A pohár – vagyis az ivóedény – végigkíséri az emberéletet, s annak minden fázisában fontos szerepet tölt be. Így az év során is, minden évszakban előkerül a pohár, de a legtöbbet talán mégis a nyári időszakban. Mert ilyenkor a meleg, a hőség miatt többet iszunk, és vigyázni is kell a megfelelő mennyiségű ivóvíz-bevitelre, hogy ki ne száradjunk.

Erasmus önkéntesképző tábor volt városunkban, ahova öt országból jöttek fiatalok, hogy egymást megismerve teljesebb ön- és társismeretre, nyelv- és országismeretre jussanak… Mert mit is jelent az ország szó? Mi jut eszedbe róla először? Másodszor? Hogyan fogalmaznád meg rövid definícióban egy kislexikonba, hogy mi az az ország?

„Benéz a nap a templomablakon” – így kezdődik Túrmezei Erzsébet „Átragyog-e rajtunk?” című verse, amely gyermeki nézőpontot választ a szokatlan definícióhoz: ,,A keresztyének olyan emberek, / akiken átsüt a nap!”

„Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna. Pénz volna karika, forduljon ki Marika, Marikának lánca” – halljuk a vidám éneket, és a lányok kézen fogva körbejárnak, kifordulnak meg befordulnak, mintha valóban egyetlen forgó láncba tartoznának. A lánc ugyanis, akár fémkarikák, akár kezek vagy szavak kapcsolódjanak egymáshoz, az összetartozást, egymásba fonódást fejezi ki.

…a játék olyan, mint a nyelv: a világ megismerésének, befogadásának egyik legfontosabb eszköze. Szabad próbálgatás, kísérletezés, a felfedező tanulás látszólag öncélú módszere, amivel a játékos saját tapasztalataiból tanulja meg az adott mozgás vagy tárgy sajátosságait. Látszólag öncélú dolog, egyfajta önjutalmazás, mely a funkcióöröm által motivál a tapasztalati tanulásra.