fél éves volt ekkor. 30 évesen lett Júda királya, és összesen negyven évig uralkodott, ebből hét és fél évet Hebrónban Júda fölött.

Jeruzsálem városát* régen Sálemnek („béke”) hívták. Melkisédek, a pap-király, Ábrahám idejében volt Sálem királya (1Móz 14,18). Dávid tudott Melkisédekről, amint az a Zsolt 110,4-ből kitűnik. Józsué idejében a jebúszi Adónicedek volt Jeruzsálem királya. Adónicedek legyőzése után a városnak Izráel kezére kellett kerülnie. A város Benjámin területéhez tartozott (Józs 18,28; akkor a várost Jebúsznak hívták), de a benjáminiak megengedték, hogy a jebúsziak továbbra is ott lakjanak. Júda aztán elfoglalta Jeruzsálemet, és a várost fölégette (Bír 1,8), de a jebúsziak később visszamentek, és a várost ismét Jebúsznak nevezték (Bírák 19,11). A bírák idejében és Saul uralkodása idején így is maradt.

Dávid szemében szálka volt, hogy Jeruzsálem még mindig a jebúsziaké. Most, hogy egész Izráel királya lett, Dávid nagyszerű alkalomnak tekintette, hogy Jeruzsálemet az ország fővárosává tegye. Ehhez először az erődöt kellett elfoglalnia. Mivel a terület Benjáminé volt, odamehetett.

Jeruzsálem jelenleg hét dombon áll. Abban az időben még nem volt olyan nagy, csak Sion várát lakták a jebúsziak.

Nem volt könnyű feladat a várat elfoglalni. Hogy a falakhoz jussanak, először azokat a sziklákat kellett megmászni, amelyeken a vár állt.

A jebúsziak tudták, hogy az erődjük bevehetetlen. Amikor Dávidot seregével a Kidrón-völgyben meglátták, gúnyolni kezdték őt. Azt kiáltották a falakról: „Nem jössz ide be, hiszen még a vakok és sánták is elűznek téged!” Az is lehet, hogy a jebúsziak valóban vakokkal és sántákkal kiáltattak, hogy Dávidot megsértsék.

Dávid mint jó hadvezér látta, hogy a várnak van egy gyenge pontja. Azt mondta embereinek: „Mindenki, aki öli a jebúsziakat, nyomuljon a csatornához! Mert ezeket a sántákat és vakokat szívből gyűlölöm*. Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az lesz a fővezér!” A vizes csatorna, alagút* fontos volt, mert ez vezetett a városba. Aki ezt el tudta érni, könnyen bejutott.

Jóáb, Dávid nővérének, Cerújának a fia volt az első, aki elérte a várat. Ezért ő lett az új fővezér. Mivel meggyilkolta Abnért, eljátszotta Dávid rokonszenvét. Most, hogy Dávid egész Izráel királya lett, valaki mást állíthatott volna az egész sereg fölé fővezérként. Jóáb viszont megragadta az alkalmat, hogy az egész Izráel feletti fővezérséget biztosítsa magának. Sikerült is neki!

Miután Jeruzsálemet elfoglalták, Dávid az ország valódi fővárosává akarta tenni. Úgy gondolta, fejedelmi módon kell ott laknia, hogy mint valódi király uralkodjék. A népnek fel kell hagynia a katona-király eszmével, mint amilyen Saul volt. Izráelnek valódi nemzetté kell lennie, amely nyugalomban és jólétben él.

Sion várát* Dávid megerősítette, és „Dávid városának” nevezte el. Falat építettek az alsó város körül, amely gyorsan elkészült. A központ, a citadella vagy őrhely Milló volt a nyugati oldalon.

Nem sokkal azután Dávid elkezdte a palotáját építeni. Hírám, a tenger partján fekvő Tírusz* királya, segítséget nyújtott. Országában volt a Libánon hegység, ahol abban az időben sok cédrusfa nőtt. A város lakói kitűnő ácsok és kőművesek voltak. Hírám fát és munkásokat küldött, akik felépítették Dávid palotáját.

Az Úr megerősítette Dávidot, mint Izráel királyát, és királyságát nagyrabecsültté tette. Így mutatta meg a környező népeknek, hogy Izráel az Ő népe.

Tájékoztatásképpen: Dávid Jeruzsálemben még több nőt vett feleségül és másodrendű feleségül. Ebben Dávid kora szokását követte. Aki gazdag és hatalmas volt, annak sok felesége lehetett. Fiai és leányai születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán, és Salamon, Jibhár, Elisúa, Nefeg és Jáfia, Elisámá, Eljádá és Elifelet. Közülük ketten voltak jelentősek: Salamon, Dávid utóda, és Nátán. Nátán neve benne van Jézus nemzetségi táblázatában (Lk 3,31). Salamon neve pedig abban a nemzetségi táblázatban, melyet Máté állított össze (Mt 1,6–7). Úgy gondolják, hogy József Salamontól származott, Mária pedig Nátántól.

Kiegészítés:

A két országrész egyesülése, Jeruzsálem elfoglalása harcra késztette a filiszteusokat. Hadat indítottak Dávid ellen, ellepték a Refáim-völgyet*. Dávid az Úrtól kért tanácsot. Miután a kedvező választ megkapta, mint pusztító ár zúdult a filiszteusokra. Fényes győzelmet aratott, a filiszteusok bálványaikat eldobálva menekültek. Dávid az Úrnak adott dicsőséget.

Később a filiszteusok újabb támadásba fogtak. Dávid ismét az Úrtól kért tanácsot. Most mást kellett tennie, mint korábban, de újra megtapasztalhatta, előtte jár „az Úr, hogy megverje a filiszteusok táborát”.

Jegyzetek:

Jeruzsálem – Jerusalaim annyit jelent: „biztonságra alapozva”, vagy „békéltetés”. A város északnyugatról délkeletre nézve 789–644 méter magasan fekszik. Három oldalról völgyek veszik körül. A város leggyöngébb pontja a vízellátás volt. Csak egy forrás, a Gihón látta el vízzel. Innen kellett Jóábnak és embereinek a vizes árkon(alagúton) fölfelé kapaszkodniuk. Ezékiás király később új alagutat készíttetett a Gihón felé (2Krón 32,30). Voltak földalatti üregek is, ahol fölfogták az esővizet (lásd Jer 37,16).
Jeruzsálem később a templom városa volt, ahova a kegyes izráeliták évenként fölmentek, hogy a nagy ünnepeket, a húsvétot, pünkösdöt, lombsátor ünnepét, és más ünnepeket is ott ünnepeljék.

A sántákat szívből gyűlölöm – Ez a mellékmondat a bálványok iránti gyűlöletre vonatkozhat, akiket a jebúsziak „vakoknak és sántáknak” neveztek.

Vizes csatorna vagy alagút – 1867-ben egy folyosót találtak, amely Gihón barlangjából (ma Mária-kútja) fölfelé a sziklákon keresztül Ofel dombjának a tetejére vezet.

Sion vára – „Fellegvár”. A próféták könyveiben Sion főként a templomhegyet jelentette (Ézs 24,23); az is előfordul, hogy Sion az egész Jeruzsálem (Ézs 10,24), vagy annak lakói. „Sion” a gyűjtőneve az Úrhoz hű maradt népnek is (Ézs 40,9 és a Zsoltárokban).

Tírusz – „Szikla”; évszázadokon át Tírusz Fönícia híres kikötő- és kereskedővárosa volt. A város a part közelében levő néhány sziklás kis szigeten feküdt. Ismeretes Tírusz egyik későbbi királyának, Aháb apósának – Jezábel apjának, akit Etbaalnak hívtak – az Aséra tisztelete.

Refáim-völgy – Termékeny völgy Júda és Benjámin határán, nem messze Betlehemtől. Nevében az őslakók emléke maradt fenn (lásd 1Móz 14,5).

113(Nagyobb méretben való megtekintéshez, kattints a képre!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 21:1–7; 122; 132:1–3.9; 147:1.6; 236:1–2.6–7; 410:1; 450:5
Jertek, énekeljünk: 68:1; 172; 180:3; 239
Harangszó: 44; 49:1–2.6–7; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 14:1.4; 17; 35:1; 53:1.4; 69; 82; 157; 178
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 84:1; 100:1–2; 129

Megjegyzések:

Gúnyolódásra válasz – A jebúsziak Dávidot és Dávid Istenét gúnyolták. Tudták, hogy Izráel Istene ellen a legerősebb magas fal sem véd meg. Egyetlen fegyverük a gúnyolódás volt. Dávid a jebúsziak gúnyolódására tettel válaszolt. Mennyire más ez, mint mikor Góliát gúnyolta Isten népét. Akkor mindenki, még Saul is remegett a félelemtől.
Hit által, hitből fakadó tettel lehet a gúnyolódásra válaszolni. Ha hiányzik a tett, akkor a gúnyolódó túl erősnek tűnik. Érdemes ezen elgondolkodni.

Az Úr megáldotta Dávidot – Miután Dávid végre az egész nép királya lett, hamar kiderült, hogy az Úr megáldotta őt. Az Úr népe is nyugalomhoz jutott a bírák idejétől tartó harcok után. Dávid harcolt a megmaradt ellenség ellen és legyőzte őket. A filiszteusok újabb támadásait is visszaverte. Győzelmei Isten iránti hálát váltottak ki belőle. A nép ezek után valóban az Urat fogja szolgálni? És mi? Ha jól megy a sorunk, az közelebb visz minket Istenhez?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Milyen okai, indítékai lehetnek a gúnyolódásnak? Gúnyolódás a gyerekek között. (***)

Társadalmi ismeretek / Természetismeret / Történelem / Könyvtárhasználat

  • A főváros szerepe egy ország életében. Magyarország fővárosa: Budapest. Képek, adatok gyűjtése a fővárosról. Néhány, a budai várhoz kapcsolódó történeti monda, esemény felidézése. (**)
  • Hogyan zajlott egy korabeli várostrom? Harcászati eszközök; stratégia és taktika; nevezetes várostromok, ill. várbevételek. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Vizuális kultúra (Rajz)

  • Ismert bibliai történetek szóbeli megfogalmazása képek segítségével. (* **)
  • Bibliai társasjáték szabályának, játékleírásának megfogalmazása közös munkával. (**)
  • Városnézés Csukás István és Gaál Éva: Vakkancs szétnéz Budapesten c. mesekönyve segítségével. (**)
  • Hír, tudósítás fogalmazása írásban Jeruzsálem ostromáról, a királyi palota építéséről. (***)

Ének-zene

  • 16. századi magyar dallamra írott zsoltárátköltés éneklése. (***)

Matematika / Vizuális kultúra (Rajz)

  • Dobókockás játék: lépések számlálása. Számjegyek felismerése 1–55-ig. (* **)
  • Szabályosan ismétlődő színsorozatok színezése. (* **)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Csillagmakett készítése papírból: nyírás, hajtogatás, ragasztás. (**)
  • Pajzs- és címertervek készítése csillag-, várfal-, városmotívumok felhasználásával. (**)
  • Városmakett készítése homokból, vagy gyurmából, agyagból. (**)
  • Rajzolás, festés vagy formázás: a királyi palota képe elképzelés alapján. (***)

Vázlat:

Dávid – egész Izráel királya

Jeruzsálem (Sálem)
– jebúsziak
Jóáb (vízi alagút) – fővezér
építkezések

harc a filiszteusok ellen

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .