Madárlátta gyermeknap – Illés története alapján

Hollócsőr-nap  

avagy a madárlátta batyu és bodza

témanap/gyermeknap az osztályban/gyülekezetben

Tervezte: Miklya Zsolt

Kép forrása: https://ravenlifebycarmenmandel.blogspot.hu/

Foglalkozástervemet pár éve készítettem, bő anyagot tartalmaz egy teljes nap tervezéséhez. A feladatok egy része megtalálható a 365-óratervek között is. Ez a bővebb változat kifejezetten csendes napi keretek között képzelhető el.

Történet: 365 bibliai történet 135-136. lecke: (Omri); Illés és Aháb; Illés a Kerit-patak mellett – 1Királyok (16,15-28); 16,29 – 17,7

Üzenet-háló (fókuszban a kiemelt üzenet) :

Omri, az apa – Isten helyett: hiábavalóságok

Aháb, a fiú – Isten ellen(ére): más istenek

Illés, Isten embere – szereti Istent, teljesíti akaratát

Isten, az Úr – egy darabig tűr, de aztán ítél – ítélet képe: szárazság – ítélete figyelmeztetés

Isten gondoskodik az övéiről súlyos és válságos helyzetekben is

 

Ige-háló (fókuszban a kiemelt ige):

„Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3) – ismétlés

„Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.” (1Kir 17,1)

„A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel, kenyeret és húst este, a patakból pedig ivott.” (1Kir 17,6)

„Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?” „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,26.33)

 

Szervezési forma: Gyülekezeti szervezésben: gyermeknap (csendesnap, gyermekklub stb.) – Iskolai keretek közt: témanap

Órák helyett tevékenységeket tervezünk – Cél: az életfolyamat természetesebb rendjét modellezni, az intézményesült kereteket, mechanikus időbeosztást élhetőbbé tenni

Az egyes tevékenységek – pedagógiai falatok: emészthető, tápláló, megfogható egység

A feladatok tevékenységhálót alkotnak.

 

A foglalkozás fő szakaszai:

1. Előkészítő szakasz: ráhangolás, motiváció, információgyűjtés (közismereti tárgyak, ismeretek) – ebből két változat készült, az egyik választható
2. Bibliai szakasz: ismerkedés a történettel, igei fókusz (hittan)
3. Elmélyítő szakasz: üzenet elmélyítése, alkalmazása (készségfejlesztés, készségtárgyak, kreatív feldolgozás)
4. Játék szakasz: játékos, alkotó tevékenység (mozgásos, szabadtéri játékok, alkotómunka) – több lehetőség, választható – kötetlenebb, szabadabb együttlét, a gyerekek életébe visszakapcsoló/csatoló szerepe van

Helyszín: gyülekezeti terem vagy osztályterem, és udvar, játszótér, esetleg vízpart

Életkor: gyülekezeti keretek között: alsó tagozat, iskolában: 3-4 osztály

Létszám: 15-30 fő

 

Foglalkozásvázlat:

I / A. Előkészítő szakasz:

Az első változat időjárás-megfigyelésre épít, természetismereti, nyelvi, irodalmi ismereteket dolgoz fel.

 

Ráhangoló ének és beszélgetés:

• ●   ének: Olyan örömöt, mint a forrás? (Jertek, énekeljünk 161)
• ●   kiegészítő versszak: Olyan áldást, mint az eső?
• ●   beszélgetés: Milyen időnk volt az elmúlt héten / eddig a mai napon? Mit figyeltetek meg? Mit tapasztaltatok útközben?

 

Időjárás-megfigyelés:

• ●   Iskolában: előzetes feladat – egy héten keresztül: hőmérséklet, csapadék, szélerősség, felhőzet mérése, megfigyelése – adatok rögzítése táblázatban (számadatok, jelek)
• ●   Aznap a gyülekezetben: időjárásnaptár-mutató naptár (lásd az ovis *Feldolgozáslapon) – A tanító előre elkészíti, szemléltetésként bemutatja, közösen állítják be a kis- és a nagymutatót: az aznapi időjárás legjellemzőbb és legkevésbé jellemző elemét (nap, felhő, szél, eső) mutatja.

 

Milyen csapadékfajtákat ismersz?

• ●   Szógyűjtés – előbb ahogy jön, aztán fokozat szerint sorba rakva (permet, eső, zápor, zivatar, felhőszakadás, jégeső), a téli csapadékfajták se maradjanak ki (dér, zúzmara, hódara, hó)
• ●   Mondatalkotás – a csapadékfajták jellemzőire utaló mondatok

 

Az időjárás hatása a környezetre, élővilágra, az emberekre – beszélgetés

 

Két vers: Eörsi István: Egy kisfiú a réten, Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők (lásd a kisiskolás **Feldolgozáslapon)

• ●   Megfigyelési szempont: Milyen szavakat találsz bennük, amelyek az időjárásra utalnak? (direkt – indirekt közlés)
• ●   Önálló olvasás, aláhúzás: hőség, nap – felhő, zápor (pamacsos, égi virágpor stb.)
• ●   Mit jelent a batyu? (csomag, teher, súly) És mit a bodza? (ernyő, porszóró, locsolófej)
•          Versritmus, verszene – megfigyelés, játék a ritmussal, hangzással: 1. friss és vontatott részek – 2. pergő, pattogó mozgás
• ●   Két szélső állapot: hőség, csapadékhiány – bő csapadék, áldás

 

Hogyan folytatnád a batyus történetet?

• ●   lehet közös történetalakítás
• ●   lehet differenciáló vagy otthoni feladat is

Mi lehet a batyuban?

• ●   teher, ami egyre nehezebb – némajáték mozgással
• ●   Sok minden terheli, terhelheti az életünket?

II. Bibliai szakasz:

Történet a királyról , aki egyre több mindent pakolt a batyujába, és az egyre nehezebb lett:

• ●   Omri Izrael hadseregparancsnoka volt, ám egy szép napon ő lett a király.
• ●   Nagy, erős és gazdag király akart lenni. Megvette Samária hegyét, és új fővárost építtetett. Benne gyönyörű palotát.
• ●   12 évig uralkodott Omri, és sokat bosszantotta Istent. Mert nem úgy tisztelte, ahogyan Ő azt megparancsolta: „Ne legyen más istened rajtam kívül.” A szent helyen egy aranyborjú állt, amiért haragudott az Úr.
• ●   És különben is, Omri nagyon büszke volt. Hogy ő nagy, erős és gazdag király.
• ●   Halála után fia, Aháb lett a király. Ő is büszke volt, még büszkébb, mint az apja.
• ●   Nem volt neki jó, hogy Izraelből válasszon magának feleséget. Neki egy másik gazdag király, a szidóni király leánya kellett: Jezábel.
• ●   Gyönyörű volt Jezábel, gazdag és erős. Aháb nem tudott neki ellenállni.
• ●   Jezábel hozta magával az isteneit: Baalt és Asérát. És Aháb oltárt meg templomot építtetett Baalnak. És szobrot készíttetett Asérának.
• ●   Lassan jobban szerette az idegen isteneket a király, mint Jahvét, Izráel Istenét. És az emberek is megszerették az idegen isteneket. Mennyivel jobb és könnyebb így az életünk, sóhajtottak.

Történet az emberről , aki mindennél jobban szerette Istent:

• ●   Más is sóhajtott, hiszen nem mindenki fordult el ilyen könnyen az Úrtól. Sokan voltak még, akik jobban szerették Istent az új isteneknél. Akik komolyan vették: „Ne legyen más istened rajtam kívül.”
• ●   Illés is közéjük tartozott. Ő Isten embere volt, Isten prófétája. Hallgatott az Úrra, sokat imádkozott hozzá. Beszélgetett vele. És az Úr megszólította őt. Elküldte a királyhoz.
• ●   Illés nem ijedt meg. Tudta, ha isten elküldi őt, meg is fogja erősíteni. És meg is védi, ha kell.
• ●   Illés megállt a király előtt, és bátran a szemébe nézve mondta: „Az élő Istenre mondom, évekig nem esik sem harmat, sem eső, csakis az én szavamra.”
• ●   A király nem vette komolyan Illést. Még arról is megfeledkezett, hogy azonnal elfogassa. Ugyan, hadd menjen a bolond. Csak később indult a keresésére, amikor már tényleg, régóta nem esett eső.
• ●   De Illés akkor már jó helyen volt. Isten maga küldte a Kerit-patak mellé, a Jordán folyótól keletre. Egy félreeső helyre, ahol senki sem fogja keresni, de ahol talál ivóvizet még sokáig.
• ●   „A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott rólad.” – mondta Illésnek az Úr.
• ●   A patak még rendjén van, de a hollók? Hogyan tudnának a hollók gondoskodni róla? Lehet, hogy ez is eszébe jutott Illésnek. Lehet, hogy nem. De ő mindennél jobban szerette Istent. S ha az Úr azt mondja, menj, akkor ő elmegy.
• ●   Elment tehát Illés, és letelepedett a Kerit-patak mellett. A hollók pedig hordtak neki kenyeret és húst reggel, kenyeret és húst este. A patakból pedig ivott.
• ●   Ám a patak sem tartja a vizet örökké. Ha nincs utánpótlás, elapad, kiszárad. A föld mélyi források is kifogynak egyszer. Így történt itt is. Kiszáradt a patak, mert nem esett eső sehol az országban.
• ●   Illés azonban nem keseredett el. Isten iskolájában megtanulta, hogy a legnagyobb bajban is bízhat benne. Ő az élő Isten, Jahve, az Úr.

Beszélgetés a királyról, az emberről és az Úrról:

• ●   Milyennek ismerted meg Omri és Aháb királyt?
• ●   Miben vétkezett Aháb? Mit kellett volna másképpen tennie?
• ●   Milyen helyzetbe került mellette a királynő? Mit tett helytelenül?
• ●   A bibliakorabeli neveknek jelentése van. Mit gondoltok, Illés neve mit jelent? „Jahve az én Istenem” – Miért találó ez a név?
• ●   Milyen feladatot kapott Illés az Úrtól? Mivel járt ez a „feladatcsomag”?
• ●   Hogyan vállalta át Isten a feladattal járó terhet?
• ●   A tanítványokhoz is így beszél Jézus: Mi a csodáért aggódtok az étel vagy az ital miatt. „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?” Ne aggódjatok hát! Atyátok tudja, mire van szükségetek. „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6,25-34)
• ●   Így gondoskodik Isten – naponta, falatonként

Aranymondás:

• ●   Mondjuk el, a hosszantartó történet egy mondatát, hasonlóan a kisfiús vershez:

A hollók hordtak neki
kenyeret és húst reggel,
kenyeret és húst este,
a patakból pedig ivott.
A hollók hordtak neki
kenyeret és húst reggel,
kenyeret és húst este,
a patakból pedig ivott.
A hollók hordtak neki
kenyeret és húst?
és így tovább.

 

Ének:

• ●   Ne aggodalmaskodjál (Jertek 171) – „nézz Jézusodra fel” ? „nézz Istenedre fel”

 

 

III. Elmélyítő szakasz:

 

Manuális tevékenység – csoportokban:

• ●   Madárcsőrhajtogatás – Pataki Tibor: Papírcsodák – Csipogó (20. old.) – fekete vagy sötét árnyalatú papírból
• ●   Pohárhajtogatás – Pataki Tibor: Papírcsodák – Pohár (44. old. – lásd még a 61. lecke ovis *Feldogozáslapján) – tiszta fehér papírból
• ●   Falatkakészítés: kenyérkatonák szalámival – a király hadseregével szemben egy egész kenyérkatona-hadsereg

 

Illés-etetés – hollócsőrrel:

• ●   meg tudsz vele fogni egy falatot
• ●   etesd meg a társad: páronként egymás etetése a madárcsőrökkel – figyelem, odafordulás a társ felé

 

Pohárnyi forrásvíz:

• ●   marok helyett most a bármikor és bárhol könnyen elkészíthető papírpohárból
• ●   ásványvíz (lehetőleg forrásvíz) széttöltögetése – mindenkinek jusson
• ●   szétosztani a maradékot is az utolsó csöppig – minden csöppje drága

 

Hálaadó ének (választható az egyik):

• ●   Te csak az Istennek országát keresd? (Jertek 177/1)
• ●   Mindenek meghallják? (Ref. ékv. 236/1.5)

 

Imádság

 

IV. Játék szakasz:

Szabadtéri (udvar, park, kirándulóhely) játéklehetőségek és tevékenységek.

 

Illés-humó

Kiválasztunk néhány vállalkozót, ők lesznek Aháb katonái, a humók. Közben a többiek elrejtőznek az udvaron. Akit legutoljára találnak meg, az lesz Illés.

 

Illés és a hollók – szerepjáték:

Illés megérkezik a patakpartra. Kiválaszt magának egy jó helyet. Lefekszik, pihen. Reggel van, felébred, imádkozik. Jönnek a hollók, kenyér és húsdarabokat ejtenek a köpenyére. Illés hálát ad, és falatozik. Nappal van, sétál. Este megismétlődik a holló-lakoma. (A gyerekek két csoportja alakítja a reggeli és az esti hollókat.)

 

Építés, modellezés – a Kerit-patak völgye:

• ●   homokgödörben – felhasználható: kavicsok, kövek, száraz ágak stb.
• ●   terepasztalon (teremben és szabadban egyaránt lehet) – papírmasé vagy gyűrt papír és drapéria segítségével (itt is kavicsok, kövek, száraz ágak, meg különböző színes papírok, textilanyagok felhasználásával)

 

Séta egy közeli vízparthoz:

• ●   kirándulás, spontán beszélgetések

 

Hollócsőr-fogadó vagy menedékház:

• ●   spontán szerepjáték: pincér, étlap, rendelés, uzsonna stb.

 

Használati jog típusa:

• Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
• Valamint:
• belső használatra, oktatási célra a szerző engedélye nélkül is sokszorosítható, máshol azonban nem publikálható.