Hol született Jézus?

A karácsonyi énekekből már a kisgyerekek is tudják a választ, hogy Jézus Betlehemben, mégpedig egy istállóban született. Karácsonyra készülve mégis tanulságos végiggondolni, hogy miért Betlehemben, és miért éppen istállóban. Jézust ugyanis már életében „Názáretinek” nevezték, nagypénteken Pilátus ezt íratta a keresztre: a Názáreti Jézus, a zsidók királya. A latin verzió kezdőbetűi adják ki a feszületekről ismert INRI szót: Iesus Nazarenus Rex Iudeorum, az elnevezés pedig onnan jön, hogy Jézus a nevelőapja, József családjában nőtt fel Názáretben. Jézus születéséről a legfontosabb forrásunk Lukács evangélista feljegyzése:

„Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” (Lukács 2,1–8)

A Születés Temploma Betlehemben

Mindenkit a születési helyén írtak össze, ahol a rokonok közül két tanú igazolta a személyazonosságot a helybeli római hivatalnoknál. Mivel személyi igazolvány vagy lakónyilvántartás nem volt, ilyen egyszerű módon történt a népszámlálás. El lehet képzelni, hogy az akkori viszonyok között ez mennyi fáradsággal járt. Csak a gazdagok tudtak szekéren utazni. József azonban egyszerű ácsmester volt, egy második századi feljegyzés szerint csak egy szamaruk volt. Több régi kép maradt fenn kettőjük betlehemi útjáról. Van, ahol Mária a szamáron ül, és József vezeti a szamarat, van, ahol mindketten gyalogolnak, a szamár viszi a csomagokat, felismerhetők a hátán a felcsavart sátorponyva, takarók és néhány főzőedény. Bármelyik kép áll közelebb a valósághoz, a jó 150 km-es út több hetes gyaloglást is jelenthetett, kiépített utak híján gyalogösvényeken faluról falura mentek.

Hátas szamár, utasára várva

Betlehemben zsúfoltság fogadta őket. Voltak már akkor is fogadók, hiszen az irgalmas samaritánusról azt olvassuk, hogy a megmentett sebesülttel a közeli fogadóban szállt meg, egynapi szállásuk két dénárba került, ami akkor kétnapi munkabér volt. A népszámlálás miatt a hatóságok bizonyára középületeket is kiürítettek, a Lukács 2,7-ben olvasható katalüma szó jelentése szétszedés, szétbontás, eltakarítás, kiürítés, átvitt értelemben kiürített helyiség. Itt valószínűleg valamilyen épület közös szálláshelyéről, esetleg udvaráról lehet szó, hiszen az ottani éghajlaton általános volt a szabadban való alvás, a katonák, utazók két takarót vittek magukkal, a vastagabbat letették a földre, a másikkal takaróztak.

Betlehemben olyan nagy volt a zsúfoltság, hogy József és Mária egy istállóba húzódtak be. Igaz, hogy Lukács nem beszél istállóról, de erre utal, hogy a gyermeket bepólyálva jászolba fektetik. A karácsonyi képeken a jászolnak x-formájú lába, sőt sokszor íves talpa van, igazi bölcső. A valóságban inkább széles kővályú lehetett, mert Jézus születése nem is épületben, hanem egy istállónak használt barlangban történt. Jeruzsálemben és Betlehemben is volt faragható kőzetréteg, Jézus sírja is hegyoldalba vágott kőbolt volt. Amikor a 4. században az üldözések elmúltával Nagy Konstantin császár a kereszténységet államvallássá tette, az anyja, Heléna császárné (Szent Ilona) Jézus életének helyszíneit egy-egy templommal akarta megjelölni, és a helybeliek a császári követeknek egy barlangot mutattak, hogy itt született Jézus. Mivel a kőzetréteg túl vékony volt ahhoz, hogy a barlangot templommá átalakítsák, úgy döntöttek, hogy meghagyják eredeti formájában, és fölé építik a templomot. Ez lett a mai napig is itt álló Születés Temploma.

A Születés Temploma bejárata

Az utóbbi időben hazánkból is sokan eljutottak ide, beszámolóikból ismerjük a mai állapotot. A templomból lépcső vezet a születés barlangjába, a nagyobb szobányi, ablaktalan termet a középkorban márvánnyal kipadlózták, az egyik fele egy lépcsővel magasabb, jól látható, hogy évszázadok alatt a zarándokok ezreinek keze, térde vékonyra koptatta a márványlépcsőt. Ezen a magasabb részen csillag formájú ezüstlap jelöli a helyet a következő latin felirattal: Hic de Virgine Maria Iesus Christus natus est, azaz Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától. Ugyanazt hirdeti, mint a betlehemi mezőn az angyal: „üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács 2,11)

Ezüst csillag jelzi Jézus születésének helyét

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár