Pages Navigation Menu

Hány óra van? – bibliai nyomkeresés

Naponta legalább százszor nézünk az óránkra, a rádióban hallott pontosidő-jelzést háttérzajként sokszor el is felejtjük, ezért a fontos időpontjainkra a telefonunkkal emlékeztetjük magunkat. A régi időben viszont nem voltak pontos eszközök az idő mérésére, nem is volt rá szükség. A középkorban már mechanikus órákat használtak, néhány régi toronyóra máig működőképes. A toronyórákat is a nap járásához igazították, legtöbbször csillagászatilag egyszer bemérték a dél időpontját, a torony árnyékát megjelölték a téren, a harangozó ehhez igazította a toronyórát és a déli harangszót.

 

A marosvásárhelyi gótikus Vártemplom tornya és toronyórája

 

A mozgatható órák a felfedezések idején terjedtek el, mert a hajósoknak tudni kellett, mikor van dél, a delelő nap magassága alapján kiszámították, hogy milyen közel vannak az egyenlítőhöz. A perceket is mutató pontos órákra akkor lett igény, mikor elterjedt a vasút, később a távíró és a telefon. Így már pontosan érzékelték, hogy kelet felé haladva mennyire hamarabb kél fel a nap, és a dél is hamarabb van. Ekkor alakították ki az időzónákat, majd később külön bevezették a nyári időszámítást, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Ma már a nemzetközi utasforgalom érdekeire hivatkozva egyre többen követelik, hogy töröljék el a nyári óraátállítást, az EU is foglalkozik a kérdéssel. Az aktuális javaslat szerint megszűnne a nyári idő, és a közép-európai téli idő maradna egységesen egész Európában.

 

Régi napóra egy templomtorony oldalán

 

Mivel nem volt távközlés, régen ezeket az időkülönbségeket nem is érzékelték. Az ókorban, így a bibliai időben is általában napórát használtak. Voltak falra szerelt napórák, amihez a falba egy ferdén lefelé kinyúló mutatót építettek be, a közelben egy függőlegesen álló oszlopon megmérték, hogy mikor a legrövidebb az árnyék, ez volt a dél időpontja. A falon bejelölték a déli árnyékot, a napfelkelte és napnyugta árnyékát, a délelőttöt és a délutánt pedig 6-6 részre osztották, így alakult ki a ma is használt kétszer12-órás rendszer alapja, a 12 nappali óra (vö. János 11,9). Ez persze azt is jelentette, hogy az egyenlítőtől észak felé haladva hosszabb volt a napfelkelte és napnyugta közötti idő, és mivel ezt osztották 12 órára, a nyári egy óra hosszabb volt, mint a téli, de ez nem zavart senkit.

 

Öreg bronz napóra

 

Már az egyiptomiak is készítettek hordozható napórákat, ami olyan volt, mint egy kis díszmedence, a közepén felfelé álló oszloppal. A vízzel pontosan vízszintesen lehetett felállítani, a peremre vetődött árnyék hosszát jó lehetett mérni a peremen körbefutó vonal mentén, így a déli időpontra állítva pontosan mutatta az időt. A szegényebb embereknek nem volt szüksége órára, hiszen pl. a pásztorok a szabadban a nap állását figyelve tudták, mikor kell az állatokat itatni. A gazdagabbak állítottak napórát a házukban, de az uralkodók nagyobb napórát készítettek. Lehetett ez egy köztéri kőoszlop, aminek az árnyékában számozott kövekkel jelölték az órákat.

Előfordult az is, hogy a palota bejárata előtti lépcsősort használták napórának, ilyenkor a lépcső melletti oszlop árnyéka vetült a feljáró lépcsőre, napfelkeltekor a legalsóra, napnyugtakor a legfelsőre. Valószínűleg ilyen napórája lehetett Ezékiás (Hiszkija) király palotájának is. A király halálos betegséget kapott. Ézsaiás próféta meglátogatta, és elmondta neki az Úr akaratát. Amikor a király hitetlenkedett, a próféta bizonyítékként megparancsolta, hogy az árnyék tíz fokot menjen vissza (2Királyok 20,8–11): „Ézsaiás próféta az Úrhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.” Az itt olvasható héber ma’alah szó alapjelentése lépcsőfok, a többes száma: ma’alóth „lépcsősor” (lásd Nehémiás 12,37).

 

Hordozható egyiptomi napóra a Kr. e.-i 6. szd-ból – hasonló lehetett Áház király asszír mintára épített napórája is

 

Éjszaka csak a csillagok járásához igazodva tudtak tájékozódni. A keleti pásztorok az éjszakát háromszor négyórás időre osztották, ha az Ószövetségben olvasunk őrváltásról, erre kell gondolni (lásd Bírák 7,19). A rómaiak az őrségváltáshoz négy egyenlő, kb. négyszer három órás időre osztották az éjszakát, ez a beosztás általános lett az egész birodalom területén, így az újszövetségi példák már inkább erre utalnak (lásd Máté 14,25; Lukács 12,38). Ám akár rövidebb, akár hosszabb, és akármilyen nehezen is telik, az őrváltásnyi ember-idő Isten idejéhez képest összemérhetetlenül kicsiny: „Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel.” (Zsoltárok 90,4)

 

A 4. kép forrása: Ponori Thewrewk Aurél: Napóra a Bibliában

Tudomány és matematika az ókori Egyiptomban

Lásd még a témához: Napóra a Bibliában?

 

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

 

Használati jog típusa:
  • Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Valamint:
  • a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.

Hozzászólások