Pages Navigation Menu

77. Győzelem Midján felett; Gedeon bűne

Üzenet – Téma:

* Győzelem Istenre hagyatkozva.

Előzmények:

Midján, Amálék és a keleti törzsek hét éven át rendszeresen fosztogatták Izráelt. Az izráeliek az Úrhoz imádkoztak, hogy szabadítsa meg őket. Gedeont hívta el Isten, hogy szabadítsa meg a népét. Az első feladata volt, hogy elpusztítsa Baal oltárát Ofrában, és oltárt építsen az Úrnak. Manassé, majd Ásér, Zebulón és Naftáli törzseit harcba hívta. Különleges jelek erősítették a hitét.

1. történet:

Midján, Amálék és a keleti törzsek erős sereget hoztak létre. Tevéik sokasága azt bizonyítja, hogy gazdag nomádok voltak. „Annyian voltak, mint a tenger partján a föveny.”

Gedeonék Haród („reszketés, remegés”) forrása mellett táboroztak, Gilboa hegyén. Innen jó kilátás nyílhatott az ellenséges táborra. Félelmetes látványt nyújthatott a rengeteg sátor, ember és teve.

Gedeon harminckétezer embere eltörpült az ellenség tömege mellett. Az Úr mégis sokallta őket, mert így még maguknak fogják tulajdonítani a győzelmet. Gedeonnak ki kellett hát adnia a parancsot, hogy aki fél, az hagyja el a tábort. Tízezren maradtak, de az Úr még ezt is túl soknak találta. Most a víz mellé kellett vinnie az embereket, s megnézni, ki hogyan iszik. Az egyik oldalra állította azokat, akik lefeküdtek a víz mellé, és mint a kutya, lefetyelték a vizet. A másik oldalra azokat, akik letérdeltek, és a vizet a kezükkel merítve vitték a szájukhoz.

Akik nem vesztegették az időt azzal, hogy kézzel merítsenek, hanem nekifeküdve, kutyaként szürcsölték a vizet, csak háromszázan voltak. Gedeonnak velük kellett elkezdeni a Midján elleni harcot. A többieket hazaküldte. „Ezzel a háromszáz emberrel, akik szürcsöltek, szabadítlak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt!” – mondta az Úr Gedeonnak.

A sereg zöme elvonult. A töredékkel maradt Gedeon. A völgyben pedig ott táborozott az ellenség tömege…

Az Úr éjjel Gedeont a legényével, Purával az ellenséges táborba küldte, hogy bátorságot öntsön belé. Az előőrsig lopakodtak. Hallották, hogy egy midjáni éppen az álmát mesélte a társának: „Azt az álmot láttam, hogy egy kerek árpakenyér* gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, úgy megütötte, hogy ledőlt; felfordította, és összedőlt a sátor.” A társa így felelt: „Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak, Jóás fiának a fegyvere. Kezébe adta Isten Midjánt és az egész tábort.”

Ezt hallva Gedeon megindultan borult le Isten előtt. Majd visszament a kicsiny sereghez, és fölébresztette az embereket: „Keljetek föl, mert kezetekbe adta az ÚR Midján táborát!” Gedeon nem kételkedett többé.

Seregét három csoportra osztotta, és körbeállította az ellenséges tábor körül. Mindenki kapott egy kürtöt, egy üres cserépfazekat és egy égő fáklyát a fazékba*. (A kevés levegő miatt a fáklya csak izzott.)

Pontos utasításokkal látta el a katonáit, akik éjféltájban elhelyezkedtek a tábor körül. Épp akkor váltották a midjáni őrséget. Gedeon belefújt a kürtjébe, és cserépedényét földhöz vágta. A fáklyáját fellobbantotta. A többi háromszáz ugyanígy tett, miközben kiáltoztak: „Fegyverre, az ÚRért és Gedeonért!” Kürtöltek, kiáltoztak, és lóbálták a fáklyát.

Fölriadt az egész tábor. Az ellenséges katonák álomittasan botorkáltak elő sátraikból. Imbolygó fények, kiáltozás, kürtök rivalgása fogadta őket. Az ellenség rémülten menekült, biztos nagy sereg tört a táborukra. Vaktában vagdalkoztak, és nem tudták, hogy saját embereiket vágják. Így pusztultak el sokan, Gedeonéknak be sem kellett avatkozniuk. Aki tudott, menekült.

Gedeon újra fegyverbe szólította az izráelieket, és üldözte, kergette Midjánt. Az efraimiakat is harcba szólította, el kellett foglalniuk a Jordánhoz vezető utat Bétbaráig (Bethabara), hogy ne tudjon az ellenség a folyón átkelni.

Elfogták és megölték a két midjáni vezért, Órébet és Zeébet. Ám az efraimiak haragudtak Gedeonra, amiért nem hívta őket hamarabb csatába. Ebben igazuk volt. Gedeon azzal csillapította le őket, hogy amit tettek, az sokkal fontosabb. „Nem többet ér-e Efraim böngészése* Abíezer szüretjénél?” Hiszen az ő kezükbe adta Isten az ellenség vezéreit.

Gedeon háromszáz emberével a Jordánon túl Zebahot és Calmunnát, Midján királyait üldözte. Szukkótban kenyeret kért a lakosoktól harcosai számára. A városvezetés gőgös válasza ez volt: „Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk a seregednek?” Micsoda elbizakodottság! Inkább segítettek volna Gedeonnak az üldözésben.

Gedeon nagyon megharagudott: „Majd ha az ÚR kezembe adja Zebahot és Calmunnát, akkor pusztai tövissel és tüskével csépelem végig a testeteket!” Továbbvonult a közeli Penúélba, és ott is kenyeret kért. A vezetés válasza ugyanaz volt, mint Szukkótban: előbb fogja el Zebahot és Calmunnát! Gedeon megfogadta, hogy ha visszatér, lerontja Penúél tornyait.

Az üldözők az Arab-pusztában elpusztították a százhúszezres sereg tizenötezer főnyi maradékát. A királyokat elfogták.

Visszaútban elfogtak egy szukkóti fiatalembert. Fölíratták vele a város minden vezetőjének nevét. Majd bementek Szukkótba, és azt mondta Gedeon a vezetőségnek: „Nohát, itt van Zebah és Calmunná, akik miatt így gúnyolódtatok velem: Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk fáradt embereidnek?” Azután lefogatták s elverették őket pusztai tövissel és tüskével, ahogyan megígérte nekik.

Majd Penúélre került sor. Haditornyát leromboltatta, és a város vezetőségét megölette.

Zebahhal és Calmunnával is volt Gedeonnak elszámolniva­lója. Tudta, hogy Tábor hegyén ők ölték meg a testvéreit. Gedeon az idősebbik fiát, Jetert szólította fel, hogy ölje meg a királyokat. De az nem merte; mert még egészen fiatal volt. A királyok Gedeont kérték erre: Inkább egy felnőtt harcos, mint egy gyerek szúrja le őket. Így is lett.

Midjánt és a keleti nomádokat legyőzték. Amálékról semmit sem olvasunk. Valószínűleg sikerült elmenekülniük.

2. történet:

A harcok után az izráeliek hálával fordultak Gedeonhoz, és kérték, uralkodjon rajtuk ő és utódai (legyen egyfajta király?).

De Gedeon megtagadta a kérést: Nem, ő nem akar uralkodni, és a fia sem. „Az ÚR uralkodjék rajtatok!” – jelentette ki.

Egyet mégis kért: a zsákmányból adják neki az arany függőket. A midjáni seregben az izmáeliek viseltek ilyen ékszereket. A nép örömest gyűjtötte össze az aranyat.

Mit akart vele Gedeon? Meggazdagodni? Nem, megolvasztatta az aranyat, és egy efódot* csináltatott, amit a lakóhelyén, Ofrában állított fel. Az efód tisztelete bálványimádássá fajult. „Ott paráználkodott azzal egész Izráel.” Ez a csapda lett Gedeon nemzetségének a veszte.

Midján e súlyos vereség után nem mutatkozott többé Izráelben. Negyven évig béke volt az országban. Ezalatt Gedeon volt a bíra.

Kiegészítés:

Bír 8,29–9,57: Gedeon hithős volt, szerette Istent. Mégis vétkezett. Az efóddal tévútra vitte magát is, másokat is. Azonkívül sok felesége volt, akiktől legalább hetven fia (és ki tudja, hány lánya) született. Gedeon idős korában halt meg, és az abíezeri Ofrában apja, Jóás családi sírjába temették el.

Gedeonnak volt egy sikemi másodfeleségtől való fia is. Ez a fiú, Abímelek* lett Isten büntetésének eszköze. Hogy hatalomra jusson, mind a hetven féltestvérét megölette, csak Jótám maradt életben. Ezután Sikemben királlyá kiáltatta ki magát. Királysága nem tartott sokáig, mert három évvel később Sikem polgárai elpártoltak tőle. Jótám rossz véget jósolt Abímeleknek a Garizim-hegyi testvérgyilkosság miatt (Jótám példázata* – Bír 9,7–20).

Tébéc fellegvárát ostromolva eltalálta egy kő Abímeleket, amit egy asszony dobott rá. Abímelek utolsó erejével arra kérte a fegyverhordozóját, mentse meg attól a szégyentől, hogy egy asszony kezétől kelljen meghalnia, s szúrja le. Így is történt. A 2Sám 11,20–21-ben említi még egyszer ezt az eseményt Jóáb, Dávid fővezére, Úriás, Betsabé férje halála kapcsán.

Jegyzetek:

Árpakenyér – A katona álmában szereplő sült árpakenyér Gedeon egyszerű származására utalhat, és arra a szegénységre, amibe Midján fosztogatása miatt kerültek. Árpakenyeret csak a szegények ettek.

Fáklya az agyagedényben – Közel-Keleten néhol még ma is cserépedénybe rakják a fáklyát, amikor nem akarnak fényt. Amikor kiveszik az edényből, és meglóbálják, a fáklya fellángol.

Böngészés – Amikor szüretelik a szőlőfürtöket, mindig maradnak vissza éretlen szemek. Ezeket később szedik le. Az ebből nyert bor igen finom, mivel a szőlőszemek hosszabb ideig értek. Ezért mondja Gedeon, hogy Efraim utószürete – az efraimiakat valóban később hívták – értékesebb, mint a szőlőszüret, Gedeonék első katonai fellépése. Az efraimiak fogták el és ölték meg a két vezért.

Efód – A főpapi ruha része volt (vö. 57. lecke). Gedeon efódja ennek a hímzett, aranyozott lenvászon ruhadarabnak a másolata lehetett. Igen nagy értékű volt, tekintve a felhasznált 18 kg-nyi aranyat (1700 sekel). Gedeon maga alkotta istentisztelete, aminek középpontjában az efód állt, bálványimádásba csapott át. Izráelben egyetlen főpap volt, Gedeon e ruhadarab segítségével az ő tisztéből vett el.

Abímelek – „Az atyám király”. Sok emberéletet oltott ki, és semmi sem volt előtte szent, mint később Absolonnak, Dávid fiának (vö. 2Sám 15). A történelemből sok hasonló alakot ismerünk. Igazi terrorista.

Jótám példázata – Frappáns irodalmi miniatűr, a nagyobb gyerekekkel el kell olvasni. Ez az egyetlen ilyen tanmese a Bibliában, ahol a történetet növények és állatot beszélik el.

Énekek:

Református énekeskönyv: 30:1; 33:9; 130:1.4; 136:23–24; 256:2–4; 389:1–8; 390:1–2; 393
Jertek, énekeljünk: 168; 175:1–2; 198:1; 230:2–3
Harangszó: 43; 44; 49:5–7; 52:2.4; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 40; 53:2.4; 69; 83:2; 156
Erőm és énekem az Úr: 46; 63:1–3; 84; 103; 105:1

Megjegyzések:

Isten győzelmei – Aki hitben harcol, annak tudnia kell, hogy a győzelmet mindig Isten adja. Látjuk itt, az Úr el akarja kerülni, hogy az izráeliták maguknak tulajdonítsák a győzelmet. Ezért maradt csak háromszáz ember. Hangsúlyozzuk, hogy Gedeon parancsba adta az embereinek, így kiáltsanak: „Az Úrért és Gedeonért!” Isten az első. Amikor Ő segít, többet ér, mint a győzelem, még akkor is, ha a harc a bennünk lévő ellenség ellen folyik.

Gedeon diplomáciája – Gedeon ki tudta békíteni az efraimiakat azzal, hogy a saját sikerei fölé helyezte azokét. Jó diplomata volt, és ismerte az ember becsvágyó szívét.

Hamis istentisztelet – Az efód készítésével Gedeon kétségtelenül egyfajta istentiszteletet kívánt bevezetni. Ám az Úr törvénye nem ismer ilyen szertartást. Mit ért el vele Gedeon? Azt, hogy a nép, mely amúgy is hajlott a bálványimádásra, a szentsátori istentisztelet helyébe Gedeon efódjának tiszteletét állította. Van gőg is abban a tényben, hogy Gedeon az efódot a saját lakóhelyén állította fel. Aki Isten országában tevékenykedni akar, azt csak a Biblia mércéje alapján teheti.

Segítség a nehézségekben – Szukkót és Penúél embereinek a magatartása helytelen volt. Természetesen segíteniük kellett volna. Vajon mi lehetett az oka a magatartásuknak? Egoizmus? Közömbösség? Bizalmatlanság? Ha ez utóbbi, az azt jelentette, hogy Istenben sem bíztak, aki Gedeon mellé állt. Ez volt Gedeon számára a legnehezebb. Ezért döntött úgy, hogy mindkét város vezetését megbüntette.
Beszélgessünk arról, hogyan lehet segíteni a rászorultakat!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Segítségkérés: Mikor szorulsz rá mások segítségére? Kitől kérsz segítséget? (** ***)
  • Segítségnyújtás: Hogyan segíthetünk a szükséget szenvedőknek? (** ***)
  • Az erőszakos lelkület (terrorizmus), és vele szemben lelki értékeink védelme. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Siklós József: Gedeon c. verse alapján a bibliai történet értelmezése. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet alapján egy szereplő nevében. (** ***)
  • Bibliai példamese (Jótám példázata) elolvasása és értelmezése. (***)

Matematika

  • Számolások: a két sereg összehasonlítása számadatok segítségével. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Kirakójáték a bibliai történethez kapcsolódva: színezés, nyírás, játék: képkirakás. (**)
  • Stratégiai vázlatrajz készítése Gedeon győzelméhez a szemben álló felek elhelyezkedéséről. (***)

Vázlat:

négy izráeli törzs Gedeon

32.000
10.000
300

álom: árpakenyér
Gedeon + 300 harcos
kürt – cserépedény – fáklya
„Az Úrért és Gedeonért!”

Gedeon: efód
Abímelek királysága (Jótám tanmeséje)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.