15. Gabonamunka

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret, kortörténet: gabonamunkák a szántás-vetéstől a kenyérig; interaktív multimédiás feladatok: szövegkiegészítés, sorba rendezés, párosítás

 

A part alatt, a part alatt
három varjú kaszál, három varjú kaszál.

Róka gyűjti, róka gyűjti,
Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik, bolha ugrik,
Hányja a szekérre, hányja a szekérre.

Mén a szekér, mén a szekér,
Majd a malomba ér, majd a malomba ér.

A malomba, a malomba
Három tarka macska, három tarka macska.

Egyik szitál, másik rostál,
Harmadik követ vág, harmadik követ vág.

Szürke szamár vizet hoz már,
Tekenőbe tölti, tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt, tehén dagaszt,
Kemencébe rakja, kemencébe rakja.

Medve várja, medve várja,
Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót csipegeti,
Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.

Forrás

 

„A part alatt három varjú kaszál” – indítja az aratást a kenyéren át a morzsákig eljutó gyermekdalunk. Szereplői olyan állatkakarterek, amelyek mesei-mítoszi világot teremtve jelenítik meg az életet adó és jelentő munkafolyamatot.

De miből is áll ez a folyamat? Nézzük végig egy többezer éves forrás, a Biblia tükrében, elsősorban Palesztina (a Szentföld) területére figyelve.

 

Gabonamunka a Szentföldön

  • Szántás: A korai (őszi) esők beköszöntével kezdődött. Igavonó állat húzta a faekét, amire szántóvas volt erősítve. Elizeus tizenkét iga ökörrel szántott (1Kir 19,19), de ha nem volt ökör, szamarat is fogtak az eke elé (Ézs 30,24).
  • Vetés: A korai esőkkel, november elején kezdődött a vetés, előbb a búzát és az árpa egy részét, majd január-februárban a tavaszi árpát, kölest és a többi terményt vetették. A magot kézzel szórták a földre, majd utólag beszántották, erre utal a magvető példázata (Mt 13,3–8). Másik módszer, hogy a már felszántott, elegyengetett földre vagy az eke húzta barázdába szórták a magot (Ézs 28,24-25). Mózes törvénye szerint ugyanabba a földbe kétféle magot nem volt szabad vetni (3Móz 19,19).
  • Érés ideje: Vetés után az ember várta az érlelő időt, az esőt és a meleget, ami termővé tette a földet (Mk 4,26-28). Próbált védekezni a kártevők és gyomok ellen, kerítést emelt, Egyiptomban öntözőrendszert hozott létre. A növekedést mégis Isten adja, ez volt az általános tapasztalat (1Kor 3,7).
  • Aratás: „Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje.” (Mk 4,29) Az aratás általában áprilisban az árpával kezdődött, majd néhány hét múlva a búzával folytatódott, és pünkösd táján a munka zöme már be is fejeződött. A gabonát marokra fogták, sarlóval vágták le, majd kévékbe kötötték. Szekéren vagy teherhordó állat hátán vitték a szérűre.
  • Cséplés: A szérű széljárta helyen lévő természetes sziklatérség vagy jól ledöngölt lapos terület volt. A régebbi időkben bottal, pálcával verték ki a szemeket. Ennél haladósabb munka volt a nyomtatás, amikor a körbe rakott kévékből nyomtató állatokkal, illetve az állatok húzta cséplőszánnal (nyomtató szekérrel) verették ki a szemeket (Ézs 28,27-28).
  • Szórás, rostálás: Kedvező széljárás esetén a pelyvával, törekkel teli magot szórólapáttal „szórták”, vagyis feldobálták, miközben a szél kihordta a magok közül a könnyebb pelyvát, töreket. Addig végezték a szórást, amíg kellően tiszta magot nem kaptak. Ezt a szórás után, őrlés előtt még megrostálták.
  • Tárolás: A megtisztított terményt nagy korsókban, hombárokban vagy vermekben, csűrökben helyezték el (Lk 12,17-18). A kőlappal lezárt veremben évtizedeken át el lehetett tartani a terményt.
  • Őrlés, dagasztás: A gabonát kézi malommal őrölték lisztté, ami általában női munka volt. A nagyobb malomkövet többen is forgatták, és állattal hajtott malmok is voltak. Egy háziasszony kb. három órai munkával tudta a család napi kenyeréhez a lisztet megőrölni. A dagasztás is kemény fizikai munka volt.
  • Kenyérsütés: Kezdetben a nehezen keleszthető gabonafélékből kelesztés nélküli lepénykenyeret sütöttek forró kövön. A lepénykenyeret ma is így sütik kövön vagy a kürtő alakú kemence oldalán. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel a búzatermelő Egyiptomban. A kenyérbúza magasabb gluténtartalmú, és könnyebben megkel, könnyű, rugalmas szerkezetű tésztát ad. A kenyeret házaknál, kisebb kemencékben sütötték meg, de aa városokban pékek is dolgoztak (Jer 37,21).

Források:

  • Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 81–84.)
  • Keresztyén bibliai lexikon: Mezőgazdaság

 

Tankockafeladatok

Aratástól a kenyérig – szövegkiegészítés

A part alatt, a part alatt… Ugye tudnád folytatni a dalt? A dal szövegét most ismétlések nélkül és hiányosan olvashatod. Keresd meg és illeszd helyükre a hiányzó szavakat! Így végigkövetheted a kenyér útját az aratástól a morzsaszedésig.

A tankocka elérhető itt: Aratástól a kenyérig

Kép forrása: A part alatt – diafilmkockákon

 

Gabonamunka Egyiptomban – a munkafázisok sorba állítása

Hogyan került az asztalra a kenyér az ókori Egyiptomban? A korabeli ábrázolások megőrizték a munka lépéseit. Rendezd sorba, ahogyan egymás után következnek!

A tankocka elérhető itt: Gabonamunka Egyiptomban

Képforrások:

Óegyiptomi szántás-vetés

Gazdálkodás a Nílus völgyében – aratás jelenetei

Női munkák az ókori Egyiptomban – konyha

Kenyeret nyújtó hercegnő

 

 

Gabonamunka képei és igéi – képek és igék párosítása

Az egyiptomi ábrázolások és a bibliai igék is a gabonamunka fázisaira utalnak. Párosítsd az egymáshoz illő képeket és igéket! A párokat sorba is rendezheted a munkafolyamat lépései szerint.

A tankocka elérhető itt: Gabonamunka képei és igéi

A párosított képek és (teljes) igék:

  • Szántás-vetés – Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. (Lukács 9,62)
  • Aratás – Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje. (Márk 4,29)
  • Hordás – Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonádat, és szérűdre betakarítja? (Jób 39,15)
  • Nyomtatás – Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját! (1Korinthus 9,9)
  • Szórás – Kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrbe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Máté 3,12)
  • Őrlés – Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik. (Lukács 17,35)
  • Kenyér – Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak. (János 6,33)

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

14. Gabonakérdés

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás, képmemória

 

Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot! – így áldja meg Izsák az elsőszülöttjének hitt Jákóbot. (1Mózes 27,28) Az áldást nem lehet visszavonni. Zsíros föld – bő termés – csak az elsőszülöttnek jár. Ez a megkülönböztető momentum is arra utal, mennyire kiszolgáltatott volt a korabeli ember az időjárásnak, a természet erőinek. Mert hiába a fáradságos munka, arcának verítéke, ha az Úr nem áldja meg harmattal, égi vizekkel a termőföldet.

Nem véletlen hát, hogy amikor Ézsaiás próféta Isten és ember gondolatainak – létmódjának – különbségéről szól, azt a megöntözött termőföld hasonlatával teszi:

Mert ahogyan az eső és a hó
lehull az égből,
és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet,
termővé és gyümölcsözővé teszi;
magot ad a magvetőnek
és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is,
amely számból kijön…

Ézsaiás 55,10–11

 

De milyen magról, milyen gabonáról van szó? Ezékiel „kenyérreceptjében”, amivel Isten Jeruzsálem ostromára készíti fel a prófétát, felsorol mindenféle növényi magot, ami csak felhasználható erre a célra:

Azután végy búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd azokat egy edénybe, és készíts magadnak belőlük kenyeret!

Ezékiel 4,9

 

A felsorolásba hüvelyesek – bab, lencse – is kerültek, a többi mind gabona. A bibliai időkben a Közel-Kelet gabonaféléje volt a búza több faja, valamint az árpa, köles, cirok.

 

Egy kis gabonaismeret

A gabona a szemterméséért ültetett pázsitfűféle, lágyszárú növény. Jellegzetes szalmaszára van, sok apró virága kalász vagy buga virágzatba csoportosul. A termesztett gabona ősének törékeny kalásza volt, és csépléskor a szemeken maradt a toklász, amit még hántolni kellett. A földművelés kezdetén – Kr. e. 8000-7000 körül – válogatni kezdték a nagyobb szemű és szilárdabb kalászú példányokat, így indult meg a nemesítés, és alakultak ki a különböző gabonafajták.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

13. Kenyér és bor

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

 

Kép forrása

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

 

Csók István: Úrvacsora – forrás

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

12. Savanyú és kincses szőlő

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online mese, digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai közmondás magyarázata; állatmesék és példázatok üzenete; egy régi történet, mai ízekkel – szövegek összehasonlítása, személyes üzenete

 

„Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!” – szólal meg a kérdés a próféták által. – Mindenki a saját életéért felelős – érkezik meg a válasz (Ezékiel 18,1–4; vö. Jeremiás 31,29–30).

A közmondásban szereplő egrest (Ribes uva-crispa) azonban hiába keressük Izraelben, téves fordításként került bele az igébe. Valójában az éretlen, savanyú szőlőt jelenti az itt szereplő kifejezés (bocher-omphach).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 92.)

 

Savanyú szőlő

„Savanyú a szőlő” – tartja a magyar szólás, ami a görög Aiszóposz (Kr. e. 600 körül) rókáról és szőlőfürtről szóló fabulájából származik: Az éhes róka hiába ágaskodik, nem éri el a magasan függő szőlőt, ezért mondja, hogy nem kell, még úgyis éretlen. Így tesz a hiába vágyakozó ember, amikor hiúságból inkább lekicsinyli azt, amire vágyik, de számára elérhetetlen.

A mese Sarkady János fordításában így szól (15. számú mese):

A róka a felfuttatott szőlőn érett fürtöket látott, és szerette volna megenni, de nem sikerült elérnie. Az egér ezt látva mosolygott rajta, és így szólt: „Semmit sem ehetsz.” A róka nem akart szégyenben maradni az egér előtt, és ezért így szólt: „Mert még éretlenek.”

Forrás

Nálunk a mese La Fontaine (17. század) által átdolgozott változata ismert, Rónay György fordításában, melynek utolsó sora így szól: „Nem kellett. Utálom a savanyút.”

A teljes mesét Chagall illusztrációjával megtaláljuk itt: Marc Chagall: La Fontaine meséi

Hogy a róka megkívánja az édest, és megeszi a szőlőt, az viszont nem mese. A Bibliában is megtaláljuk ennek a nyomát:

Fogjátok meg a rókákat,
a kölyökrókákat,
mert pusztítják szőlőinket,
virágzó szőlőinket!”

Énekek 2,15

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

11. Mint a termő szőlőtő

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, online cikk, módszertani segédanyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: szőlő, szőlőmunkák a Bibliában; szőlőtanulmányok: munkálatok, tárgyi emlékek, ábrázolások, információk; régészeti, ismeretterjesztő cikkek feldolgozása, beszámolók

 

„Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő” – mondja az istenfélő ember feleségéről a zarándokének (Zsoltárok 128,3). Az áldás, áldottság képe mutatkozik itt meg, a növekvő olajfacsemeték képével összefonódva a családi élet kiteljesedésében. A szőlő, a must Izsák elsőszülött fiának szóló áldásában is fontos szerepet tölt be:

Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata,
amelyet megáldott az Úr.
Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

A későbbiekben is szorosan összekapcsolódik ez a növény a zsidó nép életével. Olyannyira, hogy a zsoltáros a szőlő képével szemlélteti Izráel sorsát:

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból.
Népeket űztél el, ezt meg elültetted.
Helyét elegyengetted,
gyökeret vert, és ellepte a földet.
Árnyéka hegyeket borított be,
vesszői vetekednek
a hatalmas cédrusokkal.
Indáit a tengerig növesztette,
hajtásait a Folyamig.
Miért romboltad le kerítéseit,
hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?!
Lerágja az erdei vadkan,
és abból legel a mezei vad.
Seregek Istene, fordulj hozzánk!
Tekints le az égből, lásd meg
és gondozd ezt a szőlőt!

Zsoltárok 80,9 – 15

A szőlő termesztése közel 7000 évvel ezelőtt kezdődhetett a Kaukázus vidékén, és innen terjedt el az ókor fejlett államaiba. Az óegyiptomi, mezopotámiai ábrázolások, a homéroszi eposzok vagy a bibliai leírások is fejlett szőlőkultúrára utalnak. A szőlő a Biblia leggyakrabban említett növénye, már az őstörténetekben megjelenik, ahol Nóét mint az első szőlőművest látjuk (1Mózes 9,20).

A bibliai időkben „gyalog” művelték a szőlőt – a szőlőhajtások támaszték nélkül a földön feküdtek – vagy lugasra futtatták. Lugasos művelést ábrázol a Kr. e-i 14. századból származó egyiptomi ábrázolás, de erre utal a bibliai leírás is, amikor a szőlő alatti pihenés képével mutatja be a béke és jólét állapotát Salamon idejében (1Királyok 5,5).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 90–99. o.)

Kedvesem szőlője

A Biblia részletesen is bemutatja a szőlő telepítésének, gondozásának feladatait:

Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon.
Fölásta és megtisztította a kövektől,
beültette nemes vesszővel.
Közepére tornyot emelt,
sajtót is vágatott benne.
Várta, hogy jó szőlőt teremjen,
de az vadszőlőt termett!
…Hagyom, hogy elvaduljon:
nem metszik, nem kapálják,
fölveri a tövis és a gaz.

Ézsaiás 5,1–2

Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett,
kerítéssel vette körül,
borsajtót készített,
és őrtornyot épített,
azután bérbe adta szőlőmunkásoknak…

Máté 21,33

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem,
lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja,
hogy még több gyümölcsöt teremjen.

János 15,1–2

Odalett az öröm
és a vigadozás a gyümölcsöskertben,
nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak.
Nem tapos bort sajtókban a taposó,
a kurjantást megszüntetem.

Ézsaiás 16,10

Eljön majd az idő – így szól az Úr –,
amikor nyomon követi a szántó az aratót,
a szőlőtaposó a magvetőt;
must csorog majd a hegyekről,
folyik mindenütt a halmokról.
…Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.

Ámósz 9,13–14

 

A szőlőkultúra nyomában

A Szőlőmunkák című tankockán a szőlő telepítésének, gondozásának műveleteit találjuk a fenti igékből, illetve ezek alapján. Rakják a gyerekek sorrendbe, ahogy a munkálatok követik egymást.

A tankocka elérhető itt: Szőlőmunkák

A Szőlőkultúra az ókorban című tankockán néhány ókori ábrázolás és tárgyi emlék szemlélhető meg. A képek rájuk kattintva nagyíthatók. Az i-betűre kattintva a kép felirata olvasható. (A számozás sorrendje itt nem számít.)

A tankocka elérhető itt: Szőlőkultúra az ókorban

Nagyobb és érdeklődő gyerekek csoportmunkában olvassák el azokat a cikkeket, amelyekből a képek származnak. Beszéljék meg, és készüljenek fel egy szóbeli beszámolóra a cikk alapján. Majd tartsanak egymásnak kiselőadást az ókori szőlőkultúráról az olvasottak és a képek alapján.

8000 éves edényekben találták meg „a világ legrégibb borának” nyomait

De mióta iszunk szeszes italokat?

Vaskorból származó szőlőprés került elő egy libanoni ásatáson

A szőlőtermelés virágzása és hanyatlása a Negev-sivatagban

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

10. Mint a viruló olajfa

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, érzékszervi játék, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: olajfa, olaj a Bibliában; olívaolaj vizsgálata különböző érzékszervekkel; arc megkenése arcmutogató mondókával; ecsetrajz olajjal; olajlámpás és kovásztalan kenyér készítése

 

A Szentírás viruló olajfához hasonlítja az istenfélő ember életét, szemben a gazdagságában és rontó hatalmában bízóval:

De én olyan vagyok,
mint a viruló olajfa,
Isten házában lehetek,
bízom Isten szeretetében
most és mindenkor.

Zsoltárok 52,10

Nem véletlenül, hiszen az olajfa nemcsak az egyik legősibb kultúrnövényünk, amit több mint ötezer éve termesztenek, és már a Biblia első lapjain is szerepel, mint a Teremtő békekötését jelképező növény (1Mózes 8,11), hanem maga is nemzedékeken átívelő, matuzsálemi kort megélő nemes gyümölcsfa, a maga ezer évet is megélő példányaival. Léte elemei módon összefügg tehát a „most és mindenkor” idővel.

Nem lehet véletlen az sem, hogy az istenfélő ember családi képében is megjelenik az olajfa, méghozzá a gyermekekben:

Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
Ilyen áldásban részesül az az ember,
aki féli az Urat.

Zsoltárok 128,3–4

Az olajfa hosszú életű, de lassan növő fa, első gyümölcsére legalább tíz évet kell várni, általában 10-20 éves korában fordul termőre. Akárcsak az ember. Borzongató, ugyanakkor jóleső érzés, hogy egy olajfa együtt növekedhet a gyerekekkel, egyszerre lesznek ifjak, egyszerre teremnek gyümölcsöt, ki olajbogyót, ki a hitnek és szeretetnek gyümölcseit, ha az áldás forrásánál marad. És ez az áldottság az egész népre vonatkozik:

Mit akarsz, kedves népem, templomomban?

Zöldellő, szép gyümölcsű
és formás olajfának
nevezett el téged az Úr.

Jeremiás 11,15.16

Nézzük meg közelebbről ezt a zöldellő, szép gyümölcsű, formás fát:

 

Olajfa (Olea europaea)

Lassú növésű, nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Az olajfafélék családjában az olajfa (Olea) nemzetség egyik faja. Őse a vadolajfa (Olea europaea var. sylvestris), ennek nagyobb termésű, finomabb olajat adó példányait válogatták ki több ezer évvel ezelőtt. Őshazája feltehetőleg Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika, de már az ókorban meghonosodott az egész Mediterráneumban. A fagyot nem tűri, ezért hazánkban nem termeszthető.

Alacsonyan elágazó, göcsörtös ágai vannak, általában 10-15 m magas, de kedvező körülmények között 25 m-re is megnő. Törzse ezüstszürke, csavarodó, széthasadozó. Átellenesen álló levelei lándzsásak, hegyesek, matt szürkészöld színűek. Fürtös virágai a levelek hónaljában nyílnak. Csonthéjas termése ovális, nagyra nőtt cseresznyéhez hasonlít, ami kezdetben zöld, majd lilásbarna, végül érett fekete. Olajos gyümölcshúsa miatt termesztik. Az olajfa májusban virágzik, és ősszel érik be.

Az érett bogyókat leverték vagy lerázták az ágakról, majd zúzómalomban péppé zúzták, és kipréselték. Az első sajtolás adta a legjobb minőségű olajat, amit a Templomban áldozatokhoz, szent kenetek készítésére, otthon ételkészítéshez használták, de a balzsamok, kenetek is olajból készültek. Az irgalmas samaritánus olajat és bort töltött a sérült ember sebeire (Lukács 10,34). További préseléssel gyengébb minőségű olajat nyertek, amit világításra használtak. A préselés után megmaradt ún. olajpogácsa pedig jó tüzelőanyag, illetve takarmány volt.

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 100–107. o.)

Képek forrása

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

09. Gyümölcspróba, gyümölcsáldás

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, mozgásos játék, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a hét termés ígérete és próbája Kánaánban; népi gyermekjáték; sütés-főzés: gyümölcsös-mézes receptek

 

Izráel népe a pusztában vándorolva elérkezett Kánaán határához. Az Úr akkor azt mondta Mózesnek, küldjön kémeket Kánaánba. Mózes ezekkel a szavakkal indította útnak a 12 kémet: „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld, és a rajta lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok! Milyen az a föld, amelyen lakik: jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt.” (4Mózes 13,18-20)

Elmentek a kémek, megszemlélték azt a földet, és hoztak gránátalmát, fügét és egy akkora szőlőfürtöt, hogy ketten vitték egy rúdon. És hoztak még valamit, legalábbis a többség: félelmet a szívükben. Akkorát, hogy túltett a gyümölcsök édességén és bőségén. Félelem termett tíz kém szívében, nyomában pedig a nép szívében is, aminek a következménye bizalomvesztés, kishitűség, félelem, keserűség. Ez lett a próbatétel gyümölcse.

A lelki értelemben vett tulajdonságok, jellemvonások hasonlóak a gyümölcshöz. Hosszú érlelési folyamaton keresztül formálódnak ki, érett formában pedig meghatározzák az illető személyiségét, karakterét.

 

Isten próbára tette a népét: negyven évig a pusztában kellett élnie, szűkölködve, hogy kiderüljön: megtartja-e Isten parancsait, vagy sem. Mielőtt bementek volna Kánaánba, meg kellett tapasztalniuk, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember” (vö. 5Mózes 8,1–6). Hogy aztán meg tudják becsülni az Úr áldásait:

„Mert jó földre visz be most téged Istened, az Úr: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben…” (5Mózes 8,7–9)

Ez a hét termés számított Izráel legfőbb és legbővebben termő növényeinek, amit pünkösdkor mint első termést vittek áldozatként a jeruzsálemi templomba. Az első termés (első zsenge) Isten áldását és eljövendő megváltását is jelképezte a zsidóság számára.

Kép forrása

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

08. Gyümölcs-találósok

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Bibliaismeret: találós kérdések a bibliai korban; találós-verseny: gyümölcs témájú találós kérdések megfejtése verbálisan és szöveg-kép egyeztetéssel; kreatív szövegalkotás: találós kérdések alkotása szóban vagy írásban

 

A találós kérdések igen népszerűek voltak az ókori Keleten – Izráelben is –, és nemcsak a nép körében. Sába királynője is ezért kereste fel Salamon királyt, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel (1Királyok 10,1.3). Salamon királyról tudjuk, hogy „bölcsebb volt minden embernél”, és mintegy „háromezer példabeszédet mondott”, beszélt „a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig” (1Királyok 5,11–13). Az Énekek éneke szerelmi dalait is Salamonnak tulajdonítja a könyv felirata, és ez a könyv a növényi, köztük a gyümölcshasonlatok gazdag tárháza. Feltűnő hát, hogy míg példabeszédből és hasonlatból, költői képből van bőven a Bibliában, találós kérdést csupán egyet találunk, a Sámson esküvőjén elmondottat (Bírák, 14,14.18).

A találós kérdések ma is népszerűek a gyerekek körében. Összegyűjtöttünk egy kosárra való bibliai és hazai gyümölcstalálóst, amivel akár találóspárbajt, találósversenyt is rendezhetünk.

 

Bibliai találósok

Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki 1-3. (Parakletos, Kiskunfélegyháza, 2003-2005)

 

Zamatos és illatos,
harapásod várja.
Ha a szívedben terem,
senki meg nem bánja.

(gyümölcs)

 

Pál, de mégse ember,
édeset terem,
sokat találhatsz belőle
oázis-helyen.

(datolyapálma)

 

Apró ember mászott
fel rá Jézust látni.
Gyümölcséért szoktak
máskor rá felmászni.

(fügefa)

 

Piros vagyok, ékes,
érett korban édes,
ha valaki belém harap,
nem lesz olyan éhes.

(alma)

 

Gránát, mégse robbanó,
édes létől duzzadó
vérvörös gyümölcs.
Borából ne tölts!

(gránátalma)

 

Sok szeme van, mégse lát,
tőkét ismer, sose fát.
Szeméből, ha könny csorog,
lesz belőle jó borod.

(szőlő)

 

Faágon kemény,
torokban puha.
Megtörve finom
ez a ………………

(mandula)

 

Melyik per édes?

(eper)

 

Népi találósok

Forrás: Sző, fon, nem takács. Mi az? (Móra, Bp, 1975)
Hold elejti, nap felkapja (Kibédi találós kérdések) Gyűjt.: Ráduly János (Kriterion, Bukarest, 1990)
Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés (Csengőkert Kiadó, Debrecen, 2014)
Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)

 

Zöld asszonynak piros arcú leányai vannak.

(almafa, almák)

 

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jól a kamra,
mi volnék, ha nem az ……

(alma)

 

Kívül bőr,
belül hús,
legbelül kő.

(szilva)

 

Zöldes héja illatos,
fent karcsú, lent pocakos.

(körte)

 

Olyan, mint a körte,
finom, édes, mégsem körte. Mi az?

(füge)

 

Kívül szúrós, belül fényes,
sülve illatos, fenséges!

(gesztenye)

 

Egy kis házban négyen laknak,
ajtó, ablak nélkül vannak,
senki se lát ki belőle.

(dió)

 

Zöld burokba születik,
ha a burok kifeslik,
az úrficska kiesik.

(dió)

 

Sok szemével mosolyog,
kipréseled, kicsorog.

(szőlő)

 

Sok a szeme,
eggyel se lát.

(szőlő vagy ribizli)

 

Hétfőn zöld,
szerdán piros,
szombaton fekete.
Mi az?

(meggy)

 

Kicsi lányka ül a fán,
piros szoknya derekán.
Közepe akár a kő,
ki mondja meg, hogy ki ő?

(meggy vagy cseresznye)

 

Kívül szőrös, belül nedves,
mindenkinek nagyon kedves.
Mi az?

(barack)

 

Erdőbe, mezőbe, veres húst árulnak.
Mi az?

(csipkebogyó)

 

Medve szereti,
ember is megeszi,
farkas, róka, nyúl
hozzá sem nyúl.

(málna)

 

Se nem eszik, se nem iszik,
kötélen áll, mégis hízik.
Mi az?

(dinnye)

 

Találós gyümölcskosár

A Találós gyümölcskosár című tankockán egy kosárra való (10) gyümölcs találósa szerepel, a megfejtés-gyümölcsök képeivel együtt. A találósokat és a képeket kell párosítani.

A tankocka elérhető itt: Találós gyümölcskosár

A képek forrása elérhető feljebb, a találós kérdés megfejtésére kattintva.

 

Találós-kitaláló

Egy fokozattal nehezebb, ha mi magunk találunk ki találós kérdéseket. Válasszanak ki a gyerekek egy kedvenc vagy érdekes gyümölcsöt. Gyűjtsenek össze róla információkat, legyen ezek között egy érdekes infó. Végül ezek segítségével írjanak vagy gondoljanak ki egy új találós kérdést. Lehet benne ismétlődés, gondolatritmus, de nem fontos, hogy rímeljen. Persze nem baj, ha mégis rímel.

Pl.: cédrát

  • citrusfajta, a citrom rokona
  • örökzöld cserje
  • termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga
  • termésfala édes, ezt fogyasztják
  • sátrak ünnepén fontos kellék

A citrom rokona,
rücskös arcú bátyja,
héjhúsa fenséges
sátrak ünnepén.

Mi az?

 

Kép forrása

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

07. Gyümölcs-mondókák és játékok

, , Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, drámajáték, élménypedagógia, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  családi alkalmak, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Népi gyerekmondókák tanulása, hangoztatása ütemezéssel; kiolvasók, nyelvgyötrők; énekes körjátékok; mímes, mozgásos, nagymozgásos játékok

 

A Biblia tele van növényi képekkel, virág- és gyümölcshasonlatokkal. Némelyik egészen dalszerű, mondókaként is felvehetjük a gyűjteményünkbe. Akár szerelmi dalról van szó, akár a családi békét ábrázolja, akár a messiási kor békéjét, a gyümölcsfa és a gyümölcs az áldottságot jelöli:

 

Lementem a diófaligetbe,
hogy gyönyörködjem a zsendülő völgyben,
és megnézzem, fakad-e a szőlő,
virágoznak-e a gránátalmafák?

(Énekek 6,11)

 

Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.

(Zsoltárok 128,3)

 

Kardjaikból kapákat kovácsolnak,
lándzsáikból pedig metszőkéseket;
nép a népre kardot nem emel,
hadakozást többé nem tanul.
Mindenki a saját szőlőjében
vagy fügefája alatt ülhet,
és senki sem háborgatja őket.

(Mikeás 4,3–4)

 

A magyar népköltészet is tele van virág- és gyümölcshasonlatokkal. Böngésszünk most a gyümölcsmondókák között, és fedezzük fel a játékaikat is a gyerekekkel.

Forrás és ajánlott irodalom: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)

 

Kiolvasók felelettel

Kiolvasóként használhatjuk ütemező mozdulatokkal a következő mondókákat. A kérdésre egy számmal válaszol, akire a kérdés utolsó szava jut. A kiolvasó a számnak megfelelően tovább számol, és akire a mondott szám jut, az lesz a kieső.

 

– Egy alma, két alma,
három alma, négy alma,
öt alma, hány alma?
– Tizenöt.
– Egy, kettő, három… tizenöt.

*

– Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?
Pl.: – Hetet.
– Egy, kettő, három… hét.

 

Kosáradogató

A gyerekek körbe állnak, és az Itt a kosár, mi van benne? kezdetű mondókát mondogatva körbeadnak egy kosarat (vagy más tárgyat). Akinél kezében van a kosár a mondóka végén, az a kosarat átadja a szomszédjának, és beáll középre. A játékot addig ismételjük, amíg mindenki középre nem kerül.

 

Itt a kosár, mi van benne?
Aranyalma, aranykörte.
Add tovább, add tovább,
te meg fizesd az árát!

 

A kosáradogatót játszhatjuk gyümölccsel teli kosárral is, hasonlóan az előzőhöz. Annyi különbséggel, hogy akihez a kosár jut a mondóka végére, az kivesz a kosárból egy szem gyümölcsöt. A szöveget átalakíthatjuk a gyümölcsöknek megfelelően, pl.:

 

Itt a kosár, mi van benne?
Aranyszőlő, alma, körte.
Add tovább, add tovább,
nem te adod az árát!

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző:

06. Gyümölcséről ismerni meg

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, tábor, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, online mese, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növényismereti bemutató bibliai gyümölcsök nyomában; multimédiás feladat: virág-gyümölcspárosító; bibliai és mesei hasonlat összehasonlítása, illusztráció készítése

 

„Gyümölcséről ismerni meg a fát” – tartja a közmondás, jelentése visszavezethető a Bibliára. Jézus mondja a hamis prófétákról: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?” (Máté 7,16)

Ismerkedjünk meg jobban a Biblia gyümölcseivel.

 

Bortermő szőlő (Vitis venifera)

A Biblia legtöbbet említett növénye. A szőlőfélék családjába tartozó, fás szárú, lombhullató futónövény. Kerekded levele tenyeresen osztott, fogas szélű. Fürtös bogyótermése magas cukortartalmú, tápláló gyümölcs. Legismertebb feldolgozási módja a borkészítés, de készítenek belőle mustot, mustmézet és aszalt szőlőt is, amit a Biblia aszúszőlőként említ (1Sámuel 25,18).

 

Füge (Ficus carica)

A szőlő után a leggyakoribb gyümölcs a Bibliában. Tíz méternél nem magasabb lombhullató cserje vagy sima kérgű fa. Levele nagy, fényes zöld, 3-5 karéjra osztott. Hosszúkás körte alakú termése magas cukortartalmú. Főleg aszalva tartósítják, préselve jól szállítható. De lekvárt, édes csemegét, bort is készítenek belőle. A Biblia gyógyhatását is megemlíti (2Királyok 20,7)

 

Datolyapálma (Phoenix dactylifera)

A Biblia pálmafája a sudár datolyapálma, ami 30 méterre is megnő, sivatagi oázisokban él. Hatalmas, 4-7 m hosszú szárnyas levelei vannak, virágzata a levelek hónaljában nyílik. Csonthéjas termése 30-40 kg-os fürtben fejlődik ki, egy fürtben 2-300 db is van. Frissen és aszalva is fogyasztható, készítenek belőle édes szirupot, bort, a szárított gyümölcsökből lisztet, és gyógyhatása is ismert. Az Énekek énekében a Vőlegény így dicséri kedvesét: „termeted pálmafához hasonló” (Én 7,8).

 

Gránátalma (Punica granatum)

A Közel-Keleten a termékenység és öröm jelképe. Sűrű ágazatú, lombhullató bokor vagy alacsony fa. Tojásdad, fénylő zöld levelei vannak, narancsvörös, csészealakú virágai, és vörös, sokrekeszű álbogyó termése. Húsosfalában sok mag található, C-vitamint és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Nyersen fogyasztják, de italokat, szirupokat is késztenek belőle. „Halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött” – dicséri kedvesét a Vőlegény (Énekek 6,7).

 

Cédrát (Citrus medica)

A bibliai időkben már ismert növény, ültették Izraelben. A rutafélék családjába tartozó citrus 3 méter magas, örökzöld cserje vagy kis fa. Levele elliptikus, fűrészes élű, virága fehér, termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga héjú. Vastag, aromás termésfaláért kedvelt, amiből édességet készítenek. A termékeny élet jelképeként a sátrak ünnepe, a szukkót egyik fontos kellékévé vált (3Mózes 23,40).

 

Dió (Ruglans regia)

Az Ókori Keleten régóta ismert, közkedvelt, terebélyes koronájú, lombhullató fa. Jellegzetes összetett, aromás illatú levele, füzéres barkavirágzata, zöld héjú, csonthéjas termése van. A dióbél nagy olajtartalmú, népszerű csemege, pirítva, süteményben is fogyasztják. Levelének gyógyhatása van, és a növény minden része színezőanyagként is hasznosítható. A bibliai tájakon is termesztették, Salamon király kertjei között diófás kert is volt (Énekek 6,11).

 

Mandula (Amygdalus communis)

A manduláról több helyen is olvashatunk a Bibliában, de csak egy helyen említik ételként. Kerekded koronájú, lándzsás levelű kis fa. fehér vagy rózsaszín virágai még lombfakadás előtt, tél végén kinyílnak. Csonthéjas termése 3-5 cm-es, összenyomott alakú. A fának két fajtája van, a keserűmandula és az édesmandula. Utóbbi magját nyersen, pörkölve és süteményekben is fogyasztják. A Biblia fontos szimbóluma, az Isten hűségét és jelenlétét jelképező menóra ágain is megjelenik a mandulavirág (2Mózes 37,19–20).

 

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 91–92., 112–113., 120–121., 125–127., 130., 136–137., 138–139. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

/Szerző: