Pages Navigation Menu

75. Debóra és Bárák harca; Sisera halála

Üzenet – Téma:

* Istennel szemben a legerősebb hedsereg is gyenge.
* Az Istenre hagyatkozó hit a bátorság igazi forrása.
* Nők az Úr szolgálatában.

Előzmények:

Az izráeliták elhagyták az Urat, Istenüket, és a köztük lakó kánaáni népek isteneit szolgálták. Az Úr büntetése: a környező népek uralkodtak rajtuk, és fosztogatták őket. Otniél volt az első bíra, aki a mezopotámiai Kúsan-Risátaim királytól szabadította meg őket. Éhúd a móábiakat, majd Samgar a filiszteusokat győzte le.

Történet:

Az izráeliták Éhúd halála után ismét elfordultak Istentől. Az Úr ezért Jábin kánaáni király kezébe adta őket, aki Hácórban uralkodott. Hácór a Galileai-tengertől északra, közvetlenül a Hule-tó mellett, Naftáli területén volt. Ásér, Zebulon és Issakár törzsei laktak közel.

A hácóri Jábín Kánaán északi részén a megmaradt kánaániakat fogta össze. Erős hadsereget hozott létre, fővezére Sisera volt. Mintegy kilencszáz harci kocsi (a korabeli „páncélkocsi”) tette legyőzhetetlenné a sereget. A kocsik kerekére éles pengéket szereltek, melyek mindent miszlikbe vágtak, amit vagy akit értek.

Az északi törzsek sokat szenvedtek Jábíntól. S ez a helyzet húsz évig tartott.

Még egy fontos adat: Közvetlenül Kedes (Kádes) mellett, a Caanaim melletti tölgyesben lakott a kéni Heber a feleségével, Jáéllel („gazella”, „vadkecske”). Hóbábnak, Mózes apósa (Jetró) fiának a leszármazottja (vö. 4Móz 10,29kk). Ez a kis nomád törzs békében élt az izráeliekkel, és a hácóri Jábínnal is.

Debóra („méhecske”) prófétaasszony, Lappidót („fáklyák”) felesége volt ebben az időben Izráel bírája. Bölcs, istenfélő asszony volt, népének tanácsosa, igazságosztója. Rendszerint egy pálmafa alatt tartózkodott (amit Debóra pálmájának is neveztek), itt keresték fel őt az emberek, hogy ítélkezzék vitás ügyeikben. Ez Ráma és Bétel között volt, az ország közepén, kb. 30 km-re Jeruzsálemtől.

Az országban szörnyű helyzet uralkodott. A falvak elpusztultak, a földet nem művelték, az utasok rejtett ösvényeken jártak, a kereskedők nem mertek útnak indulni.

Egy napon Debóra magához hívatta Bárákot, Abínóam fiát Kedes-Naftáliból. Így szólt hozzá: „Ezt parancsolja az ÚR, Izráel Istene: Menj, vonulj a Tábór hegyére*, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulón fiai közül! Én pedig ellened vezetem a Kísón patakjához Siserát, Jábín hadseregparancsnokát, harci kocsijaival és hatalmas seregével, de a kezedbe adom őt!”

Bárákról tulajdonképpen semmit sem tudunk. Talán egy ismert vezér vagy gerillaharcos volt. A neve („villámlás”) arra utal, hogy rendkívül gyors lehetett. Itt azonban megtorpant. Ezt mondta: „Ha velem jössz, elmegyek, de ha nem jössz velem, én se megyek.”

Debóra így válaszolt: „Szívesen elmegyek veled, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton, amelyen elindulsz, mert asszony kezére adja az ÚR Siserát.”

Azzal elment Debóra Bárákkal annak lakóhelyére, Kedesbe. Ott Bárák összehívta Naftáli és Zebulón törzsének harcosait. Tízezer fős sereg gyűlt össze. A Tábor hegyére vonultak, erre a magas, lapos dombra, ahonnan belátni Jezréel síkságát*.

Sisera nagy sereggel és a harci kocsikkal szintén kivonult Kísón patakjához.

Debóra éneke* részletesebben tárja fel az eseményeket:

Izráel környező törzsei, Rúben, Dán és Ásér teljesen távol maradtak. Eljöttek Benjámin, Issakár, Manassé (Mákírnak, Manassé fiának a fiai ismert hősök; vö. 4Móz 32,39) és Efraim emberei Báráknak segíteni. Siserához pedig az amálékiek csatlakoztak, ők mindig készek voltak az Izráel elleni küzdelemre.

De az Úr harcolt Bárákért. „Az égből harcoltak a csillagok, pályájukról harcoltak Siserával.” Isten angyalai is bevetették magukat a harcba.

Délről (Széír, Edóm) egy különösen heves felhőszakadás érkezett. A hegyeket eltakarta a sűrű esőfüggöny.

Az egyébként csöndesen folydogáló Kísón patak megáradt. Mit kezdhettek a mocsárrá változott terepen a nehéz vas harci szekerek? A lovak hiába erőlködtek, a kerekekre szerelt kardok csak a mocsarat keverték. A harcosok és a lovak könnyű zsákmányul estek a gyalogos izráelitáknak. Egyetlen kánaáni sem menekült meg.

Amint Sisera látta, hogy büszke hadereje mint vész el, ő is menekülésre szánta el magát. Leugrott harci szekeréről, és futva menekült.

Odaért a kéni Heber sátraihoz. Talán itt elbújhat! Heber felesége, Jáél elébement a halálosan fáradt tábornoknak. Barátságosan köszöntötte: „Térj be, uram, térj be hozzám, ne félj!” (Keleten különösen súlyos vétség volt, s ma is az, ha egy férfi idegen nő sátrába vagy szobájába bemegy.)

Jáél pihenőhelyet kínált, betakarta, és inni adott neki. A vezér őrködni küldte az asszonyt a sátorajtóba, majd elaludt. Teljesen megbízott benne.

Ám Jáél keresett egy hegyes sátorcöveket, kalapácsot, és az alvó ember halántékába verte a cöveket. Sisera meghalt.

Amikor Bárák Siserát üldözve odaért, Jáél megmutatta neki a halott ellenséget.

Közben a táborhelyen Sisera anyja aggódva várta fiát. Látta a menekülő katonákat, és megijedt, hogy fia vereséget szenvedett.

Sóhajtozva tekingetett ki az ablakon, nem látja-e közeledni fiát. Udvarhölgyei próbálták bátorítani: „Talán zsákmányt leltek, s osztozkodnak rajta.” De Sisera anyja nem látta többé életben a fiát.

Így ért véget Jábín uralma. Debóra és Bárák együttesen énekeltek győzelmi éneket, amiből a harc részletei kiderülnek. Az ének így fejeződik be: „Így vesszen el, Uram, minden ellenséged! De akik szeretnek, legyenek olyanok, mint a kelő nap az ő erejében.”

Ezt követően negyven évig béke volt az országban.

Jegyzetek:

Tábór – A „megdicsőülés hegyének” is nevezik, mert Jézus valószínűleg itt volt Péterrel, Jakabbal és Jánossal, amikor Illés és Mózes beszélgettek vele (Mt 17,1–8). E hegy mintegy két óra gyalogosan Názárettől.

Jezréel síksága – (Jezréel = „Isten szétszór”) Lovak legeltetésére alkalmas hely. Salamonnak is itt volt lóistállója (ún. kocsivárosokban; vö. 1Kir 10,26). Ahábnak is volt nyári lakja Jezréelben (vö. többek közt 1Kir 18,45–46; 21)

Debóra éneke – A csatáról szól, de hitvallás is egyben. Debóra a háttérben maradt, de részt vállalt a csatából. A Bír 5,21b-ben olvassuk: „Folytasd lelkem, teljes erővel!” Ő az imádságával harcolt, egy sorban a férfiakkal.

075

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:1; 33:9; 35:1; 68:1; 256:2–4; 380:1.10; 389:1–7
Jertek, énekeljünk: 94; 168; 173; 185
Harangszó: 44; 49:5–7; 52:2; 53:6
Dicsérjétek az Urat!: 48:7–8; 53:2; 71; 83:2; 87:1; 93
Erőm és énekem az Úr: 25:2–3; 46; 63:2–3; 84; 132:2

Megjegyzések:

Egy bátor asszony: Debóra – Mitől bátor? Hit által. Ezért nincs nála kétség vagy aggodalom. A kilencszáz harci szekér mit sem számít neki. Erősebb volt hitében, mint Bárák, bár nem őt, hanem Bárákot említik a hithősök sorában (Zsid 11,32). Általában úgy vélik, hogy a férfiak bátrabbak, mint a nők. Országunk történelmében is van példa bátor asszonyokra.
A hitbeli bátorság különbözik az általános értelemben vett bátorságtól. Mindkettő járhat félelemmel is. A hitbeli bátorság azonban Istenből merít erőt.

Egy bátor asszony: Jáél – A kéni Jáél Siserában olyan veszélyes embert látott, aki a legjobb, ha eltűnik a földről. Ő is Izráelt, Izráel Istenét választotta. Jáél bátorsága a ravaszságában, megfontoltságában és erélyességében fejeződött ki.
Vajon bosszúvágyó volt? Úgy tűnik, ám gondold csak meg, hogy háborús időben került sor tettére. Ha Jáél Siserát Báráknak élve átengedte volna, akkor is megölték volna. Önvédelem is indíthatta, hiszen a hadvezér őt sem kímélte volna, ha veszélyesnek ítéli jelenlétét. Vagy az asszonyt házasságtörőnek is bélyegezhették volna, ha a férfit élve találják sátrában. De árulónak is tűnhetett volna, mivel elbújtatta.
Debóra és Bárák dicsőítik Jáélt az énekükben (5,24): „De áldott asszony Jáél, a kéni Heber felesége, legáldottabb a sátorlakó asszonyok közt.” Debóra előre tudta, hogy asszonyé lesz a győzelem dicsősége (4,9): „mert asszony kezére adja az ÚR Siserát”. Mindent összevetve Jáélt úgy mutathatjuk be a gyerekeknek, mint egy bátor asszonyt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A segítségkérés és -nyújtás lehetőségei nehéz helyzetekben. (**)
  • Kik a bátrabbak, a fiúk vagy a lányok, a férfiak vagy a nők? Van-e értelme ennek a megkülönböztetésnek? A bátorság forrása. Beszélgetés a női bátorságról, kitartásról, helytállásról. (** ***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Bátor asszonyok a magyar történelemben. Az egri nők, Zrínyi Ilona (** ***), Árva Bethlen Kata életpéldája (***).

Magyar nyelv és irodalom

  • Hír megfogalmazása szóban vagy írásban a bibliai történet csatájáról egy korabeli hírvivő vagy egy mai hírközlő nevében. (** ***)
  • Az egri nők példája Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. regényében. (** ***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása egy mai női „hős”-ről. (***)
  • Az árvíz pusztító erejének képe Petőfi Sándor: Tisza c. versében. (**)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Álló- és folyóvizek. A folyóvizek vízbősége, sodrása. Árvizek és pusztításuk. (**)
  • A víz ereje, romboló és alakító munkája különböző természeti példákon keresztül. (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

  • Székely Bertalan: Egri nők és Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírói előtt c. képének megfigyelése. (** ***)

Vázlat:

Jábin – Hácór
Sisera – 900 harci szekér
más kánaáni harcosok is
Debóra és Bárák
tízezren Naftáli és Zebulón törzséből
Tábor-hegy
Kísón – eső
Sisera veresége, menekülése
a kéni Jáél – megöli Siserát
Debóra és Bárák éneke

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.