Pages Navigation Menu

94. Sámuel megbünteti Sault; filiszteus megszállás

Üzenet – Téma:

* Még a király is engedelmeskedjen Istennek!
* Jó várni az Úr szabadítására.

Előzmények:

Miután Sault királlyá kente Sámuel, és a népgyűlésen bemutatták mint Izráel fejedelmét, ő nyugodtan folytatta otthon a munkáját. Mikor azonban a jábésieket megtámadták az ammóniak, azonnal sereget gyűjtött, és legyőzte az ellenséget. Saul királyságát ezután megújították, Sámuel pedig hivatalosan búcsút vett a néptől.

Történet:

Saul már uralkodásának második évében járt, amikor elhatározta, hogy állandó hadsereget szerel fel, mely háromezer emberből áll. A sereget két részre osztotta: kétezer vele maradt Mikmászban, közvetlenül Bétel mellett, ahol egy filiszteus katonai tábor volt. Ezer fő Jónátánnal maradt („az Úr adta”), Saul idősebb fiával, Gibeában. A Geba nevű dombon volt egy filiszteus tábor (szállás). A filiszteusok a Sámuel vezetése alatti nagy vereség után egy darabig távol tartották magukat (vö. 1Sám 7; 91.lecke), ám később újra megpróbálták ellenőrzésük alá vonni Izráelt. Jónátán szívesebben harcolt, mint az apja, várakozni nem szeretett. Szerette és félte az Urat (vö. többek közt 1Sám 20; 101. lecke). A maga ezer emberével a Gebán lévő filiszteus tábort megszállta, és lerombolta. A filiszteusok meghallották, és megharagudtak.

Saul megértette, hogy mégis harcba kell bocsátkoznia. Megfúvatta a harci kürtöket, amire Izráel férfiai hamar megérkeztek a táborba, Gilgálba. A filiszteusok igen nagy haderővel jöttek: háromezer* harci szekér, hatezer lovag, és nagyon sok gyalogos, „oly sok nép, mint a tengerpart homokja”. Mikmászba vonultak, ami Bét-Áventől* keletre fekszik. Itt várták az izráeliták fő seregét.

Amikor az izráeliták ezt a hatalmas haderőt meglátták, halálosan megijedtek, és elrejtőztek a barlangokban, üregekben, kősziklák között, sziklahasadékokban és vermekben. Még a Jordánon is keltek át Gileád földjére. A nép maradéka riadtan maradt Saullal Gilgálban. Saul Sámuelre várt, aki megígérte, hogy jönni fog áldozatot bemutatni, mielőtt a harc megkezdődik. Hét napja várt már, de Sámuel nem jött. A nép is széledezni kezdett, ezért azt mondta: „Hozzátok ide az égőáldozatot és a békeáldozatot!” Tudta jól, hogy helytelenül cselekszik, mert csak a próféta és a pap mutathatja be az áldozatot. Türelmetlenségében azonban azt gondolhatta, hogy királyként ezt is megteheti. (Ugyanezzel a felfogással találkozunk Uzzijjá királynál is; vö. 2Krón 26,16kk.)

Éppen végzett az áldozat bemutatásával, amikor Sámuel megérkezett Gilgálba. Saul elébement, hogy köszöntse.

Sámuel megkérdezte: „Mit tettél?” Saul így válaszolt: „Amikor láttam, hogy a nép széledezni kezd tőlem, te pedig nem érkeztél meg a megállapított időre, de a filiszteusok már összegyűltek Mikmászban, azt gondoltam, hogy mindjárt rám törnek a filiszteusok Gilgálban, és én még nem esedeztem az ÚRhoz. Összeszedtem tehát magam, és bemutattam az égőáldozatot.”

Sámuel nem szépítgetett: „Ostobaságot követtél el! Nem teljesítetted Istenednek, az Úrnak a parancsát, amit parancsolt neked, pedig most véglegesen megerősítette volna az ÚR Izráelben a királyságodat. Most azonban nem lesz királyságod maradandó. Keresett magának az ÚR szíve szerint való embert, és őt tette az ÚR népe fejedelmévé, mert te nem teljesítetted, amit az ÚR parancsolt.”

Ezután elindult Sámuel, és elment Gilgálból a benjámini Gibeába, Saul lakhelyére. Valószínűleg Saulra várt ott, nem engedte még át teljesen a sorsának.

Saul számbavette a népet, amely vele maradt. Nem voltak többen hatszáznál. Ennyi emberrel lehetetlen a filiszteusokat megtámadni az Úr segítsége nélkül, aki egykor Gedeont és háromszáz emberét használta arra, hogy a midjániakat elűzze (vö. Bír 7; 77. lecke). Ha ezt a hatszáz embert összehasonlítjuk az ammóniak ellen vonuló óriási sereggel (háromszáz­harmincezer – vö. 1Sám 11,8; 93. lecke), az izráeliták helyzete elég szomorú.

A filiszteusok letáboroztak Mikmászban, és három portyázó csapatot indítottak el a környékre. Minden fegyvervasat elvettek az izráelitáktól, akik nem értettek a vas előállításához és megmunkálásához. A filiszteusok távol tartották őket ettől, hogy ne lehessenek vasból készült fegyvereik. A zsidóknak még a szerszámaikat is – ásót, ekevasat, fejszét, kapát – a filiszteusokhoz kellett vinni éleztetni. Így aztán egyetlen kard vagy dárda sem maradt az országban, kivéve a Saulét és Jónátánét. Debóra és Bárák idejében hasonló bajokkal kellett szembenézniük (vö. Bír 5,8; 75. lecke).

Jegyzetek:

Háromezer harci kocsi – A héber Biblia és a protestáns fordítás 30 000 harci kocsit említ, míg a Septuaginta és a katolikus fordítás 3000-et. Mégis ez az utóbbi a valószínűbb, hiszen az első esetben lovagonként 5 kocsi jutna.
Van aki úgy véli, hogy a 3000 harci kocsi, mindegyiken 2–2 lovaggal, együtt jelent 6000 lovagot. Egyiptomban is az volt a szokás, hogy minden kocsira két embert állítottak, az egyik a lovakat irányította, a másik pedig lőtt. A gyalogosokról csak annyit tudunk, hogy megszámlálhatatlanul sokan voltak.

Bét-Áven – Település és puszta Benjáminban, Micpá és a Jordán átkelője között; a Józs 18,12-ben is említik.

094

Énekek:

Református énekeskönyv: 9:8.10; 32:4; 33:6.9.11; 180; 236:1–2.5.7; 299:5; 487:2–3
Jertek, énekeljünk: 182; 183:1–2; 185; 186; 228
Harangszó: 43; 44; 49: 1–2.5.7
Dicsérjétek az Urat!: 18; 69; 71; 75; 87; 93
Erőm és énekem az Úr: 53:3–4; 84; 135

Megjegyzések:

Engedetlenség Isten parancsainak – Nehéz helyzetben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy most mindent megtehetünk, mindenáron meg kell szabadulnunk. Így gondolta Saul is: bizonyára áldozhat, hiszen Sámuel már nem jön. A cél azonban nem szentesíti az eszközt. Mielőtt teszünk valamit, meg kell gondolnunk, Isten parancsai szerint akarunk-e cselekedni. Ha rádöbbenünk, hogy nem, akkor hittel ki kell várnunk, amíg Isten szabaddá nem teszi valamelyik utat. Ami nem is olyan könnyű!

Vétség, amit keményen büntetnek – Első pillanatban talán túl szigorúnak tűnik Saul büntetése. Az Úr nagyon jól tudta, hogy szorongatott helyzetben voltak, de ez mégsem lehetett mentség a bűnre. Jézus Krisztus áldozatáért minden bűnünket megbocsátotta Isten, mégsem lehetünk könnyelműek. Ha önhibánkból bajba kerülünk, nem vádolhatjuk az Urat kegyetlenséggel.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Engedelmesség – engedetlenség a gyerekek életében és a társadalomban. Engedelmesség a szülőknek, nevelőknek, vezetőknek. (***)
  • Szabályok és törvények otthon, az iskolában. Mire valók a szabályok és a törvények? (***)
  • Részlet Szent István intelmeiből: a gyermek engedelmességéről. Párhuzamok a bibliai történettel. (***)

Ének-Zene

  • Énektanulás: Vizi István – A. Caldara: Várni jó. (***)

Vázlat:

Saul
Jónátán
filiszteusok
áldozat
Sámuel
büntetés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.