Bírák 11,12–40

 

Emberáldozat történt?

  • Szöveg értelmezése különböző érvrendszerek szerint, érvelés, vitakultúra fejlesztése
  • Intelligencia: egzisztenciális, verbális-nyelvi

 

Bibliai történetünk végét „balladai homály” fedi. Nincs minden egyértelműen kimondva, a történet sűrít és kihagy, akárcsak a balladákban. Az oknyomozó történész és teológus ebbe viszont nem nyugszik bele. Számára a kimondott szavak árulkodó nyomok, amik alapján rekonstruálni lehet a történetet. Ám ez közel sem olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Mert nincs szó szerint kimondva, hogy Jefte bemutatta-e az emberáldozatot vagy sem. Olvassátok el alaposan a bibliai történetet, és nézzetek utána a kétféle értelmezésnek:

  • ●   Az emberáldozat bemutatása ellen érvelnek:
  • ●   Az emberáldozat bemutatása mellett érvelnek:
    •   A Szentírás magyarázata, Jubileumi kommentár – Bírák könyve, Dr. Kocsis Elemér (Kálvin Kiadó, Bp, 1995, I/306.o.)
    • ○  John Bright: Izráel története (Kálvin Kiadó, Bp, 2001, 174.o.)

 

Rendezzetek disputát, történeti-teológiai vitát a kérdésről. Két tudós csoport (3-5 fő) készüljön fel egyik vagy másik érvrendszer alapján. Jelölj ki egy bírói testületet (3 vagy 5 fő), akik szavazással döntenek majd a vita eredményességéről. A vita során mindkét csapatnak egyenlő ideje legyen a beszédre, pl. 10-10 perc, ezt egy-egy időmérő méri. A csapatok felváltva kapnak szót, az első felszólalók kifejtik nézetüket, a továbbiakban egymást cáfoló vagy a saját állítást igazoló új érvek merülhetnek fel. A vitát indulatok nélkül, egymásra figyelve kell lefolytatni. A bírói testület bármilyen rendbontást vagy sértést szóvá tehet, illetve figyelmeztetést, büntetést adhat. Hangfelvételt készíthet, jegyzőkönyvet vezethet a disputáról. A testület szavazással dönti el, melyik csoport érvelése volt meggyőzőbb, és a végén eredményt hirdet. – Ám ez még mindig nem a bizonyos igazság, csak az érvelés hatékonyságát, erejét mutatja. (Az igazságon a teológia és a történettudomány még sokáig elvitatkozhat.)

Ha a hittancsoport nagyobb létszámú, azoknak is adhatsz feladatot, akiknek nem jut más szerep. Pl. lehetnek újságírók, szakértők, akik hírt, tudósítást, szakvéleményt fogalmaznak majd meg a disputáról, amihez közben jegyzeteket készítenek.

(Szivák, 77-88)

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Bírák kora menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

Bírák 11,12–40

 

Áldozat és ünnep

  • Vallástörténet, természeti istenek, kultuszok
  • Intelligencia: természeti, egzisztenciális

 

Égőáldozat? Minek? – mondja a mai ember, ha tudja egyáltalán, mi az. – Hát nem brutális, természetellenes dolog ez? – teszi hozzá, bizonygatva, hogy ő pedig szereti és óvja a természetet.

Pedig a régi korok embere a tiszteletét fejezte ki a természet erőivel szemben, nem hatalmi és uralmi igényeit. Csak a modern ember gondolta úgy, hogy a természetet leigázhatja, igényei szolgálatába állíthatja, aminek meg is lettek a következményei.

Az áldozatban az ember lemond értékeinek, pénzének, idejének egy részéről. A vallásokban olyan szent cselekményről van szó, amelyben az ember Istennek ad valamit tisztelete, hálája kifejezéséül, vagy vétkei miatti engesztelésül. Többnyire állatot, gabonát vagy tömjént égettek el az oltáron, kifejezve azt, hogy a munkájuk eredménye valójában Isten ajándéka. És ők most ebből, hálájuk jeleként visszaadnak valamit Istennek. Az áldozat is ajándék vagy adomány tehát. (Keresztyén bibliai lexikon, I/37)

Az áldozat-bemutatást az ókorban minden nép gyakorolta, kivétel nélkül. Izráel népe istentiszteletében is középponti szerepe volt az áldozati szertartásnak. A bírák korában Jahve tisztelete mellett más törzsi és természeti istenek tisztelete is jelen volt, nemcsak a térségben, hanem az izraeliták között is. Salamon király pl. áldozóhalmot emelt Kemósnak és Moloknak, Móáb és Ammón törzsi isteneinek (1Királyok 11,7).

Az emberáldozat nyomai is a vallási képzetek egymás mellett éléséről tanúskodnak. A törzsi istenek elég követelőzőek voltak: nemcsak a termés legjavát, az első kalászt, gyümölcsöt, ellést kívánták, hanem az ember elsőszülöttjét is. Molok tiszteletére áldozták elsőszülöttjeiket szerte a térségben, ami ellen a mózesi törvény és a próféták is felléptek. Később ezt jelképes szertartásokkal lehetett megváltani: helyettes áldozattal, pénzbeli megváltással, aszketikus életre való felajánlással. (Hahn, 99)

 

Hamvas Béla így ír az áldozatról Láthatatlan történet c. könyvében:

„Ha áldozat nem lenne, az isteni lét az ember számára le lenne zárva. Az áldozat pedig nem egyéb, mint a külön, egyéni, magányos emberi Én levetése. Amikor az ember egyéni Én-je megsemmisül, az áldozat percében, az út az isteni létben szabaddá válik…”

 

Az áldozat az ünnepben válik teljessé. Weöres Sándor: Dob és tánc című verse egy ilyen ősi, archaikus ünnepnek a lenyomata. Nem az emberáldozat nyomát őrzi, hanem az Én levetésének, odaadásának nyomait. Érdemes ezekre figyelni a versben, és közös vagy felelgetős felolvasással ünneppé tenni, ritmikusan, akár ritmuskísérettel is (folytatását megtalálod a címre kattintva):

 

csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény

 

Az Újszövetség mit mond az áldozatról? Krisztus áldozata mit jelent? (Vö. Zsidókhoz írt levél 9,11–14) A keresztény ember áldozata mit jelent? (Vö. Róma 12,1–2)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Bírák kora menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

Bírák 11,12–40

 

Béketárgyalások

  • A történelmi igazság kérdése, érvelés, vitakultúra fejlesztése
  • Intelligencia: kapcsolati, verbális-nyelvi

 

Jefte lett „a feje Gileád egész lakosságának” (Bírák 10,18), ám ő nem megy fejjel a falnak. Hadvezéri képességeit bölcsen használja, nem akar fölöslegesen kockáztatni, emberéletet áldozni. Ezért követeket küld az ammóniak királyához, hogy kipuhatolja, tárgyalások útján lehet-e a konfliktust rendezni. Kiderül, hogy nem. Az ammóniak királya másként értelmezi a történelmet, mint az izraeliták. Akkor most kinek van igaza?

Gyűjtsétek össze a Bírák 11,12–28 részéből az ammóniak és Jefte érveit. Hasonlítsátok össze ezeket a 4Mózes 21,21–35 részben leírt eseményekkel.

Majd alkossatok két tárgyalócsoportot, csoportonként ne legyenek többen 4-5 főnél.

A tárgyalófelek üljenek le egymással szemben: az egyik oldalon Jefte követei, a másikon az ammóniak királyi tanácsadói. A követek és a tanácsosok szerephelyzetben védik saját népük álláspontját, és így próbálnak megegyezni. A tárgyalás a vita és az alku sajátos keveréke. Vajon hogy sikerül ezt spontán szerepjátékkal megvalósítani?

Szabj időt a tárgyalásnak, ami után annak „elnapolása” következik. Ha a hittancsoport népesebb, akkor a következő tárgyalást új követek és tanácsosok folytathatják le. Érdemes megismételni a tárgyalást, hogy mások is szóhoz jussanak, vagy hogy a tárgyalócsoportok az érveikkel hatékonyabban tudjanak élni.

Térkép forrása

Mindez természetesen nem így ment végbe, a szerephelyzet arra szolgál, hogy a gyerekek könnyebben beleéljék magukat a különböző álláspontokba, és annak megfelelően próbáljanak, tanuljanak érvelni.

Hasonló vitás helyzeteket azóta is bőven produkált a történelem, ma is találkozunk ilyen problémákkal. A magyar történelemből tudtok-e példát mondani hasonló területi vitákról és döntésekről (pl. trianoni békeszerződés, Mo. revíziós politikája, bécsi döntések, párizsi békeszerződés)?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Bírák kora menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/