• Alapige: Jézus feltámadása: Máté 28,1–10; Márk 16,1–11; Lukács 23,55 – 24,12; János 20,1–18
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Szereplők számbavétele, összehasonlítása táblázatba rendezéssel; a történet tömör, szubjektív megfogalmazása SMS-ben, húsvéti SMS-üdvözlet; spontán szerephelyzetben asszony-férfi szóváltás, csoportvita, érvelés lány-fiú nézőpontból; természeti környezet megfigyelése az evangéliumi leírásokban, önálló képalkotás, ábrázolások megfigyelése különböző korokból; örömfutás, cél felszalagozása

 

Létszámellenőrzés (Logikai-matematikai)

Első olvasásra is szembetűnik, hogy a négy evangélium feltámadás-történetei között vannak különbségek. Vegyük most számba a szereplőket, illetve a rájuk való attribútumszerű utalást.

 

  Máté Márk Lukács János
angyal Úr angyala fehér ruhában fehér ruhás ifjú két férfi fénylő ruhában két angyal fehér ruhában
asszonyok magdalai Mária

másik Mária

magdalai Mária

Mária, Jakab anyja

Salómé

akik Jézussal jöttek Galileából:

magdalai Mária

Mária, Jakab anyja

Johanna

más velük lévő asszonyok

magdalai Mária

 

férfi tanítványok adjátok hírül testvéremnek akik őt szerették tizenegy és a többiek

Péter

Simon Péter

akit Jézus szeretett (János)

tanítványok

őrség őrök
Jézus Jézus először magdalai Máriának jelent meg kertész / Mester

A négy tudósító négyféle szemszöge nem hitelteleníti el a történetet, inkább emberibb közelségbe hozza. Az összehasonlító táblázat alapján kiemelhetjük a mindenkinél megtalálható azonosságokat, de a különbségeket is. Négy, csak az adott evangéliumra jellemző, elgondolkodtató különbség:

Máté: Csak nála szerepelnek az őrök, akik a legközvetlenebb szemtanúkból hamis tanúkká lesznek. Máté a főpapok és a nagytanács szándékával szembeállítva mutatja be az eseményeket.

Márk: Egyedül ő említi meg, hogy a fehér ruhába öltözött angyal „ifjú”. Hasonló említést tesz Jézus elfogatásakor: „De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt mezítelen testén” (Mk 14,51). Az írásmagyarázók ezt az ifjút Márkkal azonosítják. Talán ezért is lehet fontos neki, hogy az angyal is fehér ruhás ifjú. Mintha a hírhozó angyal szerepével azonosulna a feltámadás-történetben. A hírhozó-hírvivő és evangélista szerepköre között van is hasonlóság.

Lukács: A legtöbb női szereplőt sorakoztatja fel, rájuk fókuszál, így többet megtudunk róluk, mint a többi evangéliumból. Ez nemcsak a feltámadás-történetre igaz, Lukács evangéliumát ezért „az asszonyok evangéliumának” is nevezik.

János: Szereplői személyesebbek és karakteresebbek, története drámai konfliktusokkal teli. János drámai és egzisztenciális ábrázolása a leginkább filmszerűvé teszi a feltámadástörténetet.

 

Húsvéti SMS (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Képzeld el a feltámadás történetét a mai kommunikációs eszközök használata mellett. Az asszonyok, majd a tanítványok keze ügyében ott a mobil, amivel azonnal SMS-t tudnak küldeni. Az SMS tömör, táviratszerű szöveg, mégis tartalmaznia kell a lényeget.

Milyen SMS-üzenetet ír Péternek vagy Jánosnak a sírnál tapasztaltakról magdalai Mária, Salómé vagy a többi asszony. (Salómé feltehetőleg János és Jakab, a Zebedeus-fiak anyja, vö. Máté 27,56.) Milyen választ kapnak, szintén SMS-ben, Pétertől vagy Jánostól?

A gyerekek ezután fogalmazzanak meg húsvéti SMS-üdvözletet a saját nevükben egy közeli hozzátartozónak vagy barátnak. Az üdvözletben valamilyen formában legyen benne a feltámadás örömhíre.

 

Üres fecsegés? (Kapcsolati, nyelvi-verbális)

A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak, de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik. (Lukács 24,10–11)

Alkossunk csoportpárokat 4-6 fős lány és fiú csoportokból. Egy nagyobb osztályból így 3 csoportpár (6 kis csoport) is alakulhat. A lánycsoportok és fiúcsoportok ugyanazt a szerepet kapják: a saját nézőpontjukat kell a találkozáskor képviselniük, és így beszélgetésbe, szóváltásba elegyedni.

Először minden csoport beszélje meg a saját helyzetét: Ők most Jézus női vagy férfi követői, tanítványai, akik az átélt élmények hatására hogyan viselkednek, mit mondanak, ki lesz a szószóló, kinek milyen szerep jut a csoportban, stb.

Majd egy asszonycsoport keressen fel egy férficsoportot, és mondják el spontán szerephelyzetben, mit tapasztaltak, milyen üzenetet hoztak, stb. A férfiak válaszoljanak, a nők szintén, alakuljon ki ebből egy beszélgetés vagy akár vita, ahogy a helyzet megkívánja. Ügyeljünk rá, hogy veszekedéssé ne fajuljon, és ne durvuljon el a vita sem.

Egy-egy fontos mai kérdés, probléma körül is rendezhetünk lány-fiú csoportvitát hasonló csoportfelállással, amikor a lányok és a fiúk is a maguk nézőpontja szerint érvelnek.

Pl.: Az mondják, a lányok többet pletykálnak, mint a fiúk. Szerintetek igaz ez?

 

A sírkertben (Természeti, vizuális-térbeli)

Milyen természeti környezettel, természeti képekkel, hasonlatokkal találkozunk a feltámadás-történetekben? Milyennek képzelik el ez alapján a gyerekek a sírkertet, a sírkertben történteket?

  • korán reggel, napkeltekor (Mk 16,2)
  • amikor még sötét volt (Jn 20,1)
  • sírbolt, bejárat előtt igen nagy, elhengeríthető kő (Mk 16,3)
  • nagy földrengés támadt (Mt 28,2)
  • angyal tekintete, mint a villámlás, ruhája, mint a hó (Mt 28,3)
  • sírkert: magdalai Mária azt gondolta Jézusról, hogy ő a kertész (Jn 20,15)

Készítsetek az elképzeléseitek alapján rajzot, kollázst vagy festett képet, ami nemcsak a helyszínt, a környezetet, hanem a feltámadás hangulatát is kifejezi.

Figyeljetek meg néhány ábrázolást a témában különböző korszakokból. A tankockán látható műveket hogyan rendeznétek időrendbe (a keletkezés ideje szerint)?

Duccio di Buoninsegna: A szent asszonyok a szent sírnál

A tankocka elérhető itt: Feltámadás-képek

Megoldás és a művek:

  1. Duccio di Buoninsegna: A szent asszonyok a szent sírnál (13. század vége)
  2. M. S. mester: Feltámadás (1506 körül)
  3. Caravaggio: Feltámadás (1606 – 1610 között)
  4. Borsos Miklós: Feltámadás (1975)
  5. Olga Tobreluts: Feltámadás (2017)

Beszélgethetünk róla, hogy miben különbözik a modern és régi korok szemléletmódja. Kinek melyik ábrázolás tetszik jobban? Melyik a kifejezőbb? Miért?

 

Húsvéti futás (Testi-mozgásos)

Együtt futott a kettő, de a másik tanítvány előrefutott, gyorsabban, mint Péter, és elsőnek ért a sírhoz. (János 20,4)

Mind a négy evangélium beszámol a húsvét hajnali futásról. Máté és Márk szerint az asszonyok, Lukács szerint Péter, János szerint magdalai Mária, majd Péter és János is futva tette meg a sírkertig tartó távot. Felkorbácsolt érzelmek, félelem és öröm, a szentség érzete röpítette őket. Nem versenyfutás volt ez, hanem kifulladásig tartó hitfutás. Hasonló, hitből fakadó fizikai teljesítménynövelésről Dávid győzelmi zsoltárjában is olvashatunk: „ha Isten segít, a kőfalon is átugrom” (Zsolt 18,30).

Menjünk ki az udvarra, és rendezzünk húsvéti örömfutást. Legjobb szabad terepre kimenni, és kijelölni egy távoli célt, ahova ki kell tűzni egy-egy szalagot. Minden futó kap a kezébe egy szalagot, és nem egymás legyőzése a fontos, hanem a cél felszalagozása. A szalag lehet fehér, mint a hó vagy mint villámfény a sötét égbolton.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Távol és közel menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .