https://www.youtube.com/watch?v=i3C8ISxRRZ0
Jordan Nichols: A mi generációnk
A mi generációnk nem lesz híres semmiről
Soha nem mondja majd senki, hogy
Mi vagyunk az emberiség csúcsa
Tévedés, az igazság az, hogy
A generációnk egy hiba volt.
Azt gondolni, hogy
Tényleg sikeresek leszünk
Hiábavaló. És tudjuk, hogy
Csak pénzért és hatalomért élni
Az, ahogy a dolgok mennek.
Szeretni, tisztelni, kedvesnek lenni
Hülyeség.
Elfeledkezni a régi időről
Nem lesz könnyű, de megpróbáljuk.
Javítani a világon
Olyasmi, amit soha nem tettünk.
A feladás
A megoldásunk a problémákra.
A kemény munka:
Ez egy vicc
Tudtuk, hogy
Az emberek azt mondják, nem térhetünk vissza.
Ez igaz lehet,
Ha csak át nem fordítjuk a dolgokat.
Most olvasd a verset alulról felfelé.
Forrás: https://kolozsvaros.ro/-/14-eves-fiatal-irta-a-21-szazad-legfontosabb-verset
Megjelent új tábori anyagunk, egy bibliai önismereti tábor programvázlata a hozzá kapcsolódó feladatokkal.
Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!
5Mózes 6,4-7
A kép és az idézett gondolatok forrása: https://priscilla.bibliai.com/
„A bibliai minta szerint a jó szülő bevonja a gyerekeit a saját életébe. Így, miközben a saját életét éli és saját feladatait látja el, együtt van a gyerekeivel is, és szünet nélkül, minden adódó élethelyzetet megragadva tanítgatja nekik mindazt, amit fontosnak tart. Direkt és indirekt módon átadja értékrendjét, gondolkodásmódját, élettapasztalatait, bölcsességét, attitűdjét, érzéseit, viszonyulását a közösen átélt dolgokhoz” – olvashatjuk Brouwer Krisztina blogján a gyermeknevelésről.
„Miben más ez, mint a ma divatos ?minőségi idő”, a külön játékidő, a gyerek foglalkoztatása, fejlesztése, szórakoztatása? Hogy tudnád jobban bevonni a gyerekeidet a saját életedbe, hogy lássák, mit csinálsz és hogy éled az életedet?” – teszi fel ezután a kérdést.
Visszakérdezek: Vajon amikor bevonom gyermekemet az életembe, az nem minőségi idő? És nem lehet játék, fejlesztés, közös tevékenység, netán szórakozás a bevonás/bevonódás folyamatában? Ezek a fogalmak csupán a korszellemet tükrözik?
Szívem szerint megírnám a mindennapok játékoskönyvét. A nüansznyi mozdulatok, apró együttrezdülések partitúráját. A figyelek rád időritmusait, a fejlesztve fejlődés algoritmusait, szórakoztató, vagyis funkcióörömmel járó moduljait. Ha nem járna azzal a veszéllyel, hogy lemásolva már programmá, sztereotípiává válik. Ha nem tudnám, hogy a szülői gyakorlat egyszeri és megismételhetetlen, egyszersmind csodálatos – amiben Krisztával is egyetértünk.
Egy izgalmas szülői kísérlet: Hogyan tudnád átültetni az alábbi játék mozdulatismétléseit a mindennapokba? Hogyan tudnád bevonni gyermeked abba a közös játékba, hogy a mozdulataid mintául szolgálnak, amit továbbadsz neki? (S milyen mozdulatokat kell elkerülnöd, ha ezt komolyan végigondolod?)
Add tovább a mozdulatot
„A játékosok körben ülnek. A játékvezető elmondja és bemutatja a játékot, melynek lényege, hogy csak kézzel elindít és átad egy mozdulatot a mellette ülőnek. A szomszéd az átvett mozdulatot megismételve adja tovább a mellette ülőnek. A többiek figyelnek, hogy pontosan tudják leutánozni a mozdulatot, s ne járjanak vele úgy, mint amikor egy történetet indítanak el és adnak tovább, hogy a történet mire végig ér a körön, teljesen megváltozik. Tehát csak a kéz mozdul, és pontosan leképezve adjuk tovább a mozdulatot: ez a feladat. Lehet kézzel megsimogatni a mellettem ülő kezét például.
Ha legalább egyszer körbeért egy mozdulat, akkor a játékvezetővel szemben ülő is elindít egy másik mozdulatot – ez lehet például a lábak keresztbe tevése -, de azt már nem várják meg, míg teljesen körbe ér, hanem az indítás után azonnal a játékvezető mellett ülő is elindít egy harmadik félét. Most már fokozottan kell figyelni, hogy kellő időben mindenki tovább tudja adni a kapott mozdulatot, és ne keverje össze.”
Forrás:
https://jatek.gyujtemeny.com/jatek-tipus/memoriafejleszto.php
Áprily Lajos: Május virága
Május virága hulldogál
és nemsokára száll a nyár is.
S jön őszirózsa, jégvirág –
ah, ah, milyen szentimentális!
Elmúlt gyermekkor, ifjúság,
illúzió és ideál is
s a múltért néha könnyezek –
ah, ah, milyen szentimentális!
A könny maholnap elmarad,
az élet józan és banális,
és kacagok és meghalok –
ah, ah, milyen szentimentális!
Versek Pünkösdre a szatmárnémeti baptista gyülekezet honlapjáról:
www.baptista.hu/szatmarnemeti/irasok/Punkosdi_versek_enekek.doc
PÜNKÖSD
A pünkösd jő – de meg nem érti titkát
a szív, amelyben még az Úr nem él;
Itt a tavasz, – bimbófejük kinyitják
a kis virágok, zöldül a levél.
Mit ér, ha a természet újra éled,
a föld örül, madárka énekel,
de a szívünkben még az égi Lélek
élet tavaszát nem költhette fel?
Ha szívünket a Lélek át nem hatja,
hervadt virág csak minden ünnepünk,
Hiába volt a szent karácsony napja,
a húsvét fénye föllángolt – s letűnt.
Az Úr csak egyszer járt itt lenn a földön,
értünk csak egyszer halt kereszthalált,
De kell, hogy pünkösd újra s újra jöjjön,
mert életet csak Isten Lelke ád.
Ismeretlen szerző
PÜNKÖSDI LÉLEK
Szárnyaljon bennem ének:
Legyek pünkösdi lélek.
A nemesben, a jóban
örömmel munkálkodjam.
S a célom itt a földön
az Isten felé törjön.
Mértéken túli mérték,
szépségen túli szépség:
a szeretet csodája
üssön át, mint a dárda
s hevítsen, lelkesítsen.
Éljek reményben s hitben,
s a fénylő igazságnak
igaz ösvényén járjak
s mindig ihletben égjek.
Jöjj el, jöjj el, Szentlélek!
Ölbey Irén
PÜNKÖSD NAPJA
Aki nem tud a hit szárnyán
a magasba szállni,
nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.
Ó, emberek! Krisztus nélkül
mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
ahol nincs Szentlélek.
Azért tehát Őt várjátok,
Őt várjátok! – eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő…
Eljön Krisztus szeretettel,
eljön Szentlelkével,
ha várjátok s imádjátok
pünkösdi reménnyel!
Megtelik a szív és lélek
nemes indulattal,
ha bevonul oda Krisztus
teljes diadallal.
Csak úgy lehet pünkösd napja
áldás, öröm, béke –
a győzelmes, igaz hitnek
gyönyörű pecsétje!
Somogyi Imre
PÜNKÖSDVÁRÁS
Istennek Lelke szertejár,
az új pünkösd itt van közel.
A kis sereg epedve vár,
Szentlélek Isten, ó, jövel!
Mint lágy szellő, folyvást fuvallsz,
kérő szavad mindegyre hív,
s megnyílik, merre áthaladsz,
sok, üdvre vágyó, szomjas szív.
De hány szív van, mely még setét,
a télnek álma ráborul,
nem érzi tavasz kezdetét,
pedig fölötte átvonul.
Jöjj, Lélek! Lobbanj égi tűz!
Jöjj zúgó szélnek szárnyain,
álmot, közönyt, halált elűzz,
szívünk előtted tárva, ím.
Ó, adj erőt, tüzet belénk,
hadd csapjon szerteszét a láng,
Igéd, miből csak tördelénk,
harsogjon égi kürt gyanánt,
fölrázva álmodók hadát,
s kit fogva tart a bűn-halál,
lássa meg mind a Golgotát,
hol rá bocsánat, béke vár.
Szentlelked töltsd ki ránk, Urunk,
tisztítsd, szenteld meg népedet,
hadd zengjen szívünk s ajakunk
pünkösdi hálaéneket.
Vargha Gyuláné
JÖJJ EL, SZENTLÉLEK!
Fájó emberszívbe,
mint gyógyító balzsam,
lázongó lélekbe,
mint hódító dallam,
zokogó sírásra,
mint öröm harangja,
életnek, tavasznak
hívogató hangja:
Jöjj el, Szentlélek!
Gyenge női szívbe,
mint az erő lángja,
kereső lélekbe,
mint lobogó fáklya,
kedvesség és jóság
langyos fuvalmával,
a szelíd Megváltó
gyöngéd uralmával:
Jöjj el, Szentlélek!
Kis gyermeki szívbe,
mint a csengő ének,
ártatlan lélekbe,
mint a vidám élet,
ezüstkacagással,
angyalseregekkel,
atyai mosollyal,
igaz szeretettel
Jöjj el, Szentlélek!
Családi tűzhelyre,
mint a hit szikrája,
– békesség, boldogság
borulván így rája, –
magas palotáknak
fényes nagytermébe,
kicsi házikóknak
virágos csendjébe
Jöjj el, Szentlélek!
Szomorú özvegyhez,
mint a remény napja,
éhező árvákhoz,
mint az árvák atyja,
könnyek törlésére,
orvosság-adásra,
testvéri szent csókra
és vigasztalásra
Jöjj el, Szentlélek!
Bűnnek tengerében
hánykodó habokra,
minden nemzetekre,
kicsikre-nagyokra,
hitnek sugarával,
Jézus szerelmével,
az örök Atyának
örök kegyelmével
Jöjj el, Szentlélek!
Somogyi Imre
ISTEN LELKE
Hová Isten Lelke hatolt:
alvó ébred, éled a holt.
eloszlik az éj homálya,
a bűneit tisztán látja.
Ki megdöbben, szíve sajog,
oda megy, hol bűnök, bajok
terhe lehull, semmivé lesz:
az Úr Jézus keresztjéhez.
Hol működik Isten Lelke,
erőt nyer a félénk, gyenge.
a tudatlan bölcsességet,
vigaszt, kit a bánat éget.
Megújul a szív, a lélek,
szeretet, hit, remény éled,
a szó, a tett mind azt mondja:
Ez is Jézus megváltottja!
Isten Lelke oda tér be,
ahol hívják várva, kérve.
Ajándékot oda vihet,
ahol talál nyitott szívet.
Ott nyugszik meg, csak ott marad,
hol meghódol az akarat,
intelmének híven enged. –
Csak oda visz győzedelmet!
Novák László
PÜNKÖSDKOR
Pirospünkösd napján,
mikor gyümölcs érik,
életed kalászát
angyalszemek nézik.
Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.
Pirospünkösd napján
az Úr keres téged,
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.
Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.
Piován Győző
MENNYEI SZÉLZÚGÁS
Őskezdet óta jár földünk felett
,,sebesen zúgó szélnek zendülése??,
örök, tisztító, égi lehelet.
Kastélyok s viskók közt megy zúgva át,
megzörgeti a bűnök lakhelyének
hazugságfüggöny-fedte ablakát.
Alant terjengő füstöt szerteűz,
s haldokló, hamvas oltári parázson
színarany fényű lángra kap a tűz.
Az érkezése, útja mély titok.
De szól: ,,Sas-szárnyam tollain emelve
az égbe jutnak halk imáitok.??
Száll, zendül, zúg és nem pihenhet el,
míg minden juhot amaz egy akolba
az egy Pásztorhoz össze nem terel.
Dömötör Ilona
ÉGI TŰZBEN, ZÚGÓ SZÉLBEN…
Égi tűzben, zúgó szélben
jött el egykor Isten Lelke,
hogy a Krisztus kis seregét
a szent harcra elvezesse.
Lángra gyúltak hívő szívek
és megnyíltak bezárt ajkak, –
fénye lobbant, öröme kélt
a győzelmi virradatnak!
Boldogságtól repdesett a
tanítványok árva lelke,
a szerető Mester karja
valamennyit átölelte…
Heteken át imádkozva,
szent egységben várva-vártak, –
pünkösd napján a remények
ímé, mind valóra váltak.
A krisztusi gondviselés
Vigasztalót adott nékik,
hisz a válás perceitől
fájó szívük most is vérzik…
De mit a Mester ígért:
vigaszt, erőt, mindent nyernek,
mert nagy hatalma van
az isteni szeretetnek!
Apostolok, hős férfiak
lángoszlopok gyanánt járnak,
a mennyei üzenetet
elviszik a nagy világnak.
Szentléleknek erejében
békét, áldást, üdvöt visznek
és egyre nő a tábora
a krisztusi igaz hitnek.
Égi tűzzel, zúgó széllel
ma is eljön Isten Lelke,
szent harcunkat: Krisztus ügyét
Vele visszük győzelemre…
Ha ránk fúj a mennyei szél:
ma is tüzet fog a lelkünk,
ma is veszünk ajándékot
ha az Úrhoz hittel esdünk!
Ó, Szentlélek, áldj meg minket,
add erődet bő mértékben,
küzdő zarándokok kérnek
sok bajban és kísértésben.
Keskeny úton a cél felé
törtet a mi fáradt lábunk, –
segíts, hogy a célhoz érjünk
s feleúton meg ne álljunk!
Somogyi Imre
PÜNKÖSD
Ma is hirdetik az Igét
a pünkösdi tüzes nyelvek,
hogy részesei lehessünk
a mennyei szeretetnek.
Lelkesedő, erős hittel
ma is járják a világot,
– égi kincset hintve szerte, –
a hűséges tanítványok.
Ne csüggedj el, gyönge ember,
ha sújt nyomorúság, bánat,
az erősítő Szentlelket
Krisztus adta a világnak!
Azért küldötte az Atya,
hogy vigaszul melléd álljon,
s az ég felé vivő úton
győzhess minden akadályon.
A Szentlélek erejével
új édenkert nyílik itten;
de hit nélkül boldog élet
sem itt, sem odaát nincsen.
Az Atyánál úgy kaphatunk
örök üdvöt, égi helyet, –
ha szívünkbe zárjuk, amit
hirdetnek a tüzes nyelvek!
Piován Győző
JÖJJ, SZENTLÉLEK!
Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.
Szólít az ének, szállj, szent Galamb!
Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr!
Gerzsenyi Sándor
PÜNKÖSDRE
Jöjj, Szentlélek
Várunk Téged,
Kicsik, nagyok
Sírunk Érted!
Lelkem szárnya
Hozzád száll a
Csodálatos
Mennyországba.
Ottan kéri,
Ott reméli:
Legyen a föld
Tiszta, égi!
Jöjj, Szentlélek,
Áldj meg minket,
Vidámítsad
A szívünket
Kárász Izabella
PÜNKÖSD UTÁN
Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt – esedezés, esengés.
Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.
Csendesen várni – várni, hinni, kérni!
Aztán – boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,
pünkösd után – Lélekkel telítetten,
pünkösd után – bátor tanúvá lenni,
pünkösd után – szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után – régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után – adni, adni, adni!
Turmezei Erzsébet
PÜNKÖSD UTÁN
Pünkösdig hallgattak. Vártak. Hallgattak.
Szívükben szunnyadt a húsvéti hír.
Nem mentek vele. Egy helyben maradtak.
Aztán pünkösd lett, és ütött az óra.
Zendült a szó: Lélek volt és erő.
És háromezren állottak
egyetlen prédikációra.
És egyház született.
Ma is megmozdul ezer és ezer szív
hogyha a szó Lélektől ihletett.
Lélektelen mennyit beszéltünk már mi…
Tanuljunk csendben a Lélekre várni.
Túrmezei Erzsébet
Pünkösd (Ap.Csel.2.r.)
Sebesen zúg a szél. Égből leszáll a tűz.
Sok nyelven Istent mind együtt imádja.
A Megfeszített: Úr, és hozzá tér a nép.
Beérik a Szentlélek aratása.
Siklós József
Egységben (2,42-47.)
Új csoda: Lélek tüzében összeforr
új nép: hitben imádságban egy.
És egy Kenyéren él, mindenben osztozik.
És egyre boldogabb. És egyre népesebb.
Siklós József
HIMNUSZ A SZENTLÉLEKHEZ
Ki hajdan ősvizek felett lebegtél
a mindenség kavargó káoszán,
Te látomás a próféták szemében,
ajkán ítélet, szívén szent remény,
dicsőség néked áldott Harmadik!
Ki Megváltónk formáltad földi testté,
hogy Benne leljünk égi életet,
örök vonzásoddal Hozzá vezettél,
Te adsz hitet nekem s növekedést.
Megszentelő munkád magasztalom!
Apostolok szívében lángoló tűz,
és bűnbánatra hajtó hatalom vagy,
eklézsiát teremt élő szívekből
erőd, mely tartja népedet ma is.
Ó, egység drága Lelke áldva légy!
Mert Jézusunkban Istent láttatod meg,
s imádni Őt, amint kell, megtanítsz,
és elvezetsz Te minden igazságra,
s bennünk maradsz ígéreted szerint,
ó, dics neked, tanító bölcs Vezér!
Hálám jeléül vedd szívem lakásul,
legyen szolgálatodnak székhelye,
hogy én is szolgáló lélek lehessek,
Lényednek teste, áldott eszköze!
Balog Miklós (Ünneprontás, 64. old.)
NYERTETEK-E SZENTLELKET?!
Alszik a szívben lángod, szeretet,
mit régi tüzek hamva elfedett,
mert könny locsolja, forró siratás.
Nem vethet lángot az alvó parázs.
És tesz a lélek élettelenül,
és vet új magot, szeretetlenül,
és jár és él és nincsen aratás,
mert alszik benne a régi parázs.
Amíg le nem jő Isten Szelleme,
a lelkek mélyét nem tölti tele,
míg csak sóhaj száll az ima helyett –
szunnyad a parázs? Nem lesz életed!
… Gyújtsd fel a régi tüzet, Istenem,
hogy minden lélek csodákat tegyen,
Vetése nőjön, míg a napba néz,
Legyen tüzeket gyújtó égi kéz!
Legyen a dal, a hang, az akarás,
s míg lángra gyúl a sok régi parázs,
Valóság legyen a nagy felelet:
Igen! Elnyertük áldott Lelkedet!
Kárász Izabella, (Fényből fényességet, )
PÜNKÖSDI ZSOLTÁR
Dicsőség Néked, mennyei Tűz!
A Lélek piros rózsája,
élő akarata vagy!
Áldozócsütörtökünk éjszakáját,
Jézus után tekintő szemünket,
szomorú, csüggedt életünket
csodás, új fénybe hozó!
Jöttödre kigyúlt bennünk a cél,
a prófétaság továbbvitele,
Jézus újbóli megtalálásának
velünk maradásának ereje.
Szomorú szívű tanítványoknak
áldott pünkösdi Lélek, Tűz, Erő,
Élet, Hit, üdvösség mind Te lettél?
Nagyobb öröm számunkra nincsen ennél,
kik egységben Jézusra várhatunk?
Csapjon ujjongó zsoltárba szavunk!
Pünkösdi fény ragyogjon a szemünkben:
Velünk van Szentlelkében az Isten!
Kárász Izabella (Fényből fényességet, )
IGAZI PÜNKÖSD
Csak úgy lehet igazán
pünkösd itten,
ha mindenben mindenünk
lett az Isten?
Ha nem lehet, nem tudunk
élni másképp,
csak pünkösd szent hatalmas
Krisztusáért.
Ezért indít pünkösd ma
engem térdre,
hogy élhessek pünkösdben,
de csak Véle?
Kárász Izabella (Fényből fényességet, )
Énekek
Atya, Fiú, Szentlélek, Tedd trónoddá szívemet;
Mint a tanítványoknál, Bennem is úgy lakozzál!
- Igazságnak Szelleme, Légy életem vezére!
Nélküled eltévedek, Jó ösvényre nem lelek.
- Világosság Szelleme, Erősíts meg hitembe?,
Mellyel Jézust felöltöm, És bőven gyümölcsözöm!
- Buzgóságnak Szelleme, Szálljon lángod lelkembe!
Tisztítsd meg a szívemet, Templomoddá hadd legyek!
- Szeretetnek Szelleme, Szükségem van erődre;
Segíts arra engemet, Hogy szeretni kész legyek!
- Te, szentségnek Szelleme, Vonulj be a szívembe,
Adjad, hogy az életem Igaz, tiszta, szent legyen!
- Reménységnek Szelleme, Vezess föl a mennyekbe,
Szívem Benned örvendjen, Örökké boldog legyen!
A hit hangjai, 62
Ha zendül az Úr Lelke , Mennyből alájövő,
S szétjár éltet lehelve: Ó, az dicső idő!
Ha bűnösöknek ezre Az Úrhoz menekül,
Akkor a hívek lelke Boldogságtól hevül.
- Ha kél igaz bűnbánat, És könny fakad nyomán,
Sok szívben hő vágy támad A békesség után;
Ha néma nyelvek szólnak, És látnak a vakok,
A büszkék meghajolnak: Ezek dicső napok!
- Istennek szent Igéje Hangzik körös-körül:
A Krisztus drága vére Minden bűnt eltörűl.
Kit bűne tűzként éget, S ki hordoz nagy terhet,
Találni békességet Mind Jézushoz siet.
- Ó, küldd alá, nagy Isten, Lelked leheletét,
Hogy Hozzád hadd siessen, Ki Tőled távol még!
E széles földnek népe, Hogy Krisztusé legyen,
S dicséretét hirdesse Itt és a mennyben fenn!
(*BGyÉ. 162. A hit hangjai, A hit hangjai: 265)
Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám,
Égi lángod járja át szívem és a szám!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!
- Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt,
Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, légy Vezérem itt!
- Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent,
Jézusommal légyek egy már e földön lent!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent!
- Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj,
S majd a végső harcon át mennybe fölragadj!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj!
(*BGyÉ. 168. A hit hangjai: 304)
Isten fénylő dicstrónjától Jöjj, Szentlélek, jöjj hozzánk!
Prófétáktól ígért áldást, Kérünk, újból hozd le ránk!
Szívünk jobban lángra lobban, Hogyha átjársz, égi Tűz,
Bűntől tépett szövetséget Lángod újból összefűz.
- Sok aggódó szolgád kérdi: Meddig késel, jössz-e már?
Hogyha vársz még, Nálad nélkül Rombol, pusztít a halál.
Szívünk jobban összedobban, Ha betöltesz, égi Tűz,
Szétszóródott félénk nyájat Erőd újból összefűz.
- Ha a Szél zúg s felhő támad, Újból éled a remény;
Hozzád száll hát imádságunk: Jöjj el, jöjj el, égi fény!
Így a szívünk, újult szívünk Buzgósággal érted ég;
Angyalkarral énekeljük: Istené a dicsőség!
(*BGyÉ. 163. A hit hangjai: 305)
Jöjj, Szentlélek, mennyekből, Hószín galamb Istentől,
Áldott égi szeretet, Töltsd be árva szívemet!
- Ó, Szentlélek, drága fény, Téged bírni vágylak én!
Jöjj, foglalj el teljesen E csodás, szép ünnepen!
- Szép tavasznak reggelén Tündököljön hit, remény:
Hogy te ápolsz engemet, S mennybe viszed lelkemet!
A hit hangjai: 406
Jövel, Szentlélek Úr Isten! Töltsd be szíveinket épen
Mennyei szent ajándékkal, Szívbéli szent buzgósággal;
Melynek szentséges ereje Nyelveket egyező hitre
Egybegyűjte sok népeket, Kik mondván így énekeljenek:
Halleluja! Halleluja!
- Te, szentségnek új világa, Igédnek vezess útjára,
Taníts Téged megismernünk, Istent Atyánknak neveznünk!
Őrizz hamis tudománytól, Hogy mi ne tanuljunk mástól;
És ne légyen több más senki, Hanem Krisztus, kiben kell bízni!
Halleluja! Halleluja!
- Ó, mi édes Vigasztalónk, Légy kegyes megoltalmazónk,
Hogy maradjunk útaidban, Ne csüggedjünk háborúnkban!
Erőddel elménket készítsd, Gyenge hitünket erősítsd,
Hogy halál és élet által Hozzád siessünk hamarsággal!
Halleluja! Halleluja!
(*BGyÉ. 159. A hit hangjai: 4ö9)
Küldd Szentlelked, kérlek, Uram, Küldd hő, buzgó imámra;
Hogy tanítson, vigasztaljon És vezessen útadra!
Bűnteherrel, messze Tőled, Sötét éjben bolyongtam.
Tűzoszloppal, égi fénnyel Vezess, vezess ó, Uram!
- Meghallgattál s fényt gyújtottál, Amit soha nem láttam.
Bús lelkemmel, tört szívemmel Szent örömre találtam.
Ó, én lelkem, hirdesd széjjel, Mint jött Isten tefeléd;
Mint jött Jézus, és üdvödért Föláldozta életét!
- Népmilliók, zarándokok Téged, Uram, keresnek.
Hallasd szavad, ó, Megváltóm, S küldd vezérül Lelkedet!
Hadd leljenek fényt és erőt, Zúgjon ének, örömár:
Te vagy, Jézus Isten Fia, Mindörökké Úr s Király!
(*BGyÉ. 160. A hit hangjai: 433)
Lelked által, Istenem, Hadd legyen Tiéd szívem!
Bennem bálványtrónokat Döntsön össze szent szavad!
- Lelked védjen szüntelen, Bűntől oldozd fel szívem!
Átkos vágyak láncait Törje szét bennem a hit!
- Lelked lángja, Istenem, Fénnyel járja át szívem!
Bűnök éje múljon el, Áldj meg újult élettel!
(*BGyÉ. 170. A hit hangjai: 447)
Nem erővel, sem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
Nem erővel, sem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
Ezt mondja, ezt mondja a Seregeknek Ura.
Nem erővel, nem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
A hit hangjai: 552
Ó, jöjj, Te égi Harmat , Hasd át a lelkünket!
Ó, jöjj, és szenteld, áldjad A jámbor híveket!
Add szent erőd, mely éltet, Mert már elfáradtunk.
Ó, öntözd meg a lelket, Eljő a tavaszunk!
- A szívet megindítod, Egy pillanat alatt,
Ha zeng hatalmas „nem” szód, Ez gátja tévtannak.
A gőgöt Te megrontod, Az nyílván szégyen lesz,
És az ki látja, így szól: Az Úr művelte ezt!
- Csak Benned bízik szívem, Jó Istenem, Atyám,
Hogy Sátán el ne ejtsen, Te folyton gondolsz rám.
Ha néha úgy is tűnhet, Kárt tesz világ bennem,
Úgy jő hatalmas Lelked, És Ő megtart engem.
(*BGyÉ. 164. A hit hangjai: 600)
Ó, kegyes Tanácsadónk, Szentlélek, Vigasztalónk,
Vígy minket szent karodon E rideg sivatagon!
Emelj föl, ha lankadunk, Erősíts, ha fáradunk!
Felbuzdítva szólj felénk: Nyugalomba viszlek én!
- Hű Barátunk, légy közel, Nyújts segélyt, ha vész fog el,
Hogy a kétség s félelem Rajtunk erőt ne vegyen!
Ha a vihar közeleg, Ha bú éri szívünket;
Felbuzdítva szólj felénk: Nyugalomba viszlek én!
- És ha vég felé megyünk, S Kánaánba néz szemünk,
Add, hogy a mennyekben mind Írva lássuk neveink!
Jézus vére hintve ránk, A halál vizén visz át.
Felbuzdítva szólj felénk: Nyugalomba viszlek én!
A hit hangjai: 603
Ó jöjj, élő Lélek, hadd támadjon élet!
Sok holt elevenen álljon, az Úr seregei ők!
Már sorakozik a tábor a Seregek Ura előtt.
A hit hangjai: 603a
Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe , igen óhajtunk!
Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk!
- Jöjj, Gyámolító, jöjj, Vigasztaló,
Jöjj, mennyei Társ, Hogy a bús árvaságból kiválts! Refr.
- Jöjj, égi Erő, jöjj, Lelkesítő,
Jöjj, szent, tiszta Láng: Tüzet fogjon a fásult világ! Refr.
A hit hangjai: 668
Szentlélek Isten, légy velünk , Adjad, hogy templomod legyünk.
Ó, jöjj, egeknek fénye! Szent isteni világodat
Elménkbe dús mértékben add, Lelkünk örök üdvére!
Üdvöd Küldöd, Hogy a szívet Erősítsed,
Gyámolítsad, Ösvényedre igazítsad.
- Bölcsességnek mély kútfeje, Küldd vigaszod a szívekbe,
Teremts köztünk egységet, Hogy keresztyéni életünk
Kedves legyen, s mi fénykedjünk Vele itt minden népnek;
Hogy így Mindig Nagy hűséggel, Szelídséggel,
Élő hittel Műved valljuk életünkkel!
- Utunkon vár sok kísértés, Gyakorta elfog csüggedés,
S gyengül hitünk világa. Te légy nékünk bölcs vezetőnk,
Tűzoszlopunk és éltetőnk, Hogy érjünk Kánaánba!
Üdíts, Gyógyíts, Adj tanácsot, Bátorságot,
Bölcsességet, Hitet, erőt, reménységet!
A hit hangjai: 671
Szentlélek Isten, tűz és fény , Ki méltón áldjon, nincs oly lény,
Te élet, áldás, őserő, Kegyosztó, lélek-szentelő.
- Te adsz a földnek életet, Betöltesz mennyet, vizeket,
Az Isten fényét szórod ránk: Sokféle színben égő láng.
- Megáldasz minket tüzeddel, Vezérelsz bölcsességeddel.
A hősök szívét felszítod, Dicsénekszóra buzdítod.
- Szentlélek, hála Tenéked, Ki bennünk házad építed,
Az Isten útján támogatsz, S kegyelmet bőven osztogatsz!
(*BGyÉ. 171. A hit hangjai: 672)
Szentlélek jöjj el égi fénnyel , Álmából minden bűnöst költs fel,
A hívők szívét töltsd be hittel! Isten Szentlelke, jöjj!
- Zendülj meg zúgó égi szélként, Űzd el a bűnök átkos éjét,
Ragyogtasd rajtunk Jézus fényét! Isten Szentlelke, jöjj!
- Permetezz ránk, mint égi harmat, Ébreszd fel újra azt, ki lankad,
Jöjjön a mára még szebb holnap! Isten Szentlelke, jöjj!
- Lángoljon újra tiszta fényed, Erődtől béna, holt feléled,
Te vagy az el nem múló élet! Isten Szentlelke, jöjj!
(*BGyÉ. 174. A hit hangjai: 673)
Zendülj köztünk ó, Te élet Lelke, Hogy mi mind feltámadjunk!
Ne hiába legyen jövendölve, Csodáid engedd látnunk!
Mindenható kegyelmed bősége
Néped közt minden gonoszt győzzön le,
Hogy holt fák viruljanak, Hűlt szívek lángoljanak!
A hit hangjai, 765
Zúgó szélnek zendülése Hangzik már a mennyekből.
Vigasztalás teljessége, Isten ígért Lelke, jöjj!
Hintsd a földön szerteszéjjel A szent igemagvakat!
Így oszlik a sötét éjjel, S bűnnek rabja lesz szabad.
- Élettel a holtra hatni Jöjj, ó, pünkösd Lelke, jöjj!
A vetésre esőt adni Bő áldással zúgj, ömölj!
Dúsan nő majd nemsokára Szívbe hintett szent Igéd,
S ha eljössz az aratásra, Néped örökébe lép.
- Üdvözlégy, te örök hajnal, Emelkedj föl, fényes nap!
Minden szívet tölts be lánggal, Várunk, szent tűzáradat!
Oldd fel nyelvünk némaságát, Bátran szólni adj erőt,
Terjessze az Úr országát Győzelmesen szent erőd!
(*BGyÉ. 169. A hit hangjai: 770)
A tarpai református gyülekezet táncos, zenés gyermekműsora Pünkösdre.