Ismételgesd fiaid előtt

Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!

5Mózes 6,4-7

A kép és az idézett gondolatok forrása: https://priscilla.bibliai.com/
„A bibliai minta szerint a jó szülő   bevonja a gyerekeit   a saját életébe. Így, miközben a saját életét éli és saját feladatait látja el, együtt van a gyerekeivel is, és szünet nélkül, minden   adódó élethelyzetet megragadva   tanítgatja nekik mindazt, amit fontosnak tart. Direkt és indirekt módon   átadja   értékrendjét, gondolkodásmódját, élettapasztalatait, bölcsességét, attitűdjét, érzéseit, viszonyulását a közösen átélt dolgokhoz” – olvashatjuk Brouwer Krisztina blogján a gyermeknevelésről.

„Miben más ez, mint a ma divatos ?minőségi idő”, a külön játékidő, a gyerek foglalkoztatása, fejlesztése, szórakoztatása? Hogy tudnád jobban bevonni a gyerekeidet a saját életedbe, hogy lássák, mit csinálsz és hogy éled az életedet?” – teszi fel ezután a kérdést.
Visszakérdezek: Vajon amikor bevonom gyermekemet az életembe, az nem minőségi idő? És nem lehet játék, fejlesztés, közös tevékenység, netán szórakozás a bevonás/bevonódás folyamatában? Ezek a fogalmak csupán a korszellemet tükrözik?
Szívem szerint megírnám a mindennapok játékoskönyvét. A nüansznyi mozdulatok, apró együttrezdülések partitúráját. A figyelek rád időritmusait, a fejlesztve fejlődés algoritmusait, szórakoztató, vagyis funkcióörömmel járó moduljait. Ha nem járna azzal a veszéllyel, hogy lemásolva már programmá, sztereotípiává válik. Ha nem tudnám, hogy a szülői gyakorlat egyszeri és megismételhetetlen, egyszersmind csodálatos – amiben Krisztával is egyetértünk.
Egy izgalmas szülői kísérlet: Hogyan tudnád átültetni az alábbi játék mozdulatismétléseit a mindennapokba? Hogyan tudnád bevonni gyermeked abba a közös játékba, hogy a mozdulataid mintául szolgálnak, amit továbbadsz neki? (S milyen mozdulatokat kell elkerülnöd, ha ezt komolyan végigondolod?)

Add tovább a mozdulatot

„A játékosok körben ülnek. A játékvezető elmondja és bemutatja a játékot, melynek lényege, hogy csak kézzel elindít és átad egy mozdulatot a mellette ülőnek. A szomszéd az átvett mozdulatot megismételve adja tovább a mellette ülőnek. A többiek figyelnek, hogy pontosan tudják leutánozni a mozdulatot, s ne járjanak vele úgy, mint amikor egy történetet indítanak el és adnak tovább, hogy a történet mire végig ér a körön, teljesen megváltozik. Tehát csak a kéz mozdul, és pontosan leképezve adjuk tovább a mozdulatot: ez a feladat. Lehet kézzel megsimogatni a mellettem ülő kezét például.  
Ha legalább egyszer körbeért egy mozdulat, akkor a játékvezetővel szemben ülő is elindít egy másik mozdulatot – ez lehet például a lábak keresztbe tevése -, de azt már nem várják meg, míg teljesen körbe ér, hanem az indítás után azonnal a játékvezető mellett ülő is elindít egy harmadik félét. Most már fokozottan kell figyelni, hogy kellő időben mindenki tovább tudja adni a kapott mozdulatot, és ne keverje össze.”

Forrás:

https://jatek.gyujtemeny.com/jatek-tipus/memoriafejleszto.php