33. Menyegző Kánában

• Alapige: A kánai menyegző: János 2,1–12
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Rövidfilm megtekintése, kommentálása a szereplők szemszögéből, kortörténeti vonatkozások megfigyelése; űrmérték számítások

A kánai menyegző (Verbális-nyelvi)

A kánai menyegzőről készült kisfilm bibliahű, és kortörténetileg is pontos. (A film angol nyelvű, de magyar feliratozással.)

Nézzük meg a filmet, előbb szabadon, majd újra, akár megállítva egy-egy helyen. A gyerekek fogalmazzák meg szóban (majd írják le), hogy az adott szituációban melyik szereplőnek milyen érzései lehettek, mire gondolhatott?

0:45 – Menyasszony

0:58-1:13 – Jézus anyja

1:45-2:17 – Háznagy (szolgák felügyelője)

2:18-2:21 – Násznagy és a háznagy

2:37-2:44 – Mária

2:53-tól – Tanítványok vagy Jézus testvérei (nem tudjuk pontosan kik ők)

Métrétamérték (Logikai-matematikai)

„Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.” (János 2,6)

A métréta a legnagyobb űrmérték volt Jézus korában, közel 40 liter folyadékot jelent. Hány liter vizet változtatott borrá Jézus, ha a hat kővederbe egyenként két métréta fért? Mennyit, ha három? És ha a két-három métréta átlagát számítjuk, akkor hány liter borról van szó? (6x2x40 = 480; 6x3x40 = 720; 6×2,5×40 = 600 l)

(Egy kisebb, fekvő fürdőkád 120 literes.)

Ha egy pohárba két deciliter bor fért, akkor hány pohárnak felelt meg az átváltoztatott bor mennyisége? (Átlagértékkel: 600×5 = 3000 pohár.)

Kép forrása

Zsidó lakodalom (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

A kánai menyegzőről készült kisfilm (lásd fent) nemcsak kortörténetileg is pontos. Figyeljük meg a gyerekekkel azokat a sajátosságokat, melyek Jézus korára voltak jellemzőek:

– Milyen ételeket látunk az asztalokon?

– Mik lehetnek az asztali állványokon lógó kis kancsók? (Pl. 0:03-nál, 0:07-nél: mécsesek, mécstartón)

– Milyen edényekből ettek?

– Milyen evőeszközöket látunk? (Semmilyet, mert kézzel ettek.)

– Hogyan öltözködtek az emberek?

– Hol ül a menyasszony és a vőlegény? (A menyasszonyi sátor, vagyis a huppa alatt.)

– Hogyan volt felöltözve a menyasszony?

– Mi van a fején? (pl. 0:38-nál, 0:45-nél: Pénzérmékből készített homlokkötő, ami a hozomány része volt.)

– Milyen és mekkora volt egy kőveder? Vajon beleférne egy gyerek? (Egy kisebb, fekvő fürdőkád 120 literes.)

– Miben különbözött a násznagy pohara a többiekétől? (1:59-től: Üvegből volt, ami akkor igen értékes anyagnak számított. A násznép cseréppoharakból ivott.)

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Távol és közel menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/