Pages Navigation Menu

97. Dávidot királlyá kenik

Üzenet – Téma:

* Az Úr a belső, az ember inkább a külső ér­tékek alapján ítéli meg a másik embert.

Előzmények:

Saul Isten parancsára lemészárolta Amálék népét, ám megkímélte a király és a legszebb állatok életét. Ezzel az engedetlenségével végképp elve­szítette Isten bizalmát. Sámueltől megtudta, hogy az Úr mást választott a helyére.

Történet:

Egy idő múlva, mikor Sámuel még mindig bánkódott Saul miatt, az Úr ismét szólította az öreg prófétát: „Töltsd meg olajjal a szarudat*, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt.”

Sámuel ezt veszélyes feladatnak találta, hiszen ha megtudja Saul, hogy Sámuel Betlehemben új királyt kent fel, azt felségárulásnak tekintheti. „Ha meghallja Saul, megöl engem.” De az Úr azt mondta, vigyen magával egy fiatal üszőborjút, és amikor Betlehembe megérkezik, mondja a város véneinek, azért jött, hogy áldozatot mutasson be az Úrnak. Majd hívja meg Isait* az áldozati lakomára. „Én pedig majd tudtodra adom, hogy mit kell tenned: azt kend fel, akit én mondok neked!”

Sámuel engedelmeskedett az Úr parancsának, és a borjúval Rámából elindult Betlehembe. Odaérve elébe jöttek a város vénei, és riadtan kérdezték tőle*: „Békés szándékkal jöttél-e?”

Sámuel megnyugtatta őket: „Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az ÚRnak. Szenteljétek meg magatokat, és jöjjetek velem az áldozatra!”

Sámuel megszentelte Isait és fiait, és meghívta őket az áldozati lakomára.

Nem teljesen világos, mit jelentett ez a megszentelés. Tudjuk, hogy az izráeliták böjtöltek, és tiszta ruhákat vettek fel, amikor az Úrhoz közeledtek. Talán imádkozott Sámuel Isaival és a fiaival.

Másik kérdés: Vajon fölkente-e Sámuel Dávidot, mielőtt az áldozatot bemutatták volna? Elképzelhető, mivel ez egy titkos feladat volt. Saul nem tudhatott meg semmit róla! Ha ez az áldozati előkészületek idején történik, biztosan beszédtémává válik, és Saul kétségtelenül meghallja. A 11. vers utal rá, hogy Isai fiainak a bemutatása és Dávid fölkenetése mindenképpen az áldozati étkezés előtt történhetett: „addig nem ülünk le, amíg ő (Dávid) meg nem érkezik”.

Amint Isai fiai beléptek – Isai egyenként állította őket Sámuel elé –, és Sámuel meglátta a legidősebb Eliábot, úgy vélte: „Biztosan ez lesz az Úr felkentje”.

De az Úr azt mondta Sámuelnek: „Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt.” (Ez esetben a „megvetem” kevésbé negatív, mint Saul esetében, csupán annyit jelent: „nem választom”.) „Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.”

Mi, emberek, egy személy megítélésénél gyakran túl sokat adunk a külsőségre. Arra figyelünk, vajon az illető elég erős, bátor, talpraesett-e. Az Úr nem ezt teszi. Ő a szívet ismeri, tudja, milyen valaki valójában, különösen ami hitéletét illeti. (Lásd a Megjegyzéseket.) Saul is derék ember volt, de a szíve távol állt Istentől.

Isai akkor a második fiát, Abinádábot mutatta be Sámuelnek. Ahogy meglátta őt Sámuel, meghallotta Isten hangját, és ezt mondta: „Őt sem választotta az ÚR.”

A harmadik fiú, Sammá következett. Róla is azt mondta Sámuel: „Őt sem választotta az ÚR.”

Így mutatta be Isai még négy fiát Sámuelnek, de közülük egyiket sem választotta az Úr. Amint mind a hét fiú* sorra került, azt kérdezte Sámuel: „Minden fiad itt van?”

Isai elmondta, hogy a legkisebb még hátra van, de az a juhokat őrzi.

Sámuel őt is hívatta, s figyelmeztette a többieket, hogy addig nem kezdik meg az áldozati lakomát, amíg meg nem érkezik ő is.

Nem sokkal ezután megérkezett a legkisebb fiú, Dávid*. Pirospozsgás, jó megjelenésű, szép szemű ifjú. Az Úr azt mondta Sámuelnek: „Rajta! Kend fel, mert ő az!”

Sámuel fogta az olajos szarut, és felkente őt a testvérei jelenlétében.

Ekkor történt valami Dávidban. E naptól kezdve az Úr Lelke lakozott benne, és nem hagyta el őt soha többé.

Sámuel és Betlehem vénei, Isaival és annak fiaival minden bizonnyal bemutatták az áldozatot, és megtartották az áldozati lakomát.

Majd elhagyta Sámuel Betlehemet, és visszatért otthonába, Rámába.

Az élet egy darabig úgy folyt Dáviddal tovább, mint ahogy Saul megkenetése után: visszament a munkáját végezni. Külsőleg nem változott semmi. A fölkenetést Saul előtt titokban tartották*, amint az később kiderült.

Jegyzetek:

Olajos szaru – Sault Sámuel törékeny edényből való olajjal kente fel, jeléül annak, hogy milyen törékeny a királysága. Az Úr kifejezett parancsára Sámuelnek most egy nem törékeny szarvat (szarvasmarháét) kellett olajjal tele magával vinnie. Olyan királyt ken fel, akinek a királysága maradandó.

Isai – Isai Óbéd fia, aki Boáz és Ruth fia (vö. Ruth 4,17kk; 86. lecke).

Riadtan kérdezték tőle – Látjuk, milyen nagy a hatása annak, ha az idős próféta és bíra valahová megérkezik. Ez lehetett az Isten szolgája iránti tiszteletből, de lehetett azért is, mert féltek, hogy Sámuel érkezésével Saul haragudni fog rájuk. Hiszen tudták, hogy Saul és Sámuel között nincs minden rendben.

Hét fiú – Dáviddal együtt nyolcan vannak, ahogy az 1Sám 17,12-ben is áll. Az 1Krón 2,13–16 összesen hét fiút említ, Dáviddal együtt, s még két lányt (nővért): Cerúját és Abigailt. Sohasem oldódott meg a kérdés, vajon ténylegesen hét vagy nyolc fia volt-e Isainak. Ilyesmit látunk Saul fiainál is. A későbbi király, Isbóset, aki ugyancsak Saul fia, az 1Sám 14,49-ben szintén nincs megnevezne.

Dávid – Jelentése talán „szeretett, kedvelt”. Feltűnő, hogy a Dávid a Bibliában egyedül csak Izráel királya neveként fordul elő. Egyetlen nemzetségtáblázatban sem találjuk ezt a nevet máshol. Ugyanez a helyzet az Otniél, Samgar, Bárák, Gedeon, Jefte, Sámson és Sámuel bírák nevével. Éhúd még egyszer szerepel. Ezek a különleges személyek tehát – abban is, ami a nevüket illeti – különleges helyet foglalnak el Isten igéjében. A „Dávid” állítólag egy cím volt, egy megszólítás.

Saul előtt titokban tartották – Saul sokáig nem tudta, hogy Dávid követi a királyságban. Dávid felkenetéséről nem kapott híradást. Ha kapott volna, akkor nem hívta volna később az udvarába hárfázni, és nem engedte volna, hogy Góliát ellen harcba induljon (vö. 1Sám 16,14–23 és 17; 98. és 99. lecke).
Jéhuról is tudjuk, hogy királlyá kenték, miközben a tíz törzs országának törvényes fejedelme, Jórám még uralkodott (vö. 2Kir 9).
Ismert Nagy Heródes félelme is, amikor meghallotta a keleti bölcsektől, hogy a zsidóknak királya született. Ennek lett a következménye a betlehemi gyermekgyilkosság (vö. Mt 2,1–18; 214. és 215. lecke).

097

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:1–2.6; 139:1; 229; 273:8–10; 428:1.3–4
Jertek, énekeljünk: 144; 145; 154; 176; 185; 223:1; 229:6; 239
Harangszó: 38; 41; 43; 45
Dicsérjétek az Urat!: 5; 7; 48:8–10; 71; 82
Erőm és énekem az Úr: 15; 120; 129; 131

Megjegyzések:

Mi alapján ítéljük meg mi az embereket? – Emberek megítélésére – pl. egy állás elfoglalására – jelenleg pályázatot írnak, vagy pszichológiai tesztet vesznek fel. Ebből kapnak különböző információkat a jellemről, munkához való hozzáállásról, tapasztalatról és hasonlókról. Ami ilyenkor nem kerül sorra, az a szív, vagyis az illető lelki beállítottsága. Keresztyén körökben azért erre is ügyelnek. Az ember ugyanis Isten teremtménye. Ez tesz minden embert különösen értékessé.
A gyerekek szempontjait szem előtt tartva, a következőket jegyezzük meg:

  1. Ritkán tapasztaljuk, hogy a rosszabb megjelenésű gyerekek derűsek, felszabadultak lennének. Különösen lányoknál igaz ez. A hátrányosabb külsejűek háttérbe szorulnak, ami elmagányosodással, megkeseredéssel fenyeget, s ezzel egész életükre lelkükben sérülhetnek. Aki kevésbé jó megjelenésű, az lelkiekkel tűnhet ki: egyszerűség, kedvesség, felebaráti szeretet, hűség, hivatástudat, igyekezet, életrevalóság stb. Ezeknek sokkal nagyobb értéke van, mint a külsőnek. Végül is, az Úr a szívet látja!
  2. Az „azt látni, ami szemünk előtt van” egy szép gyerekre is lehet rossz következménnyel. Könnyen elbízhatja magát az illető; s állandóan a külsejével foglalkozó, kiállhatatlan, gőgös lénnyé válhat.
  3. Fontos, hogy szülők, pedagógusok és ifjúsági vezetők ügyeljenek arra, hogy a családban és a csoportban mindenki, amennyire csak lehet, a saját értékei szerint bontakozhasson ki. Magukat is kontrollálni kell, hogy ne szenteljenek túl sok figyelmet az előnyösebb külsejű, ügyesebb gyerekeknek, hanem törődjenek a csendes, visszahúzódó, nem feltűnő gyerekek-kel is.
  4. Hogyan bánunk a testi fogyatékosokkal? Bátortalanul és távolságot tartva közeledünk hozzájuk, vagy bevonjuk őket a dolgainkba? Előfordul, hogy testileg fogyatékosokat automatikusan értelmileg is fogyatékosnak tekintünk. Ez duplán fáj! Szerencsére jelenleg több figyelmet fordítanak ezeknek az embereknek a társadalmi helyére és munkájára.
  5. Az értelmi fogyatékosokkal való megfelelő bánásmód ugyanilyen nehéz probléma, vannak közöttük nehezen megközelíthetők. Ne hagyjuk cserben őket!
  6. Manapság gyakran az emberi élet (látható, mérhető) minőségét teszik normává, és háttérbe szorul, ami nem, vagy nem elég jó minőségű.
  7. Végül: Látjuk Dávidon, aki szintén jó megjelenésű ember, hogy szépség és istenfélelem járhatnak együtt. Előfordul, hogy jó megjelenésű embereket túlzottan a külsejük szerint ítélnek meg. Akkor viszont felületes, nagyvilági, gőgös stb. emberekké válhatnak. Erre is ügyelnünk kell.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A család tagjai. Beszélgetés a családról, családrajz készítése. (*)
  • Mi alapján választunk ki valakit egy feladatra? A választás nehézségei. (**)
  • Külső és belső értékek figyelembe vétele társaink megítélésében. (***)
  • Ön- és társismeret: Mennyire ismered magad és társadat? Játékos összehasonlítás. (***)
  • Beszélgetés a magyar választási rendszerről. Érték- és érdekszempontok a választásban. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Vers megismerése a család témájában. (*)
  • A pásztorélethez kapcsolódó hangutánzó, tájékozódó játék. (*)
  • A bibliai történet fő jelenetének dramatizálása: Dávid kiválasztása és felkenése. (**)
  • A szív választotta utód Móra Ferenc: Dióbél királyfi című meséjében. (**)
  • A Dióbél királyfi dramatizálása élő szereplőkkel vagy bábokkal. (**)
  • A róka titka Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meseregényében. (***)
  • Riport készítése Dáviddal pásztoréletéről (dramatizálva vagy írásban). (***)

Matematika

  • Számlálás, számolás tízes számkörben (Dávid és testvérei). (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Pásztor és bárányai: Ragasztott kép készítése textilhulladék, gyapjú, vatta, színes papír felhasználásával. (*)
  • Olajosszaru papírmodelljének elkészítése (nyírás, térbe hajlítás, illesztés, ragasztás). (**)
  • Síkbábok készítése Móra Ferenc: Dióbél királyfi című meséjéhez. (**)
  • Képriport rajzolása Dávid pásztoréletéről. (***)

Vázlat:

Sámuel
Betlehem
Isai (apja Óbéd, Boáz és Ruth fia)
áldozat
új királyt fölkenni
hét fiú
Dávid – vele az Úr Lelke

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.