Új keresés

Ha nem elégedett az alábbi eredményekkel, kérem végezzen új keresést

Kategória archív: Nézőpontok-4

21

4. Beszédes krétakör

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A bölcs király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Salamon ítélete és példabeszédei (1Királyok 3,16–28; 5,9–14; Példabeszédek könyve válogatott igéi)

A salamoni ítélethez hasonló példázatra épül a kínai krétakör-mese is, amiben szintén két nő áll az ítélőszék elé, hogy eldöntsék, ki a gyerek igazi anyja. A bíró krétával egy kört rajzoltat, és a közepére állítja a gyereket. Az az igazi anyja, aki ki tudja húzni a körből – mondja. Az édesanya nem akarja, hogy megsérüljön a gyerek, inkább hagyja, hogy a másik nő húzza ki. Az anyai szeretet, mint elemi reakció szolgál tanúbizonyságul a bíró számára.

22

3. Filmadaptáció, forgatókönyv-készítés, filmklub

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A bölcs király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Salamon ítélete és példabeszédei (1Királyok 3,16–28; 5,9–14; Példabeszédek könyve válogatott igéi)

Filmes eszközökkel olyan dolgokat is meg lehet mutatni, amelyek sem a színpadon, sem a bíró előtt nem mutatkozhatnak meg igazán.

23

2. A bibliai történet dramatizálása – mai párhuzamok

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A bölcs király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Salamon ítélete és példabeszédei (1Királyok 3,16–28; 5,9–14; Példabeszédek könyve válogatott igéi)

Alkossatok legalább két kisebb csoportot. Dramatizáljátok csoportmunkában a bibliai történetet, majd adjátok elő egymásnak. Beszéljétek meg, kinek a játéka tetszett, és miért? A szerepjáték során mit érzünk hitelesnek? Mit hiszünk el és mit nem – a színpadon?

24

1. „Salamoni döntés”

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A bölcs király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Salamon ítélete és példabeszédei (1Királyok 3,16–28; 5,9–14; Példabeszédek könyve válogatott igéi)

„Salamoni döntés” – hallottátok-e már ezt a szólásértékű kifejezést?
Aki még nem hallotta vagy nem ismeri a jelentését, mit gondol róla? Vajon mit jelenthet?
Aki már hallotta a kifejezést, és tudja, mit jelent, milyen szinonimával tudná helyettesíteni?

25

6. Jó hír vagy rossz hír?

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)

 

A győzelem után van egy kis versenyfutás a városkapuig. Hírvivők futnak, s a győztes jutalma az örömhír keltette első öröm. Ám most az örömhír egyszersmind gyászhír is, így a hírvivő jutalma is kettős, egyszerre édes és keserű.
De hogy lehet ugyanaz a hír jó vagy rossz?

26

5. „Fiam, Absolon!” – kamasz- és ifjúkori lázadások

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)

Dávid még a döntő csata napján is a fiát védi. Gyengeségből? Szeretetből? Ragaszkodásból? Ilyen nehéz összeegyeztetni a magánéletet a közélettel? Miféle titokzatos kapcsolat lehet egy apa és a fia között, még akkor is, ha a fiú lázad? Beszélgessetek a történetből kiindulva ezekről a kérdésekről.

27

4. Nyomozás, családanalízis: Dávid és mai párhuzamok

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)

Dávid családjában súlyos konfliktusok adódtak, amelyek ismerete nélkül Absolon lázadását nehéz megérteni. Nyomozzatok utána az eseteknek, mintha egy bűnügyi történet szálait göngyölítenétek fel…

29

2. Családi konfliktusok – öröm és bánat forrása

/Kategória: , /Szerző:

TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)

A család az a keret, amelyben az emberi élet a foganástól kezdve kifejlődik, s ahol növekedéséhez biztonságos feltételeket talál. Örömérzettel jár, ha mindez biztosítva van. És ha valami megzavarja, az hiányállapotot és bánatot okoz. Nehéz erről egy az egyben beszélgetni. Játsszatok inkább, és a játékot követheti a beszélgetés.

30

1. „Egyik szemem sír, a másik nevet”

/Kategória: , , /Szerző:

TÉMA CÍME: A szomorú király
BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid és Absolon (2Sámuel [13–17] 18,1 – 19,9)

 

Hol találkoztál már ezzel a mondattal: „Egyik szemem sír, a másik nevet”? Mit jelent?
Hogy lehet valaki egyszerre szomorú és vidám? Mi lehet a bánata és az öröme? Hogyan férnek meg ezek egymás mellett? Milyen feszültséget jelentenek az embernek?