Pages Navigation Menu

09. Folyó, folyam

„Termékeny Félhold” – vajon mit jelenthet ez a név? Mire gondolnál, ha nem tanultál volna róla az iskolában? Az oszmán-török birodalom egyik neve? Perzsa látványpékség? Íves müzliszelet természetes ízekkel? Vagy a Közel-Keleten játszódó filmsorozat? Nektek mi jut róla az eszetekbe?

A „civilizáció bölcsője” – ez kinek jutott eszébe? Mezopotámia, Kánaán és Egyiptom térsége alkotta azt az összefüggő területet az ókorban, ahol az élelmiszer-termelő gazdálkodás elsők között kialakult. Mezopotámia, Egyiptom folyóvölgyi kultúrák voltak, ahol döntő szerepe volt az öntözéses gazdálkodásnak. Kánaánban is volt folyó, és fontosak voltak az időszakos vízfolyások, amelyek összegyűjtötték a csapadékot.

Tudjátok-e, melyik területnek melyik volt a fő folyója? Húzzátok össze a folyók neveivel:

Egyiptom                                           Eufrátesz

Kánaán                                               Tigris

Mezopotámia                                     Nílus

                                                           Jordán

Jordán folyóA képen a Jordán folyó

 

Tudjátok-e, hol szerepel először az Eufrátesz folyó neve a Bibliában? (Vö.: 1Mózes 2,14; 1Mózes 15,18; Jeremiás 46,2; Jelenések 16,12)

  • A.   Jeremiás könyvében, az Egyiptom vereségéről szóló próféciában
  • B.   A Jelenések könyvében, a harag hatodik poharának kiöntésekor
  • C.   Mózes első könyvében, az Éden-kert leírásában
  • D.   Mózes első könyvében, az Ábrahámmal való szövetségkötéskor

 

A Nílus folyóhoz nemcsak a „civilizáció bölcsője” kapcsolódik, hanem egy másik bölcső is. Kinek a bölcsője ringott a Nílus partján a sás között?

  • A.   Nékó fáraó
  • B.   Mózes
  • C.   Manassé, József elsőszülött fia
  • D.   Jákób Egyiptomban született unokái

 

Sétáljatok ki a folyópartra, és keressetek vízinövényeket. Felismeritek-e, melyik a nád, a sás, gyékény, a Kákatutajkáka? Keressetek róluk képeket és leírást is, ami segít az azonosításban. Tudtátok-e, hogy a legrégibb egyiptomi hajók nádból – pontosabban papirusznádból – készültek? Egymáshoz kötözték a papiruszkévéket, és a hajó két végét magasra kunkorították. Így könnyebben úszott a vízen, és könnyebben irányítható volt, mint a tutaj.

Készítsetek ti is a folyóparton talált vízinövényekből tutajokat, hajóformákat. Kötözőanyag nélkül is megoldható, de a zsineg is jól jön.

Kép forrása

 

Folyópart, egyiptomi ábrázolásA folyópart élővilága elég gazdag, nemcsak a növényzetet lehet megfigyelni, hanem a madárvilágot is. Keressetek egy nyugodt partszakaszt, és figyeljétek meg a madarakat. Nem árt egy-két madaras kézikönyv sem (pl. Európa madarai), ami segít a tájékozódásban. Aki tud fotózni, gyönyörű madárfotókat készíthet. Türelem madárfotót terem.

Ha csak megfigyelitek és magatokkal viszitek a madarak képét a fejetekben, akkor is szebbnél szebb képeket készíthettek a folyópartról rajzolással vagy festéssel. Az egyiptomiak is sokat gyönyörködhettek a folyó gazdag élővilágában, az ábrázolásaik erről tanúskodnak. Készítsetek képeket otthon a folyóparti élményekről (nem a parton, mert nem a látvány ábrázolása a fontos, hanem a belső képé, ami a gyerekekben él).

Kép forrása

 

A Nílus nagy folyam, ahogy az Eufráteszt is így nevezik a Bibliában. Az Ábrahámmal való szövetségkötéskor pl. ezt olvassuk: „A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom patakjától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig” (1Mózes 15,18).

Kánaán folyóját, a Jordánt nem említi, mert az nem olyan nagy. De ugyanolyan fontos. Nem véletlen, hogy a Zsoltárok könyve és Jeremiás próféta is folyóvíz mellé ültetett fához hasonlítja az Istenben bízó embert (Zsoltárok 1,3 – vö. Jeremiás 17,8):

Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa,
amely idejében megtermi gyümölcsét,
és nem hervad el a lombja.

Fessétek meg ezt a fát bő vízzel: vízfestéssel vagy tenyér- és ujjfestéssel, amikor ecset helyett az ujjaikat és tenyerüket használják a gyerekek. A vízzel és festékanyaggal való „érzéki” találkozás elemi élmény, visszaad valamit a víz „alkotóerejéből”. Hiszen a víznek köszönhető az élet.

 

Hasonló „érzéki” találkozás a vízzel, ha a folyóparton homokvárat építetek. Egész gát- és csatornarendszer kialakítható, s egy-egy hajó okozta hullámverés megtöltheti a csatornákat vízzel, és el is moshatja a gátakat, falakat. Így érzéki tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek a víz alakító és hordalékot szállító munkájáról.

Ahol nincs folyó vagy homokos folyópart a közelben, ott sem kell kétségbeesni. Homokgödörben is lehet vizes tapasztalatot szerezni bőven. Először locsoljátok fel jól a homokot, aztán építsetek itt is gát- és csatornarendszert, illetve folyómedreket. Majd töltsétek meg vízzel, és figyeljétek meg a víz mozgását. A képen egy homokból készült terepasztal látható, amely a vízjárás modellezésére készült.

Folyómeder modellje

Másik lehetőség, ha hegyes-dombos területet formáltok ki a homokból, majd óvatos locsolással, hogy el ne mossa az egészet, esőt produkáltok. Figyeljétek meg itt is a víz mozgását, hogyan alakulnak ki apró erecskék és patakok, hol gyűlik össze a víz, és mi marad a felszínből a vízmosás után.

 

Meddig tudja megtartani a homok a vizet? Mi kell ahhoz, hogy a víz megmaradjon? A természetben mi az, ami pótolja a vizet?

Ennyi vizes tapasztalat után a gyerekek biztosan megértik a hasonlatot, ami szintén Jeremiás prófétánál olvasható (Jeremiás 2,13):

Mert kétszeres rosszat cselekedett népem:
engem, a folyóvíz forrását elhagytak,
hogy víztartókat vájjanak,
repedezett falú víztartókat,
amelyek nem tartják a vizet.

Az Istennel való élő kapcsolatra utal ez az ige is. Épp úgy, mint az, amit Jézustól ismerünk: „Aki hisz énbennem, …annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!” (János 7, 38)

Akartok az élet nagy folyójának medret adni? Adjátok át a folyamok Urának az életeteket.

 

A feladatsort megtalálod a Segédanyagok / Nyári ábécé menüpont alatt: http://kateteka.hu/segedanyagok/nyari-abece/

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.