40. Találkozás a halállal

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, művészetek, 
Multimédia:  film, hanganyag, 
  • Alapige: Jairus lánya: Márk 5,21–24 és 35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, egzisztenciális, kapcsolati, önismereti
  • Tevékenység: Halottkísérő ének és zene, klasszikus gyászzene meghallgatása; sirató, majd örömének írása; beszélgetés veszteségeinkről, a halálról; közös ima vagy imádság írása

 

Siratóének (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy milyennek képzelik el Jairus lányát. Már nem volt kicsi, tizenkét évesen a lányok akkoriban már férjhez mentek. Milyen lehetett a viszonya az édesapjával? Miért szerethette a lányát Jairus annyira, hogy még Jézust is a házába hívatta? Milyen tulajdonságai lehettek a lánynak és apának? Miért szerethették őket az emberek?

Amikor Jézus megérkezett, a siratóasszonyok már ott jajgattak Jairus házában. Ma már nem divat a siratás, de hosszú évszázadokon keresztül szokás volt a magyar népi kultúrában is.

Hallgassunk meg a gyerekekkel egy mezőségi halottkísérőt Kallós Zoltán gyűjtéséből, Zsikó Zsuzsanna előadásában.

Tankockán elérhető itt: Siratóének

 

Ezek után a gyerekek kis csoportokban vagy egyénileg próbáljanak meg siratóéneket írni Jairus lánya halálára. (A siratóasszonyok tudatával, tehát feltételezve, hogy valóban meghalt.) Végül írhatnak öröméneket is, a lány gyógyulása, feltámasztása örömére. Az énekeknek nem kell rímelniük, versformájuk a zsoltárköltészetre jellemző gondolatritmus, visszatérő gondolatpárhuzam lehet.

 

Gyászzene, gyászének (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Hallgassunk meg a Muzsikás együttes előadásában egy mezőségi halottkísérőt (nem muszáj végighallgatni, a gyerekek reakcióiból érzékelhetjük az optimális időt).

Elérhető itt: Mezőségi halottkísérő

Beszélgethetünk arról, hogy kiben milyen érzéseket keltett ez a zene. Ha felmerül az is, hogy „unalmas”, kérdezzük meg, miért? Egyáltalán, miért ilyen hosszú? Beszéljünk arról, hogy a régi ember számára (főleg a gépek előtti korszakokban) nem szaladt ilyen gyorsan az idő. Mindent lassabban, nyugodtabban csináltak. A virrasztás, halottkísérés is sokáig tartott.

Majd hallgassuk meg Mahler Gyermekgyászdalok című szerzeményének első tételét Atala Schöck előadásában, melynek szövegírója Friedrich Rückert (1788–1866). A halott gyermekét sirató apa fájdalma szólal meg a dalokban, a költő pár hét különbséggel elhunyt kislányától és kisfiától búcsúzik el a versekben. Az első tétel szövege így kezdődik:

Víg a nap, ahogy ragyogva kél,
mintha nem sújtott volna az éj.
Igaz, a csapás csak engem ért,
ám a nap ragyog mindenkiért.
Az éjszakát ne rekeszd magadba,
süllyeszd el az örök fényfolyamba.

 

Tankockán elérhető itt: Mahler: Gyermekgyászdalok

Kép forrása

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Távol és közel menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .