Pages Navigation Menu

25. Sziget

„Várnak a szigetek” – mi jut erről az eszünkbe? Egy turistaparadicsom katalógusának a szlogenje vagy egy kedvezményes tengeri körutazás árajánlata? Egy kellemes nyár végi táborozás Horvátország egyik adriai szigetén? Egy dunai kenutúra? Vagy egy séta a Margitszigetre?

Mindenkinek lehet valamilyen szigetélménye, ha máshonnan nem, hát az olvasmányaiból vagy a televízióból. Osszátok meg egymással ezeket. Lehet beszélgetés formájában, de lehet írásban, képekkel vagy rajzban is:

  • ●   Írj naplószerű úti beszámolót,
  • ●   készíts fotókkal tablót vagy montázst,
  • ●   készíts rajzot vagy rajzsorozatot egy szigetélményedről.

 

Sziget a DunánKép forrása

 

Gyűjtsetek további szigetélményeket, aminek legközvetlenebb formája egy séta vagy hajókirándulás szervezése egy közeli szigetre.

De szigetélményt adhat egy játék is, ami a sziget modelljét, elvét közvetíti a játékosoknak. Az alábbiakban néhány közösségi élményt adó szigetjáték következik (kicsiknek és nagyobbaknak is):

 

Homoksziget

Vízparton, homokozóban alakítsatok ki egy szigetvilágot, majd árasszátok el vízzel, illetve vezessétek oda a vizet. Egy-egy hajó keltette erősebb hullámzás is vízzel töltheti meg a medret, miközben részben el is mossa a szigeteket.

 

HomokszigetKép forrása

 

Papírszigetek

Alakítsatok egyenlő számú kis csoportokat. Minden csoport számára helyezz el a földön/padlón egy-egy azonos méretű csomagolópapírt, ez lesz a szigetük. Érdemes teljes ív papírral kezdeni a játékot, amin szorosan, de még jól elfér egy csoport. A keretjáték az, hogy a tenger szintemelkedése miatt fogynak a szigetek. Minden újabb körben felére csökken a sziget területe (ketté kell hajtani a papírt), a szigeten lakók száma viszont nem csökken. Hogyan férnek el rajtuk egy-egy területfelezés után? Meddig bírnak mindannyian a szigeten maradni? Melyik csoport bírja legtovább? A játékosok bármilyen megoldással próbálkozhatnak: szoros összekapaszkodás, karba vagy nyakba vétel, stb.

 

Fogyó szigetek

Játszhatjátok ezt is papírlapokkal, vagy bármilyen más szigetjelölővel. A játéktéren elhelyezitek a szigeteket, majd a játékosok a szigetek között sétálnak. Jelre mindenki odalép egy szigethez. A sziget széléhez hozzá kell érnie, a sziget többi lakójához viszont nem érhet. Aki ezt elrontja, vagy kiszorul a szigetekről, az kiesik a játékból. Minden új játékkörben egy szigetet kivesz a játékvezető a játékból, így egyre szorosabb lesz a helyzet, és egyre több a kieső. Az utolsó szigetnek kik lesznek a lakói?

Forrás: Pölös Annamária – Kovács Nikoletta: Játékmozaik (Mozaik Kiadó, 2011, 9.o.)

 

Szigetrablás

A szabadban játszhatjátok, tetszés szerinti számban. Egymástól néhány méternyire rajzoltok három kör alakú „szigetet”, aztán kijelöltök egy „bírót”. A többi játékos egy része egyenlő számban rááll a szigetekre, ők a „szigetlakók”. A másik rész a szigetek előtt helyezkedik el, ők a „rablók”. A szigetek olyan nagyok, hogy azokba a játékosok kényelmesen elhelyezkedhessenek. A bíró a szigetek mellett áll, és ő ad parancsot a játék megkezdésére: „Támadás!”

A rablók erre megtámadják a szigeteket, ahova belépniük nem szabad, kézzel kell kihúzniuk a szigetlakókat. A bentiek összekapaszkodhatnak, hogy ne tudják őket kimozdítani a helyükről. Egy-egy lakost egyszerre többen is húzhatnak. Rúgni, ütni védekezésből sem szabad. Akit a rablóknak sikerült a szigetekről kihúzniuk, azok kiesnek a játékból. A támadásnak a bíró vet véget. A játékban az a győztes sziget, amelyiken több lakó marad. Ha a rablók minden szigetlakót kihúztak, ők nyertek.

Forrás: http://ofi.hu/nepi-jatekok-mindennapos-testnevelesben-ii

 

Szigetterv, szigetország

Kis csoportokban tervezzetek magatoknak egy-egy szigetet. A szigetterv felülnézeti ábrázolása készülhet nagy fehér lapra vagy csomagolópapírra, rajzolással, színespapír-ragasztással. A sziget körvonalát, utakat, kikötőt, települést, erdőt, földeket stb. mind a csoport tagjai tervezzék és helyezzék el.

Miután elkészültetek, helyezzétek el a földön a szigeteket, és alakítsatok ki belőlük egy kis szigetországot. Mutassátok be egymásnak, hogy melyik szigeten mi van, mit érdemes ott látni vagy vásárolni, illetve mire van szüksége a szigetnek. Hol helyeznétek el a szigetország piacát, hogy oldanátok meg a kereskedelmet?

Tírusz, a föníciai város, a Földközi-tenger partján épült, hajósnép lakta, akik sok sziget népével kereskedtek. A szigetek közti gazdag kereskedővilágot mutatja be igen részletesen Ezékiel próféta a Tírusz bukását jövendölő próféciában (Ezékiel 27,2). Érdemes a nagyobbakkal ezt elolvasni.

 

SzigetépítésKép forrása

 

Lakatlan sziget, hajótörés

Csoportépítő játék, ami 8-10 fős csoportokkal ideális: A csoport hajótörést szenved, és egy lakatlan szigetre tud kimenekülni, ahol ki tudja, milyen hosszú időt kell eltölteni. A mentőcsónakba az embereken kívül csak néhány tárgy fér be. Dönteni kell, hogy a hajón lévő tárgyak közül mit visztek magatokkal, mire lesz a legnagyobb szükség. Először mindenki írjon egy 10-12 db-os listát, hogy ő mit vinne magával. Majd egyeztessétek a listákat, és a közös választás alapján készítsetek egy közös listát 12 tárggyal. Végül a 12 tárgyat állítsátok értéksorrendbe, a legfontosabbtól a kevésbé fontosakig. (Vész esetén a legkevésbé fontosat dobjátok ki a csónakból először.) A játéknak akkor van vége, ha sikerült a listában és a sorrendben is megegyezni.

 

„Várnak a szigetek” – kinek jutna erről ma eszébe az Úr követe, Isten szolgája? Pedig ő az, akinek a „tanítására várnak a szigetek” Ézsaiás igéje szerint (vö. Ézsaiás 42,1–4). Ézsaiás próféciája Jézusban teljesedett be (vö. Máté 12,15–21). És Pál apostol volt az, aki missziói útjain elvitte az evangéliumot a szigetek népéhez is. Keressétek meg a térképen, milyen szigetekre jutott el, illetve milyen szigeteket érintett útjai során Pál apostol:

  • ●   Ciprus (ApCsel 13,4)
  • ●   Szamotraké (ApCsel 16,11)
  • ●   Khiosz, Számosz (ApCsel 20,15)
  • ●   Rodosz (ApCsel 21,1)
  • ●   Kréta (ApCsel 27,7–8)
  • ●   Málta (ApCsel 28,1)

 

Pál útjaiKép forrása

 

Legizgalmasabb talán a „máltai út”. Hogyan került oda Pál apostol? Olvassátok el a hajótörés történetét: ApCsel 27.

A hajó utasai minek köszönhetik a megmenekülést? A történetet elolvasva mindenki írjon le legalább három olyan külső és belső tényezőt (többet is lehet), amely a megmeneküléshez vezetett. A leírtakat egyeztetve alakítsatok ki egy értéksorrendet a felsoroltak között. Mi vezette őket első, második, harmadik… helyen a megmenekülés szigetére?

Hogyan fogadták őket Máltán? Olvassátok tovább a történetet: ApCsel 28,1–10.

 

Szent Pál-szigetA Szent Pál-sziget Máltán a Szent Pál-öbölben,
a hagyomány szerint a hajótörés színhelye

 

Ézsaiási igével kezdtük, fejezzük is be a szigettúrát egy ézsaiási igével (Ézsaiás 51,5):

„Közel van igazságom,
jön már szabadításom,
és karommal népeket ítélek.
Bennem reménykednek a szigetek,
szabadulásukat az én karomtól várják.”

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.