Pages Navigation Menu

Egyházi ünnepek a római katolikus óvodákban

ünnep

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet segédanyaga alább olvasható és a következő linken letölthető:

www.kpszti.hu/ki/unneples_menete_2007.doc

 

AZ ÜNNEPEK, EGYHÁZI ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK MEGÉLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A KATOLIKUS ÓVODÁKBAN

 

Segédanyag a katolikus óvodákban megvalósuló nevelőmunkához

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Budapest, 2007

 

 

Az ünnepek, egyházi ünnepek, hagyományok megélésének lehetőségei a katolikus óvodákban

 

Készítette:        A KPSZTI Vallásos és erkölcsi neveléssel

foglalkozó munkacsoportja

Budapest, 2007

 

Szerkesztette:   Grolyóné Szabó Éva

Szerepi Imréné

 

Lektorálta:       Sebők Sándor

fóti plébános

AJÁNLÁS

 

Örömmel vettem kézbe a KPSZTI Vallásos és erkölcsi neveléssel foglalkozó munkacsoportjának legújabb kiadványát, amely az óvodában megvalósítható és megvalósítandó ünneplés lehetőségeit, szempontjait, személyi és tárgyi feltételeit tartalmazza.

Az ember lényegéhez tartozik, hogy igénye van az ünneplésre. A Révai Nagy Lexikonában a következőt olvashatjuk: “Az ünnep olyan nap, mely valamely istenségnek, személy v. fontos esemény emlékezetének van szentelve munkaszünet s bizonyos ünnepiesség kíséretében.”

A keresztény ember ünneplésének tárgya minden esetben Isten hozzánk hajló szeretete. Az ünneplés azonban nem csupán Isten nagy tetteire való visszaemlékezés, hanem azoknak a jelenben való átélése. A II. Vatikáni Zsinat így ír a Szent Liturgiáról szóló konstitúciójában az Egyház ünnepléséről: “A megváltás misztériumait… megünnepelve, valamiképpen minden időben jelen lévő valósággá teszi azokat; kitárja az Úr erényeinek? és érdemeinek teljes gazdagságát, hogy a hívők abba belekapcsolódhassanak és az üdvösség kegyelmével töltekezhessenek.”

Az ünnep tehát kiemel a hétköznapok sorából, pontosabban: észreveteti és rácsodálkoztat Istennek körülöttünk lévő és bennünk élő ajándékaira. Fontos tudatosítanunk, hogy ez nem csupán a szorosan vett vallási ünnepekre, ünneplésekre vonatkozik, hiszen a hívő ember számára nincsen profán, vagyis olyan esemény, jelenség, amely elválasztható Istentől. A családi vagy az állami ünnepekben is föllelhetjük a gondviselő mennyei Atya szeretetét, Aki ura az időnek és az eseményeknek. Minden ünneplésben a megváltott világ hálaéneke csendül föl Jézus Krisztus által, és gazdagabbá lesz az ünneplő lelke a Szentlélek ajándékaival.

A kis hercegben a róka arról panaszkodik, hogy az ünneplés, a szertartás “olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek”. Ennek igazságát mindannyian tapasztaljuk, hiszen elveszett, hétköznappá silányult a vasárnap, az egyházi és világi ünnepek pedig sokszor külsőséges stílusgyakorlatokká váltak, kevés belső tartalommal vagy éppen annak teljes hiányával, a lényeg ismerete nélkül.

Nagy feladat vár a piciny gyerekekkel foglalkozó, értékeket közvetíteni akaró intézményekre: vissza kell szerezni az ünnepeket, meg kell tanítani a gyermekeket és rajtuk keresztül a családokat ünnepelni lélekben, közösségben és külső dolgokban egyaránt.

Ez az összeállítás ötleteket és szempontokat ad ahhoz, hogyan lehet elültetni a gyermekek lelkében az ünneplés igényét, miként kell az ünnep tartalmának, mondanivalójának megfelelően megszervezni, tartalommal megtölteni egy-egy alkalmat. A szerkesztők figyeltek arra, hogy az ünnepek és az ünneplés katolikus jellege, szellemisége egyértelmű legyen. Ez – a szakmai értékek mellett – nagy erénye az összeállításnak.

Az egyének, a családok és az egész társadalom fölpörgetett élettempójában nagy veszélye van annak, hogy kiüresedik az ember lelke, kiüresednek, elszürkülnek a kapcsolatok. Az ünneplés pillanatai hozhatják vissza a közösség számára az összetartozás, az egy irányba nézés és haladás élményét. Az egyházi ünnepeink megismertetése, megszerettetése a gyermekkel megnyitja azt a forrást, amelyből később is olthatja lelke szomjúságát. Sok helyen már feledésbe ment népi hagyományok felelevenítése, amelyek egy része erősen kötődik az egyházi év eseményeihez, szintén dicséretes törekvése a munkacsoportnak.

Az összeállítást használó óvodapedagógusokban, szülőkben a gyakorlati alkalmazás során valószínűleg újabb ötletek, gondolatok is születnek, a helyi hagyományok, lehetőségek ismeretében. Ha ebben valóban segít ez az összeállítás, akkor sokszorosan kamatozik a munkacsoport egész évi fáradozása.

Sebők Sándor

fóti plébános

E LŐSZÓ

 

Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy Istent képviseljük a világban! Itt és most, kinek-kinek az Ő szeretetét kell tükröznie ott, ahol éppen hivatását betölti. A hivatások között pedig különleges helyet foglal el a pedagógus – az óvodapedagógus, aki a szülők után elsőként kapcsolódhat be a gyermekek nevelésébe, a kultúra továbbadásába. “II. János Pál pápa szerint a kultúra feladata, hogy az embert egyre inkább emberré, emberivé tegye. A kultúra őrzi azokat a gyökereket, azokat az alapelveket és értékeket, melyek meghatározzák egy nemzet erkölcsi érzékét, továbbá társadalmi életének alapelveit.” [1]

 

Hívő katolikus pedagógusként feladatunk, hogy ápoljuk a keresztény hagyományokat, mutassuk meg az ünneplés vallásos tartalommal való megtöltésének lehetőségeit a családoknak, és ismertessünk meg a ránk bízottakkal Istenről szóló történeteket (MTörv 11, 19).

 

A mi hiteles közreműködésünkkel a hitnek olyan magocskái vernek gyökeret az óvodások lelkében (és remélhetőleg szélesebb körben is), amelyek segítségével később képesek lesznek dönteni arról, hogy elfogadják-e Isten szeretetét, és ennek megfelelően alakítják-e az életüket.

 

A KPSZTI Vallásos és erkölcsi neveléssel foglalkozó munkacsoportja mindezek megvalósításához szeretne segítséget nyújtani a katolikus óvodákban dolgozó pedagógusok és minden érdeklődő számára.

 

Az elmúlt nevelési évben az ünnepek, egyházi ünnepek, hagyományok megélésének lehetőségeit vitattuk meg. Ennek összegzéseként készült el a kézben tartott segédanyag, melyben:

  • havi lebontásban állítottuk össze a katolikus óvodákban javasolt ünnepeket, megemlékezéseket, néphagyományokat, bibliai történeteket, egyházi szertartásokat,
  • bemutatjuk az ünneplés javasolt menetét,
  • kidolgozott mintákat, dramatikus játékokat mellékelünk.

 

Bízom abban, hogy ez az újabb kiadvány segítségére lesz mindazoknak, akik elkötelezett keresztényként fontosnak tartják a gyermekek nevelésének ilyen irányú kiegészítését.

 

Köszönetet mondok a Munkacsoport tagjainak az éves munkáért. Hiszem, hogy miközben e fontos és felelősségteljes feladat elvégzésén fáradoztak, maguk is sok tapasztalatot szereztek a témában.

 

Budapest, 2007. augusztus

 

 

Szerepi Imréné

munkacsoport-vezető

 

FELDOLGOZÁSRA AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK

Az Egyház szentjei, akikről a katolikus óvodákban a megemlékezést javasoljuk

  • Szent Gellért püspök, vértanú, a katolikus nevelési-oktatási intézmények védőszentje (nagycsoportban)
  • Mindenszentek ünnepe (nagycsoportban)
  • Assisi Szent Ferenc (középső és nagycsoportban)
  • Szent Imre herceg – Szent István király (középső és nagycsoportban)
  • Szent Márton (középső és nagycsoportban)
  • Árpád-házi Szent Erzsébet (középső és nagycsoportban)
  • Szent Miklós püspök (mindhárom korcsoportban)
  • Szent Balázs püspök (mindhárom korcsoportban)
  • Szent György lovag (nagycsoportban)
  • Szűz Mária (mindhárom korcsoportban)
  • Szent József (mindhárom korcsoportban)
  • Az intézmény védőszentje (mindhárom korcsoportban)

 

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt bibliai történetek

  • Teremtés (mindhárom korcsoportban)
  • Noé bárkája (középső és nagycsoportban)
  • Mózes története (középső és nagycsoportban)
  • Jónás története (középső és nagycsoportban)
  • Angyali üdvözlet (nagycsoportban)
  • Jézus születése (mindhárom korcsoportban)
  • A kánai menyegző (középső és nagycsoportban)
  • A vihar lecsendesítése (mindhárom korcsoportban)
  • Jézus és a gyerekek (mindhárom korcsoportban)
  • A jeruzsálemi bevonulás, virágvasárnap (középső és nagycsoportban)
  • Az elveszett bárány – Jézus a Jó Pásztor (középső és nagycsoportban)

 

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt egyházi szertartások

  • Esküvő, lakodalom (középső és nagycsoportban)
  • Keresztelés (középső és nagycsoportban)

 

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt néphagyományok

  • Szüreti hagyományok
  • Mihály-napi vásár
  • Márton-napi vásár, felvonulás
  • Adventi készülődés
  • Borbála-nap
  • Lucázás, lucabúza ültetése
  • Betlehemezés
  • Balázsolás
  • Farsang
  • Kiszebábégetés, zöldágjárás
  • Húsvéti népszokások

JAVASOLT ÜNNEPEK, EGYHÁZI ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, NÉPHAGYOMÁNYOK

 

 

Az óvoda védőszentjének ünnepe (mindhárom korcsoportban)

 

Szeptember

  1. Mária neve napja (mindhárom korcsoportban)
  2. Szent Gellért (nagycsoportban)

 

Október

  1. Assisi Szent Ferenc – állatok világnapja (középső és nagycsoportban)
  2. Nemzeti ünnep (mindhárom korcsoportban)

 

Szüreti hagyományok (mindhárom korcsoportban)

Teremtés (mindhárom korcsoportban)

 

November

  1. Szent Imre herceg (középső és nagycsoportban)
  2. Szent Márton (középső és nagycsoportban)
  3. Szent Erzsébet (középső és nagycsoportban)

 

Mindenszentek ünnepe (nagycsoportban)

Noé bárkája (középső és nagycsoportban)

Mózes története (középső és nagycsoportban)

 

December

  1. Szent Miklós (mindhárom korcsoportban)
  2. Lucázás (középső és nagycsoportban)
  3. Jézus születése (mindhárom korcsoportban)

 

Angyali üdvözlet (középső és nagycsoportban)

Adventi készülődés – jócselekedetek gyűjtése (mindhárom korcsoportban)

Betlehemezés (nagycsoportban)

 

Január

  1. Vízkereszt (mindhárom korcsoportban)

 

Jónás története (középső és nagycsoportban)

Keresztelés (középső és nagycsoportban)

 

Február

  1. Jézus bemutatása a templomban (Gyertyaszentelő Boldogasszony – középső és nagycsoportban)
  2. Szent Balázs – balázsáldás (mindhárom korcsoportban)

 

Farsang, tavaszvárás – kiszebábégetés, zöldágjárás (mindhárom korcsoportban)

 

 

 

 

Március

  1. Nemzeti ünnep (mindhárom korcsoportban)

 

Az elveszett bárány – Jézus a Jó Pásztor (mindhárom korcsoportban)

Nagyböjti készülődés – jócselekedetek gyűjtése (mindhárom korcsoportban)

A vihar lecsendesítése (mindhárom korcsoportban)

Jézus és a gyerekek (mindhárom korcsoportban)

 

Április

  1. Szent György (nagycsoportban)

 

Jeruzsálemi bevonulás, virágvasárnap (középső és nagycsoportban)

Húsvét (mindhárom korcsoportban)

Húsvéti népszokások (középső és nagycsoportban)

 

Május

Szűzanya ünnepe, anyák napja (mindhárom korcsoportban)

Szent József (mindhárom korcsoportban)

Kánai menyegző (középső és nagycsoportban)

 

Esküvő, lakodalom (középső és nagycsoportban)

Pünkösd (nagycsoportban)

A szentmisén együtt örülünk (középső és nagycsoportban)

 

 

 

 

ÜNNEPLÉS, KERESZTÉNY ÜNNEPLÉS

 

 

“Az ünnepléshez ünneplőbe öltözünk. Ez azonban nem a legjobb ruhát jelenti, hanem azt a lelkületet, ahogyan ezekre az ünnepi percekre magunkat is felkészítjük és a gyerekeket is hozzászoktatjuk.” (Czárán Eszter)

 

 

Az ünneplés jelentősége az óvodás gyerekek életében

Az ünnep és az azt megelőző ráhangolódás kitűnik az óvodai mindennapok szürkeségéből. Fényt áraszt, és segít átvészelni a nehezebb napokat. Erőt, lelki erőt és támaszt nyújthat. Fontos maga az ünnep, de fontos a rákészülődés, a közös tervezgetés, a tevékeny várakozás is. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül némelyek hagyománnyá is válhatnak egy-egy óvoda életében. Ehhez azonban tapasztalatokra és azok hatására keletkező pozitív élményekre van szükség. Az ünnepi készülődés a “holnap örömét” adja, megerősíti a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozza a gyermekek közösséghez tartozását. A készülődés során nemcsak a minket körülvevő környezetet díszítjük fel az adott ünnephez méltónak, hanem lelkünket is ráhangoljuk a szépre, a jóra, az örömre.

A keresztény ünnepek megünneplésével hitünk minden igazságát átélheti az óvodás korú gyermek is.

 

 

Az ünneplés, keresztény ünneplés lényege

  • Lelkünk rendezője, fény, mely mutatja az utat.
  • Lelki ráhangolódás a szépre, a jóra, az örömre.
  • Kitűnik a hétköznapok monotóniájából.
  • Közösségalakító és -formáló erejű, ahol az egyén érzi saját maga fontosságát, szerepét,

helyét a közösségben.

  • Szent idő.
  • Az isteni rendhez igazodik, mindent a maga idejében kell ünnepelni.

 

Az óvoda példát ad a családok számára az ünnep mélyebb, élménydúsabb megélésében.

 

 

Az óvodások és a szentek

Óvodásaink kapcsolatba kerülnek a szentekkel a mindennapok során, és rá is kérdeznek, hogy kik ők? Rá kell mutatnunk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a szentek nagyságára, nagyszerű életére, sőt, példaképül kell állítani őket eléjük. A szenteknek rendkívüli nevelő hatása van már a kisgyermekre is. Emellett imádkoznak értünk, és pártfogolnak minket.

A szentek fontos szerepet töltenek be életünkben. Tiszteletre, sőt szeretetre méltó személyek, akikhez fohászkodunk és akiket csodálunk. Példaképeink. Mivel a szentek nagyon szerették Istent, és mindent igyekeztek úgy tenni, ahogy Jézus kívánta, nekünk is példát adnak: szeressük nagyon a Jóistent, és tegyünk mindent úgy, ahogy Jézus mondja. Sok ismeretlen szent is van. Isten ezekről is tud és szereti őket. – Mindnyájunknak szentté kell válnunk! Ez úgy sikerülhet, ha szeretjük a mennyei Atyánkat és egymást, figyelünk embertársainkra, segítséget nyújtunk, önzetlenek vagyunk?

AZ ÜNNEPLÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK JAVASOLT ELVEI

 

 

Az előkészület során

  • Jelezzük előre az ünnep közeledtét, így a gyermekeknek is van idejük arra, hogy készülhessenek.
  • Beszélgethetünk a készülő ünnepről az óvodában, egy-egy gyermekkel és gyermekeink családtagjaival – bevonva őket a meghitt pillanatok szervezésébe.
  • A játékidőben, szabadidőben, esetleg a különböző tevékenységek kapcsán énekeket, énekes játékot, verset, mondókát, történetet, mesét és imádságot ismertethetünk meg növendékeinkkel. Kézügyességüket, kreativitásukat, fantáziájukat kihasználva szép dekorációkat, esetleg ajándékokat készíthetünk az ünnepi alkalmakra. A közös tevékenység során alkalom nyílik az ünnep megismerésére, a népszokások, hagyományok ápolására, a megismert zenei, irodalmi anyagok felelevenítésére, és a személyes kötődés is erősödik a pedagógus és gyermek örömteli, közös munkája során.

 

  • A pedagógus felelőssége az ünnep, megemlékezés megszervezése:

– A program összeállítása, a forgatókönyv elkészítése.

– Felelősi munkák kiosztása és végrehajtásuk ellenőrzése.

– Meghívók készítése, eljuttatása.

– Esetleg felkérés megírása, postázása.

– A gyermekcsoportok bevonása a csoportos óvodapedagógusokon keresztül.

– Helyszín rendezése.

– Vendégek fogadása.

– A vendégszereplők részére öltöző, frissítő biztosítása.

– Ajándékok előkészítése.

 

 

Az ünneplés során

  • Az ünnep elkülönülése a hétköznapoktól jelenjen meg öltözetünkben (ünneplőruha kérése a növendékektől, az intézmény ünnepen részt vevő dolgozóitól).
  • Az érzelmi töltet jelenlétének megélése, meghitt hangulat biztosítása.
  • Legyenek állandó elemei az ünneplésnek (gyertya, virág?).
  • Énekek, versek igényes válogatása, igényes műsor összeállítása.
  • Imádság jelenléte az ünnepben!
  • Vendégség, agapé.
  • Ajándékozás – mi az ajándék?

 

 

Az ünnepet követő időszak során

  • Az ünnep felelevenítése, élmények megbeszélése.
  • Vizuális tevékenység során az emlékek képi kifejezése.
  • A vendégszereplőknek köszönőlevél írása, postázása.

 

 

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA, DRAMATIKUS JÁTÉK

A SZENTEK TÉMAKÖRÉBŐL

 

AZ ÓVODA VÉDŐSZENTJÉNEK ÜNNEPE

 

(Az alább kidolgozott anyag mintául szolgálhat bármely szent életének vagy intézmény névadójának megünnepléséhez.)

 

SZENT MARGIT (az ünneplő intézményben mindhárom korcsoport részére)

 

 
(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Szent Margitról)

 

MARGIT, IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, 1242 végén született a dalmáciai Klisszában.

A tatárok elől menekülő szülei már születése előtt felajánlották Istennek a nemzetért.

A kis Margit négyéves korában a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostorba került. 10 éves volt, amikor átköltöztek a Nyulak szigetén épített új domonkos kolostorba. A királyleány hallani sem akart semmiféle kiváltságról, az utolsó helyet, a legnehezebb munkát, a legrongyosabb ruhát választotta mindig.

12 éves korában kötelezte el magát először a szerzetesi életre. 17 éves korában elutasította kérőjét, a cseh Ottokárt.

18 éves korában letette ünnepélyes szerzetesi fogadalmát. Ettől kezdve már zavartalanul élhetett az imának, vezeklésnek és a hősies testvéri szeretetnek. Utolsó éveit megkeserítette apja, IV. Béla és bátyja, V. István háborúja.

Szülei haragját is magára vonta egy újabb házassági terv elutasítása miatt. 1270. jan. 18-án halt meg: “Az ő ártatlan lelkét ajánlván az ő Teremtőjének, kévánatos Jegyesének, elnyugovék az Úrban” (Margit Legenda).

XII. Piusz pápa 1943-ban szentté nyilvánította.

Ünnepe: január 18.

 

Előzmény – A gyerekek aktív bekapcsolása a készülődésbe

 

Külső körülmények:

  • Teremdíszítés,
  • könyvek, képek, történetek, legendák gyűjtése,
  • budapesti és környékbeli óvodás csoportok kirándulása a Margit-szigetre.

Lelki készülődés:

  • beszélgetés szabadidőben az érdeklődő gyermekekkel Szent Margitról,
  • közös templomlátogatás (pl. Margit-szigeti romtemplom),
  • közös hálaadó ima Szent Margitért.

 

Az óvodai ünnep szervezése

 

  • ?       Előkészület, szervezési feladatok

– A program összeállítása, a forgatókönyv elkészítése

Az ünneplés menetének szervezése,

Az ünneplésen részt vevők elhelyezése,

Az ünnepi műsor összeállítása,

Ajándék (esetleg torta) készítése, rendelése.

– Felelősi munkák kiosztása és végrehajtásuk ellenőrzése

dekoráció felelőse,

az ünnepi műsor felelőse,

ajándékok meglétének felelőse,

vendégek fogadója, segítő az elhelyezkedésben.

– Meghívók készítése, eljuttatása

ha az ünnepre vendéget szeretnénk hívni – legalább két héttel az ünnep előtt.

– A gyermekcsoportok bevonása a csoportos óvodapedagógusokon keresztül

ünneplő ruha kérése,

énekek, versek, imák megismerése,

az ünnepi műsor próbájának megtekintése.

– Helyszín rendezése

dekoráció megbeszélése,

az ünnepi műsort adók elhelyezése,

a vendégek, nézők elhelyezése,

az ajándékok, az agapé (torta) előkészítése, elhelyezése.

 

Megemlékezés az ünnep napján a gyertyagyújtás, csendes percek keretében.

 

  1. Motiváció: képsorok nézegetése a családról (képek Szent Margitról, a királyi családról).

 

  1. A beszélgetést az óvodapedagógus vezeti. A kisebbeknek elmondja a képen látható eseményeket, a nagyobbak már segítséggel bekapcsolódnak a téma feldolgozásába.

– A király felajánlja lányát Istennek, ha megmenti az országot a tatároktól.

– Kolostort építtet, nővérekkel (apácákkal) taníttatják a gyermeket.

– Margit apáca lesz, Istennek szenteli életét, imádságban éli mindennapjait.

– Férjhez adnák, ő azonban Jézus iránti szeretetből és azért, hogy többet tudjon tenni az

országért, elutasítja az ajánlatokat.

– Nem királylányként viselkedik, hanem szeretettel szolgálja társait, egyszerűen öltözködik,

nem akarja, hogy kivételezzenek vele.

– Fiatalon hal meg, halála után szinte azonnal megkezdődik a közbenjárására történt csodák

sora.

 

III.       Összegzés egyéni megfogalmazások keretében:

  • ?       Fehér liliomszál körbeadása egyesével, amelyik gyermek szeretne, mond egy

mondatot, amit az elhangzottakból a leginkább megjegyzett.

  • ?       Jó cselekedetek megfogalmazása.
  • ?       A gyermekeket kérdezzük, szoktak-e másokért imádkozni?
  • ?       Szent Margit példáján fölbuzdulva megtesznek-e olyasmit, amihez nincsen kedvük,

nehéz, de másoknak használnak vele?

 

  1. Beszélgetés után közös hálaadó imádság, majd ének a szeretetről. (A szeretet

mindenkié?)

 

  • ?       Az ünneplés

– Vendégek fogadása, segítség az elhelyezkedésben.

– A várakozási idő alatt halk zene biztosítása (esetleg közös éneklés a gyerekekkel?).

– Köszöntő (a vezető feladata, amit esetenként átadhat).

A vendégek köszöntése.

Az ünnepi alkalom rövid felelevenítése, (esetleg egy-egy kérdéssel a

gyermekek bevonása).

A szereplők kérése az ünnepi műsor előadására.

Ünnepi műsor

A meghitt hangulat biztosítása, állandó elemek az ünneplésben (gyertya,

virág?).

Igényes műsor, énekek, versek, körjátékok stb. szép, esztétikus előadása.

Imádság jelenléte az ünnepben!

 

  1. Bevonulás és elhelyezkedés az Együtt lenni jó? kezdetű dalra.

 

  1. a. Vers: Szűcs Imre: De jó lenne (elmondja két-két gyermek).

 

  1. b. Köralakítás a Jákobnak volt hat fia? kezdetű mondókára,

Gyermektánc zenére, 3-4 perc,

Nyitás félkörbe,

Ének: Kicsi vagyok én? (mozdulatokkal kísérjük),

Ének: Mély kútba tekintek, (?benne látom testvérkémet, árvát, sírót, vigasztalást várót)

(Az éneklést a már ismert mozdulatokkal kísérjük).

 

III. Kis asztalon virág, gyertya elhelyezése.

Imádság: Két kezemet összetéve?(Jézus hív és vár 16. o.).

Ének: A szeretet mindenkié? (közös éneklés a vendégekkel).

 

– Agapé

A jelenlévők megvendégelése. A vendégségből ne maradjanak ki a gyermekek.

Emléklapok, szentképek osztásával lehet maradandó emlékké tenni az ünnepet.

 

  • ?       Az ünnepet követő időszak

– Az ünnep felelevenítése, beszélgetés az élményekről, pozitív megerősítés, dicséret.

– Vizuális tevékenység során az emlékek képi kifejezése.

SZENT GELLÉRT (5-7 éves gyermekeknek javasoljuk a megemlékezést)

 

 

Szent Gellért, nemzetünk tanítója, a magyarországi katolikus oktatási intézmények védőszentje

 

 

(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Szent Gellértről)

 

GELLÉRT 980 körül született velencei patríciuscsaládból.

Kolostori iskolában végezte tanulmányait; alaposan ismerte a Szentírást és az egyházatyákat. Bencés lett, és már fiatalon a közösség apátja.

Szentföldi zarándokútra indult, amikor a dalmát partokon, a mai Porec közelében hajótörést szenvedett, és a mellette fekvő Szent András-szigeten épült bencés kolostorban kellett várakoznia. A szintén ott tartózkodó pannonhalmi apát rábeszélésére Magyarországra indult, hogy egy ideig itt hirdesse az evangéliumot. Huzamosabb időt töltött István udvarában, a szent király bizalmas embere, Imre herceg tanítója, nevelője lett.

Bakonybél rengetegében hét évig remetéskedett; csak István kérésére hagyta el szeretett magányát, és elfogadta a csanádi püspökséget. Ettől kezdve az evangélium hirdetésének élt.

István halála után a gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. Gellért Vatha csapatainak lett áldozata 1046. szeptember 24-én. – A vértanú püspök testét 1083-ban László király emelte oltárra.

Ünnepe: szeptember 24.

Szent Gellért egész életének, pályájának, döntéseinek nagy üzenete minden kor keresztényének: az ember életének feladata és értelme az, hogy keresse a mennyei Atya akaratát; érdemes feláldozni életünket Krisztus tanításáért!

 

 

A szent életének a következő fontos tulajdonságait emeljük ki:

  • bölcsesség,
  • Isten és az emberek iránti szeretet,
  • derű,
  • szolgálatkészség és áldozatvállalás.

A szent püspök tanítása:

Egy bajokkal teli, bizonytalan világban nagy bölcsességre, mérhetetlen szeretetre és sok-sok derűre van szükség ahhoz, hogy megmaradhassunk, hogy jók maradhassunk. Fontos, hogy ne csupán magunkra gondoljunk, hanem arra, mit vár tőlünk a mennyei Atya, és hogyan tudunk segíteni az embereknek?

 

Előzmény – A gyerekek aktív bekapcsolása a készülődésbe

 

Külső körülmények:

  • teremdíszítés (pl. tablókészítés Szent Gellértről – élete, élete főbb helyszínei, stb.),
  • könyvek, képek, történetek, legendák gyűjtése,
  • fotók készítése a Gellért-hegyről, a szoborról,
  • budapesti és környékbeli óvodás csoportok kirándulása a Gellért-hegyre.

Lelki készülődés:

  • közös templomlátogatás (pl. Gellért-hegyi sziklakápolna),
  • közös ima: “Istenünk, te Szent Gellért püspöknek szeretetéért az örök boldogságot ajándékoztad, engedd, hogy pártfogása védelmezzen minket a mennyben!”

 

Megemlékezés az ünnep napján a gyertyagyújtás, csendes percek keretében

 

  1. A gyermekek elhelyezése, bensőséges hangulat megteremtése. Gyertyagyújtás énekléssel, majd közösen ima elmondása.

 

  1. Szent Gellértet ábrázoló kép megmutatása a gyerekeknek. Megnevezés, majd beszélgetés kezdeményezése a tanulás, tudás fontosságáról.

– Miért jó, ha sok mindent ismerünk? Honnan, kitől tanulhatunk?

– Régen kevesen tudtak írni, olvasni. Első királyunk fiát, Imrét egy messziről érkezett

tudós pap tanította, Gellért. Mindent megtanított Imrének, ami szükséges volt ahhoz, hogy majd egyszer jó királya lehessen a magyaroknak.

– A mennyei Atyánál van, és különösen azokért a fiatalokért kéri az Ő segítségét, akik

tanulnak, meg azokért, akik tanítják őket.

 

III. Megköszönjük a mennyei Atyának, hogy sok mindent megismerhetünk, megtanulhatunk. Kérjük, hogy segítsen minket a szorgalmas tanulásban, és segítse azokat is, akik minket tanítanak a szépre, a jóra.

Közös éneklés: A szeretet mindenkié? (az öröm?, a tudás?)

Együtt fújjuk el a gyertyát.

ASSISI SZENT FERENC (4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

 

(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Assisi Szent Ferencről)

 

Egy itáliai posztókereskedő fiaként látta meg a napvilágot 1182-ben. Az apa büszkén tekintett rá: családjának és üzletének fellendítését várta tőle. Ferenc viszont nem mutatott hajlandóságot az anyagias, szüntelenül számolgató kalmárkodás iránt. Inkább anyja természetét örökölte: könnyed volt és finom lelkületű. A romlottságot ugyan elkerülte, de szívesen szórakozott víg társak körében, ahol a legszebb dalok az ő ajkán fakadtak, és ő volt a legszellemesebb tréfák szerzője. Aztán katonának is elszegődött. Másfél évre fogságba került. Végül egy betegség hónapokra levette lábáról. Eközben egy különös álom arra ösztönözte, hogy a szegények felé fordítsa figyelmét. Ettől fogva bőkezűen adakozott, és gondozta a betegeket. Apja pazarlásnak minősítette a jótékonykodást, és kitagadta a fiát.

A szakítás nagy nyilvánosság előtt, látványos módon történt. Ferenc letette ruháit, hogy semmit se vigyen magával, és ezentúl úgy hagyatkozzék a mennyei Atyára, miként a mezők liliomai és az ég madarai. Elhagyta a várost, és az akkori szegény emberek ruháját, egy csuklyás csuhát öltött magára. Mindenben úgy akart tenni, ahogy Jézus. Szó szerinti valóságában jelenítette meg az evangéliumot: nem volt két ruhája, “békesség”-gel köszönt; örült, ha Krisztusért bántalmazták, közösséget vállalt a kitaszított leprásokkal. Járta a falvakat, városokat: prédikált, vigasztalt, buzdított. Szava parázsként hullott a lelkekre.

Hamarosan társak szegődtek hozzá, egyre többen lettek, így nekiállt megszervezni az úgynevezett “kisebb testvérek” közösségét, akiket később őróla ferenceseknek kezdtek hívni. Ő maga nem akart Regulát írni, mert elegendő szabálynak tartotta Jézus életének példáját. A rendkívüli kegyelmi ajándékokról, a csodákról, a testén viselt krisztusi sebekről legendák egész sora számol be. Ferenc állított a világon elsőként betlehemet: eleven állatokkal, igazi szegénységben. A szüzesség, a szegénység és engedelmes szeretet hősies vállalásával feltartóztatta azt a rohanást, amivel az akkori Európa saját vesztét siettette.

A megtért Ferenc úgy vonzódott az igénytelenséghez, mint más a menyasszonyához. Végletes szegénységüket e szavakkal indokolta meg Assisi püspökének: “Ha vagyonunk lenne, fegyverrel kellene oltalmaznunk magunkat. A vagyon hozza magával a jogi vitákat és a pereskedést. Attól szokott az Isten és a felebarát iránti szeretet mindenfajta kárt szenvedni.” – Ferenc szegénysége örök példa, újból és újból tüzet lobbantó zsarátnok marad a gyűlölködő és harácsoló világban.

Ünnepe: október 4.

Előzmény

  • teremrendezés,
  • könyvek, képek, történetek, legendák gyűjtése,
  • lehetőség szerint látogatás egy Szent Ferenc-templomba,
  • beszélgetés szabadidőben az érdeklődő gyermekekkel Szent Ferencről.

 

Megemlékezés vallásos nevelés keretében

 

Időpont: október

 

Anyaga: Ismerkedés a szent életével

 

Nevelési cél:

  • Szent Ferenc életéből egy-egy történet megismerése,
  • rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire,
  • erkölcsi tulajdonságok alakítása: kedvesség, vidámság, egyszerűség, helyes igénytelenség stb.

 

Feladat:

  • Örömteli részvétel biztosítása.
  • Élmények nyújtásával Szent Ferenc megismertetése, megszerettetése a gyermekekkel.

 

Módszerek:

  • Beszélgetés, cselekedtetés, ismétlés, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Gyertya, képek, papírok, ceruza, zsírkréta, ollók, ragasztók.

 

A tevékenység menete

  1. Feltételek megteremtése, motiváció
  • A gyermekek elhelyezése körben, kispárnákon.
  • Gyertyagyújtás, közös éneklés, imádság.
  • A gyűjtött képek nézegetése.

 

II.a. Szent Ferenc életéből vett történet megismertetése, felelevenítése, beszélgetés a hallottakról.

  • Kicsiknek: a természet és az állatok szeretetét emeljük ki, ilyen történetet választunk.
  • Nagyoknak: önként vállalt szegénység, önfeláldozás, lemondás, másokkal való törődés (betegek ápolása).

 

II.b. Párosító futójáték állatképek segítségével (pl. szülő és kicsinye, lakóhely és állat stb.).

 

III. Dicsőítő ima tanítása (Jézus hív és vár 20.o.)

Én Istenem, de jót tettél!

Mennyi szépet teremtettél!

Eget, földet, fát, virágot:

Ezt az egész nagy világot!

Amen

 

 

 

  1. Zenehallgatás: Fivérem, Nap? [2]

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Madár barkácsolása,
  • ének, énekes játék: állatos énekek, dalok,
  • terepasztal-készítés, állatkert építése: állatok hajtogatása, festése, ragasztás stb.

 

ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET (4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

 

(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Árpád-házi Szent Erzsébetről)

 

1207-ben született Sárospatakon II. András király és Gertrúd királyné Erzsébet nevű lánya, aki Árpád-házi (Magyarországi) Szent Erzsébet néven vonult be a történelembe, jóllehet a világ Thüringiai Szent Erzsébet néven ismeri. Tisztelete és emléke évszázadok óta él a keresztények és a karitatív tevékenységet folytatók körében. Olyan példa ma is, ami felebaráti szeretetre sarkallja szerte a világon a jó szándékú embereket.

 

Élete:

Alig négyéves volt, amikor 1211-ben eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf kilenc évvel idősebb fiával, Hermannal .

A fejedelmi udvart valósággal elkápráztatta a kis menyasszony gazdag és igen értékes hozománya, de a költekező életmódot folytató, zajos mulatságokat kedvelő wartburgi udvar sohasem vált igazi otthonává a magyar királylánynak.

Erzsébet egyre inkább elmélyült az őszinte vallásosságban és imádságban. Szerette a csendet és a magányt. Fogékonnyá vált a szegények és az árvák iránt.

Alig volt hatéves, amikor megtudta, hogy a pilisi hegyekben meggyilkolták az édesapját, akit őszintén megsiratott, és imádkozott érte. 1216-ban újabb csapás érte . Vőlegénye, Hermann váratlanul elhunyt. Rá egy évre követte fiát I. Hermann őrgróf is. A 16 éves IV. Lajos lett az örökös, átvette az őrgrófság kormányzását, és kijelentette, hogy feleségül veszi elhunyt bátyja menyasszonyát – mert tiszta szívből szerette őt.

1221-ben megtartották az esküvőt Wartburgban . A fiatal házaspárt mindvégig a tiszta szerelem, az izzó szeretet, a hűség szálai fűzték egymáshoz. Erzsébet szépsége, lelke gazdagsága és mély vallásossága minden földi kincsnél többet jelentett Lajos számára. De Erzsébet is boldog volt, mert férjében eszményi társat kapott a Gondviselőtől.

Már gyermekét hordozta a szíve alatt, amikor a honvágy, sportos életmód és az új ismeretek gyűjtése arra késztette, hogy férjével együtt ellátogasson hazájába. A királyi családdal való találkozás, a kedves helyek felkeresése örökre emlékezetes maradt Lajos és Erzsébet életében.

Ahogy visszaértek az őrgrófságba, nemsokára megszületett a trónörökös, aki a keresztségben a Hermann nevet kapta. Az anyaság örömét átélő Erzsébet egyre többet imádkozott, sokat böjtölt, vezekelt. Utazásai során felkutatta és támogatta a szegényeket. Fia születésének emlékére menedékhelyet alapított, így segítette az árva gyerekeket. Férje mindenben támogatta őt.

1224-ben megszületett második gyermekük, Zsófia. A fejedelmi pár lányuk születésének emlékére 28 ágyas kórházat alapított a betegek számára, akiknek ápolásában Erzsébet is részt vett.

A várban lakóknak ez nem tetszett, de Lajos csak dicsérni tudta feleségét, és azt kérte, hogy a jövőben is hasonlóképpen járjon el.

Lajos őrgrófnak II. Frigyes oldalán harcba kellett menni, hogy részt vegyen a keresztes hadjáraton. Lajos 1227. szeptember ében dél-Itáliában megbetegedett és meghalt.

  1. szeptember 29-én megszületett harmadik gyermekük, Gertrúd, aki Erzsébet halála után apáca lett.

Erzsébet férje halála után a szegényeknek, betegeknek szentelte életét, lehetőségeihez mérten jótékonykodott. A betegek ápolása, a vezeklő életmód következtében megbetegedett, és 1231 novemberében elhunyt. November 19-én helyezték örök nyugalomra.

Sírja a betegek, szegények, hívő emberek zarándokhelye lett német földön. A közbenjárására történt csodák annyira ismertté tették, hogy IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta. Amikor földi maradványait oltárra emelték, II. Frigyes fejéről levéve a koronáját Erzsébet fejére tette azt.

Élete népeket és embereket kapcsol össze a szeretet erős szálaival, bátorsága hat a közös Európa építésében.

 

Előzmény

  • teremrendezés,
  • könyvek, képek, történetek, legendák gyűjtése,
  • tevékenységek Árpád-házi Szent Erzsébet példája nyomán (templomlátogatás, rózsatő ültetése, örömszerzés, jócselekedetek stb.),
  • beszélgetés szabadidőben az érdeklődő gyermekekkel Árpád-házi Szent Erzsébetről.

 

Megemlékezés vallásos nevelés keretében (Árpád-házi Szent Erzsébet legendája, a rózsa-csoda)

 

Időpont: november

 

Nevelési cél:

  • A mennyei Atya jóságának, szeretetének, támogatásának megfogalmazása.
  • A gyermek és a felnőtt életének minden pillanatát átszövi a Jézussal való mély kapcsolat és az ebből fakadó derű.

 

Feladat:

  • Csodálkozzanak rá a Teremtő mindenhatóságára, végtelenségére, jóságára.
  • Érezzék meg, hogy felelősek vagyunk egymásért.
  • Szent Erzsébet egy-egy tulajdonságának kiemelése (irgalom, jóság).

 

Erkölcsi nevelés:

  • Szeretet, gondoskodás, odafigyelés, felelősség alakítása – társak segítése, vigyázzanak egymásra (segítségnyújtás).

 

Módszerek:

  • Beszélgetés, szemléltetés, cselekedtetés.

Eszközök:

  • Rózsa, kellékek a barkácsoláshoz, ceruzák, papírok.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • Gyertyagyújtás, elcsendesedés,

Ima: Szívből kérlek, Istenem?

 

  1. Irányított beszélgetés

 

  • A gyűjtőmunka élményeit felelevenítve az érdeklődés felkeltéseként saját szavainkkal megköszönjük mennyei Atyánknak, hogy segíthettünk, örömet szerezhettünk a rászorulóknak.

 

III. A történet elmondása (A rózsa-csoda)

 

  • Erzsébet jóságának és Isten iránti szeretetének hangsúlyozása,
  • a magáéból adott a szegényeknek,
  • Isten megsegíti, aki bizalommal fordul Hozzá,
  • rajtunk keresztül társaink is megismerhetik Isten szeretetét.

 

Dal: Árpád-házi Szent Erzsébet (Kirje kirje dallamára)

 

Árpád-házi Szent Erzsébet,

Segített a szegény népen.

Őt dicséri koldus, árva,

Emlékezzünk jóságára.

 

Kenyerét is mind megosztja,

Kötényébe rejtve hozza.

Éhezőket jóval tölt be,

Vigasztalást hoz a földre.

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Rózsa hajtogatása,
  • tevékenység a babaszobában – főzés,
  • várépítés.

 

 

 

 

DRAMATIKUS JÁTÉK

 

Árpád-házi Szent Erzsébet legendája: A rózsa-csoda

 

Szereplők :                   Kellékek :

Palota, ablak, árvaháznak kialakított rész

Mesélő 1.

Mesélő 2.

Erzsébet                      Ruha, kötény, korona, rózsák, kenyér

Lajos                           Palást, kard, korona

Zsófia                          Ruha, korona

Katonák (4)                 Pajzs, kard

Szegények

 

Zene: CD-ről: Tégy engem szívedre? (előjáték),

 

Ének [3] :

Azt akarja Jézus, legyek napsugár, világítsak annak, ki a fényre vár,

Mondjam el sok szívnek, öröm hol fakad, Jézus adta nékem, Ő a drága nap.

Mesélő 1.:

Réges-régen élt egyszer egy királylány, akit Erzsébetnek hívtak. Kiskorában , amikor férjhez adták, Wartburg várába került.

(Erzsébet körbejár, és simogatja a szegényeket.)

Továbbra is segítette a szegényeket, és ápolta a betegeket.

Mesélő 2.:

Férje anyukájának, Zsófiának nem tetszett Erzsébet kedvessége és jósága. Feldühítette, hogy olyan sokat jótékonykodik és imádkozik.

(Zsófia Mérgesen ráncolja a homlokát, karba tett kézzel morgolódik magában, majd elindul, mögötte a katonák.)

Szegények:

(Térden állva közelednek Zsófia felé, kezüket kinyújtva kéregetnek.)

Kérek ennivalót! Légy szíves adjál ennivalót! Kérek szépen enni!

Zsófia:

Kergessétek el ezeket a kéregetőket!

Katonák:

(Zsófia elé állnak, tolják a szegény kéregetőket.)

Azonnal menjetek innen! Eredjetek!

(A szegények hátrálnak, visszamennek a helyükre.)

Ének:

Azt akarja Jézus, szívem szent legyen, tisztasága adjon derűt énnekem,

Lássa minden ember, mily boldog vagyok, Jézus égi fénye folyton rám ragyog.

(Erzsébet az ének alatt betegeket gyógyít, kötözgeti a karjukat.)

Mesélő 1.:

Egy alkalommal Erzsébet azt kérte férjétől, Lajostól:

Erzsébet:

Szeretnék építeni egy árvaházat, ahol a szegény betegeket gondozhatom.

 

 

 

Lajos:

Kedvesem! Tudod, hogy mindent megteszek, amit szeretnél, de nem lesz ez túl megterhelő a számodra?

Erzsébet:

Dehogyis! Nekem az szerez örömet, ha segíthetek másoknak!

Lajos :

Jó, akkor tedd azt!

Erzsébet :

(Örömmel mondja:) Köszönöm neked!

Mesélő 2.:

Néhány hónap múlva meg is épült az árvaház. Erzsébet összegyűjtötte oda a szegény árvákat. Mindegyiket a saját gyermekeként szerette.

(Erzsébet kézen fog néhány szegényt, és elvezeti az árvaházba, ahol képeskönyvet? ad nekik.)

Mesélő 1.:

Zsófia fejedelemasszony továbbra sem szerette Erzsébetet. Mindig csak rosszat mondott rá, és leskelődött utána.

(Zsófia bemegy az árvaházba, sugdolózik?, majd a palotába megy Lajoshoz.)

Zsófia:

Nézd, már megint ennivalót osztogat a szegényeknek! És téged meg se kérdezett! Ezt nem tűrheted!

(Erzsébetre mutat, aki a szegényekhez lehajolva kenyeret osztogat a kötényéből.)

Lajos:

Nem hiszem el! Mindjárt kiderítem!

(Erzsébethez megy.)

Mit viszel a kötényedben? Tudod, hogy anyám nem szereti, ha ennivalót osztasz a szegényeknek!

Erzsébet:

(Megijed.)

Én csak rózsákat viszek a temetőbe?

Lajos:

Engedd, hogy megnézzem!

Erzsébet:

(Tétovázva engedi le kötényét, amelyből kiesnek a rózsák. Az égre tekintve mondja:)

Köszönöm, Istenem!

Mesélő 2.:

Lajos most értette meg, hogy Isten mindig megsegíti azt, aki az Ő nevében cselekszik. Erzsébet még ezután is, egész életében a szegények, árvák, betegek jótevője volt.

Ének:

Azt akarja Jézus, mindig jót tegyek, szeretetet adni én is kész legyek,

Ékesítse lelkem jóság, irgalom, tükröződjék benne fénye gazdagon!

 

Zene: Jézusé lettem, ő meg az enyém (csak zene CD-ről).

SZENT MIKLÓS (mindhárom korcsoportnak javasoljuk)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Szent Miklósról)

 

Egykor gazdag örökségét osztotta széjjel. Ma arra nevel, hogy nyissuk meg szívünket és kezünket. Ne csak egymást ajándékozzuk meg, hanem inkább azokat, akik akár testi, akár lelki ínségben szenvednek. Az ajándékozás nem csupán annak szerez örömöt, aki valamit kap, hanem még inkább annak, aki adhat. Ahogy Pál apostol idézi az Úr Jézus evangélisták által le nem írt mondását: “Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”

Miklós az a szent, akinek alakját sokkal több legenda övezi, mint amennyi történelmileg igazolható adat elsorolható róla. Annyi bizonyos, hogy 350 körül halt meg, s előzőleg a myrai egyházközség püspöke volt. A 13. századi Legenda Aurea a szokványos jótettek és erényességek közt megemlít olyat is, ami feltűnően egyedi. Nevezetesen azt, hogy Miklós miképp segített egy züllés útjára sodródó családon. Miklós az éjszaka leple alatt a nyitott ablakon át behajított hozzájuk egy aranypénzzel teli erszényt. Ezt még kétszer megismételte – így a szegény szomszéd mindhárom lányát illően ki tudta házasítani.

Más történetekben Miklóst “az ökumenikus nyitottság” szentjeként láthatjuk. Pártját fogja az akkor igen gyűlölt zsidóknak is, ha a keresztények meg akarják csalni őket a tiltott, de elengedhetetlen pénzügyeknél, vagy ha meglopnak olyan zsidókat, akik az ő oltalma alá helyezték vagyonukat.

Miklós tisztelete előbb a keleti egyházakban terjedt el: nélkülözhetetlen alakja a templomok ikonosztázának is. A Balkánon elterjedt tisztelete mellett különösen is patrónusa lett Oroszországnak. A magyar Mikulás név is szláv közvetítésről vall. Nyugaton néhány évszázaddal később alakult ki a kultusza.

Ünnepét december 6-ra tették.

 

Előzmény – A gyerekek aktív bekapcsolása a készülődésbe

 

Külső körülmények:

  • teremdíszítés,
  • könyvek, képek, történetek, legendák gyűjtése.

Lelki készülődés:

  • beszélgetés szabadidőben az érdeklődő gyermekekkel Szent Miklósról,
  • apróbb ajándékok, meglepetések készítése a kisebbeknek,
  • közös hálaadó ima Szent Miklós ünnepén.

 

 

Mikulás-műsor (Forgatókönyv)

 

Zárt ünnepség meghívott vendégekkel (nővérekkel, papokkal).

 

Felelős szervezők: nagycsoportot vezető óvodapedagógusok.

 

Előkészület:

  • Minden csoportban megismertetik a gyerekekkel Szent Miklós életét.
  • Szent Miklósról szóló énekek megismerése, gyakorlása.
  • Bábkészítés, próbák.
  • Dekoráció készítése (festéssel, hajtogatással az óvodában – középsős korú gyermekek).
  • Mikulás-csomag elkészítésének szervezése – kiscsoportot vezető óvodapedagógusok, vagy Sz. M. Sz. tagok.
  • A “Mikulás” kiválasztása (szövegkönyvének elkészítése a vezető óvónő feladata).

 

Szervezési feladatok:

  • Színpadrendezés, kellékek előkészítése,
  • vendégek fogadása, hellyel kínálása,
  • csoportok elhelyezése padokon, székeken.

 

A tevékenység menete

  1. Köszöntő (a vezető óvónő, vagy az ünnepség felelős szervezője)

 

  1. Bábelőadás az óvónők közreműködésével
  • Szent Miklós-legenda dramatizálása (A 3 lány megsegítése).

 

III. Miklós püspök fogadása

  • Színpadrendezés (eközben a gyermekek énekelnek, verset mondanak).

Lének: Itt kopog, ott kopog,

Megérkezett a Mikulás, hopp!

(a szöveg dallama: ÉNÓ 225. o.)

 

 

 

 

 

Vers:    Miklós püspök egykor régen

segített a szegény népen.

Őt dicsérje koldus, árva,

emlékezzünk jóságára.

 

A szöveg dallama:        m m      r    r      d m      r    r

m m      r    r      d m      r    r

m f       s    s       f m      r    r

m f       s    s       m r     d    d

 

  • Csengőszóra megérkezik Miklós püspök.
  • Köszöntik: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Az óvónő hellyel kínálja a vendéget.
  • Miklós püspök köszöntése: Középső csoportos gyermekek elmondanak egy verset, vagy imát:

Ima:

Szent Miklós napján hozzád száll hő imánk

Kedves Miklós püspök, az égből tekints reánk.

Szent Miklós, jó püspök, gyermekek barátja,

Hozd el ajándékod, és segíts a jóságra. Amen.

 

Vers:

Kovács Barbara: Mikulás

Mikes Mária Viktória: Megérkezett a Mikulás

 

 

  • Miklós püspök üdvözli a gyerekeket – felolvassa a vezető óvónő által összeállított rövid szöveget.
  • A nagycsoportosok énekelnek és táncolnak (Hópihék tánca Gryllus vagy Halász J. dalra).
  1. Ajándékozás
  • Miklós püspök megköszöni a műsort, átadja a gyermekek ajándékát csoportonként az óvónőknek. A gyermekek visszatérve a csoportjukba édességet kapnak, az ajándékot délután hazavihetik.

 

  1. Elbúcsúzás
  • A gyerekek elbúcsúznak a távozó vendégtől.
  • Katolikus köszönés.

 

 

DRAMATIKUS JÁTÉK

 

Szent Miklós – a z első ajándék (5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Szereplők: mesélő, apa, anya, 3 lány, szomszéd, Miklós püspök

 

Az óvónő bevezetője:

Miklós tekintélyes, jómódú ember volt, semmi kedve sem volt ahhoz, hogy tovább gyarapítsa vagyonát.

Gyakran gondolkozott azon, hogy mit kezdjen az életével: megházasodjon, gyerekeket neveljen vagy papi pályára lépjen. Istent kérte imájában, hogy vezesse lépteit a helyes útra.

Egy vasárnap történt, hogy a püspök a gazdagság veszélyeiről prédikált: Egy ifjú megkérdezte Jézust, mit kell még tennie, hogy eljusson az örök életre. Jézus azt felelte: add el, amid van, az árát oszd ki a szegények között, így kincsed lesz a mennyben! Ezek a szavak mélyen beleivódtak Miklós lelkébe, és nem hagyták nyugodni. Isten szemében az a vagyon ér valamit, amit a szeretet nevében másoknak adunk. Elhatározta, hogy ő is így fog élni. Hamarosan alkalma is akadt arra, hogy jót tegyen azokkal, akik bajban vannak. Erről szól az alábbi történet:

 

Mesélő :

– Lucius cipészmester három lánya férjhez szeretett volna menni. Az apának komoly gondot jelentett, hogyan teremti elő a hozományt.

Nagylány:

– Édesapám! Szeretnék már férjhez menni!

Apa :

– Édes lányom! Nincs annyi pénzünk, hogy neked hozományt adjunk! (A lány zokogva az anyjához fut.)

Anya:

– Ne sírj! Majd csak megsegít az Isten bennünket, csak imádkozzunk!

Mesélő:

– Miklós hallott a cipészmester nagy gondjairól, és így gondolkozott:

Miklós:

– Vagyonom osztogatását itt kezdem! Hadd menjenek tisztességgel férjhez ezek a lányok. Titokban teszem, hogy senki meg ne tudja. Az lesz a legjobb, ha éjnek idején dobom be az ajándékot az ablakukon. Bele is rakom a pénzt egy selyemzacskóba, és máris útnak indulok!

Mesélő:

– Miklós köpönyeget vett magára, és settenkedve ment a cipészmester ablaka alá, bedobta a zacskót, aztán sietett haza. Mikor megvirradt, az apa felkelt.

Apa:

– Ez meg mi? Megbotlottam valamiben. Lányok! Lányok! Idenézzetek! Micsoda öröm ért bennünket! Egy zacskó pénzt kaptunk valakitől!

Nagylány:

– Édesapám! Nagyon örülök! Most már megtarthatjuk az esküvőnket? Férjhez mehetek?

Anya:

– Megtartjuk az esküvőt hamarosan! (Megölelik egymást.)

Mesélő:

Néhány hét múlva hajnalban a lányok apja különös zajra ébredt.

 

 

Apa:

– Valami bepottyant az ablakon! Mi lehet ez? Egy zacskó pénz! Lányok! Lányok! Ide nézzetek! Megint megajándékozott bennünket a jótevő!

Középső lány:

– Jaj, de jó, édesapám! Én is férjhez szeretnék menni! Most már megtarthatjuk az én esküvőmet is?

Apa :

– Persze, hogy meg. De szeretném már tudni, hogy ki lehet ez a jószívű adakozó? Nagyon fúrja az oldalamat a kíváncsiság! Szeretném megköszönni a nagylelkűségét! Átmegyek a szomszédba, segítséget kérek.

Apa:

– Jó napot, Pista bátyám! Segíts nekem, kérlek, hogyan tudhatnám meg, ki a mi jólelkű segítőnk?

Szomszéd:

– Egy kutya kellene. Van-e kutyátok?

Apa :

– Sajnos nincs, mert már nagyon öreg volt, és elpusztult.

Szomszéd:

– Akkor én kölcsönadom az enyémet. Igen okos, jó a szimata, és rendkívül finom a hallása. Ha a jótevő lépteit meghallja, azonnal ugatni fog.

Apa:

– Köszönöm, kedves barátom!

Mesélő:

– Így is történt. Jól bántak a kölcsönbe kapott kutyussal. Kis idő múlva Miklós ismét Lucius mester háza elé lopakodott, és megint bedobott az ablakon egy zacskó pénzt. Ezen az éjjelen a cipészmester kutyaugatásra ébredt.

Apa:

– Gyorsan felkelek, mert ugat a kutya. Megint egy pénzes zacskót találtam! Állj meg, jóember! Hadd nézzelek meg, ki vagy? Hát te vagy az, Miklós? ( Kimegy hozzá és megfogja a vállát.) Hálásan köszönöm a nagylelkű adományaidat! Megmentetted a lányaim becsületét! Nagyon köszönöm!

Miklós:

– Örömmel tettem! De arra kérlek, ne mondd el ezt senkinek!

Mesélő:

– Ezzel a jótevő eltűnt Lucius mester szeme elől. Ő pedig visszament a házba, és elmondta az esetet a lányainak és a feleségének.

Legkisebb lány:

– Jaj, de örülök, édesapám!

Nagylány és középső lány:

– Áldja meg az Isten Miklóst a nagylelkűségéért!

Anya:

– Tartsuk együtt a lakodalmakat!

Mesélő:

– Karácsonykor meg is tartották mindhárom lány esküvőjét. Miklós is ott volt a templomban, örült a fiatalok boldogságának. – Nincs is szebb dolog, mint örömet szerezni mások számára! Lucius mester nem tudta magában tartani az örömét. A hír elterjedt a városban. Mindenki így emlegette őt: a jószívű Miklós.

Az óvónő mondja:

Azóta is Miklós napján a Mikulás megajándékozza a gyerekeket, ezeket az ajándékokat a jóságos Miklós püspök “küldi” nektek. (A Mikulás szó Miklóst jelent.)

Miklós vagyona szétosztása után elhagyta szülővárosát, zarándokútra ment a Szentföldre, majd Myra városában telepedett le. Sokat imádkozott, és segített a betegeknek, szegényeknek.

Amikor meghalt Myra öreg püspöke, új püspököt kellett választani. Mindenki egyetértett, hogy ő legyen Myra városának új püspöke. Senki sem volt méltóbb erre a szolgálatra, mint éppen ő, a szeretet hírnöke, a nagy ajándékozó, aki a jámborságáról és sok-sok jócselekedetéről lett híres.

 

 

Mikulás – köszöntő

Minden évben várva várunk, kedves vendég vagy minálunk.

Neved napján csak azt kéred, ajándékot adjunk néked.

 

Áldott kezed elfogadja, ám azonnal továbbadja.

Küldötted lesz minden ember, ezért oly szép a december.

 

Amerre jársz, olvad a jég, otthonra lelt a békesség.

Szeretet vezet az égbe, boldogságra, üdvösségre.

 

Miklós püspök, vezess minket, ezt kéri ma minden híved.

Ha a te nyomodban járunk, Jézusunkra rátalálunk.

Amen

 

Mikulás – ének:

Szöveg:

            Fehér havas utakon lassan lépeget.

Bekopog az ablakon, vajon ki lehet?

Mikulás! Mikulás! Jöjj el hozzánk már!

Minden kedves jó gyermek szívrepesve vár!

dallam:

d d    m m    s s    f    m m     r r      d

d d    m m    s s    f    m m     r r      d

l  l      l     s  m      d     m s     f m     r

d d    m m    s s    f    m m     r r      d

 

 

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA, DRAMATIKUS JÁTÉK A BIBLIAI TÖRTÉNETEK TÉMAKÖRBŐL

 

 

TEREMTÉS (Ter 1,1-31) (mindhárom korcsoportnak javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: október

 

Anyaga: Bibliai ismeretek bővítése

 

Nevelési cél:

  • A bibliai történet megismerése.
  • A teremtett világ szépségeit mennyei Atyánknak köszönhetjük.

 

Feladat:

  • A teremtésről szerzett ismeretek rendszerezése.
  • Erkölcsi tulajdonságok: hála, megbecsülés, természetvédelem szándékának alakítása.

 

Módszerek:

  • Beszélgetés, cselekedtetés, ismétlés, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Gyűjtött képek, kartonok, papírok, ceruza, zsírkréta, ollók, ragasztók, Képes Biblia, leporellók.

 

Előzmény:

  • Kirándulás a természetben, termések, levelek gyűjtése, rácsodálkozás a természet szépségeire.
  • Képek gyűjtése növényekről, állatokról, emberekről, ezek elhelyezése a csoportban, meghatározott helyen.
  • A Képes Bibliából a történet megismertetése.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció

 

  • A nyugodt tevékenység megteremtése.
  • A tervezett tevékenység helyszínének biztosítása (eszközök előkészítése).

Énekkel történik a kezdeményezés (Bércet rónaságot? [4] kezdetű ének éneklése közben segítjük a gyermekeket az elhelyezkedésben.)

  • A gyermekek érdeklődésének felkeltése a bibliai történet iránt.

 

  1. A bibliai történet feldolgozása

 

  • A teremtés: Ter 1,1-31 (Óvodapedagógusnak! A gyermekekkel a Képes Bibliából ismertettük meg a történetet!)
  • A szőnyeg közepén egy drapp színű, kör alakú kartont helyezünk el.
  • Emlékezzünk vissza, hogyan teremtette Isten a világot!
  • A Képes Bibliából felelevenítjük a teremtés történetét – lehetőleg saját szavainkkal, közben a gyerekek az asztalon elhelyezett képek közül választanak és a kartonon a megfelelő helyre teszik.
  • A tevékenység közben beszélgetés kezdeményezése a világ szépségéről.
  • Az öröm, a hála, a megbecsülés és a környezet szeretetének és védelmének fontosságát szükséges hangsúlyozni.
  • A képek elhelyezése, a munka befejezése után közösen hálaadó imádság elmondása a teremtett világért. Én Istenem, de jót tettél? [5] ima. Aki szeretne, egyénileg is mondhat néhány gondolatot, imádságot.

 

III. Visszavezetés a játékba

 

  • Barkácsolás lehetősége az asztalnál: leporelló készítése egyénileg (üres leporellóban rajzolás, kifestés, színezés).

 

NOÉ BÁRKÁJA (Ter 6,9-7,24) (4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: november

 

Anyaga: Bibliai ismeretek bővítése, bibliai történet megismertetése (Ter 6,9-7,24 az óvodapedagógusoknak! A gyermekek részére a Képes Biblia javasolt!)

 

Nevelési cél:

  • Rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire.
  • Erkölcsi tulajdonságok: hála, bizalom, szófogadás, állatok védelmének alakítása.
  • Aki szereti a mennyei Atyát, és hűséges hozzá, az boldog lesz.

 

Feladat:

  • A bibliai történet megismertetése,
  • az állatok külső jegyeinek megfigyeltetése,
  • a teremtett világ szépségeire való rácsodálkozás,
  • a személyes felelősség alakítása,
  • a hála és a szeretet növelése a mennyei Atya iránt.

 

Módszerek:

  • A történet megismertetése, beszélgetés, cselekedtetés, ismétlés, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Gyűjtött képek, Képes Biblia, bábok, papírok, ceruzák, zsírkréták, ollók, ragasztók.

 

Előzmény:

  • Látogatás az állatkertbe, vadasparkba,
  • esős idő megfigyelése,
  • képek gyűjtése állatokról,
  • fogalmak tisztázása – beszélgetés a “jó és a rossz” viselkedésről.
  • Akkor is szeretjük a mennyei Atyát, ha körülöttünk sokan nem ismerik, és nem szeretik Őt.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • Megfelelő hely biztosítása a bábozás megvalósításához.
  • A gyermekek elhelyezése.
  • Ma egy olyan történettel ismertetlek meg benneteket, amely egy emberről, és sok-sok állat megmeneküléséről szól.

 

  1. A történet előadása (bábozás)
  • A történet elmondása saját szavakkal.
  • Istenre való odafigyelés hangsúlyozása.
  • A gondoskodás kiemelése, a mennyei Atya iránti hála és szeretet elmélyítése.
  • A szivárvány Isten irgalmára emlékeztet minket.

 

 

 

 

III. Mikrocsoportos foglalkoztatás

  • Gyurmából és papírból állatfigurák készítése, elhelyezésük az előre elkészített bárkában.

 

  1. A barkácsolt figurák alkalmazása
  • A bibliai történet illusztrálása, közös játék, a játék végén közös hálaadás.

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Mozgásos játék: állatok járásának játékos utánzása.
  • Memóriajáték állatos képekkel.

 

 

ANGYALI ÜDVÖZLET (Lk 1,26-38) (5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: Advent 1. hete

 

Anyaga: Mária, aki nagyon szereti a mennyei Atyát

 

Nevelési cél:

  • Isten iránti szeretet és bizalom erősítése,
  • a mennyei Atya akaratának keresése, elfogadása,
  • helyes viselkedés, bensőséges hangulat alakítása.
  • a zenehallgatás szeretetének elmélyítése.

 

Feladat:

  • Az imádság felelevenítése – Angyali üdvözlet.
  • Az imádságos lelkület, összeszedettség alakítása imádkozás közben.
  • Új vers megismertetése, gyakorlása.

 

Módszerek:

  • Beszélgetés, dramatikus játék, közös imádság, dicséret, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Gyertya, Képes Biblia, vásznak, kendő, furulya.

 

Előzmény:

  • Várakozás, örömteli készülődés megéreztetése Advent során.
  • Családjáték keretében beszélgetés a gyermekvárásról.
  • Beszélgetés Máriáról, aki nagyon szereti a mennyei Atyát.
  • Angyali üdvözlet megismertetése (az imádságot mondatonként ismertetjük meg a gyermekekkel és magyarázzuk annak értelmét).

A tevékenység menete

  1. Szervezési feladatok, nyugodt légkör feltételeinek megteremtése
  • A gyermekek elhelyezése a kialakított helyen, a szokásoknak megfelelően.
  • Elcsendesedés, gyertyagyújtás közös énekléssel, imádság elmondásával.
  • Az Angyali üdvözlet közös imádkozása:

– összeszedettség megfelelő testtartás segítségével,

– érthető szövegmondás a társakra való figyeléssel, alkalmazkodással.

  • Rövid beszélgetés Máriáról az imádság kapcsán.

 

  1. Dramatikus játék
  • Saját szavaikkal eljátsszák a történetet jelmezben.
  • Az előadást legfeljebb kétszer ismételjük, biztosítva a gyermekeket arról, hogy a nap folyamán a többiek is szerepelhetnek.

 

III. Verstanulás

  • Az új vers élményszerű előadása.

Vers:

Gábriel:

Szűz Mária, tiszta szíved

Isten előtt kedvessé tett,

Szeretettel kér meg arra,

Légy fiának édesanyja.

 

Mária:

“Ime az Úr szolgálója”,

Legyen, ahogy szavad mondja,

Akármit kér az Úristen,

Kedvenc szavam az, hogy igen!

 

Énekelve (Kirje, kirje dallamára):

Magasztalja szívem Istent,

Megköszönök neki mindent,

Gyermeket ad az anyának,

Megváltót küld a világnak.

 

  1. Az együttlét (gyertyagyújtás) befejezése
  • Furulyajáték (Kirje, kirje?).
  • Közös hálaadó imádság után elfújjuk a gyertyát.

Köszöntött az angyal?vagy Imádsággal köszöntelek? [6]

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Közös barkácsolás: ajándék készítése a Szűzanyának.
  • Formák kivágása, színezése.

A Jó Pásztor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A JÓ PÁSZTOR (Lk l5,1-7) (mindhárom korcsoportnak javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: március

 

Anyaga: A bibliai történet megismerése, felelevenítése

 

Nevelési cél:

  • ?         Isten gondoskodó szeretetének megéreztetése,
  • ?         a gondoskodás, az egymásra figyelés alapozása,
  • ?         a szeretet mélyítése a teremtett élőlények iránt, felelősség alakítása.

 

Feladat:

  • ?         A történet megismerése, illetve felelevenítése a Képes Biblia segítségével.
  • ?         A gondoskodás örömének megéreztetése apró feladat végrehajtásával.
  • ?         Érzékeltetni :

A jó pásztor vigyáz a nyájára.

Jézus a jó pásztorhoz hasonlítja magát.

Örömet jelent Jézus barátjának lenni (a nyájához tartozni).

Követem a Jó Pásztort.

 

Módszerek:

  • Beszélgetés, szemléltetés, képek nézegetése, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Képes Biblia, dugók, gyapjú, hurkapálcák, ragasztók, furulya.

 

Előzmény:

  • Képes Biblia nézegetése.

 

A tevékenység menete

  1. Szervezési feladatok, a megfelelő hely biztosítása, kezdeményezés
  • Furulyajátékkal kezdeményezek (A juhásznak jól van dolga?) A gyermekeknek segítek a kialakított helyen elhelyezkedni.

 

 

  • Beszélgetünk a pásztorok életéről, munkájáról:

– Jó legelőt keres.

– Egyben tartja a nyájat, juhaival van éjjel, nappal.

– Távol tartja a ragadozókat.

– Ismeri juhait, az eltévedőt megkeresi.

(Utalás a karácsonyi eseményekre: “Néhány pásztor nyájat őrzött?”)

 

  1. A szentírási idézet bemutatása: Lk 15,1-7
  • ?       A gyermekeknek a Képes Bibliából mondjuk el a történetet!
  • ?       Óvónő éneke: Jézus a pásztorom? [7]

 

III. A megismert történet eljátszása:

  • ?         A csoport a nyáj, az óvónő a pásztor. Egy gyermek megbeszélés szerint ellenkező irányba megy, távolodik a csoporttól, majd síró, riadt bégetéssel jelzi ijedtségét.
  • ?         Pásztor: Itt várjatok meg, elmegyek, megkeresem, és visszahozom (XY) bárányt!
  • ?         Közösen örvendeznek a megtalált báránnyal, együtt mennek tovább a megbeszélt úton.

 

  1. A Jó Pásztor szentképi ábrázolását megmutatom a gyermekeknek, majd együtt imádkozunk:

Kisebb gyermekekkel: Köszönöm, Jézusom, hogy vigyázol rám! Amen.

Nagyobbakkal: Mennyei jó Atyám? [8]

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Az akváriumi halak etetése közösen, gyönyörködés a halak szépségében, mozgásában.
  • Gyapjúból, dugókból báránykák készítése.

A VIHAR LECSENDESÍTÉSE (Mt 8,23-27) (5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Anyaga: Jézus életének, csodáinak eseményei

 

Időpont: március (Jézus nyilvános működése – nagyböjt)

 

Nevelési cél:

  • A történet megismerése, eljátszása során érezzenek rá az egymásra figyelés, a segítségnyújtás gyakorlásának szükségességére.
  • Erősödjék a mennyei Atyába vetett bizalmuk, szeretetük.
  • Érezzék meg a gyermekek, hogy Jézus több, mint ember: a mennyei Atya Fia.

 

Feladat:

  • A történet megismerése.
  • Beszélgetés félelmeinkről, szorongásainkról.
  • Jézus mindennek ura, jóságával segít minket. Mindig velünk van!

 

Módszer:

  • A történet felolvasása a Szentírásból,
  • a Képes Biblia használata,
  • játék, beszélgetés, ének, rajzolás.

 

Eszközök:

  • Gyertya, vásznak, papír, színes ceruzák, Képes Biblia.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • A nyugodt tevékenység megteremtése,
  • A tevékenység irányítása – a tervezett tevékenység helyszínének biztosítása (eszközök előkészítése).
  • Énekkel és gyertyagyújtással történik a kezdeményezés (Jézus kopogtat? [9] kezdetű ének éneklése közben a gyertyát kis asztalon a kijelölt helyre teszem. A gyerekek velem együtt énekelnek, közben segítem őket az elhelyezkedésben.).
  • Beszélgetést kezdeményezek egy már korábban megismert, Jézusról szóló történetről (Az irgalmas szamaritánus Lk 10,30b-35). A történet kapcsán Jézus segítő, irgalmas szeretetének megérzését erősítem.
  • A beszélgetésben rákérdezek a gyermekekre, emlékeznek-e arra, ki segített nekik, amikor bajban voltak, féltek. A beszélgetés önkéntességen alapul. Ügyelek arra, hogy a hallgatókban az együttérzés alakuljon az elhangzó történetek kapcsán.

 

  1. A bibliai történet megismerése, feldolgozása
  • A gyermekek érdeklődésének felkeltése a bibliai történet iránt: Nem csak a gyerekek, a felnőttek is szoktak félni, megijedni. Így történt egy alkalommal Jézus tanítványaival is. Elmondom nektek a történetet.
  • A Vihar lecsendesítése (Mk 4,35-41, vö Lk 8, 22-25, Mt 8,23-27)
  • Próbáljuk eljátszani a történetet! Székekből bárka építése, vásznak lengetésével a vihar jelzése. Segítem a gyermekeket abban, hogy az érzelmeiket megfelelően tudják kifejezni (félelem, megnyugvás, öröm).
  • Óvónő éneke: Vihar zúg a tó felett? [10]
  • Expozíció: Bárkába szálltak, hogy átkeljenek a túlsó partra. Jézus fáradt volt, ezért a bárka végében leheveredett és elaludt. (Az esemény hangulatának érzékeltetése hangszínváltoztatással – a többiek suttogva beszélnek, hogy ne zavarják Jézust.)
  • Bonyodalom: Beborul az ég, egyre gyűlnek a felhők, amit a tanítványok aggódva figyelnek. A szél is feltámad – az először gyenge, majd egyre erősödő szélben az aggodalom, majd a félelem testi és szóbeli kifejezésének megismerése, gyakorlása.
  • Tetőpont: Felkeltik Jézust: “Mester, nem törődöl azzal, hogy elveszünk?”
  • Megoldás: Jézus parancsol a szélnek és a víznek. – Nincs mitől félnünk, ha bízunk Jézusban! Ő vigyáz ránk, gondoskodik rólunk.
  • A történetet a gyermekek kívánsága szerint ismét eljátsszuk, a szereplők változtatásával.

 

III. Visszavezetés a játékba

  • Csónakot hajtogatunk, amelybe belerajzoljuk a szereplőket.
  • A bárkában halászos játék folytatódhat.

A gyermekek a játék során továbbélik a történet élményeit, a félelem és megnyugvás érzésének ismételt átélése segíti, hogy Istenbe vetett bizalmuk megerősödjön.

 

 

JÉZUS ÉS A GYEREKEK (Mk 10,13-16) (mindhárom korcsoportnak javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Anyaga: Jézus életének eseményei

 

Időpont: március

 

Nevelési cél:

  • A történet megismerése.
  • Erősödjék a mennyei Atyába vetett bizalmuk, szeretetük. Jézus mindenkinek a barátja, aki elfogadja szeretetét.

Feladat:

  • A történet megismerése.
  • Jézus szeret minket. Mindig velünk van!

 

Előzmények:

  • Képes Biblia nézegetése.
  • Képek gyűjtése, behozatala (Jézusról).
  • Énektanítás: Jézus közelében? [11]

 

Módszer:

  • A történet felolvasása a Szentírásból.
  • Játék, beszélgetés, ének, rajzolás.

 

Eszközök:

  • Kép, ceruzák, papírok, ollók, ragasztók, Képes Biblia, gyertya.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • Elcsendesedés, gyertyagyújtás, ének.
  • Beszélgetés kezdeményezése eddigi ismereteikre támaszkodva.

 

  1. A történet feldolgozása
  • A képet megmutatom (Jézus és a gyermekek). Beszélgetés a képről. Kiket látunk rajta?
  • A bibliai történet elmondása (Mk 10,13-16).
  • Jézus szeretetének kiemelése.
  • Lerajzolják magukat, és kivágva Jézus képe köré ragasztjuk az elkészült munkákat. Közben beszélgetünk a szeretetről, a bizalomról, az örömről. Közös ének: A szeretet mindenkié?

 

III. A tevékenység befejezése

  • Az óvónő rövid fohászával zárjuk az együttlétet.
  • Közösen fújjuk el a gyertyát.

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Családjáték.
  • Képes Biblia nézegetése.

VIRÁGVASÁRNAP ( Mk 11,1-11a) ( 4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Anyaga: vallásos ismeretek bővítése – Jézus bevonul Jeruzsálembe (Mk 11,1-11a,

Vö. Mt 21,1-11, Lk 19,29-40, Jn 12,12-19)

 

Időpont: április

 

Nevelési cél:

  • Jézus a szeretet és a béke királya. Az emberek boldogan fogadják. Fontos, hogy gyakran kifejezzük szóval és viselkedéssel szeretetünket, hűségünket.

 

Feladat:

  • A szentírási történet megismerése.

 

Előzmények:

  • ?                  Lehetőség szerint egy szamár megfigyelése ( testfelépítés, táplálék, mire használják?)
  • ?                  Összehasonlítjuk a lóval, képeket nézegetünk róluk, megbeszéljük a közös vonásokat, a különbségeket.
  • Képes Biblia nézegetése.
  • Képek gyűjtése, behozatala (Jézusról).

Módszer:

  • Játék, beszélgetés, bábozás, ének, rajzolás.

 

Eszközök:

  • Kellékek a játékhoz, síkbábok, ceruzák, papírok, gyurma.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • ?         A gyerekekkel királyos játékot kezdeményezek. Választunk egy királyt. Felveszi a koronát, a palástot, és készítünk egy trónt is.
  • ?         Köszöntjük a választott királyunkat.

 

  1. A bibliai történet feldolgozása
  • Egy olyan történetet mondok el, amely Jézussal történt. Ő is király, de teljesen más király, mint a földön uralkodó királyok.
  • A történet elmondása – az óvónő bábjátéka.
  • A bibliai történet eljátszása a gyermekekkel:
  • ?         Most képzeljük el, hogy Jézus itt megy ezen az úton, és mi is köszöntjük őt. Sorba állunk, és egy utat képezve énekelve lengetjük a barkaágakat. Azt énekeljük: Jézusról szól énekem… [12] . Ezután a barkaágakat egy szép nagy vázában helyezzük el, az “imaasztalunk” mellett.
  • ?         Fogalmak értelmezése: virágvasárnap, hozsanna, stb.
  • ?         Érzelmi megközelítés, az öröm kifejezése.
  • ?         Jézus tulajdonságainak kiemelése: szerény, együtt örül az Őt ünneplőkkel?

 

III. Visszavezetés a játékba

  • Virágok rajzolása, színezése.
  • A figurák formázása gyurmából.

A KÁNAI MENYEGZŐ (Jn 2,1-11) ( 4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: május

 

Anyaga: Jézus csodatettei – A kánai menyegző (Jn 2,1-11)

 

Nevelési cél:

  • Jézus életünk minden eseményén jelen van, és megáldja, megszenteli azt.
  • Mária édesanyai szeretetével figyeli életünket, és ha szükséges, közbenjár értünk Jézusnál.
  • Mária arra tanít, hogy megtegyük, amit Jézus mond (vö. Jn 2,5).

 

Feladat:

  • A szentírási történet megismerése.
  • Annak megerősítése, hogy Isten a mi gondviselő Atyánk, és Jézus mindenben segítségünkre van.
  • Ha megtesszük, amit Jézus kér, akkor tud nekünk segíteni.
  • Figyeljünk arra, hogy másoknak mire van szüksége.

 

Módszer:

  • Beszélgetés, képek nézegetése, a történet eljátszása, ének, rajzolás.

 

Eszközök:

  • Kellékek a játékhoz, képek, gyertya, só-liszt gyurma, gyertya.

 

A tevékenység menete

  1. A feltételek megteremtése, motiváció
  • Gyertyagyújtás, közös ének: Te hívsz meg minket? [13]
  • Beszélgetés keretében egyéni élmények felelevenítése a vendégségről, hangulatáról.

 

  1. A bibliai történet megismertetése, eljátszása
  • Beszélgetés Jézusról, a barátairól.
  • A kánai menyegző történetének megismertetése.
  • A lakodalom eljátszása.
  • A csoda eljátszása.

 

III. A történet lezárása

  • Ének: Te hívsz meg minket?
  • Apró süteménnyel kínálom a gyerekeket.
  • Közös imádság után a gyertya elfújása.

 

  1. A téma továbbvitele a játékban
  • Játék: babaszobai játék – sütés-főzés.
  • A lakodalom dramatizálása.

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA AZ EGYHÁZI SZERTARTÁSOK TÉMAKÖRÉBŐL

 

 

KERESZTELÉS (4-5, 5-7 éveseknek ajánljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: január

 

Anyaga: egyházi szertartás megismerése, felelevenítése

 

Nevelési cél:

  • Az Isten nagy családjához való tartozás örömének megéreztetése.
  • Egymás iránti szeretet, megbecsülés elmélyítése.

 

Feladat:

  • Az egyházi szertartás megismertetése.
  • A dramatizálás alkalmával az egymásra figyelés elősegítése, alkalmazása.

 

Módszerek:

  • Megfigyelés, beszélgetés, dramatikus játék, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Gyertya, víz, fehér kising, keresztelésről készült fényképek.

 

Előzmény:

  • Beszélgetés a vízről (környezetvédelem alapozása).
  • Tapasztalatszerzés (színe, állaga, íze).
  • Mire használjuk a vizet? (ivásra, főzésre, mosakodás, tisztítás, utazás, állatok élőhelye).
  • Víz nélkül nincsen élet.
  • Milyen vizeket ismernek? (csapból, patakok, tavak, tengerek?)
  • Látogatás a templomba: Milyen “vízzel” találkozunk itt? Mire használjuk itt a vizet? (keresztvetés érkezéskor és távozáskor) A “keresztelőkút” bemutatása.
  • Keresztelésről készült fényképek kérése.

 

A tevékenység menete

  1. Szervezési feladatok, a gyermekek motiválása
  • A gyermekek elhelyezése a kialakított helyen, a szokásoknak megfelelően.
  • Elcsendesedés, gyertyagyújtás énekléssel, imádság elmondása közösen.

 

  1. A téma feldolgozása
  • Képek nézegetése közben a keresztelés felelevenítése a gyermekek bevonásával, (fényképek, gyertya).
  • A történet dramatizálásának megszervezése, (szerepek kiosztása: apa, anya, gyerek, keresztszülők, pap, rokonság).
  • Utalás a templomi élményekre, a szenteltvízre, keresztelőkútra.

 

 

 

  • Dramatizálás

– Párbeszéd segítése: pap, szülők, keresztszülők, a szertartás szövegének egyszerű elmondása.

– A kellékek használatának segítése (kiskancsó, kendő, gyertya?).

– Keresztszülők gyertyát fognak, közös imádság a gyerekért: Van valaki fönt az égben? [14]

 

III. Az együttlét befejezése

  • Körbe állunk: A keresztség által mindnyájan a mennyei Atya gyermekei lettünk, ezért mondhatjuk, hogy egymás testvérei vagyunk. Fogjuk meg egymás kezét, és énekeljünk együtt: Együtt lenni jó?
  • Közösen elfújjuk a gyertyát.

 

  1. Visszavezetés a játékba
  • Vendégvárás.
  • Fényképek nézegetése.

BALÁZSÁLDÁS SZENT BALÁZS ÜNNEPÉN (mindhárom korcsoportnak javasoljuk)

 

Feldolgozás vallásos nevelés vagy gyertyagyújtás keretében

 

Időpont: február

 

Anyaga: Egy szent életének megismerése, felelevenítése

 

Nevelési cél:

  • A segítő szándék, az egymásra figyelés alapozása.
  • Bizalom kialakulásának segítése .

 

Feladat:

  • Szent Balázs életének megismerése, illetve felelevenítése.
  • A balázsáldás történetének felelevenítése.
  • Részvétel balázsáldáson .

 

Módszerek:

  • Beszélgetés , szemléltetés, képek nézegetése, pozitív megerősítés.

 

Eszközök:

  • Képek, halszálka, kétágú gyertya, Az esztendő nevelő munkája keresztény szemmel, a néphagyományok tükrében. Házunk könyvkiadó, Győr (Gyűjtemény 199. o.)

 

Előzmény:

  • A gyermekek megismerik a szent életét.

 

A tevékenység menete

  1. Szervezési feladatok
  • Vendégségbe hívjuk plébánosunkat, megkérjük a balázsáldás kiosztására.
  • A gyermekek elhelyezése a kialakított helyen, a szokásoknak megfelelően.
  • Elcsendesedés, gyertyagyújtás énekléssel, imádság elmondása közösen.

 

  1. A téma feldolgozása
  • A plébános atya röviden beszél a gyermekeknek:

a szent történetéről,

a balázsáldás szertartásáról (kétágú gyertyát tartva fog imádkozni?).

  • Balázsáldásban részesülnek a gyerekek. (az eseményt lehet a templomban is szervezni), közben közösen énekelünk. Ég a gyertya? [15] Jézus kopogtat? [16] Kicsi vagyok én? [17]

 

III. A balázsáldás befejezése után közösen imádkozunk, a plébános vezetésével megköszönjük a mennyei Atyának gyógyító szeretetét.

 

Ajándékkal köszöntjük a hozzánk látogató plébánost.

 

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA A HAGYOMÁNYOK, NÉPHAGYOMÁNYOK KÖRÉBŐL

 

TOURS-I SZENT MÁRTON (4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

“Jót tehetek szenvedő embertársaimmal, jót özvegyekkel és árvákkal, jót betegekkel s éhezőkkel, s azt ajánlom fel kedves elhunytjaimért.

Gondolom, hogy e jóval, amit a lelkek üdvéért másokkal teszek, úgy járok majd, mint Szent Márton, ki mikor annak a sokrétű nagy palástnak, melyet római szokás szerint a vállán átvetve viselt, a felét a szegényeknek adta.”

(Prohászka Ottokár)

 

 

 

(Amit az óvodapedagógusoknak illik tudni Szent Mártonról)

 

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, Boldogasszony (Szűz Mária) után a legtöbb templomunk névadója. Ez nem véletlen, hisz ő a magyarföldi szentek közé sorolandó.

 

Életének üzenete: légy mindig alázatos, tégy jót, amikor csak tudsz, ne feledkezz meg a rászorulókról!

 

Élete röviden:

Szent Márton 316-ban Pannóniában, Savaria (mai Szombathely) városában született. Pogányként látta meg a napvilágot, s 15 éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem szívjóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is.

A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust, aki senkitől nem kapott alamizsnát. Márton ezt látva kardot rántott, és egyetlen megmaradt köpenyét kettévágta. Egyik felét a koldusnak adta, maradék felét pedig magára kanyarította. Éjszaka álmában Jézust látta a fél köpennyel betakarva, amelyet a koldusnak adott. Így beteljesítette Jézus tanítását: “Bizony mondom néktek, amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem tettétek.”

Márton ezután keresztelkedett meg, s két év múlva otthagyta a katonaságot. Életét ezután Istennek szentelte. Látván szent életét, püspökké akarták őt választani. De ő meg akart maradni egyszerű szerzetesnek. A hívek azonban nem engedték. A legenda szerint hiába bújt el a ludak óljában, azok gágogása elárulta őt. Így lett Tours püspöke, de a püspöki hivatalt is nagy alázatossággal viselte, és egyszerű életmódot folytatott. Nagy tisztelet övezte élete végéig.

Ünnepe: november 11.

 

Szent Márton alakja népi hagyományainkban

 

Márton napja a magyar jeles napok sorában is kiemelt jelentőségű.

  • A gazdasági év zárónapja. Legkésőbb ezen a napon hajtották be a jószágot az istállóba, téli szállásra.
  • Országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Ilyenkor vágták le a tömött libát. “Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.”
  • A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
  • Ezen a napon a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdának. Ez volt Szent Márton vesszeje. Úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó.
  • Erre a napra általában megforrt az újbor. “A bornak Szent Márton a bírája”, tartja a mondás, vagyis iható az újbor.
  • Időjóslás: ha Márton lúdja jégre áll, karácsonykor a sárban botorkál.
  • Vásárt is rendeztek ezen a napon.

 

Az óvodás gyerekek bekapcsolása a hagyomány ápolásába

  • Az élettörténet megismerése legendák alapján:

– találkozás a koldussal,

– Szent Márton és a ludak (püspökválasztás), spontán bábozás, dramatizálás,

– kellékek biztosítása, az óvónők bábjátéka.

  • Tablókészítés Szent Márton életéről.
  • Családi gyűjtőmunka – könyv, fénykép, történet, legenda.
  • Lehetőség szerint séta, kirándulás szervezése közeli Szent Márton-ereklyéhez (szobor, templom stb.).
  • Nevéhez fűződő népi hagyományok felelevenítése a gyerekek életkorának megfelelően.
  • Márton-napi vásár szervezése:

– portékák készítése (papírtrombita, mézeskalács, gyöngyfűzés, rongybaba,

– vásári játék – vásári kikiáltóval, rigmusokkal,

– árusítás.

  • Lampionos felvonulás: saját készítésű lampionokkal közösen a családokkal. Énekszóval az óvoda épülete körül, utána az udvaron agapé.
  • Színező Szent Márton életéről.

 

Felhasználható anyagok:

  • vásári rigmusok, énekek, versek
  • libás énekek

Gyertek haza ludaim? ÉNO 137. o.

Siess libám? ÉNO 200. o.

Egyél libám? ÉNO 141. o.

 

 

 

  • mondókák

Elesett a lúd a jégen,

majd fölkel a jövő héten,

összeüti a bokáját,

sárga sarkantyús csizmáját.

 

Harangoznak délre,

libapecsenyére,

nincs itthon a gazda,

megeszi a macska.

 

 

 

 

 

BETLEHEMES (5-7 éveseknek javasoljuk)

 

(Kopogtatnak az ajtón.)

 

Beköszöntő:    Adjon Isten jó estét, a háznépnek szerencsét!

Messze földről érkeztünk, nagy örömet hirdetünk.

Elmondanánk szépen, hogy mi történt Betlehemben.

Jó szívvel meghallgatnak? Vagy kívül tágasabb?

 

Házigazda:      Bejöhetnek emberek, meghallgatjuk szívesen!

 

Beköszöntő:    Itt a gazda nem morog, bejöhetnek, pásztorok!

(A szereplők bevonulnak. Elöl két gyermek viszi a betlehemet, amelyet letesznek az előre odakészített székre, vagy kis asztalra.)

 

  1. pásztor:       Éjszaka szállt a mezőre, dőljünk le hát pihenőre. (Lefekszik.)

 

  1. pásztor:       Okos beszéd! Annyit jártunk, majd letörik már a lábunk! (Lefekszik.)

 

  1. pásztor:       Lefekszem, no, én is! Csak hát? – Adjon Isten jó éjszakát! (Lefekszik.)

(Beköszöntő csenget, bejönnek az angyalok.)

 

  1. angyal:        Pásztorok, halljátok! Angyal szól hozzátok!

 

  1. pásztor:       (Felkel.) Ki az?

 

  1. pásztor:       (Felkel.) Mi az?

 

  1. pásztor:       (Felkel.) Uram! Ne hagyj! Szent angyalok!

 

  1. angyal:        Jó pásztorok, ne féljetek! Nagy örömöt mondok nektek!

Akit oly régóta vártok, az Úr Jézus földre szállott!

 

  1. angyal:        Nem selyemben, nem bársonyban, csak egy szalmás kis jászolban.

Fényét rá szép csillag szórja, énekünk az altatója.

 

  1. angyal:        Ő az ég és föld királya, siessetek mind hozzája!

(Az angyalok elmennek.)

 

  1. pásztor:       Hej, pásztorok! Álmodtunk tán? Angyalsereg járt a pusztán!

 

  1. pásztor:       Száz évnél is többet éltem, hanem ilyet még nem éltem!

 

  1. pásztor:       Angyalszóra induljunk, keressük meg Jézusunk!

 

  1. pásztor:       Keressük! De merre vajon? Mindenfelé sötét vagyon!

 

  1. pásztor:       Nézzétek csak! Fenn az égen most gyúlik ki egy csillag éppen!

 

 

  1. pásztor:       Hű! De fényes! Hogy integet! Menjünk csak, az majd elvezet!

(Énekszóra körbejárnak, majd megállnak a betlehem mellett.)

 

  1. pásztor:       Kicsi Jézus, Égi Gyermek, a pásztorok köszöntenek!

 

  1. pásztor:       Túrót, sajtot, vajat hoztunk, vedd szívesen ajándékunk!

 

  1. pásztor:       Szívünket is ráadásnak elhoztuk a kis Jézusnak!

(Leteszik az ajándékot a betlehem elé és letelepednek oldalt.)

 

(A beköszöntő csenget, bejönnek a Napkeleti Bölcsek.)

 

Gáspár:           Gáspár király a nevem, nagy messziről útra keltem.

Addig jövök ezen úton, míg meglátom kis Jézusom!

 

Menyhért:       Király vagyok én is, Menyhért, én is jöttem, de csak egyért!

Szívemnek csak egy a vágya, a kis Jézust megtalálja.

 

Boldizsár:        Engem hívnak Boldizsárnak, szerecsenek királyának.

Kincset hoztam, de nem másnak, csak az áldott kis Jézusnak.

 

Gáspár:           Merre lehet? Hol a háza?

 

Menyhért:       Ki vezet minket hozzája?

 

Boldizsár:        Ott a csillag! Hogy világol! Alatta pedig a kis jászol!

(Odamennek a betlehemhez.)

 

Gáspár:           Vegyük le hát koronánkat, úgy köszönjünk Jézusnak! (Leveszi.)

 

Boldizsár:        Édes Jézus köszöntelek, aranykincset hoztam neked!

 

Gáspár:           Én illatos tömjént hozok!

 

Menyhért:       Én meg gyógyító balzsamot!

(Leteszik az ajándékokat, majd leülnek a betlehem mellé.)

 

  1. betlehemvivő:         Pásztoroknak, királyoknak, szegényeknek, gazdagoknak

öröme és boldogsága született ma Betlehemben.

 

  1. betlehemvivő:         Kicsi Jézus ég virága, Ő hoz áldást a világra!

Minden bajra orvosságot, minden szívbe boldogságot!

 

  1. betlehemvivő:         Harang zúgjon, ének zengjen, amit kérünk, teljesedjen!

 

  1. betlehemvivő:         Könny ne hulljon, seb ne fájjon, minden házba öröm szálljon!

 

Mindenki:                  LEGYEN BOLDOG, SZENT KARÁCSONY!

 

MÁRIA, ÉGI ÉDESANYÁNK (4-5, 5-7 éveseknek javasoljuk)

 

Anyaga: Anyák napjára készülünk – ilyenkor égi édesanyánkat, Máriát is köszöntjük.

 

Időpont: május

 

Nevelési cél:

  • ?         A Mária-tisztelet erősítése a gyermekekben (Égi Édesanyánk, aki szeret minket, oltalmaz bennünket és imádkozik értünk).
  • ?         Saját életmintánkal segítjük kialakítani a ránk bízott gyermekekben a Máriával szembeni helyes keresztény magatartást, tiszteletadást. Nem imádjuk, hanem nagyon szeretjük.

 

Feladat:

  • ?         Szép ünneplés megvalósítása.
  • ?         Templomi viselkedés gyakorlása.
  • ?         Öröm, hála, szeretet kifejezése.

 

A gyerekek aktív bekapcsolása a készülődésbe

  • Külső körülmények:

Montázs készítése Mária életének fontosabb eseményeiről.

Meghívók készítése és átadása, olyan időpont meghatározása, amikor lehetőleg minden szülő részt tud venni az eseményen.

Virágcsokor készítése a Szűzanyának (Esetleg rajzok, amelyeket ideiglenesen elhelyezhetünk a templomban).

Az ünnep megszervezése (vezető óvónő, ill. csoportos óvónők).

 

  • Lelki készület:

Képet helyezünk ki Máriáról a csoportszoba központi helyén.

Beszélgetünk Máriáról (életének főbb eseményeit tekintjük; ki nekünk Mária? mikor lett a mi égi Édesanyánk? stb.)

Versek, énekek tanulása.

Imatanulás.

 

A tevékenység menete

A Szűzanya köszöntése

  1. A szülőkkel közösen átsétálunk a templomba.

A szülők az első padsorokban helyezkednek el.

A gyerekekkel elhelyezkedünk egy Szűzanyát ábrázoló festmény (szobor, kép?) előtt félkörben, úgy, hogy a szülők is láthassák őket.

Röviden felelevenítjük látogatásunk célját: anyák napján égi édesanyánkat is köszöntjük.

  1. A versek, énekek, Mária-imák előadása

A gyerekek érezzék jelenvalónak égi édesanyánk jelenlétét, aki örömmel figyeli a köszöntésünket (érzelmi ráhangolódás).

Az összeállítás ne legyen 10 percnél hosszabb!

III. Közös imádság után a gyerekek szüleikkel együtt helyezik el a Máriát ábrázoló festmény (szobor, kép?) előtt a virágokat, az elkészült rajzokat, éneklés vagy csendes zene kíséretében.

 

 

 

Vers: Fehér virág

 

  1. Fehér virág vagy, Mária!                            2. Fehér virág vagy, Mária!

Életünk fényes csillaga!                                   Tiszta kis lelkünk oltalma.

Fehér a lelked, mint a hó,                               Esedezve kérünk: hintsd le ránk

Örök szépség vagy, Égi Jó!                                        Szeplőtlen szíved áldását!

 

Imák:

Imádsággal köszöntelek

Szűz Mária, jó anyám,

Dicsérlek az angyalokkal,

Kérlek, add áldásod rám!

Amen.

 

Mária, te szeretsz minket, mint Jézust szeretted,

Segítesz mindenben, mint Jánossal tetted.

Kérünk, vigyázz reánk, hogyha bajban vagyunk,

Ne engedd el kezünk, gyermekeid vagyunk!

Amen.

 

Énekek:

Templomunk az Isten háza? [18]

A szeretet mindenkié?

Én kicsike vagyok? [19]

 

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

 

Az esztendő nevelőmunkája keresztény szemmel a néphagyományok tükrében. Győr, 1995, Hazánk Könyvkiadó

Békés – Dalos: Újszövetségi szentírás. Pannonhalma, 1999, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft.

Csillagoknak teremtője Óvónők Kiskönyvtára 2. Márton Áron Kiadó 1993.

Dr. Cserháti József – Dr. Fábián Árpád: A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986, Szent István Társulat

Dr. Diós István: A szentek élete. Budapest, 1990, Szent István Társulat

Dr. Teleki Béla: Az ünneplés művészete. Debrecen, 1992, Forrás Egyesület

Fésűs Éva: Ezüsthegedű. Budapest, 1991, Szent István Társulat

Fésűs Éva: Csupa fül 22 meséje. Budapest, 1991, Szent István Társulat

Forrai Katalin: Ének az óvodában. Budapest, 1991, Editio Musica

Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár. Budapest, 2003, KPSZTI

Gryllus Vilmos: Dalok (kottás füzet) Treff Kft. 1992.

Gryllus Vilmos: Dalok 2. Treff Kft. 1998.

Gunhild Sehlin: Mária kis szamara. Budapest, Szent Gellért Kiadó és Nyomda

Gyurkovics Mária – Eisenbarth Kriszta: Isten gyermekei vagyunk. Jel Kiadó

Hardi Titusz: Énekelj az Úrnak. Pannonhalma, 1999, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft.

Hollósy-Márton-Monostori-Oltárszky-Illésy: Áldjad én lelkem az Urat. Marana Tha 2000 Alapítványa, 1993.

Jelenits István: Küldetésben. Budapest, 2000, Új Ember Kiadó

Jertek énekeljünk – gyermekénekek. Budapest, 1990, Vasárnapi Iskolaszövetség

Kerényi György: Jeles napok dalai. Budapest, Zeneműkiadó

Kiss Lászlóné: Jézust áldja énekünk. Budapest, 2003, Református Pedagógiai Intézet

Kissné Czárán Eszter : Világnak Virága. 2006, Sárosi Kft.

Kránicz Mihály: A II. Vatikáni zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962 – 2002. Budapest, 2002, Szent István Társulat

Liturgikus dallamgyűjtemény I. 1999, Fővárosi Pedagógiai Intézet

Menjünk mi is Betlehembe – Adventi és karácsonyi készülődés. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó

Orossné Seper Ildikó: Óvodások hitre nevelése Óvónők Kiskönyvtára 4. Budapest, 2001, Márton Áron Kiadó

Pappné Farnadi Tamara: “Tücsök koma hegedül?” – Zenei naptár óvodáknak. Győr 1996.

Rutha: Három mese a szeretetről. Budapest, 1999, Szent Gellért Kiadó és Nyomda

Stanislaw Dziwisz: Egy élet Karol Wojtyla mellett. Budapest, 2007, Új Ember Kiadó

Szerepi Imréné: Lelki beszélgetések óvodások számára. Budapest, 1998, Szent Gellért Kiadó és nyomda

Szőke János: Isten házába megyünk. (Templomról gyermekeknek) Budapest, Don Bosco Kiadó

Vargáné Pók Katalin: Ami kívül az belül – óvodai ötletbörze. 1995. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet

Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével. Budapest, 1996, Eötvös József Könyvkiadó

Négy évszak (mai költők versei évszakokról, ünnepekről) 2001,

Házi színpad – Jön a Mikulás (versek, dalok.-jelenetek)

Száncsengő – Készülődés karácsonyra

Weibl Lipót: Ragyogtok, mint csillagok. Budapest, 2006, Ecclesia

A hit hangjai II. Gyermek-bibliaköri énekek. Budapest, 1987, Magyarországi Baptista Egyház

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

AJÁNLÁS

ELŐSZÓ

FELDOLGOZÁSRA AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK

Az Egyház szentjei, akikről a katolikus óvodákban a megemlékezést javasoljuk

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt bibliai történetek

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt egyházi szertartások

A katolikus óvodákban feldolgozásra javasolt néphagyományok

JAVASOLT ÜNNEPEK, EGYHÁZI ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, NÉPHAGYOMÁNYOK

ÜNNEPLÉS, KERESZTÉNY ÜNNEPLÉS

Az ünneplés jelentősége az óvodás gyerekek életében

Az ünneplés, keresztény ünneplés lényege

Az óvodások és a szentek

AZ ÜNNEPLÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK JAVASOLT ELVEI

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA, DRAMATIKUS JÁTÉK

A SZENTEK TÉMAKÖRÉBŐL

AZ ÓVODA VÉDŐSZENTJÉNEK ÜNNEPE

SZENT MARGIT

SZENT GELLÉRT

ASSISI SZENT FERENC

ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

SZENT MIKLÓS

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA, DRAMATIKUS JÁTÉK A BIBLIAI TÖRTÉNETEK TÉMAKÖRBŐL

TEREMTÉS

NOÉ BÁRKÁJA

ANGYALI ÜDVÖZLET

A JÓ PÁSZTOR

A VIHAR LECSENDESÍTÉSE

JÉZUS ÉS A GYEREKEK

VIRÁGVASÁRNAP

A KÁNAI MENYEGZŐ

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA AZ EGYHÁZI SZERTARTÁSOK TÉMAKÖRÉBŐL

KERESZTELÉS

BALÁZSÁLDÁS SZENT BALÁZS ÜNNEPÉN

NÉHÁNY KIDOLGOZOTT MINTA A HAGYOMÁNYOK, NÉPHAGYOMÁNYOK KÖRÉBŐL

TOURS-I SZENT MÁRTON

BETLEHEMES

MÁRIA, ÉGI ÉDESANYÁNK

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
[1] Stanislaw Dziwisz: Egy élet Karol Wojtyla mellett. Budapest, 2007, Új Ember Kiadó, 158. o.

[2] Hollósy – Márton – Monostori – Oltárszky – Illésy: Áldjad én lelkem az Urat. Marana Tha 2000 Alapítványa, 1993, 74. o.

[3] A hit hangjai II. Gyermek-bibliaköri énekek. Budapest, 1987, Magyarországi Baptista Egyház, 681. sz.

[4] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 77. o.

[5] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 20. o.

[6] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 27. o.

[7] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 105. o.

[8] U.o., 33. o.

[9] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 53. o.

[10] Kiss Lászlóné: Jézust áldja énekünk. Budapest, 2003, Református Pedagógiai Intézet, 25. o.

[11] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 76. o.

[12] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI,

[13] Hardi Titusz: Énekelj az Úrnak. Pannonhalma, 1999, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., 248. o.

[14] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 28. o.

[15] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 52. o.

[16] U. o. 53. o.

[17] U. o. 73. o.

[18] Grolyóné Szabó Éva – Szerepi Imréné: Jézus hív és vár – ima- és énekgyűjtemény óvodásoknak. Budapest, 2006, KPSZTI, 63. o.

[19] U. o. 64. o.

Hozzászólások

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..