JÁTÉKBAN A TUDÁS !

Képességfejlesztő játékgyűjtemény nagycsoportos óvodásoknak és

kisiskolásoknak

 

 

A Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség kiadványa

Paks 2002

Szerkesztette: Noé Krisztina

 

Kedves Olvasó!

2000 áprilisában alakítottuk meg munkaközösségünket A Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség néven, melynek célja, hogy a fejlesztő szakemberek, a pedagógusok és a szülők összefogásával együtt segítsünk a tanulási nehézségekkel, a részképesség zavarokkal küszködő kisgyermekeken és családjaikon.

Munkaközösségünk tagjai a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek szülei, az őket tanító óvónők, tanítónők, logopédusok, gyógypedagógusok. Tudjuk, hogy a tanulási zavarok leküzdése, enyhítése megfelelő terápiás segítség, a szülői ház, a nevelési tanácsadó és az iskola szoros együttműködése nélkül nem tud megvalósulni. Tapasztalatainkat, megélt élményeinket, az ilyen gyermekek tanításában sikeresen alkalmazott módszereket szeretnénk átadni segítő szándékkal. Ezért vállalunk továbbra is intézményvezetők, kollégák és szülők felkérésére előadásokat óvodákban, iskolákban – vidéken is -s ebből a célból jelentettük meg első kiadványunkat Gyermeknek lenni jó?! címmel 2001 februárjában.

 

Ezen, most megjelent könyvecskénknek Játékban a tudás! címet adtuk. Közös játékra hívjuk a szülőket, a barátokat, az óvó nénit, a tanító nénit s az egész osztályt. Olyan játékokból, feladatokból állítottuk össze ezt a képesség fejlesztő játékgyűjteményt, amelyek nem igényelnek igazán eszközt, s játszva fejlesztik az eredményes tanuláshoz szükséges különböző megismerő – szellemi képességeket: figyelem, gondolkodás, emlékezet, számfogalom, helyesírási készség.   Játszhatóak otthon és az iskolai órákon, csupán vállalkozó kedvű szülőket, tanítókat, s a játékra mindig kész gyermekeket igényelnek. Játszhatóak szobában és szabadtérén, játszhatóak akár utazás közben is!

S ami nagyon fontos egyaránt fejlesztik a problémamentes gyermekek képességeit, s nagyon hasznosak a tanulási zavarral, részképesség gyengeséggel küzdő gyermekek terápiájában.

A játékokat az általuk fejlesztett képesség területek és korosztályok szerint bontottuk le. Az iskolások játékainál időnként különbséget teszünk a kisiskolások (különös tekintettel első és második osztály) valamint idősebb gyerekek (9-10 éves kortól, s felső tagozat) között. Külön fejezetben gyűjtöttük össze az iskolára készülő nagycsoportos óvodások számára ajánlott játékokat, fejlesztő feladatokat. (Mi az iskolába készülő óvodásokon olyan gyermeket értünk, akik a tanévkezdés előtt betöltik 7. életévüket. )

Kellemes tanulást és jó szórakozást kívánunk!

Noé Krisztina

Szerkesztő

Paks Nevelési Tanácsadója címén Tel: 75 / 510 – 077

2002 Paks

 

Hogyan játszunk?

 

Valamennyi játék játszható családban és csoportban, de akár két személy is játszhatja. Egyetlen eszközként általában egy labdát javaslunk használni, de pld. „autóban” ez akár el is maradhat. (Amennyiben más eszköz is szükséges azt feltüntetjük a játék leírásánál.)

Körjáték formájában ülve vagy körben állva játszhatóak. A játékvezető indítja a kört a labda dobásával. Haladhatunk szabályos körben, de nehezíthetjük úgy a játékot, hogy megszakítjuk a láncot, változtatunk a sorrenden, így jobban kell mindenkinek figyelni. Természetesen a játékok játszhatóak az osztályteremben a padban ülve is. Ekkor is haladhatunk sorban, s össze – vissza rámutatással, illetve a helyesen válaszoló játékos mond gyorsan egy nevet, aki utána következik.

Majd látni fogjuk, hogy sok játéknál szükség van egy személyre, aki a feladatokat adja. Ez általában a tanító, vagy a szülő, de természetesen maguk a gyerekek is találhatnak ki feladatokat, indíthatnak el újabb láncokat.

Játékra felkészülni, rajt!

 

A figyelem fejlesztése

 

Valamennyi játékunk azáltal, hogy aktív gondolkodásra, gyors válaszra, folyamatos koncentrálásra késztet, fejleszti a szándékolt figyelem képességét, amely a taníthatóságnak nagyon fontos feltétele.

A játék adta öröm motivál magára tanulásra, az aktívan eltöltött – esetleg egyre növekvő idő – fejleszti a figyelem koncentrációt. Ennek különös jelentősége a kisiskolásoknál, valamint figyelemzavarral küzdő gyermekek esetében van.

 

A figyelem fejlesztésének jelentősége abban áll, hogy szinte egyetlen intellektuális (értelmi) képesesség sem működhet nélküle hatékonyan, s nélküle elképzelhetetlen hatékony tanulás.

 

Melyek a figyelemnek azon elemei, melyek fejlesztése különösen fontos a tanulási képességek javításához?

 

?

A figyelem terjedelme: hány tárgyra, hány különböző szempontra, tulajdonságra tudunk egyszerre egy időben figyelni. (olvasásban b-d betű megkülönböztetése)

?

A figyelem tartóssága: mennyi ideig vagyunk képesek figyelni, mennyi ideig vagyunk képesek egy dologgal foglalkozni (vers, lecke tanulása, gyakorlás.)

?

A figyelem megoszlása: hogyan tudjuk váltogatni a figyelmünket egyik dologról a másikra (pld. észreveszik a gyerekek a dolgozatban, hogy az összeadások közé kivonások is kerültek)

 

Majd látni fogjuk, ahogy a figyelem fejlesztése minden játékunkban benne van, így alkalmasak az ebben a fejezetben bemutatott játékos feladatatok a figyelem mellett, a gondolkodás, az emlékezet egyes területeinek fejlesztésére is.

 

Találd ki, hogy ki vagyok!

 

Szükséges eszközök: székek, kendő

Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka.

Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk.   A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pld. Szemüveges? Hosszú haja van?

Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pld: Milyen színű a haja?)

 

Alsósok, s iskolára készülő óvodások kezdetben játszhatják úgy, hogy csak az arcot kell figyelni, vagy csak a ruhát, illetve lehet haj, szem színére rákérdezni.

Nehezebb változata felsősök és összeszokott közösségek számára: A kör közepén ül, akit ki kell találni, nem szólalhat meg senki, s a játékosnak érintés segítségével, kell, kitalálni ki ül ott. Ha végképp nem sikerül az illető segítségül elváltoztatott hangon sziszeghet, köhöghet.

 

Figyeld a szabályt!

 

Körben állunk. A játékvezető elindít egy ritmikus sort: rózsa, tulipán, rózsa, tulipán. Mondja, mondja, majd egyszer csak, rózsa tulipán, rózsa szegfű. Aki hallja a hibát leguggol. Aki nem tud leguggolni, vagy legutoljára guggol le kiesek. Majd folytatjuk tovább más – más ritmikus sorokkal, lehetnek egyre nehezebbek is:

piros – kék – sárga.. piros – kék – kék!

elefánt madár síp… elefánt síp madár!

három öt kilenc…három öt kettő!

virág – labda – rózsa… virág – labda – virág!

 

Számtalan változata van: szócsere, sorrend csere, szókihagyás, új szó bevitele. Alsósoknál kezdetben a hibafelismerést két szóval játsszuk, s utána a számokkal. Felsősöknél lehet később 4 és 5 szavas sorokkal is próbálkozni.

 

Nagycsoportosok és első osztályosok számára javasolt változata a ritmikus sorlánc: A játékvezető elindítja a sort: piros – kék, piros – kék, s a gyerekek egyesével folytatják, aki eltéveszti kiesik. (Akár a padban ülve, vagy labdát dobva is lehet játszani.

 

A következőképpen nehezíthetjük: kék – sárga – zöld, kék – sárga zöld, vagy piros – kék – kék stb.

 

Ez a játék alkalmas a figyelemfejlesztése mellett a szabályfelismerő képesség, valamint a szeriális (soralkotás) gondolkodás fejlesztésére is, amire az első osztályos matematika tanítása során a szabályjátékok megértésénél, a számsorok folytatásánál nagyon nagy szükség van. Óvodásoknál kezdetben csak kételeműek legyenek a sorok!

Keressd a szót!

 

Nagyon hasonlít az előző játékhoz. Menete ugyanolyan, csak most a játékvezető azt mondja: Figyeld a szót: Ház!

Szavakat mond egymás után asztal, lámpa templom. ház. Itt kell leguggolni. Újra autó, vödör. házas. hát… házi. Persze többször maga a ház is visszajön.

(Ugyanezt lehet számokkal is játszani.)

 

Figyeld a végét!

 

Ez egy láncjáték, lehet a labdával sorban haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze – vissza dobjuk. A játékvezető azt mondja: A te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik: padlás – sárga – arany.

Nehezebb változata: A te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha – hajó – jóság. (Ezt a változatát harmadik – negyedik osztálytól javasoljuk. E változat fejleszti a helyesírási készséget, a szótagolás képességét is.)

 

Bujkáló mesék

 

Eszköz: könyv, magnó és kazetta

Nagyobb – harmadik osztálytól – gyermekek számára javasolt játék. A gyerekek körben vagy a padban ülnek. A játékvetető könyvből felolvas egy mesét, közben a magnóból is szól egy történet – kezdetben ez lehet egy már ismert gyermekvers – a gyerekek csukott szemmel hallgatják.   Utána a játékvezető kérdéseket tesz fel mindkét történettel kapcsolatban. Később az olvasott és a hallott szöveg is lehet ismeretlen történet.

Ez a játék a megosztott figyelem, az összpontosítás fejlesztésére alkalmas.

 

Az emlékezet egyes területeinek fejlesztése

 

Verbális emlékezet

 

Az eredményes tanuláshoz szükséges mentális képességek közül az emlékezet jelentősége mellett nem szükséges hosszasan érvelnünk.

Az emlékezeten belül megkülönböztetjük a rövid távú és a hosszabb távú (megtartó) emlékezetet, illetve más szempont szerint létezik vizuális (látási) és verbális (szóbeli) emlékezet.

Mi hangsúlyt fektettük a rövid távú emlékezet (azonnali utánmondás) fejlesztésére is, hisz ez az alapja a hosszabb távú emlékezet képességének.

Különösen fontos a vizuális emlékezet fejlesztése a dyslexiás gyermekek terápiájában, hisz erre a képességére nagy szüksége van a gyermekeknek az alakilag hasonló betűk – b és d, m-és n, sz és zs.) megkülönböztetésében

 

Számlánc játék

 

Körben ülünk a játékvezető kezében a labda. Mond egy számot: 6, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli 6 és hozzáteszi 3, a következőnek már mind a két számot el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudja. Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát.

 

Szólánc játék

Ugyanolyan, mint az előző játék, csak itt szavakat mondunk. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk.

 

Mondatlánc játék.

Nehezebb, mint a szólánc, mert a szavakat nem csak utánmondjuk és hozzáteszünk egyet, hanem értelmes mondatot kell alkotnunk, ahogy ismétlünk és bővítünk. Nem könnyű játék, minél többen vagyunk annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!

 

Meselánc játék

 

Nem egy hosszú mondat kialakítása és ismétlése a cél, hanem bátran lehet történetet kialakítani.

Két változata van. Egyik, amikor mindenki csak egy-egy szót tesz hozzá, s a gyerekekre van bízva, mikor tesznek pontot a mondat végére, s folytatják egy összefüggő következővel. Másik, mikor mindenki egy egész mondatot tesz hozzá

 

Az előbb felsorolt valamennyi játék a rövidtávú verbális emlékezet fejlesztésére alkalmas. Az első osztályos gyermekek számára még kissé nehezek, hiszen ők maximum négy számot, 10-12 szótagos mondatot tudnak visszamondani. Ezért kezdetben velük játszhatjuk, úgy ezt a játékot, hogy a játékvezető először 2, majd három és esetleg 4 számot mond dobja valakinek a labdát, vagy mutat valakire, s az visszamondja, hozzátenni nem kell. Illetve maguk a gyerekek is átvehetik a játékvezető szerepét. Első osztályosoknál, ha a mondatláncot úgy játsszuk, hogy egymásnak dobják a labdát egy -egy mondattal, s csak azt kell visszamondani, hozzátenni nem, már ezzel is fejlesztettük az emlékezet mellett az aktív szókincset is Ily módon   bátran próbálkozhatunk már a nevelési év második felében a nagycsoportos óvodásokkal is

 

Megy a labda

 

Tulajdonképpen a mi gyermekkorunk mit visz a hajó játéka, csak itt megy a labda b – el, és csupa olyan szó kell, ami ezzel a betűvel kezdődik. Különösen kis gyermekek számára ajánlott. Kicsit nehezebb változata, mikor megy a labda

ma-val: majom, malom, maskara. (Nehezíthetjük harmadik osztálytól úgy, hogy amit indítunk az a szó első szótagja, illetve csak igéket gyűjtünk az adott betűvel.)

 

Aki nem tud mondani, vagy olyat mond, amit már hallottunk kiesik. Nagyon gyorsan kell mondani, és máris dobni tovább a labdát!

 

Vizuális emlékezet fejlesztése

 

Hol is vagyok?

 

Nagyon egyszerű, s majd látni fogjuk, nem is igazán könnyű játék. Körben ülünk, vagy padban ülünk. A játékvezető azt mondja. Mindenki nézzen körül alaposan, mindent nézzél meg. Majd másfél – két perc múlva, mindenkinek be kell hunynia a szemét, s csukva tartani, s közben a játékvezető kérdez: Milyen színű fal?

Milyen képek vannak a falon?

Hány ablak van?

Játszhatjuk az osztályban, otthon a nappaliban, de várakozás közben is étteremben, orvosnál, pályaudvaron.

 

Huh, valami változott!

 

Ülünk a szobában vagy az osztályban. Padban is ülhetünk és körben is. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van valamit megváltoztatunk: helyet cserél két – három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget… Otthon a családban játszhatjuk úgy is, hogy valaki átöltözik, le (fel) veszi a fülbevalóját, átrendezzük a díszpárnákat, megcseréljük a képeket.

Mikor visszajön, ki kell találnia, hogy mi változott.

Ez a játék már kicsikkel is játszható, csak akkor szembeszökőbbet, kevesebbet kell változtatnunk. A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.

 

Utánozás – majomszokás?

 

Második osztály második félévétől javasoljuk játszani, s egyszerűbb változata az alsósok játéka. Amíg a gyerekek még biztonsággal nem sajátították el a játék lényegét addig a „főszerep” legyen a felnőtté.

Egyszerű, rövid (kezdetben max. hatütemes, de később lehet nyolc) mozdulatsort mutatunk be, s a kiválasztott kisgyereknek ezt kell leutánozni. (pld. Leguggolok kétszer, majd felállok fejemet balra, s jobbra fordítom, vagy álló helyzetben kétszer tapsolok a fejem felett, majd kétszer a hátam mögött, majd kétszer a hasam előtt.. A tanító néni összekötheti a testnevelésórán tanultakkal!

 

 

 

 

A gondolkodás különböző területeinek fejlesztése

 

 

Elérkeztünk az értelmi – tanulási képességek, az intelligencia struktúra nemcsak a szakemberek, hanem a köztudat szerint is egyik legfontosabb területéhez. Gondolkodás nélkül valóban nincs tanulási képesség, s a gondolkodási funkciók fejlesztése nagyon fontos a matematika, a nyelvtan tananyagának elsajátításához, megértéséhez.

 

A gondolkodás különböző területein nemcsak a játékokat mutatjuk be, hanem röviden összegezzük, hogy az egyes gondolkodási funkciók lényegét, szerepüket az iskolai tanulásban, teljesítményben.

 

Analógiás gondolkodás fejlesztése

 

Az analógiás gondolkodás alapja, az a szint, ahonnan építkezni lehet, amelyből a „magasabb szintű gondolkodási funkciók” (pld. a fogalmi gondolkodás, a kauzális gondolkodás, az inverz gondolkodás) kiindulhatnak.   A szabálykövetés, s az önálló szabályfelismerés, szabályalkotás képességének fejlesztése, s a taníthatóság feltétele. Megléte az iskolaérettség egyik alapkritériuma. Nélküle nincs gyakoroltatás, nincs bevésődés. Az olvasás, a matematika tanítása elképzelhetetlen nélküle. Az iskolára készülő óvodások számára is ajánlott játékos fejlesztése.

 

Fejezd be a gondolatom!

 

A játékvezető az irányító, de általában a gyerekek nagyon hamar ráéreznek a szabályra, s ők maguk „indítanak ” mondatokat.

A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd be a gondolatom a kutyának négy lába van a csirkének?

Télen hideg van, nyáron?

A kutya ugat, a macska?

 

Most felsorolunk néhány befejezetlen mondatot, különválasztottuk a kicsik és a nagyok feladatait.

 

Nagycsoport tavaszától 9 éves korig ajánlott feladatok:

Télen a fejünkre sapkát teszünk, a kezünkre?

Az asztal fából van az ablak?

A hajó a vízen visz minket a repülőgép a?

Télen hideg van, nyáron?

A tollal írunk az ecsettel?

A tenger vize nagy a tócsa?

Az eper piros a citrom?

A televíziót látjuk is, halljuk is, a rádiót?

A kutyának szőre van a madárnak?

A csiga lassú, a nyuszi?

A levest kanállal esszük a tésztát?

Nappal világos van éjszaka?

Az óriás magas a törpe?

A nagypapa már öreg, én még?

A kiabálás hangos a suttogás?

A lányoknak a haja sokszor hosszú, a fiuké általában?

Az ég kék, a fű?

A fogunkkal rágunk az orrunkkal?

A cukor édes az ecet?

A szerda nap, az augusztus?

A toll könnyű, a szikla?

A nyuszi gyáva az oroszlán?

Csütörtök után jön a péntek, július után?

Szerda előtt van a kedd, szeptember?

Az embernek háza van, a madárnak?

(Természetesen a mondatok így is elhangozhatnak: Éjszaka sötét van, nappal… Ezt a játékot érdemes többször is eljátszani, s így az ellentétpárok gyakorlására is alkalmas! Ketten is játszhatjuk, akár hazafelé a boltból vagy vacsorakészítés közben.)

 

Idősebb gyermekek mondatai:

(Nehezebb változat az, amikor nem az ellentétes tulajdonságot, hanem a hiányzó fogalmat kell megkeresni!)

A könyv papírból készül a ruha?

A hős jutalmat érdemel az áruló?

A gyurma puha a gránit?

Hangos a kiabálás, halk a?

A dobnak van verője, a hegedűnek?

Evés után nem vagyok éhes, hanem.?

A kocka szögletes, a labda?

A mi utcánk keskeny, a főutca az?

Az igyekvő diák az nem lusta, hanem…

A rózsa szára vékony a fa törzse?

Az étel ízletes a levegő?

Kutya a puli, kígyó a?

A siker öröm, a kudarc?

Örömmel tölt el a siker, bánattal a?

Egy ember személy sok ember együtt?

A halnak víz kell az élethez, az embernek?

Az asztal fa, a lábas?

Az ember meghal az állat?

Lent   van a padló, fent?

Lent van a   talaj (föld), fent?

Az óra ketyeg a csengő?

A banán nem egyenes, hanem?

A parketta nem matt, hanem?

Lent van a pince fenn a?

Mindennek van kezdete és?

 

 

Fogalmi gondolkodás fejlesztése

 

A későbbi önálló tanulás feltétele, hogy a gyermekek képesek legyenek fogalmakban gondolkodni. Főfogalom alá rendelni (mondjál nekem gyümölcsöket) és főfogalmat megnevezni (jármű, emlős.)

Sokszor panaszkodnak a szülők, hogy felső tagozatos gyermekük nem tud önállóan tanulni, nem képes egyedül a leckét feldolgozni, értelmezni, a lényeget megragadni, vázlatot készíteni.

Ezen terület fejlesztésére is szükség van az iskolára felkészítés során. Az első osztályos gyermekeknek már a következő főfogalmakat már ismerniük kell: állat, gyümölcs, szerszám, jármű, virág, esetleg bútor, ennivaló. Példákat kell tudnia felsorolni, és a nehezebb feladatot is tudnia kell megválaszolni: Miben egyforma az alma, a körte, a banán, mindegyik… Az alsó tagozatos gyermekeknek például a környezetismert tanulásához, megértéséhez, az értő olvasás fejlődéséhez tudniuk kell fogalmakban gondolkodni, elvonatkoztatni.

 

Folytasd a sort!

 

A játékvezető indít: Figyelj, elkezdem a sort, folytasd! banán, narancs, alma. Minden gyermeknek egy új szót kell hozzátenni, gyorsan haladunk, aki sokat gondolkodik, vagy már hallott szót mond, kiesik. A végén a játékvezető megkérdezi mi volt a szabály

Ötletadóként felsorolunk néhány főfogalmat – gyűjtőfogalmat: állat, háziállat, vadállat, gyümölcs, zöldség, szerszám, jármű, játék, élelmiszer, bútor, rovar, bolygó, hangszer, foglalkozás, színek, virág, tantárgy, tulajdonság, sportág, ékszerek, növény. .

(Ovisok is próbálkozhatnak!)

 

Kakukktojás

 

Az előbbi játék azon változata mikor a játékvezető azt mondja: Szavakat mondok egy nem illik a többi közé, melyik: alma, barack, paprika, citrom Miért?

Elegendő, ha négy szót adunk meg. Kisebb gyerekeknél eleinte kezdhetjük három szóval. Tapasztaltuk, hogy ebben a játékban is nagyon szeretik átvenni a játékvezető szerepét a gyerekek.

 

alma, körte, spenót, cseresznye

sakk, füzet, pöttyös labda, lego

fecske, egér, gólya, veréb

kutya, oroszlán, cica, tehén

tej, tea, fagyi, kakaó

méhecske, veréb, cica, szúnyog

rózsa, tölgy, tulipán, liliom

fekete, zöld, Lilla, sárga

iskola, templom, ház, sátor

teherautó, gördeszka, kerékpár, busz

iskolatáska, olló, harapófogó, kalapács

nadrág, öv, pulóver, ing

tanár, fiú, orvos, fodrász

gitár, hegedű, kotta, zongora,

kanyaró, nátha, izomláz, mumpsz

ezredes, honvéd, tábornok, hadnagy

Föld, napsugár, Mars, Jupiter

szomorú, rossz, vidámság, jó

orr, száj, arc, szem

karkötő, nyaklánc, karóra, fülbevaló

játszik, felült, játék, mesél

cápa, bálna, lazac, béka,

bors, só, méz, tört paprika

matematika, ének, számol, testnevelés

Panadol, Algopirin, Plussz (pezsgőtabletta), Saridon

(Egyszerűbb sorokkal a nagycsoportosok is próbálkozhatnak.)

 

Hol járunk, mit csinálunk?

 

A fogalmi gondolkodás fejlesztésének egyszerű játéka. A szókincs fejlesztésére is alkalmas. Inkább kisebb gyermekek számára ajánljuk, de ha sikerül nehéz szót kitalálnunk a nagyobb gyerekeket is ” megmozgathatjuk” vele.

A játékvezető mond egy fogalmat, vagy főnevet: gyógyszertár, vasalás, erdőben, piac stb. és a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, amelyek kapcsolódnak ehhez a fogalomhoz.

Gyorsan haladjunk, itt se legyen gondolkodási idő!

Kisebb gyerekek (óvodásoknak is) fogalmai: iskolatáska, osztály, óvoda, orvosnál, kert, fürdőszoba, tévé, kirándulás, Duna – part, tűzoltó, fodrász, születésnap, Karácsony, állatkert, bevásárlás, könyvtárban?

 

Nagyobb gyerekeknek ajánlott: atomerőmű, kőkorszak, Északi – sark, űrutazás, Egyiptomi – birodalom, Hannibál, ünnepek, templom, bizonyítvány, zene, szabadidő, magány, társ, politika, család, gyermekkor – felnőttkor…

 

Az inverz, illetve a divergens gondolkodás fejlesztése.

 

Az un. magasabb szintű gondolkodási funkciók közül ezek azok, melyek fejlettsége a matematika igazi megértésének, a tantárgyi, anyanyelvi, nyelvtani ismeretek biztos alkalmazásának feltétele. Ezen gondolkodási funkciók szükségesek matematikából pld a nyitott mondatok, pótlások megértéséhez, az önálló szabályalkotás képességéhez, ahhoz, hogy a gyermek képes nemcsak a szorzótábla bevésésére, hanem a maradékos osztás elvégzésére is. El tudjon igazodni a halmazok, a negatív számok és a törtek világában is. Ezen gondolkodási funkcióit kell működtetnie mikor egy témazáró teszt jellegű feladatlapot tölt ki, mikor a helyesírási szabályokat alkalmazza, mikor a saját hibáit ellenőrzi és kijavítja.

 

A tanulási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében nagyon fontos szerepe van. A korrekciós – korrepetáló foglalkozások akkor igazán hatásosak, ha az olvasási képesség, a számolási készség fejlesztése mellett e gondolkodási funkciókat is fejlesztjük.

 

Most itt néhány olyan játékot mutatunk be, melyek nem tantárgy specifikusak.   További ilyen célra is alkalmas játékokat majd a számolási illetve az anyanyelvi (helyesírási) készséget fejlesztő fejezetekben is bemutatunk.

 

 

Barkóba játék

 

Gyermekkorunk kedves játéka, s többek között a tagadás megértésén keresztül gondolkodni tanít.

 

?

Kétféle változatát ismertetjük. Egyik a „hagyományos” barkóba. A játékvezető azt mondja gondoltam valamire, ami él s lehet kezdeni kérdezni: állat? Igen. Erdőben él? Nem. Háziállat?   Igen. Négy lába van? Nem. Kotkodácsol? Igen. Tudom, a tyúk az! Kisebb gyerekeknek indításnál adjuk meg ezt a segítséget, hogy azt mondjuk él, vagy azt mondjuk állat, vagy azt, hogy itt van a szobában és nem él. Találgatni (róka? kutya?) nem szabad. Kezdetben játszhatjuk úgy, hogy az egész csapat együtt próbálja kitalálni. Ez fontos része a tanításnak első – második osztályos gyerekeknél, majd egy – egy gyerek a vállalkozó, s később a válaszadó szerepét is átadhatjuk a gyerekeknek. Velük együtt fogjuk tapasztalni, ez sem könnyű feladat!

 

?

Másik változata lényegégben a figyelem fejlesztéséről szóló fejezetben is ismertetett Találd ki, hogy ki vagyok! játék, csak itt nem kell székre kiülni, nem küldünk ki senkit. A válaszadó kihúzza annak a gyereknek a nevét, akit a kérdezőnek ki kell találnia. Esetleg mérhetjük az időt, figyelhetjük a feltett kérdések számát.

 

Igaz vagy hamis?

 

Szükséges eszköz: esetleg papír és ceruza

Figyeld meg jól amit mondok s döntsd el igaz, vagy hamis: Nyáron esik a hó. Nyáron nem esik a hó.   Nem nyáron esik a hó.

 

A vonalas füzetlapra felíratjuk a számokat egymás alá, majd mondjuk sorban a mondatokat s a gyerekeknek csak egy I (Igaz) illetve H (Hamis) betűt kell a számok mellé írniuk. A végén leellenőrizzük.

 

Kicsit nehezebb változata, ha sorba haladunk és szóban kell válaszolni. Amikor a gyerekek átveszik a játékvezető szerepét, s a tagadásos mondatok egyre nagyobb szerephez jutnak biztosak lehetünk: értik a lényeget, működnek e gondolkodási funkcióik!

 

Kisebb gyerekek példái:

Reggel sötét van

Egy elefánt nagyobb, mint egy bogár.

Nyáron esik hó.

A grafitceruzámból kifogyott a tinta.

Egy zsiráf kisebb, mint egy ló

Egy felnőtt öregebb, mint egy gyerek.

A nyári szünetben hógolyózz velem!

Egy versenyautó gyorsabb, mint egy roller.

Egy őszibarack savanyúbb, mint egy citrom.

A gyík hosszabb, mint egy kígyó.

A víz, amit megiszol tisztább, mint a sár.

Iskola után jön az óvodába.

Az este van előbb, mint a reggel.

Elrepülnek a fecskék tavasszal Afrikába.

Télen eshet az eső.

Az óra hosszabb, mint a perc.

Az éjszaka világosabb, mint a nappal.

Nappal világosabb van, mint éjszaka.

Egy héten hét nap van.

Egy kezemen kevesebb ujjam van, mint egy lábamon.

Egy kezemen kevesebb ujjam van, mint két lábamon.

Este a hold süt és nem a nap.

A bogár nem nagyobb, mint a ló!

(Ezek a „tagadások” fejlesztenek igazán, csak a kicsiknél jól elő kell készíteni, egyszerűbb mondatokkal. Kisebb gyerekeknél ajánlott ezt a játékot jó néhány Barkóba játék után elkezdeni játszani Ezeket a tagadások célszerű nem folyamatosan mondani, hanem bele – bele keverni a többi mondat közé)

 

Ősszel az iskola nem kezdődik el.

A Karácsony nem nyáron van.

A fecskék tavasszal nem repülnek el Afrikába.

A fecskék nem ősszel repülnek el Afrikába.

Nyáron nem esik az eső.

A hó nem nyáron esik.

A nap este nem süt.

Amikor délelőtt van akkor nem süt (nem világít) a nap.

Nem a nap világít délelőtt.

Nem este van amikor süt a nap.

Nem délelőtt (nappal) van amikor süt a nap.

Karácsonykor nem kell iskolába menni.

Amikor nem megyünk iskolába, akkor lehet, hogy Karácsony van.

Amikor iskolába kell menni akkor nem Karácsony van (nincs Karácsony).

 

Nagyobb gyerekek mondatai 9-10 éves kortól:

 

Egy autóút szélesebb, mint egy autó.

Az autópályán nincsen több sáv, mint a 6-os úton.

Egy kápolna nagyobb, mint egy templom.

Egy kiló nehezebb, mint egy tonna.

A dekagramm kevesebb, mint a gramm.

Az alma az nem déligyümölcs.

Nem világít jobban a gyertyánál a villany.

Amikor elrepülnek a fecskék Afrikába akkor nem ősz van.

Nem lehet tavasz, amikor a fecskék elrepülnek Afrikába.

Nem ősz az, amikor a fecskék megérkeznek Afrikából.

A nyár az ősz után jön.

Ősz van a nyár után.

Az ősz után nem a nyár jön.

Ősz előtt van a nyár.

Ősz van a nyár előtt.

Nem nyár van az ősz előtt.

Ősz után jön a nyár.

Nyár előtt nincsen ősz.

Nem a nyár után következik az ősz.

Előbb van a nyár, mint az ősz.

Előbb a nyár, aztán jön az ősz.

Az ősz a nyár után jön.

 

Ezen utóbb felsorolt mondatoknak számtalan változata lehet, hónapokkal, hét napjaival, dátumokkal -október másodika október elseje előtt van, rügyfakadás – virágzással, eljegyzés – házassággal.

 

Elölről is – hátulról is

 

Negyedik osztálytól javasolt játék, ekkortól a gyerekek már tisztában vannak az összetett szavak „kategóriával”

A játék lényege, hogy gondoltam egy összetett szóra, s ezt mondom elölről érzékszerv, hátulról törékeny (szemüveg). Tehát vagy egy tulajdonságot, vagy egy gyűjtőfogalmat adok meg segítségül. Ha ez nehéz kezdetben engedhetem azt, hogy néhány szóval körülírom – írják körül: Elölről nézel vele, hátulról átlátszó, s ha leejted eltörik. Cél minél hamarabb átadni a játékvetető szerepét. Segítségül összeírhatok kis papírokra összetett szavakat, s abból húznak a gyerekek.

(Nehezebb változata mikor azt mondom: Hátulról törékeny, elölről érzékszerv! (Jobban dolgoztatom az inverz gondolkodást!)

Példák: hógolyó, hóember, szélkerék, vízesés, aranygyűrű, földrengés, rajztábla, padlásajtó, fogkefe, jéghegy, teherautó, almafa, füzetborító, sündisznó, kékbálna, üvegpohár, hajháló, reklámtáska, kötőjel, szitakötő, sárgarigó, rajzóra, mosógép, hangjegy, atomerőmű, földgáz, tűzoltó, rendőrautó, gumibot, adásidő, kerékpártúra, darázsfészek, várbörtön?

 

Fordíts meg gyorsan!

 

Többféle változata létezik.

 

?

Szófordítás – a játékvezető mond egy szót pld: bal, s a gyereknek hátulról kell kezdeni, tehát visszafelé kell mondani: lab. Eleinte elég ilyen rövid szavakkal játszani. Harmadik-negyedik osztálytól próbálkozhatunk később azzal a változattal, mikor én mondom visszafelé, s nekik kell az eredeti szót megtalálni. (szér, zék, kázs, lad, som, tuf, gyem, kuly, gár…) Ezt a játékot elsős gyerekkel csak akkor kezdjük játszani, mikor már biztosan képes betűket összeolvasni. Ellenkező esetben megzavarhatjuk az összeolvasás képességének kialakulását!

?

Szótagcsere – második osztály év végén, harmadik osztályban kezdjük el játszani. A játékvezető mond egy szót pld. padló, s azt a gyereknek úgy kell megfordítani, hogy a második szótagot mondják először, s utána csak az elsőt: ló-pad. Játszhatjuk a ?fordítottját is, mikor a játékvezető mondja a fordítottját: ló-pad, s a gyerekeknek kell kitalálni az eredeti szót! Ezt a játékot dyslexiás gyerekekkel csak akkor játsszuk, mikor már biztonsággal tudnak szótagolni!

?

Mondatfordítás – Hátulról kezdve szavanként kell visszamondani a mondatot pld: Éva reggel felkelt – felkelt reggel Éva. Lehet növelni a mondatok hosszát.   Második osztálytól javasoljuk játszani. Alkalmazzuk itt is azt a változatot, mikor a ?fordított” mondatot ismerve kell az eredetit kitalálni. (Az itt felsorolt valamennyi játék alkalmas arra, hogy fokozatosan átengedjük az irányítást a gyerekeknek!)

 

 

 

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztése

 

Az a képességünk, amelynek segítségével tudjuk a rész -egész viszony felismerni, értelmezni. Az egészet képes vagyok részekre bontani, az egészet képes vagyok a részek összességeként értelmezni. Képes vagyok a részletek megragadására. Akár a tanulási folyamatok ?szimbóluma” is lehet ezen gondolkodási funkciónk

Segítségével tudjuk az összetett, többlépcsős szöveges feladatokat megoldani, vázlatot készíteni egy szöveghez, a leckéből a lényeget ki tudjuk emelni. Az első osztályos gyermeknek is szüksége van erre a gondolkodási funkcióra, amikor összeolvasni tanul, amikor leírja a szavakat, amikor szótagol, betűkre, hangokra bont. (Nagycsoportos óvodás, s első és második osztályos gyermekeink e gondolkodási funkciójának fejlesztésében eredményesen használhatjuk a ” puzzle” játékokat is, illetve a hiányos képek felismerése, kiegészítése is alkalmas erre. Utóbbiakat sok iskolára felkészítő foglalkoztató füzetben megtalálhatjuk.)

 

Rakjuk össze együtt! – Szedjük szét együtt!

 

Lényege az, hogy én felsorolom a „részeket”, s a gyerek megnevezi az „egészet”. Azt mondom: pikkely, uszony, farok – ő mondja hal. Azt mondom: lábak, szőr, ugat, – ő mondja kutya. (A „részek” lehetnek tulajdonságok, az „egészhez” kapcsolódó cselekvések, fogalmak is.)

Másik változata, amikor az „egészet” nevezem meg, s neki – nekik – kell a „részeket” megnevezni.

Egyszerűbb állatokkal, fogalmakkal már a kisebb gyerekekkel is játszhatjuk.

Segítségül a példák:

szárny, csőr, toll – madár

csörög, kagyló, tárcsa- telefon

nyél, söre, száj, tisztítás – fogkefe

levél, szár, bimbó – virág

sárga, savanyú, kerek – citrom

4 kerék, kormány, sebességváltó – autó

pedál, ülés, dinamó – bicikli

cipzár, zsebek, szárak – nadrág

fűző, talp, sarok – cipő

 

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztésére alkalmak még a Szóban szó és a Szóból szót játékok is, melyeket a Helyesírási készséget fejlesztő játékok között ismertetünk!

 

 

Kauzális gondolkodás fejlesztése

 

Ezen gondolkodási funkciók segítségével vagyunk képesek ok-okozati és időbeli összefüggések felismerésére. Az iskolában már alsó tagozaton szükség van rá a többlépcsős szöveges feladatok megoldásánál, az időbeli tájékozottság (hét napjai, hónapok sorrendje) fejlesztésénél. Szükség van rá akkor is mikor a szövegértés dolgozatban sorrendbe kell állítani a mese történéseit, a szöveg szakaszait.

 

 

Tiéd az utolsó szó!

 

Hiányos mondatokat kell a gyerekeknek befejezniük időbeli, valamint ok-okozati összefüggések alapján.

Gyorsan játszhatjuk labdával, illetve padban rámutatással, de otthon, séta közben is jól játszható.

Dobom a labdát és rámutatok valakire: Elkezdem a mondatot, fejezd be! Tiéd az utolsó szó!

(Játszhatjuk úgy is, hogy a befejezetlen mondatokat leírom papírcsíkokra, s a gyerekek a játék kezdete előtt húznak egyet-egyet. Így az olvasást is gyakoroljuk.)

 

Kisebb gyermekek mondatai:

Ősszel lehullanak a fákról a?

Az utcában épült egy magas?

Szeretnék egy pohár vizet…

Télen gyakran hull a?

A háziállatok közé tartozik?

Erdőben él a?

Télen általában van rajtam?

A csapból folyik a?

Minden gyerek óvoda után megy?

A nyár után jön az?

Ma kedd van, holnap lesz?

A cirkuszban fellép a?

Az arc részei?

A virágokat sokat kell?

A gyufával azért nem szabad játszani, mert?

Ha a levesem forró, hogy enni tudjam?

Aki beteg az ne menjen iskolába, mert?

Ha megvágtam az ujjamat, akkor?

A vasútállomáson várjuk a?

Reggel az ablakon besüt a?

Este kinézek az ablakon és világít a?

A könyököm az része a?

Magyarországon csak állatkertben láthatunk?

Nekem a keresztnevem?

Az én vezetéknevem?

Szombaton iskolába?

Az anyu anyukája az én?

A nagypapám az apu?

A húgom az nálam?

A bátyámnak én a…

A szagokat érzem az…

Az ízeket érzem a…

A szomszéd néni csengetett, anya megy…

Apa kedvenc TV műsora…

Esett az eső ezért most minden…

A szép ellentéte a…

A hosszú ellentéte…

A magas ellentéte…

A széles ellentéte…

Az okos ellentéte…

A gyáva ellentéte…

 

Nagyobb gyerekek mondatai (9 ill. 10 évtől):

 

Szaglószervünk neve…

Nyáron már kora hajnalban énekelnek a…

Ma kedd van tegnapelőtt volt…

Ma szerda van egy hét múlva…

Ma vasárnap van 5 nap múlva…

Ma csütörtök van 3 nappal ezelőtt volt… (S számtalan variáció.)

A Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava mind…

Fő hírközlő eszközünk a televízió mellett…

A Paksi Hírnök megjelenik…

Mindennek van ellentéte. A háborúé a…

A ritkáé a….

A mindígé a…

A biztosé a…

A rendé

A hazugságé az…

A veszteségé a…

Mindennek van szinonimája (Ha szükséges tisztázhatjuk mit jelent.)

pld: vidám, megy, fél, szép, kevés, anya, iskola, pénz, hajnal, szomorú, sok, csecsemő, asszony…

A vadállatok a tüzet…

Aki fösvény az a pénzét…

Aki sokszor elkésik arra nem lehet azt mondani, hogy erénye a…

A hordár viszi a…

A pincérnek szokás adni…

A holdsugár az éjszakát…

A nap reggel…

A kofa a gyümölcsöt és a zöldséget…

 

Hogy is volt ez?

 

A szövegértés, a rövid távú verbális emlékezet fejlesztését segíti elő kisebb gyerekeknél, s fejleszti a mondatalkotás képességét is (amennyiben azt kérjük a gyerekektől, hogy egész mondatban válaszoljanak).

Nagyobb gyermekek esetében az ok-okozati és időbeli összefüggések mellett az inverz gondolkodást is eredményesen fejleszti.

A játék lényege, hogy mondok egy mondatot, s utána felteszek egy kérdést pld:

Tegnap az udvaron játszottam.

Hol játszottam tegnap?

Mikor játszottam az udvaron?

Mit csináltam tegnap az udvaron?

 

(Első osztályos gyerekek esetében kérdezzünk rá minden egyes „mondatrészre” ily módon, s várjuk el, hogy egész mondatban válaszolnak. Később nehezíthetem úgy, hogy lerövidül a kérdésem: Hol játszottam, de ekkor legyen a mondat hosszabb, vagy továbbra is várjuk el a rövidebb mondatoknál, hogy minden szó benne maradjon a válaszban.)

 

Rövidebb mondatok (A kérdéseket nem írjuk le, mert itt kérdezzünk rá minden egyes szóra a fenti példa nyomán):

Balázs kedvenc játéka a piros autó.

A cica lefetyeli a tejet a tálkából.

Az én jelem a pöttyös labda.

Évi leejtette a tányérját.

Kati gyalog megy az iskolába.

Délután Erzsikével labdáztam.

A tanító néni megdicsérte Katit olvasás órán.

Karácsonykor meggyújtjuk a csillagszórókat.

A húgommal megterítettünk a konyhában.

Vacsora előtt bicikliztem az udvaron.

Kakaós csigát ettem reggelire.

Peti szomorú, mert elromlott az autója.

A boltban anya vett nekem gyümölcsöt.

A színes ceruzáimat kifaragtam a hegyezővel.

Vasárnap elmegyünk apával az állatkertbe.

Éjszaka világít a hold.

 

Nehezebb változat -idősebb (9 éves kortól) gyermekek számára – amikor egy mondaton belül „több dolog történik”, s ezek közül kérdezünk rá csak egy részösszefüggésre, értelmeztetve vele a történteket:

 

– A születésnapomra sok vendéget hívtam, ezért a nagyasztalt kellett kinyitnunk, hogy mindenki kényelmesen elférjen.

Hogyan lett mindenkinek helye a születésnapomon?

– Mici cicánk 9-et kölykezett, ebből már 4-et elajándékoztunk.

Hány kiscicát tartottunk meg?

– Tomi nagyon mohón ette a vacsorát és félrenyelte a falatot.

Mire kellett volna vigyáznia Tominak evés közben?

-A rendőr megállította az autónkat, barátságosan köszönt, ellenőrizte a jogosítványt majd jó utat kívánt.

Mit csinált a rendőr mielőtt jó utat kívánt?

-Az oroszlánok és a tigrisek más -más helyen élnek: Az oroszlán például az Afrikai szavannák királya, a tigris többek között az ázsiai dzsungelekben

Afrikában találkozunk tigrisekkel?

Hol nem találkozunk oroszlánokkal?

-Pakson, egy héten háromszor – szerdán, pénteken és vasárnap – van mozielőadás.

Mely napokon nem vetítenek filmet a paksi moziban?

– A könyvtár hétfőtől -csütörtökig este 7-ig tart nyitva, pénteken már 2 órakor bezár.

Nyitva van a könyvtár kedden délután 4 órakor?

Zárva van a könyvtár pénteken délben?

-Délelőtt negyed tízkor érkezett meg a vonatom a pályaudvarra, a csatlakozásra 20 percet kellett várnom.

Mikor indult a csatlakozás?

– Este 9 órakor lefeküdtem aludni, és reggel 7 -kor ébredtem fel.

Hány órát aludtam?

 

Tegyük gyorsan sorba!

 

Szükséges eszközök: papírlapokra leírt mondatok (2-3 mondat egymás alatt). Papír nélkül szóban is játszható, de úgy végig a játékvezető olvassa a mondatokat. Így hosszabb és kicsit nehezebb is.

 

A játék lényege: A néhány mondat egymással összefüggő történetet alkot, és össze vannak keverve. A gyerekeknek kell az eseményeket sorba állítani, s a helyes változatot felolvasni (vagy szóban elmondani). Ez utóbbi a rövid távú verbális emlékezetet is eredményesen fejleszti. A játékot 8 éves kortól ajánljuk.

 

példák:

?

Nagypapa felakasztja a képet a falra.

Anyáék örülnek a megszépült szobának.

Nagypapa beleveri a szöget a falba.

 

?

A kertész felássa az ágyást.

A kertész a frissen elültetett virágokat megöntözi.

A kertész elülteti a virágokat

 

?

Zsolti felmászik a létrára.

Megérett a cseresznye.

Zsolti leszedi a cseresznyét.

 

?

A kofa leméri a zöldséget.

Anya fizet.

Anya a piacon zöldséget válogat.

 

?

Megcsinálja a testét és a fejet.

A kisfiú hóembert épít.

Söprűt ad a kezébe.

 

?

Zoli kezét nagymama kötötte be.

Zoli megvágta az ujját a késsel.

Zoli segített a konyhában almát hámozni.

 

?

Egyre jobban szakadt az eső.

Hirtelen elsötétedett az ég.

Bőrig áztam.

 

?

Vizet engedek a fogmosó pohárba.

Visszateszem a fogkefémet a pohárba.

Fogkrémet nyomok a fogkefére.

 

?

Megtörölközöm.

Lefekvés előtt megfürdöm.

Felveszem a pizsamámat.

 

 

?

Levelet írtam a nagymamának.

Bedobtam a postaládába.

Leragasztom a borítékot.

Bele tettem a levelet a borítékba.

 

?

Elfoglaltuk a helyünket a nézőtéren.

Megváltottuk a jegyeket.

Sorba kellett állni a jegypénztárnál.

Sötét lett és elkezdődött a film.

 

?

Belebújtam a kabátomba,

Felhúztam a cipőmet.

Kezembe fogtam az esernyőt, mert aznap szakadt az eső.

Felvettem a sálamat és a sapkát.

 

?

Sorba álltunk a pénztárnál.

Mindent megvásároltunk amit anya felírt.

Fizettünk a pénztárnál.

Mindent a kosárba pakoltunk.

 

?

Bezárom a tolltartam.

Kifaragom az összes ceruzám.

Előveszem a tolltartóm (a táskámból).

Elrakom a tolltartóm (a táskámba).

Kinyitom a tolltartóm.

 

?

Megnyomom az ajtó mellett a leszállásjelzőt.

Leszállok a buszról.

Felállok a helyemről.

 

 

Helyesírási készséget fejlesztő játékok

 

A helyesírási készség fejlesztése nagyon fontos része az iskolai olvasás és írástanításnak. S minden szülő tudja, hogy a nyelvtan dolgozat egyik fontos része – érdemjegy szempontjából is -a tollbamondás. A magyar nyelvet birtokolni, igazi olvasó-író emberré válni nem lehet anyanyelvünk teljes ismerete nélkül. Mindennapi kultúránk része az írásbeliség, akár mérnökök leszünk, akár tanítók, akár valamely szakma mesterévé válunk.

 

Olyan játékokat gyűjtöttünk össze, amelyek papír és ceruza nélkül fejlesztik a helyesírási készséget, segítenek a szótagolás „tudományának begyakorlásában, segítenek eligazodni a szófajok világában.

 

 

Súgd meg nekem titkos nyelven!

 

Első osztályos gyermekekkel már lehet játszani, mikor megtanultak két-három betűt összeolvasni, s az iskolában már képesek kiemelni a szavakból a magánhangzókat. A játék a hallási megkülönböztető képességre építve, fejleszti a magánhangzók időtartamának felismerését, amely a helyesírási készség nagyon fontos része. Ezzel a játékkal tulajdonképpen elkezdjük „füllel írni” tanítani gyermekünket. Nagyon fontos kritérium, hogy a játékvezető felnőtt-szülő, vagy pedagógus szépen, ún. helyesejtéssel beszéljen, érzékeltetve a szavakban a magánhangzók időtartamát!

 

A játék menete a következő: A felnőtt helyesejtéssel kimondja a szót: virág, röviden ejtve az i hangot, ehhez képest kissé elnyújtva az á hangot. A gyermek feladata „titkos nyelven” visszamondani, azaz kiemelni az adott szó magánhangzói: i-á. És ezzel tulajdonképpen elkezdtük gyermekünket helyesen írni tanítani, hiszen nem mindegy, hogy valami csíkos, vagy valaki csikós,

 

Különböző fokozatai lehetnek a játéknak, ezeket egyrészt az első-második osztályos gyermekeknél, illetve a helyesírási nehézségekkel küszködő tanulóknál érdemes betartani:

 

1. előkészítő szakasz- Csak magánhangzókat mondok helyesejtéssel, s a gyermekeknek ezt kell visszamondani. Lehet később egymás után 2-3 hang is.(pld: á, ü, i-ó, ö-ű-é…) Természetesen az a és e hangot röviden, az á, é hangot hosszan kell ejtenünk. A „zene” nyelvére lefordítva a rövid hang a ti, a hosszú hang a tá.
2. bevezető szakasz – Önálló tartalommal nem bíró szótagokat (pé, ti, űt, rü…) mondunk, majd egyszótagos szavakat. Először az egészet mondja vissza, majd utána csak a magánhangzót
3. közbülső szakasz (a készség kialakítása) – Amennyiben lehetséges ne hagyjuk ki! Nagyon fontos része a fejlesztésnek, s a gyerekek élvezik. Segít a magánhangzók időtartamának „bevésésében”. Tapssal kísérjük a szavakat. pld. virág: első szótag rövid ti, második szótag tá, melyet úgy is nyomatékosíthatunk, hogy a hosszú magánhangzó esetén két kezünket egy rövid időre összeszorítjuk.    Maga a taps úgy történjen, hogy a rövid magánhangzós szótagnál kezünket szorítsuk ökölbe, s ezt az öklöt „üssük bele” a tenyerünkbe. A hosszú magánhangzós szótagnál a már említett módon nem ökölben indítunk, s a két tenyerünket összefogjuk, s egy pillanatra meg is állunk. (Ezt azért javasoljuk, mert a szótagoltatás gyakorlásánál is tapsot fogunk használni, s tapsaink térjenek el egymástól. Ez abban segít, hogy a gyerekek jobban rá tudjanak koncentrálni az adott feladatra.) Természetesen először egy-egy hangot majd szótagot kísérjünk tapssal. Begyakorlásnál az egész szót mondja vissza tapssal kisérve, majd csak a magánhangzókat tapssal kisérve.
4. szakasz – Itt történik a készség automatizálása . Szavakat mondunk, de mi már nem tapsolunk, csak a helyesejtéssel segítjük a gyermeket! Ők még kísérjék tapssal, de később próbálkozhatunk taps nélkül is.

 

Szeretettel ajánljuk téli családi estékre is!

 

(A helyesírási nehézséggel küzdő gyermekek terápiás célú foglalkoztatása során mi kezdetben nem tapsoltunk a gyerekekkel, hanem a rövid magánhangzót egyujjas ?ti” koppintással jelöltük az asztalon, a hosszú magánhangzót pedig egy ?tá” tenyérnyomással az asztalon.   Erre a kezdeti időszakban a nagyobb megsegítés és az eredményesebb bevésődés miatt volt szükség. A tollbamondás diktálása során is használtuk ezeket a jelöléseket!)

 

Szótagoljunk együtt!

 

Játék a szótagolás fejlesztésére. Kétféle változata van. Az egyszerűbb az mikor, mondom a szót, s a gyereknek le kell tapsolni, el kell szótagolni (asztal. asz-tal, arany: a-rany…).

Nehezebb változata, amikor azt kérem a gyerekektől, hogy hallott szónak csak az első szótagját mondják meg, s ennél is tovább léphetünk, kérhetjük, hogy csak a 2. illetve utolsó szótagját mondja meg! Kezdetben csak két szótagos, majd hosszabb szavakkal is játszhatjuk.

 

 

Bontsuk együtt szavakra!

 

A következő játékot minden első osztályos gyermeknek ajánljuk. Tapasztalatból tudom, hogy amikor gyerekeink elkezdenek mondatokat olvasni, s mondatokat írni, eleinte nehezen érzik a szóhatárokat. A gyakorlás hosszadalmassá válhat diktálással, s kicsit kedvét is szegheti az igyekvő elsősnek. Ezért itt a játék, ceruza nélkül!

 

A szótagoltatás képességének fejlesztésénél tapsoltunk, s problémák elkerülése végett itt az asztalon koppintsunk, illetve dobbantsunk a lábunkkal. Nagyon egyszerű: a játékvezető mond egy rövid mondatot (természetesen tagoltan): A kutya ugat. A gyerekeknek úgy kell visszamondani a mondatot, hogy dobbantással, koppintással kísérik a szavakat, s a végén megmondják hány szóból állt a mondat.

 

 

Szóból szó

 

Szóképzés. Lényege, hogy a játékvezető által megadott szavakból próbáljunk további hosszabb szavakat képezni. Az adott szót az új szavunk bárhol – elején, végén, közepén – rejtheti. Pld.: gomb- gomblyuk, gomba, gombol, gombfoci, gombóc, mer- merészség, elmereng, telemerít…

Választható szavak: tér, föld, kép, ház, hat, tó, tál, fa, hő, kő

 

Szóban szó

 

Inverz feladata az előzőnek. Ez a nehezebb játék.   Lényege, hogy hosszabb szavakban további elbújt szavakat fedezzünk fel. A padlásfeljáróban pld. ott van a pad, padlás, feljár, jár, járó, ár, ró… szavak, de nézzünk egy-egyszerűbbet a házasságban ott bujkál a ház, házas, ág szó…

Harmadik osztálytól javasoljuk játszani. Kisebb gyerekekkel kezdetben játszhatjuk úgy, hogy papírcsíkokra leírjuk a szavakat, kihúznak egyet, s olvashatják, nézhetik a szavakat.   Próbálkozhatunk azzal is, hogy a gyerekekkel megneveztetjük a megtalált szavak szófaját.

Választható szavak: erdőkerülő, jegygyűrű, vadászat, napfogyatkozás, felhőkarcoló, szigetelőszalag, melegítőalsó,

 

 

Számolási készséget fejlesztő játékok

 

 

A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetünk el a gyerekeinkkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzótábla…), s ezek nagy részét írásban, ami időnként számukra -valljuk be őszintén –   fárasztóvá válhat. Íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!

 

Számlálás oda-vissza

 

Pld. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az ?oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez.

Játszható változatok:

 

A játékvezető elindítja sort 34, 35, 36, 37.. folytasd!, illetve 87, 86, 85…

Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek ?nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna!

Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is.

 

(Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat…)

 

Számsorfolytatás

 

Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (növekvő-csökkenő, valamint kéttényezős/ meg három, ból öt/ számsorok)

 

Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik.

 

Keressd meg a szomszédaim!

 

Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is

 

Gondoltam egy számot

 

Fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:

1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, ez a 40-16, ez a 6×8.. Melyik számra gondoltam?
2. Alkalmas matematikai alapfogalmak – összege, különbsége, szorzata, hányadosa – gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).
3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pld: Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb, nála a 40 hárommal több.

 

 

(Előfordulhat, hogy gyermekeink a műveletek végzése során, főleg kezdetben -legyen az összeadás-kivonás, számsorfolytatás, szorzás-használják az ujjaikat. Engedjük nekik otthon és az iskolában is! Később maguktól válnak majd meg tőlük.)

 

 

Készüljünk együtt az iskolára! – Segítő tanácsok szülőknek

 

Mint jeleztük is sok figyelem- emlékezet – gondolkodás fejlesztő játék alkalmas az iskolába készülő gyerekek számára is.

 

Ezeken túl, most néhány olyan fejlesztendő területet ismertetnénk, melyek megfelelő szintű fejlettsége szintén szükséges a problémamentes iskolakezdéshez. (Emlékeztetőül megjegyeznénk, hogy mi az iskolába készülő óvodásokon a hetedik életévüket még a tanévkezdés előtt betöltött gyermekeket értjük.)

 

E játékok, fejlesztő feladatok leírásával természetesen nem az a célunk, hogy mini iskolásdira kényszerítsük a szülőket és a gyerekeket, csak egy kicsit szeretnénk bemutatni, körbejárni azon területeket, melyek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes iskolakezdéshez. A hangsúly itt is a játékosságon, az önfeledt szórakozáson kell, hogy legyen!

 

 

  Téri tájékozódás fejlesztése

 

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt -fölött – között -mögött- mellett-előtt viszonyfogalmakkal. Tisztában kell lenniük nemcsak a saját testükön, hanem térben elhelyezve a tárgyakat, s síkban a feladatlapokon is.

 

A téri tájékozódás fejlesztésének programját 3 fő szakaszra osztanánk, melyeknek egymás után kell következniük:

 

1. Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva. A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy pld. megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék alkalmazzák.

 

Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Gyermekeknek legyenek képesek testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történt megmutatására, majd megnevezésére először saját testükön, majd más testén is.

 

Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt -fölött -mögött-között és a mellett irányokat gyakoroljuk: Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!.. Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé-bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, mindkét kezeddel fogod!…

 

Ebben a szakaszban a leghosszabb időt a jobb-bal kezük, lábuk ismeretének kialakítására kell fordítani (eddigi tapasztalataink alapján mondjuk ezt).

 

Ebben segíthetjük úgy a gyerekeket, hogy amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kezük, addig pld. a jobb kezüket megjelölhetjük, mondjuk egy kis szalaggal átkötjük, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.

 

2. Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal

 

Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.

 

Először saját testükön kell a jobb- bal stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra!.. Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szembe vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei!

 

Következő lépés mikor már pld. egy kisautó, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót?..   Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejezések) is fejlesztjük.

 

3. Téri irányok felismerése a síkban

Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b -d, p-b betűket, a 6-9 számot meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal. Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé-pontosan a ház teteje fölé-egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felöli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé bal oldalra egy felhőt!.. S, természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!

 

 

A balról-jobbra való haladási irány kialakítása

 

Amikor olvasunk, amikor írunk akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, tű helyett űt…

Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk gyermekünknek hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje – közepe – vége.

 

Milyen módon fejleszthetjük-gyakoroltathatjuk ezt eredményesen?

 

?Sorolvasással”: Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig-ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra- mondja el miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

–

 

Sorkirakással: Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka… a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen neki, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) ?Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után?   Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keressd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Kinder figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

 

Számlálással: Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején.   Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a

sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó az hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket. gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

 

„Fessünk együtt a kerítést!”: Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma. egy másik. Miután kirakta olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között…

 

Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

 

(További foglalkoztatásra, gyakorlásra – téri tájékozódás, balról-jobbra való haladási irány, sor és oszlop fogalma- ajánljuk: Csabay Katalin: Lexi és Lexi iskolába megy c. foglalkoztató könyveit.)

 

 

Hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

 

A hallási figyelem és megkülönbözető képesség (auditív diszkrimináció) megfelelő fejlettsége fontos feltétele az olvasásnak és a helyesírásnak. A gyermekek az olvasás során nemcsak azokat a betűket téveszthetik, cserélhetik össze, amelyek nyomtatott képe nagyon hasonlít (e-é, a-á, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonlóan hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell leírni a tollbamondásba, hogy toboz és nem doboz, vagy sebes és nem zsebes, s ezeket a betűket nemcsak írásban, hanem olvasásban is összecserélhetik, mert hangalakjuk alapján nem tud különbséget tenni köztük. Neki hasonlóan hangzanak, nem, azért mert baj van a hallásával, hanem mert az ún. hallási megkülönböztető képessége nem megfelelően fejlett. (Ha ilyen gyanú felmerül a biztonság kedvéért nem árt először egy orvosi vizsgálat, majd egy logopédiai differenciált diagnosztikai vizsgálat a nevelési tanácsadóban)

 

Néhány gyakorlat-részben a szülők megnyugtatására, s természetesen fejlesztő céllal:

 

Mondd utánam „halandzsául”!

 

Valójában értelmetlen, szótagokat, betűsorokat kell a gyerekeknek utánam elismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A két betűs szótagok esetében, néhány bemelegítő gyakorlat után kérhetjük azt gyermekünktől, hogy próbálja pontosan ugyanúgy mondani, ahogy tőlünk halotta. Kicsit „túlzásokba” eshetünk, a rövid magánhangzós szótagokat (2 és 3 betű esetében) gyorsan, igen röviden ejtve benne a magánhangzót mondjuk, a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagot, pedig elnyújtva, hosszan.

 

Példák:

– av, át, óm, úz, éf, ük, ícs, áf, je, ké, fe, zí, kű, fu, zá, ra, it, rű, üc, ózs, zsü, ep, lí,

– vát, rit, par, cúm, eci, éka, úcsi, ícsu, par, rűik, űrc, véc, kem, ári, széc, csom, mőcs, luzs, ruf

– kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, fáros, szenyér, piccen, spiccer, kadsem, márgus, feke, botta, úzsdi, lókák, terény, adbul, abdul, badlás, torany,

 

Hegyezd a füled!

 

Hangsor-párokat mondok, s gyermekünknek azt kell eldöntenie, hogy amit hall az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e kétszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.

Segíthetünk úgy megértetni vele a feladatot, hogy először értelmes szavakat mondunk: róka-róka, róka-lóka illetve kenyér-kenyér, zseb-seb. Mikor itt már érti a feladatot, indulhatunk az értelmetlen hangsorok irányába. (Ne kezdjük el ezt a játékot nyárnál előbb!)

 

Példák:

padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, réjk-rék, gég-gék, pári-páli, mási-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zsému-zsému, kege-keve, vetrit-vetrit, verény-véreny, totem-toten, rokka-roka, dukkó, dukó, hallé-allé, szami, sami,

 

Ez a játék alkalmas a magánhangzók időtartamának felismertetésére is a következő párok össszehasonlításával: lovas-lóvas, nosza-nósza, csikós-csikós, por-pór, űveg-üveg, tüz-tűz, fút-fut, fut-fut, hol-hól, tol-tol, log-lóg, píros-piros… (Játszhatjuk ezt a változatot úgy is, hogy arra kérjük, amikor a helyeset, a jót hallja, akkor tapsoljon egyet.)

 

Találjunk ki együtt szavakat!

 

A szülő elkezd egy értelmes szót pld telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó, vagy az utolsó két betű hiányozzon, de aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítsük (Az is nehéz, amikor a szavak rövidek, s az utolsó két betű hiányzik!).

– repülőgé, rágógu, cseresz fenyőf, szivárv, helikop, karács, búgócsi, állatke, elef, meséskö, testv, nad, templ, med, fark, szemü,

 

Gondolkodási funkciókat fejlesztő játékok

 

Több korábban ismertetett játékunknál jeleztük, hogy nagycsoportos óvodásokkal is játszhatóak, most még egyszer kiemelnénk néhány igen fontos területet, melynek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes tanuláshoz.

 

Analógiás gondolkodás fejlesztése – analógiás sorokon (befejezetlen mondatokon keresztül

 

Szeriális (soralkotó) gondolkodás fejlesztése , melyen keresztül a szabályalkotás, szabályfolytatás képességét fejleszthetjük, s erre a matematikában nagy szükség van

– Színes pálcikákból elkezdett sorminták „kerítések ” folytatása max. 3-as elem: kék-sárga

sárga – sárga – kék

piros – kék- sárga,

– Sorfolytatás szóban: alma-körte alma-körte, macska-egér-elefánt macska-egér-elefánt, kék-sárga-zöld kék-sárga-zöld..

 

Fogalmi gondolkodás fejlesztése

A nagycsoportos óvodásuknak a következő fogalmakat kell már iskola előtt   (tavasszal) ismerni: ember, állat, gyümölcs, szerszám, jármű (közlekedési eszköz, élelmiszer (ennivaló), növények, virágok, játékok. Tudnia kell kérésre felsorolni pld. virágokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a közös az almában, a banánban, a barackban..

(Ezen gondolkodási funkciók fejlettségének szükségességéről, feladatfajtákról az előző fejezetben részletesen írtunk!)

 

Számfogalom előkészítése

 

Nagyon jól használható a számolási készség fejlesztése, a matematikai műveletek (elvétel, kiegészítés) előkészítése során korongos doboz. Nem árt, ha gyermekünk megismerkedik vele, hiszen az iskolában is fogják majd használni.

Az otthoni foglalkozások során novembertől-márciusig, csak 6-os számkörön belül gyakoroljuk a feladatokat. Márciustól bővíthetjük a számkört 8-ra, majd 10-re.

 

Számlálás korongsor „olvasásával”, kirakással

 

Kezdetben mi rakjuk az azonos színű korongokat, s neki meg kell számolnia. Ügyeljünk arra, hogy a számlálás során mindig balról haladjon jobbra!

Másik változata mikor arra kérem, hogy ő rakjon ki valamennyi korongot. Ezt később nehezíthetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

 

Műveletek korongokkal

 

Itt is egyszínű korongokkal dolgozzunk. Előbb kisebb számkörben végezzük a feladatokat. Kérjük azt gyermekünktől, hogy rakjon ki valamennyi – mondjuk 6 korongok az asztalra (vízszintes sorba mindig!), ellenőriztessük le, majd azt kérjük tőle, hogy vegyen el belőle annyit, hogy 3 maradjon. Ezt hívjuk elvételnek.   Nehezebb matematikai feladat a kiegészítés. Ekkor azt kérjük: tegyél az asztalra 2 korongot! Ügyes vagy!   Tegyél hozzá annyit, hogy összesen 6 legyen! Vigyázz azt is számold bele ami már ott van, azzal együtt legyen 6!

Mindig mindent ellenőriztessünk le vele, ezzel elősegítjük az önellenőrzés képességének kialakulását, amire az iskolában nagy szüksége lesz.

 

Fejlesztő   játékgyűjtemény óvodások számára

 

1.Kerüld meg!

A felrajzolt különböző formákat teljes négykézlábjárással kell bejárni.

Fejleszti a tájékozodóképességet,koordinált testmozgás mászással,alak-

alaklátást a különböző formák bemozgásával.

 

2.Célbadobó

Akármilyen kosárba szivacslabdát, pingponglabdát, papírgombócot lehet

dobni meghatározott távolságról.

Fejleszti a test koordinált mozgását,szem-kéz koordinációját alakítja, s a

kudarctürőképességet.

 

3.Ki vagyok én?

Tükörben megfigyelni, megnevezni a szemszínt,hajhosszúságot,ruhadara-

bok felsorolása a testrészeken.Melyik testrészünkkel mire vagyunk képe-

sek?

Fejleszti a megfigyelőképességet, a test jellemző jegyeinek leképzése.

 

4.Mi hiányzik?

Csomagolópapírra körberajzoljuk a gyermek testét, megnevezzük a test-

részeket, majd megállapítjuk, mi hiányzik róla, mit nem lehetett oda raj-

zolni. Amit kitalál felrajzolhatja a megfelelő helyre.

Fejleszti: testfogalom, analízis, szintézis, finommotoros koordináció.

 

5. Figyeld a mozgásom!

A felnőtt bemutat valamilyen egyszerű mozgást, cselekvéssort a gyer-

mek ezt próbálja utánozni.

Fejleszti: Vizuális percepciót, vizuális memóriát, mozgását.

 

6. Mit rajzoltam a hátadra?

A gyermek hátára valamilyen formát rajzolunk. Ki kell találnia, hogy mi az,

vagy a hátára rajzolt forma képét kiválasztja a többi kép közül, le is rajzolhat-

ja, vagy fonalból kirakhatja.

Fejleszti: a formaészlelést a vizualítás kizárásával, türelem, figyelem, finom-

toros koordinációt.

 

7. Minek hallottad a hangját?

Különböző tárgyakkal játszhatjuk. Előbb megnézik ezeket, megkopogtatják,

Összeütögetik, megfigyelik milyen a hangja. Aztán bekötjük a szemét és

Megszólaltjuk valamelyik tárgyat. Ki kell találni, hogy melyik az.

Nehezített változata lehet, hogy nemcsak megnevezi, hanem tapintással meg-

keresi az eszközök között.

Fejleszti: a formaészlelést, tapintásos észlelést, hallási észlelést, figyelem fej-

lesztés.

 

8. Fújások

Meghatározott eszközzel játékos cselekvésre, fújásra ösztönzés.

Pl. tollpihe fújása, vattagombóc fújása, fújások szívószállal, pingponglabda

lefújása az asztalról, hason kúszva meghatározott célba.

Fejleszti: légzéstechnikát, beszédhez szükséges szerveket, testfogalmat, szem-

száj koordinációt.

 

9. Csibejáték

Tányérra apró cukorkát teszünk a gyermek a kiscsibe, a cukorkát a nyelvük-

kel kell a tányérról fölszedni.

Fejleszti: légzéstechnikát, a hangképzőszervek ügyesítése, erősítése, mozgás-

koordináció szem- nyelv összehangolt mozgása, türelemre nevelés.

 

10. Relációs szókincs fejlesztése

A mindennapi beszédben fontos, a gyermek tájékozódó képességének fej-

lesztése, melyet a feladatadások, de akár egy hétköznapi munkafolyamat

során is nagyon egyszerűen meg tudunk oldani pl: tedd fel a polcra a macit;

vedd le a poharat; mi van az asztal fölött; stb. alatt; fölött; fent; lent; alá; fölé;

között; mögött; mellett, előtt; majd a bal-jobb oldal fogalma.

 

11. Ujjszámoló

 

Hüvelykujjam tésztát sütött,

Mutatóujjam krémet főzött,

Középsőujjam tortát hozott,

Gyűrűsujjam gyertyát gyújtott,

A legkisebb mind megkapta,

Neki volt a szülinapja.

 

 

 

Ölünkben a kisgyerekkel egyenként számoljuk ujjait, megfogjuk a hüvelyk-

ujját és a sütést utánozzuk.

Megfogjuk a mutatóujját, és a krémkenést utánozva végig simítunk a tenye-

rében.

Középső ujját körbekerítjük ujjunkkal, mint egy kerek tortát.(ez cirógató

mozgás)

Gyűrűsujját feltartva ráfújunk a képzeletbeli gyertyára.

A kisujjhoz érve összeütjük a tenyerünket, és a vers utolsó két sorára ritmi-

kusan tapsolunk.

 

12. Mi van a zsákban?

Egy zsákba begyűjtünk különböző formájú, anyagú dolgokat. A gyermek

tapintás utján próbálja megnevezni, mit fog mit tapint a kezével.

Fejleszti: tapintásos észlelést, nagyság, forma, felület észlelése.

 

13. Labdajáték

Két gyermek ül egymással szemben. A labdát gurítják, dobják egymásnak

felváltva mondanak egymásnak egy-egy ves-modókasort. Ha a dobó hango-

san mondja, az elkapónak is hangosan kell mondani a következő sort, ha

halkan, akkor a párjának is halkan kell mondani. Fordítva is lehet játszani:

a dobó halkan, az elkapó hangosan.

Fejleszti: szem-kéz koordinációt, hallási észlelést, verbális az ismert vers-

mondóka.

 

14 .Farkasszem néző játék

A gyerekek egymás szemébe néznek és közben feladatot végeznek a kezük-

kel.Pl.be és ki gombolják ingüket.

Fejleszti: finommotorikát, szem fixációs működésének erősítése,   meghatáro-

zott testrészekre koncentrálás.

 

15. Építések másolások

A gyermek feladata hogy lemásolja 2-8 elemből állóépítményt ugyanolyan

helyzetben. Készíthetnek építményt kép vagy rajzot minta alapján.

Fejleszti: szem-kéz koordinációt, alaklátás, formaállandóság, osztályozás,

térbeli viszonyok, irányok: fölött, alatt, körül, jobbra, balra magasabban stb.

 

16. Kakukktojás

Játszható: gyümölcsökkel, ruhadarabokkal, állatokkal, növényekkel, évsza-

kokkal ,különféle tárgyakkal.Közéjük egy oda nem illőt helyezünk s ez a

kakukktojás, ennek a megtalálása a feladat.

 

 

17. Válogasd szét!

Középső tálcáról jobbra válogatják a gyerekek az ehető, balra ami nem

ehető. Az ehetőket megmossuk, felvágjuk, aztán csukd be szemed, nyisd

ki szád, vagyis Mit kóstoltál? Játékot is lehet játszani.

 

18. Kreativitás fejlesztés

 

 

 

 

Mi jut eszedbe róla? Mit lehet belőle rajzolni? Mire tudnád felhasználni

ezeket a formákat?

 

19. Lépegető

Karikákat teszünk a talajra, minden karika egy szótagot jelent. A gyermek

mond egy szót, vagy mi mondunk számára. Amikor a gyermek szótagolva

mondja a szót, karikákon kilépegeti azt. Addig megy ahány szótagú a szó.

Vagy mondóka kijárása, ritmusának érzékeltetése.

Fejleszti: látás, hallás, emlékezet, ritmusérzék, számlálás.

 

20. Kis robot

Mondókát mondunk szótagolva egy gyermekkel. Ha az elem kimerülőben

van, lassabban szótagolunk, de ha az elemet kicseréljük, ismét rendes tem-

póban mondjuk.

Fejleszti: gyors reagálóképesség, gyorsabb, lassubb beszédtempó gyakorlása,

tiszta artikuláció, beszédkészség.

 

 

Fejlesztő   játékgyűjtemény óvodások számára c. fejezetet

Készítette:

 

Vrábelné Verebes Ágnes

Óvónő

Kishegyi úti óvoda

 

 

 

 

A Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség a következő témakörökben vállal előadásokat intézményvezetők, nevelőtestületek, szülői munkaközösségek , civil közösségek felkérésére. Az előadások ingyenesek, vidéki felkéréseknek is eleget teszünk:

?

Az élet első három éve – amit kisgyermekünk fejlődéséről tudnunk kell

?

A játék szerepe a gondolkodás fejlesztésében

?

Az óvodáskor pszichés jellemzése

?

A dyslexia prevenció (megelőzés) lehetőségei az óvodában

?

Szülői dilemmák a beiskolázás előtt. Milyen is az iskolaérett gyermek?

?

A kisiskoláskor pszichés jellemzői

?

?A fiam nem tud olvasni” Az írás és az olvasás zavar tünetei, a segítségnyújtás          lehetőségei otthon és az iskolában

?

A számolási zavarról szülőknek és pedagógusoknak

?

Figyelemzavar otthon és az iskolában

?

Meixner -módszerrel a dyslexia ellen

?

A tanulási zavarokat korrigáló Sindelar fejlesztő program helye az iskolai mindennapokban

?

A tanulási nehézséggel -részképesség zavarral küzdő gyermekek differenciált    foglalkoztatásának lehetőségei a tanítási órákon

?

Milyen módon, hogyan kérjük számon a tanulási zavarral küzdő gyermekeket?

?

Hogyan tanítsuk meg gyermekeinket tanulni?

 

 

 

 

  Munkaközösségünk aktív tagjai:

 

Bányai Katalin tanítónő -Bezerédj Általános Iskola

Haholt Miklósné óvonő-tanítónő -Általános Iskola Dunakömlőd

Hesser Zoltánné tanítónő -pszichopedagógus -Móra Ferenc Általános Iskola

Jantyik Margit gyógypedagógus-logopédus -Gazdag Erzsi Általános Iskola

Juhászné Papp Piroska tanítónő -Herman Ottó Általános Iskola

Király Gabriella gyógypedagógus -pszichológus -Paks Nevelési Tanácsadója

Kriszt Antalné óvónő -Gyermeksziget Óvoda, Eötvös u.

Kovátsné Udvardi Mária tanítónő -Deák Ferenc Általános Iskola

Lestárné Tavaszi Erzsébet óvónő -Kishegyi úti óvoda

Németh Csilla gyógypedagógus-szurdopedagógus -Paks Nevelési Tanácsadója

Noé Krisztina gyógypedagógus -pszichopedagógus -Paks Nevelési Tanácsadója

Pintérné Tölli Veronika tanítónő -Herman Ottó Általános Iskola

Radnótiné Barna Éva gyógypedagógus-pszichopedagógus-logopédus – Paks Nevelési Tanácsadója

Szathmáriné Bella Ágnes tanítónő -Gazdag Erzsi Általános Iskola

Szépné Varga Szilvia tanítónő-gyógypedagógus -Paks Nevelési Tanácsadója

Tillné Antal Erzsébet tanítónő -Deák Ferenc Általános Iskola

Tyúkosné Haag Erzsébet tanítónő -Móra Ferenc Általános Iskola

Vrábelné Verebes Ágnes óvonő -Kishegyi úti óvoda

Vecsey Tünde gyógypedagógus-logopédus -Paks Nevelési Tanácsadója

 

Kérjük, segítse azzal munkánkat, hogy kiadványunkat másoknak is kölcsönadja!

 

Felhasznált irodalom:

 

A játékleírások a munkaközösség tagjainak gyűjtése, használjuk őket fejlesztő foglalkozásokon, óvodai csoportokban tanítási órákon és napközis foglalkozásokon egyaránt.

Noé Krisztina – szerkesztő

 

A bevezető-összekötő részekhez a következő munkákat vettük alapul:

 

Torda Ágnes (szerk.) (1992): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Kézirat. Tankönyvkiadó, Budapest

 

Dr. Bődör Jenő: Korrekciós nevelés

Tankönyvkiadó, Budapest 1985.

 

Eisert, M.- Dr. Eisert, H. : Koncentrációs zavarok

BGGYTF jegyzet, Budapest 1991.

 

Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak

Nikol Gmk, Budapest 1994.

 

Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése iskolásoknak

Nikol Gmk, Budapest 1994.