8. Bábel tornya

Üzenet – Téma:

* Isten közbelép, ha az ember hasonlóvá akarja tenni magát Őhozzá. Ahogyan az özönvíznél, a magát nagyra tartó ember megbűnhődik.
* A szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött, továbbra is fennáll, de az ember nem maradt hűséges ehhez. Úgy gondolta, hogy nyugodtan kihagyhatja Istent a maga nagyságának bizonygatásából.

Előzmények:

Isten az özönvíz után megáldotta Nóét és fiait, s törvényeket adott a megújult világ számára. Nóén keresztül szövetséget kötött az emberiséggel, megígérve, hogy nem pusztítja el többé özönvízzel a földet. Szövetségének jele a szivárvány.

Történet:

Minden ember, Nóé leszármazottai együtt laktak. Ararát hegyéről lassan leköltöztek Sineár* völgyébe, a termékeny síkra. Minden ember értette a többiek nyelvét.

Tervet szőttek, ami ellenkezett Isten akaratával. Nem akarnak a földön szétszóródni, hiszen így hatalmassá lehetnek, s „nevük lehet” a földön. Egy birodalmat akarnak, egy nemzet kívánnak lenni. Összpontosítani akarják erejüket. De ki ellen? Hiszen még mind együtt voltak!

Akkor hát Isten ellen. Mert más emberek nem éltek a földön. Ennek az egy nemzetnek a látható jele és erődítménye egy torony. Belekezdtek egy fantasztikus toronyépítésbe*, amellyel el akarták érni az eget. Ez lehetetlen. Mégis nekikezdtek, s akkor már megfogalmazták céljukat is: Olyanok akartak lenni, mint az Isten! Mit is mondott a kígyó? „Olyanok lesztek, mint az Isten!” (1Móz 3,5) A gyümölcs által ez nem sikerülhetett. Vajon most a torony segíthet ebben?

Micsoda küzdelme ez az embernek teremtője ellen! A bűnössé lett, elesett ember folytonosan azt képzeli, hogy valamilyen módon elérheti a saját célját. Mert ő akarja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Isten látta szándékukat, építkezésüket. Várost építettek. Ehhez kiégetett agyagot, téglát* használtak, melyeket szurokkal ragasztottak egymáshoz. Isten elhatározta, hogy megzavarja őket. Életüket nem bántja, de nyelvüket összezavarja. Így többé nem értik egymást.

Következmény: az építkezés abbamaradt. Az emberek pedig szétszéledtek a földön. Később kapta ez a hely a Bábel* nevet, ami annyit jelent: „zűrzavar”.*

Kapcsolódó igehelyek:

1Móz 10,8–10 – Valószínűleg Nimród volt az, aki a toronyépítést elhatározta, mert ő volt Bábel első királya.

Zsolt 137 (Jer 50); Jel 14,8: Bábel (görögül: Babilon) mint a bűnös, istentagadó világ jelképe jön elő.

Jegyzetek:

Sineár – Babilónia ószövetségi elnevezése. Az Eufrátesz és a Tigris alsó folyásánál fekvő mélyföld. A görögök nevezték ezt a vidéket a városról: Bábelnek vagy Babilonnak.

Torony – Hasonló lehetett a torony az ún. „zikkuratokhoz”, amelyeket a Közel-Keleten építettek. Ezek a toronytemplomok több emelet magas, felfelé lépcsőzetesen emelkedő építmények voltak, melyeket színes vakolattal és festett téglákkal borítottak be. Az istenekhez való közellétet biztosították, mintegy „lekicsinyítve” a távolságot azzal, hogy tetejükön voltak az áldozóhelyek, templomok.

Tégla – Szalmával kevert, agyagból kiformázott, napon szárított vagy kiégetett építőanyag. Egyiptomban is ilyet készítettek, és azzal építkeztek az izráeliták. (2Móz 1,14)

Bábel – Nebukadneccar városa, ahol Dániel is élt, a Bibliában az istentelenség jelképe, mely az 1Móz 11-re alapozódik. Így beszél róla János apostol is a Jelenések könyvében (Jel 14, 16, 17, 18. részekben).

Zűrzavar – Fontos, hogy a Bábel név jelentése héberül: „zűrzavar”, a babiloniak nyelvén pedig: „Isten kapuja”! A pünkösdi csoda (ApCsel 2) mintegy ellentéte ennek a történetnek, ahol Isten a nyelveket „összeegyezteti”, ezzel egy új lehetőséget adva a szövetségre. Amelyben újra lehet közösséget találni, de többé nem az Isten ellen, hanem az Ő dicsőségére.

Bábel után – Az emberiség háromfelé ágazott el. Jáfet ment Európa, Észak-Ázsia felé, Hám Afrikába, Dél-Ázsiába, Kánaánba, Sém az Eufrátesz és Tigris vidékén, Szíriában élő népek ősatyja lett.

„New Age” – A babiloniak bálványáldozati misztériuma, a vallásos panteizmus kifejezése: isten mindenben ott van, ezért minden isten. Manapság újra találkozhatunk ennek újraéledésével, mint a „korszakváltás” jelével.

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:1–5; 53:1–3; 127:1–2; 236; 370
Jertek, énekeljünk: 101; 192
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 65
Erőm és énekem az Úr: 22; 38

Megjegyzések:

Általában – Bevezetésképpen néhány mondatot lehetne valamilyen idegen nyelven szólni, majd erről beszélgetni, nyelvcsaládok, országok, népek vonatkozásában.

Ének – Érdekes lehet, ha egy zsoltárt vagy más ifjúsági éneket más nyelven is el tudunk énekelni. (Pl.: Erőm és énekem az Úr: 22, 44, 89, 110, 111)

Nagyobbaknak – Nagyon fontos kiemelni, hogy „Bábel indulata” azóta sem szűnt meg, az ember Isten nélkül kíván hatalmas lenni, maga szabván a maga törvényeit. Gondolj Sodomára és Gomorára (1Móz 19 – 17. lecke)!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

Dicsekvés a gyermekek életében. (*) Büszkeség, gőg, nagyravágyás, és az ezekből fakadó emberi cselekedetek. (** ***)
A kommunikáció, a nyelv szerepe és szüksége az emberi közösségek életében. (* ** ***)
Nyelvi játékok: „magánhangzós nyelv” (*), „halandzsa nyelv” (**), jelbeszéd (** ***).

Élő idegen nyelv

A nyelvtanulás fontossága és nehézségei. (** ***)
Néhány mondatos kérdés-felelet váltás a tanult idegen nyelven. (**)
Rövid párbeszédek tanulása, és alkalmazása a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekben. Szituációs játékok. (***)
Ifjúsági énekek a tanult idegen nyelven és magyarul. (***)

Történelem

Az ókori Mezopotámia története: sumér városállamok, öntözéses földművelés, városépítés, tégla, Babiloni Birodalom, ékírásos agyagtáblák, zikkuratok stb. (***)
Térképhasználat: Mezopotámia és városai (Babilon, Ur, Uruk, Assur stb.) (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

Toronyépítés játékkockákból vagy lego-ból. (*)
Város és torony modelljének építése gyurmából vagy homokból. (**)
Építészeti emlékek Mezopotámiában: Istár kapu (Babilon), zikkurat (Ur). Az épületek funkciója, szerkezete, tömegarányai. Összehasonlítás az egyiptomi építészettel. (***)
Építkezés, templomépítészet régen és ma. A templomtornyok „kommunikációja”. (***)
Zikkurat templom modelljének elkészítése agyagból (esetleg gyurmából) rekonstrukciós rajz alapján. Az agyag szárítása (esetleg égetése). (***)

Magyar nyelv és irodalom

Szólások magyarázata és alkalmazása („bábeli zűrzavar”). (***)

Matematika

Növekvő és csökkenő számsorozatok a huszas számkörben. Páros és páratlan számok. (*)
Tájékozódás a síkon: föl-le, jobbra-balra. (*)

Vázlat:

Nimród
– a nagy harcos
– Bábel építője
város, benne torony, mely égig ér!
Bábel = összezavarás
Bábel – istenek kapuja
szétszéledés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/008. Bábel tornya - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.55 MB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!