02-2. Álom-próba: A király álmai

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, hittanóra, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, film, hanganyag, digitális oktató anyag, online szöveg, 
  • Alapige: Dániel 2; 4 – Nebukadneccar két álma
  • Kihívás: Álom-próba: Kié a bölcsesség? Kié a hatalom?
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Bibliaismeret: életfakép és párhuzamai Mezopotámiában, összehasonlító igetanulmányozás; életfagaléria megtekintése, életfakollázs alkotása; csoportjáték álomra utaló rajzok, kulcsszavak alapján, álomtörténet alkotása; versolvasás, dalhallgatás, illusztráció vagy álomkollázs alkotása; ima az álmainkért, zsoltárversek és versima olvasása; álmok a jövőről, zsoltáréneklés, zenehallgatás

 

Az égig érő fa (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Az „életfa” gyakori motívum a mezopotámiai mitológiában, már a suméroknál is megjelent.

A kődombormű Sargón, akkád királyt (Kr. e. 2334-2279) ábrázolja, amint az Élet fáját gondozza. Az akkádok legyőzték a sumérokat, de a kultúrájukat átvették. A sumer kultúra a babiloni, újbabiloni kultúrára is nagy hatással volt, az életfát az Istár-kapu ábrázolásai között is megtaláljuk.

Kép forrása

A Bibliában is több helyen megjelenik az életfa, mint egy virágzó és elpusztuló birodalom (Asszíria: Ezékiel 31,3–14), a helyreállított Izráel (Ezékiel 17,22–24) vagy a mennyek országa képeként (Máté 13,31–32).

Nebukadneccar álomképe tehát a korban ismert motívum volt, az uralkodó gondoskodó hatalmának képe. A gondot épp az okozza, hogy már nem a népéről/népeiről való gondoskodás, hanem a hatalom büszke gőgje tölti be a király szívét.

Pedig eredendően nem erre kapta a hatalmát. A Biblia nem véletlenül veszi át a motívumot, és alkalmazza Isten népének, Isten országának ábrázolására, ami a Jelenések könyve végén is megjelenik, mint a beteljesülés képe (Jelenések 22,2)

A kép megjelenik a bölcsességet mint istenfélelmet meglelő ember ábrázolásában is, ami Dánielre és társaira különösen jellemző:

 

Boldog az az ember,
aki megtalálta a bölcsességet,
és az az ember, aki értelmet kap. […]
Élet fája ez azoknak, akik megragadják,
és akik rá támaszkodnak, boldogok.

Példabeszédek 3,13.18

 

A gyerekek csoportmunkában hasonlítsák össze az alábbi három igeszakasz képeit, üzenetét, és vessék azt össze Nebukadneccar égig érő és kivágott fáról szóló álmával:

  • Dániel dicsőítő imája: Dániel 2,20–23
  • Ezékiel próféciája a helyreállított (fogságból hazavezetett) Izráelről: Ezékiel 17,22–24
  • a Példabeszédek könyvének boldogmondása: Példabeszédek 3,13–18

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Dániel könyve – kihívások menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/#toggle-id-1

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .