Pages Navigation Menu

52. Izráel Refídímben (víz a sziklából); harc Amálékkel

2015. január 27. | Beküldő | Nincs hozzászólás
Kategória: 365 bibliai történet, Ószövetség
SZŰRŐK: , , , , , , , , ,
,

Üzenet: * Isten gondoskodik vízről, győzelemről. * Hogyan kérsz az Úrtól: hálaadással vagy követeléssel? Előzmények: Miután Máránál a keserű víz édessé változott, és Élim oázisában megpihentek, megérkeztek a zsidók Szín pusztájába. Ott zúgolódtak, mert a kenyér elfogyott, és húst sem tudtak enni. Isten azonban gondoskodott róluk: húsként fürjeket, napi kenyérként pedig mannát kaptak. Első történet: Ahogyan a 4Mózes 33-ból láthatjuk, a zsidók megérkeztek tizenegyedik táborhelyükre. Ez Refídím volt Szín pusztájában, a Sínai- (vagy Hóreb-)hegy közelében. Nem találtak ivóvizet Refídímben, ezért a nép Mózesre támadt: „Adj nekünk vizet, hogy ihassunk!” S kihívóan kérdezték: „Közöttünk van-e az ÚR vagy sem?” (7. v.) Mózesnek nagyon igaza volt, amikor így válaszolt: „Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek* az URat?” Már korábban is mondta nekik, hogy ne őhozzá forduljanak a kívánságaikkal. Bátran forduljanak az Úrhoz. De vigyázzanak, nehogy az Úr türelmét békétlenségükkel próbára tegyék....

Tovább olvasom

51. Izráel Máránál, Élimnél és a Sínai-pusztában

2015. január 27. | Beküldő | Nincs hozzászólás
Kategória: 365 bibliai történet, Ószövetség
SZŰRŐK: , , , , , , , ,
, ,

Üzenet – Téma: * Isten gondoskodik. Rólad is. * Hála vagy hálátlanság? Hálaadás nehéz hely­zetben is. Előzmények: A zsidók Mózes vezetésével elhagyták Egyip­tomot. A Vörös-tengeren való átkelés, és az őket üldöző egyiptomiak pusztulása után Mózes és Mir-jám vezetésével hálaéneket zengtek. Történet: A Vörös-tenger túlpartján kezdődik Súr pusztája. Ezen át vezette Mózes tovább a népet. Az egyiptomiaktól nem kellett többé félniük. Három nap után kiderült, hogy nincs víz sehol. Ember és állat majd szomjan halt. A kivonulás máris balul végződik? Szerencsére találtak vizet. Igyekezett is mindenki a szomját csillapítani, de szörnyű dolgot fedeztek fel: a víz keserű volt, teljesen alkalmatlan az ivásra. El is nevezték a helyet Márának, ami „keserűség”-et jelent. „Mit igyunk?” – támadtak Mózesre. Még mindenki beteg lesz tőle. S ha nincs ivóvíz, akkor vissza kell menni Egyiptomba. Nagyon is jól tudták, hogy ez mit jelentene. Előbb visszavonulni...

Tovább olvasom

50. Átkelés a Vörös-tengeren

2015. január 25. | Beküldő | Nincs hozzászólás
Kategória: 365 bibliai történet, Ószövetség
SZŰRŐK: , , , , , , , , , , ,
, ,

Üzenet – Téma: * Isten megvéd. Ő a szabadító. * A szabadításért hálaadással tartozunk. Előzmények: A zsidók elfogyasztották a páskát. Az egyip­tomi elsőszülöttek meghaltak. Az egyiptomiak sürgették Izráel népét, hogy minél előbb induljanak. A fáraó engedélyt adott a kivonulásra. Történet: Izráel népe megérkezett Szukkótba, az első kovásztalan kenyeret megsütötték és megették. Az Úr nem akarta, hogy népe a legrövidebb utat választva a Földközi-tenger mentén a filiszteusok* országán áthaladjon. A filiszteusok könnyen megtámadták volna őket, és fordulhattak volna vissza Egyiptomba. Az útvonal így – kerülővel – Szukkótból Étámba vitt, Egyiptom keleti sivatagi részén át, mely a Nílus deltatorkolatától a Vörös-tengerig tartott. Magukkal vitték József bebalzsamozott holttestét is, mivel József megeskette a családját, mielőtt meghalt, hogy földi maradványait visszaviszik Kánaánba. Különleges módon tudatta az Úr, hogy népét oltalmazni fogja vándorlás közben: nappal felhőoszlop ment velük, éjjelente pedig tűzoszlop (vö. Zsolt 105,39)....

Tovább olvasom

49. Minden elsőszülött meghal; kivonulás Egyiptomból

2015. január 25. | Beküldő | Nincs hozzászólás
Kategória: 365 bibliai történet, Ószövetség
SZŰRŐK: , , , , , , , , , ,
, ,

Üzenet – Téma: * Isten megszabadítja népét – Övé a hatalom. Előzmények: Mózes és Áron utoljára jártak a fáraónál. Izráel népe azt a parancsot kapta, hogy ünnepeljék meg a PÁSKÁT. A bárány vérét az ajtófélfára kenték. Történet: Izráel népének minden családja ünnepelte a páskát. Állva, a felsőruhát felövezve (felkötve), sietősen étkeztek. A legszükségesebb holmijukat, meg a tésztamasszát összepakolták. Már csak néhány óra, és elindulhatnak. Feledhetetlen éjszaka! Közben egész Egyiptomban szörnyű esemény zajlott. Az éjszaka folyamán meghalt minden hímnemű elsőszülött, úgy ember, mint állat. Minden egyiptomi tudta, hogy a zsidók Istene hozta e szörnyű csapást a népükre. Mégpedig azért, mert a fáraó nem akarta elbocsátani a zsidó népet. A kilenc csapás után ez volt a legszörnyűbb. Gyászolt minden család, a fáraó is, ott is az elsőszülött fiúgyermek halt meg, a trónörökös. Még az éjszaka hívatta a fáraó Mózest és Áront:...

Tovább olvasom

48. Az utolsó éjszaka Egyiptomban; Páska

2015. január 25. | Beküldő | Nincs hozzászólás
Kategória: 365 bibliai történet, Ószövetség
SZŰRŐK: , , , , , , , , , , , ,
, ,

Üzenet – Téma: * Hogyan zajlik, és mit jelent a páskaünnep? * A páskabárány Jézus Krisztus áldozatának előképe. Mit jelent ez számodra? Előzmények: Kilenc csapás érte már Egyiptom földjét, s a tizedik is bejelentetett. A fáraó viszont egyre jobban megkeményedett. Mit jelent a páska*? A zsidó páskaünnep* középpontjában áll a páskabárány (páska). Egy hibátlan egyéves hím bárány vagy kecske adta életét azért, hogy a család legidősebb fiúgyermekét megmentse a haláltól. Így a páskabárány előképe a nagy Báránynak, az Úr Jézus Krisztusnak, aki később életét adta, hogy aki hisz benne, megmentse attól a haláltól, mely a bűn büntetése. Ez nem jelenti, hogy a hívők nem fognak meghalni, de haláluk átmenet lesz a Krisztussal való örök életre. A zsidók évente megünnepelték a páskát, így megemlékeztek az egyiptomi szabadulásról, amikor az elsőszülött fiú – hála a báránynak – életben maradhatott. Így ünnepli...

Tovább olvasom